Podgorica

	Podgorica (Подгорица)
; Podgorica címere	; Podgorica zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Montenegró
Község	Podgorica
Polgármester	Olivera Injac
Irányítószám	81000
Körzethívószám	20
Testvérvárosok	Lista Szkopje (2008–); Belgrád; Dublin; Los Angeles; Moszkva; Stockholm község; Tirana; Jereván; Zágráb; Lugano; Trani; Náusza; London; Kijev (2021. szeptember 10. – ); Bari (2004. április 23. – );
	Népesség
Teljes népesség	150 977 fő (2011)
– elővárosokkal	169 132 fő
Népsűrűség	117,4 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	49 m
Terület	1205 km²
Időzóna	CET (UTC+1); CEST (UTC+2)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 42° 26′ 29″, k. h. 19° 15′ 46″42.441389°N 19.262778°EKoordináták: é. sz. 42° 26′ 29″, k. h. 19° 15′ 46″42.441389°N 19.262778°E
	Podgorica weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Podgorica témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Podgorica (cirill írással Подгорица, korábban Titograd) Montenegró fővárosa és az azonos nevű község központja. A város a Morača folyó középső részén fekszik.

Történelem

Légi fotó Podgoricáról

Podgorica római kori neve Birziminium. A középkorban a szlávok Ribinicának hívták. 1426-ban említik először Podgorica néven a várost, amely magyarul annyit tesz hegyalja.

1478-tól a város a Oszmán Birodalom része egészen 1878-ig. Ekkor ismerték el a berlini kongresszuson Montenegrót önálló királyságnak, amelynek a székhelye Podgorica lett.

1916 és 1918 között Podgorica az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. Ezután a Podgoricai Nemzeti Tanács kinyilvánította a Szerbiával való egyesülést, amely 1918-ban meg is történt.

1946-ban a várost Titogradnak nevezték át, az akkori jugoszláv államfő Josip Broz Tito tiszteletére, majd 1992-ben népszavazással változtatták újra vissza Podgoricára.

Éghajlat

Podgorica éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	18,0	20,0	26,0	31,0	33,0	38,0	43,0	46,0	39,0	30,0	23,0	19,0	46,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	9,5	11,3	14,9	19,1	24,2	28,2	31,7	31,6	27,4	21,7	15,4	11,0	20,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	1,4	3,2	5,8	9,1	13,5	17,3	20,3	20,2	16,5	11,6	6,8	2,9	10,8
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−21,0	−20,0	−8,0	0,0	4,0	10,0	12,0	9,0	4,0	−3,0	−14,0	−20,0	−21,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	192	167	159	145	88	63	39	66	120	164	238	217	1658
Havi napsütéses órák száma	120	127	170	195	248	276	341	313	249	195	126	111	2471
Forrás: BBC Weather

Népesség

A városháza

Lakótelep

Podgorica község

Podgorica a legnagyobb város Montenegróban. Itt él a montenegrói nép közel egyharmada. Körülbelül 170 000-en élnek a várossal azonos nevű községben, ami Podgoricán kívül két kisvárost, Tuzit és Golubovcit tartalmaz.

Város

A város népességének alakulása:

1981. március 3. – 96 074
1991. március 3. – 117 875
2003. november 1. – 136 473

Népcsoportok (1991-es becslés):

Montenegrói (72,23%)
Albán (8,40%)
Szerb (7,73%)
Muszlim (5,01%)
Roma (1,10%)

Népcsoportok (2003-as becslés):

Montenegrói (54,94%)
Szerb (25,08%)
Albán (7,94%)
Muszlim (2,67%)
Bosnyák (1,49%)
Nem sorolta magát egy néphez sem, roma, vagy más 1%.

A község települései

Baloči, Barutana, Begova Glavica, Benkaj, Beri, Bezjovo, Bigor, Bioče, Blizna, Bolesestra, Brežine, Briđe, Brskut, Budža, Buronje, Ćafa, Ćepetići, Cijevna, Crnci, Crvena Paprat, Cvilin, Dajbabe, Delaj, Doljani, Dolovi, Donja Gorica, Donje Stravče, Donji Kokoti, Draževina, Dučići, Duga, Đurkovići, Duške, Farmaci, Fundina, Goljenadi, Gornja Gorica, Gornje Stravče, Gornji Kokoti, Gradac, Grbavci, Grbi Do, Kisjelica, Klopot, Koći, Kopilje, kornet, Kosor, Krusi, Kržanja, Lekići, Liješnje, Liješta, Lijeva Rijeka, Ljevorečke Tuzi, Lopate, Lutovo, Lužnica, Masline, Medun, Milati, Momče, Mrke, Mužečka, Nikmaraš, Opasanica, Orahovo, Oraovica, Orasi, Ožezi, Parci, Pelev Brijeg, Petrovići, Podgorica, Poprat, Prisoje, Progonovići, Raće, Radeća, Radovče, Releza, Rijeka, Rogami, Rudine, Seoca, Seoštica, Sjenica, Slacko, Staniseljići, Stanjevića Rupa, Stijena, Stijepovo, Stupovi, Trmanje, Ubalac, Ubli, Velje Brdo, Veruša, Viđenje, Vilac, Vrbica, Zagreda, Zatrijebač és Zaugao.

Podgorica községen belül két részönkormányzattal rendelkező úgynevezett városi község (gradska opština) is működik:

Golubovci települései: Balabani, Berislavci, Bijelo Polje, Bistrica, Botun, Golubovci, Goričani, Gostilj, Kurilo, Ljajkovići, Mataguži, Mitrovići, Mojanovići, Ponari, Srpska, Šušunja, Vranjina és Vukovci.
Tuzi települései: Arza, Barlaj, Dinoša, Drešaj, Drume, Dušići, Gornji Milješ, Gurec, Helmnica, Kotrabuden, Krševo, Lovka, Nabon, Omerbožovići, Pikalj, Pothum, Prifte, Rakića Kuće, Selište, Skorać, Spinje, Sukuruć, Traboin, Tuzi, Vladne, Vranj és Vuksanlekići.