Saltillo
Saltillo (nevének jelentése: kis vízesés) nagyváros Mexikó északi részén, Coahuila állam fővárosa és 710 000 fős lakosságával legnagyobb települése (ha azonban nem csak a szűken vett városokat tekintjük, hanem az agglomerációkat, akkor csak második legnagyobb Torreón után.)[1]
| Saltillo | |||
 | |||
| Coahuila állam kormánypalotája Saltillóban | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Állam | Coahuila | ||
| Község | Saltillo | ||
| Alapítás éve | 1577 | ||
| Községi elnök | Isidro López Villarreal | ||
| Irányítószám | 25000– | ||
| Körzethívószám | 844 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 864 431 fő (2020) | ||
| Agglomeráció | 823 128 fő | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1500–1800 m | ||
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 25° 25′ 23″, ny. h. 100° 59′ 31″25.423056°N 100.991944°WKoordináták: é. sz. 25° 25′ 23″, ny. h. 100° 59′ 31″25.423056°N 100.991944°W | |||
 Saltillo
Pozíció Coahuila térképén
| |||
| Saltillo honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Saltillo témájú médiaállományokat. | |||
Saltillo egy, a Financial Timesban publikált 2013-as felmérés szerint, melyben 422 amerikai várost vizsgáltak, az egyik legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező település. A helyi gazdaság húzóágazata a gépjárműipar: a General Motors, a Chrysler és a Freightliner Trucks 30 telephelye működik Saltillóban.[2]
Földrajz
szerkesztésFekvése
szerkesztésSaltillo Coahuila állam délkeleti részén található, a Keleti-Sierra Madre hegyei között, közvetlenül a Zapalinamé-hegység északi oldalán. Minden irányból nyugat-keleti irányú, közel egyenes vonalú, néhol akár a 3000 m-es magasságot is megközelítő hegyláncok sokasága határolja azt a kis, délről észak felé lejtő, a tenger szintje felett 1500–1700 méterrel fekvő medencét, melyben a város megtelepült. Némelyik külvárosi utca már ezekre a hegyekre kúszik fel.[3]
Éghajlat
szerkesztésA város éghajlata igen meleg és viszonylag száraz. Minden hónapban mértek már legalább 31 °C-os hőséget, de a rekord csak éppen érte el a 40 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 12,1 és a júniusi 23,0 fok között váltakoznak, a fagy a késő ősz, téli és kora tavaszi hónapokban gyakori. Az évi átlagosan 370 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 60%-a.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 31,0 | 33,0 | 35,5 | 37,5 | 40,0 | 38,0 | 37,0 | 35,5 | 34,0 | 39,0 | 32,9 | 31,0 | 40,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 19,7 | 21,2 | 24,7 | 27,1 | 29,6 | 29,8 | 29,2 | 28,7 | 26,5 | 24,7 | 22,5 | 20,1 | 25,3 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 12,1 | 13,4 | 16,8 | 19,4 | 22,3 | 23,0 | 22,8 | 22,3 | 20,2 | 17,9 | 15,2 | 12,9 | 18,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 4,5 | 5,6 | 9,0 | 11,7 | 15,0 | 16,1 | 16,4 | 15,9 | 14,0 | 11,1 | 7,9 | 5,6 | 11,1 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −9,0 | −5,5 | −5,0 | 0,0 | 1,0 | 6,5 | 10,0 | 8,0 | 2,5 | −2,5 | −5,0 | −11,0 | −11,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 17 | 10 | 7 | 17 | 35 | 39 | 59 | 66 | 60 | 29 | 12 | 18 | 369 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4] | |||||||||||||
Közlekedés
szerkesztésSaltillo fontos közúti csomópont: itt keresztezi egymást a két óceánt Monterreyen, Torreónon és Victoria de Durangón keresztül összekötő 40-es, a szintén az északkeleti (Tamaulipas) és délnyugati (Colima) országrészeket összekapcsoló 54-es és a Mexikóvárosból az északi határon található Piedras Negrasba vezető 57-es főút.[5]
Saltillóból vasútvonal is vezet Monterrey irányába és az ország belseje felé is, ezek a vonalak a Kansas City Southern Railway kezelésébe tartoznak.[6]
A város nemzetközi repülőtere a Plan de Guadalupe nemzetközi repülőtér, mely a saltillói agglomerációhoz tartozó Ramos Arizpe mellett található.[7]
Népesség
szerkesztésA település népessége rendkívül gyors ütemben növekszik:[1]
| Év | Lakosság (Saltillo város) | Lakosság (Saltillói agglomeráció) |
|---|---|---|
| 1990 | 420 947 | 486 580 |
| 1995 | 510 131 | 583 326 |
| 2000 | 562 587 | 637 273 |
| 2005 | 633 667 | 725 259 |
| 2010 | 709 671 | 823 128 |
Története
szerkesztésA területet évezredek óta benépesítő számos indián törzs közül a 16. századra, amikor a spanyolok megérkeztek, a guachichilek, a rayadók és a nacaguák maradtak meg. A várost 1577-ben alapították Santiago de Saltillo néven. 1591-ben tlaxkalték indiánok egy csoportja szintén alapított a közelben egy települést, San Esteban de la Nueva Tlaxcalát, mely a 19. században egyesült a másik várossal, így jött létre a mai Saltillo.
A függetlenségi háború során, miután 1811. január 17-én a Calderón-hídi csatában a felkelők vereséget szenvedtek,[8] észak felé vonultak vissza, majd Saltillónál váltak ketté. Miguel Hidalgo y Costilla, Juan Aldama, José Mariano Jiménez és Ignacio Allende még tovább haladt északra (ez lett vesztük: Acatita de Bajánnál elfogták és hamarosan kivégezték őket), míg Ignacio López Rayón és José María Liceaga délnek vette az irányt.[9]
1847. február 22-én és 23-án zajlott le a közelben a La Angostura-i csata, ahol az Antonio López de Santa Anna vezette mexikói csapatok magukat győztesnek kikiáltva visszavonultak az észak-amerikai seregek elől.[10]
1864-ben ideiglenesen Saltillo volt az ország fővárosa, mivel január 9. és április 2. között ide tette át székhelyét Benito Juárez kormánya.[11]
Turizmus, látnivalók
szerkesztésA városban néhány régi műemlék jelenti a legnagyobb nevezetességet, köztük az 1592-ben épült Szent István-templom, az 1745 és 1897 között épített monumentális barokk székesegyház, az 1910-ből származó García Carrillo színház, a Landín-kápolna, az Ojo de Agua-i templom, a kormányzati palota, az igazságügyi palota, az állami kongresszus épülete, a Szent Ferenc- és a Nepomuki Szent János-templomok, a Szent János-kolostor, az Athén-szökőkút, a ház, ahol Benito Juárez egy ideig élt, a technológiai intézet és a Teatro de la Ciudad színház. Legfontosabb emlékműve az Ignacio Zaragoza-emlékmű, a függetlenségi háborúból származó eredeti ágyúkkal.
Múzeumai közül legnevezetesebb az egész Amerikában egyedülálló Madármúzeum,[12] emellett jelentős még A Sivatag Múzeuma, valamint a gyermekeknek és fiataloknak szóló Museo Interactivo el Chapulín és a Pinacoteca del Ateneo Fuente képtár.[11]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 12.)
- ↑ Potencial económico en Saltillo (spanyol nyelven). El Diario de Coahuila. [2013. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 12.)
- ↑ INEGI – Saltillo község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. december 12.)[halott link]
- ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2010. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 11.)
- ↑ DGST adatbázis – Coahuila útjai (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 12.)[halott link]
- ↑ Mexikó vasúti térképe (spanyol nyelven). [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 12.)
- ↑ A repülőtér a guialocal.com.mx oldalon (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 12.)
- ↑ 17 de enero de 1811. Batalla de Puente de Calderón (spanyol nyelven). [2011. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 12.)
- ↑ Részlet Coahuila történetéből (spanyol nyelven). [2012. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 12.)
- ↑ 22 de febrero de 1847. Batalla de la Angostura (spanyol nyelven). [2011. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 12.)
- ↑ a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Saltillo község (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 12.)[halott link]
- ↑ A Madármúzeum honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 12.)
