Wikipédia

Sebők Zsigmond

(1861–1916) író, elsősorban gyermekmesék szerzője
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 22.

Sebők Zsigmond, születési nevén Sternfeld Zsigmond[2] (Párkány, 1861. szeptember 22. – Budapest, Terézváros, 1916. június 4.)[2][3] író, hírlapíró, a magyar gyermekirodalom klasszikusa; ő teremtette meg Maczkó úr, Dörmögő Dömötör, Zebulon és Dorka, Róka Miska, Malac Misi alakjait. Írói álnevei: Lőrinczy György, Öreg Medve.

Sebők Zsigmond
SzületettSternfeld Zsigmond
1861. szeptember 22.[1]
Párkány
Elhunyt1916. június 4. (54 évesen)[1]
Budapest VI. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (20/1-1-39)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebők Zsigmond témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

szerkesztés

Sternfeld Rezső kereskedő és Jaulus Mária (1837–1906)[4] fiaként született zsidó származású családban.[5] Középiskolai tanulmányait Esztergomban és a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte. 1880-ban felvételt nyert a műegyetemre mint tanárjelölt és a természettudományi szakot végezte el;[6] vonzalma azonban a hírlapírói pályára vitte.

Egyetemi tanulmányait abbahagyva 1882-ben a Pesti Hírlap tárcaírója lett. 1884-ben Szegedre ment és négy évig a Szegedi Napló munkatársa volt. Az alföldi élet és a tanyák világa mély benyomást tett rá, melynek hatása irodalmi működésén is tetten érhető. Szegeden barátkozott össze Pósa Lajossal, a magyar gyermekirodalom akkor legnépszerűbb alakjával, legfontosabb ösztönzőjével.

1887-ben visszatért a Pesti Hírlap szerkesztőségébe, 1892-ben pedig a Budapesti Hírlap kötelékébe lépett. Írt országgyűlési tárcákat, karcolatokat és mint a tárcarovat vezetője, elbeszéléseket, könyvismertetést; gyakran vezércikket is. Ezenkívül 1889-1909 között munkatársa volt Pósa Lajos az Az Én Újságom című gyermeklapjának, de az Új Időknek (többnyire Keve álnév alatt), az Esti Ujságnak és a Kakas Márton élclapnak is írt. 1909-től Benedek Elekkel szerkesztette a Jó Pajtást.

Több mint 30 gyerekkönyve jelent meg. Legnagyobb sikert elért művei a Mackó úr-féle medvetörténetek (később Dörmögő Dömötör).

Több irodalmi társaság is tagjául választotta (Petőfi Társaság, 1891; Dugonics Társaság, 1892; Kisfaludy Társaság, 1904).

Magánélete

szerkesztés

Felesége Rákosi Erzsébet (1874–1961)[4] volt, akit 1895. október 10-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[5]

Gyermekei

  • Sebők Andor István (1896–1985) okleveles gépészmérnök. Felesége Hajnal Irén iparművész volt.[7]
  • Sebők Klára Eugénia Karolina (1901–?). Férje Gubacs Gábor (1891–1953) tanár volt.[8]
  • Sebők Magdolna Anna Mária (1904–?). Férje dr. galgóczi Galgóczi (Schóber) Albert Károly (1900–1973) bankhivatalnok volt.[9]

Munkássága

szerkesztés

Elbeszélésein Jókai és Mikszáth hatása érződik. Az 1880-as évektől kezdett a gyermek- és ifjúsági irodalommal foglalkozni. Több mint harminc, az ifjúság számára írt könyve jelent meg. Legnagyobb sikert elért művei a Mackó úr-történetek. Az ügyetlen és kissé bárdolatlan Mackó úr különböző tapasztalatokat szerez az emberek között, miközben jelleme változik, fejlődik. Később Dörmögő Dömötör néven folytatta tovább kalandjait.

Művei

szerkesztés
 
Mackó úr szobra a budai Európa Parkban, Maugsch Gyula alkotása, 1934. 1970-ben került itteni helyére
 
  • Alakok (elbeszélések) Szeged, 1887
  • Elbeszélések, Budapest, 1894
  • Mackó úr utazása és egyéb történetek, 1893
  • Lőrinczy György: Erzsébet királyné; Singer-Wolfner, Budapest, 1898 (Filléres könyvtár)
  • Petőfi, 1899
  • A kis mérnökök; Singer és Wolfner, Budapest, 1899 (Piros könyvek)
  • A két árvizes gyerek. Elbeszélés a magyar ifjúság számára; Singer és Wolfner, Budapest, 1901 (Piros könyvek)
  • Kossuth Lajos élete, 1902
  • Tarka mesék. Gyermekeknek, 1903
  • Városi cica falun (elbeszélések), 1903
  • Pusztai élet. Elbeszélések; Singer-Wolfner, Budapest, 1903 (Színes könyvek)
  • Maczkó úr utazásai / Maczkó úr a kiállításon / Maczkó úr az Alföldön / Maczkó úr a Tengeren; Singer-Wolfner, Budapest, 1903
  • Cserebogár úrfi a tengeren (mesék), 1904
  • Falusi cica Budapesten; Singer-Wolfner, Budapest, 1904 (Filléres könyvtár)
  •  A gyöngyhuszár; Singer-Wolfner, Budapest, 1904 (Filléres könyvtár)
  • Pattogatott kukorica; Singer-Wolfner, Budapest, 1905 (Filléres könyvtár)
  • Utazás Tündérországba (mesék), 1905
  • Maczkó úr újabb utazásai / Maczkó úr a Balatonon / Maczkó úr Budapesten / Maczkó úr úton; Singer-Wolfner, Budapest, 1906
  • Kert alatt. Mesék és történetek; Singer-Wolfner, Budapest, 1907 (Apró emberek könyvtára)
  • Tilinkós Lajkó (mesék), 1907
  • A doktor úr (elbeszélések), 1907
  • Mackó úr szárazon és vízen, 1907
  • Mennek, mendegélnek... Mesék és történetek; Singer-Wolfner, Budapest, 1907
  • Bajcsányi de eadem és egyéb elbeszélések; Franklin Ny., Budapest, 1909
  • Hogyan ne beszéljenek a gyerekek; Singer-Wolfner, Budapest, 1910 (Filléres könyvtár)
  • Maczkó úr vendégei; Singer-Wolfner, Budapest, 1910 (Filléres könyvtár)
  • A hivatal és egyéb történetek; Lampel, Budapest, 1910 (Magyar könyvtár)
  • A bogarak háborúja, 1911
  • Csutora Jancsi kalandozásai a levegőben sok tarka-barka történettel. Gyermekek számára; Lampel, Bp., 1911
  • Dörmögő Dömötör az országban (regény), 1912
  • Dörmögő Dömötör utazása hegyen, völgyön meg a nagy ládával (regény), 1913
  • Kujon és Kaján és egyéb bohóságok; Lampel-Wodianer, Budapest, 1913
  • Színfoltok, 1914
  • Ifjúkor és néhány más elbeszélés; Franklin, Budapest, 1914
  • Dörmögő Dömötör újabb utazásai háborúban és békében; Franklin, Budapest, 1914
  • A milliomos fia. Történet egy nagy budapesti házból az ifjúság számára; Franklin, Budapest, 1917
  • Dörmögő Dömötör újabb utazásai a Királyhágón túl; Franklin, Budapest, 1918
  • Dörmögő Dömötör utazása a cserkészfiúkkal; Franklin, Budapest, 1920
  • Dörmögő Dömötör mint önkéntes. Dörmögő Dömötör az olasz harctéren; Franklin, Budapest, 1921
  • Az arany cipő. Az ifjúság számára; Franklin, Budapest, 1922
  • A báróné rokonai; Franklin, Budapest, 1925
  • Csutora Jancsi kalandozásai a levegőben. Sok tarka-barka történettel; Lampel, Budapest, 1926
  • Öreg Medve: Utazunk Budapestre. Tányértalpú koma újabb kalandjai; Singer és Wolfner, Budapest, 1934
  • Öreg Medve: Mufurc és Mickó. Tányértalpú komáék újabb kalandjai; Singer-Wolfner, Budapest, 1936
  • Dörmögő Dömötör és a labdarúgók; Móra, Budapest, 1958
  • Mackó úr utazásai. Mackó úr a Bakonyban, az Alföldön és a tengeren Meseregény a századforduló éveiből; átigazította Borbély Sándor; Bembo, Budapest, 1989
  • Mackó úr újabb utazásai Mackó úr a Balatonon, Budapesten és úton. Meseregény a századforduló éveiből; átigazította Borbély Sándor; Bembo, Budapest, 1990
  • Mackó úr újra úton. Meseregény a századforduló éveiből; átigazította Szőcs Zsóka; Bembo, Budapest, 1991
  • Mackó úr a hullámok hátán; Magyar Ház, Budapest, 2009 (Magyar Ház könyvek)
  • A kis hercegkisasszony és más mesék. Olvasásra és felolvasásra Sebők Zsigmond meséi; Cahs, Debrecen, 2012
 
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (20/1-1-39)

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13711.htm, Sebők Zsigmond, 2017. október 9.
  2. ↑ a b Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 28324/1881. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1881. év 18. oldal 37. sor
  3. ↑ Gyászjelentése (1916). (Hozzáférés: 2020. június 20.)
  4. ↑ a b Sternfeld Rezsőné halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 449/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
  5. ↑ a b Szülei házasságkötési bejegyzése az esztergomi neológ izraelita hitközség házassági akv. 44/1859. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
  6. ↑ Más forrás szerint jogásznak készült – mirarcképcs
  7. ↑ Sebők Andor házasságkötési bejegyzése a Budapest III. kerületi polgári házassági akv. 60/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
  8. ↑ Sebők Klára házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 777/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
  9. ↑ Sebők Magdolna házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 245/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 20.)

Források

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés

További irodalom

szerkesztés
  • Molnár Ferenc: Emlékezés Sebők Zsigmondról. Nyugat, 1923
  • Katona Piroska: Sebők Zsigmond. Kecskemét, 1939
  • Komáromi Gabriella: Elfelejtett irodalom, 1990
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sebők_Zsigmond&oldid=27305527”