Somogyi Nusi

Somogyi Nusi, teljes nevén: hollósi Somogyi Anna Irén (Budapest, 1890. március 3. – Budapest, 1963. október 8.) magyar színésznő.

Somogyi Nusi
1931 körül
Született	Somogyi Anna Irén 1890. március 3. Budapest
Elhunyt	1963. október 8. (73 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színész
Sírhelye	Farkasréti temető (610-273)
IMDb
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Hollósi Somo­gyi István szűcsmester és Mesterházy Anna leánya. A Deák téri református polgári iskolában tanult, majd az Országos Színészegyesület színiiskolájának növendéke lett. Kecskeméten lépett színpadra Mariházy Miklós társulatánál, majd Rott Sándor a Folies Caprice-hez hívta és nyaranta a Jardin de Paris-nak is tagja volt. 1910 nyarán a szegedi Vígszínpadhoz került, ahol Krémer Jenő volt az igazgatója. Ezután Beöthy László hívására a Király Színházhoz szerződött, ahol a Sybill című operettben a 35. előadás után Lábass Juci helyett a színésznő gyengélkedése miatt egészen a 100. előadásig ő alakította a szubrettszerepet. A Színházi Élet 1914/15. száma így írt róla: „Most a Királyszínház közönsége estéről-estére megállapíthatja, hogy a szinház választása igen szerencsés volt. Somogyi Nusi ugyanis nemcsak szédületes táncosnő, de kedves, ötletes, talentumos színésznő, akire ezen a pályán igen szép karrier vár még.”

1916 novemberében a Népopera tagja lett Beöthy László igazgatása alatt, ezután a Télikerthez ment. 1919 októberében újra a Király Színházhoz szerződött, majd 1923-ban a Blaha Lujza Színház tagja lett. 1928-ban fellépett Bécsben, 1931-ben pedig a Fővárosi Operettszínházban vendégszerepelt. 1929. július 16-án házasságot kötött gróf Béldi Ferenc Ákos Kálmán Mária földbirtokossal. 1933 és 1940 között a Royal Orfeumban játszott, de tagja volt 1939-ben a Márkus Parkszínháznak, 1941-ben a Madách Színháznak, 1942-ben pedig a Vidám Színház művészeként lépett fel. Az igazolóbizottság 1945-ben három évre eltiltotta a színpadtól azzal az ürüggyel, hogy Somogyi Anna „fanatikus Hitler-imádó”. 1946-ban azonban már játszott az Operettszínházban, majd 1947-ben a Medgyaszay Színházban. 1951-ben a Kisvarieté, később pedig a Népvarieté tagja volt, 1954-től a Fővárosi Operettszínházban szerepelt. 1957-től 1959-ig a Blaha Lujza Színházban lépett színpadra, majd 1960-ban nyu­galomba vonult.

Emancipált nőként saját kocsijával gyakorta részt vett magyarországi autóversenyeken és lóversenyeken.

Fontosabb színházi szerepei

• Málika (Postás Katica)
• Mici (Árvácska)
• Petruska (Hajtóvadászat)
• Sally (Aranyhattyú)
• Horváth Sári (A legkisebbik Horváth-lány)
• Máli (Szépasszony kocsisa)
• Léni (Anna-bál)
• Pepi (Régi jó Budapest)
• Gretl (Lehár Ferenc: Kék mazúr)
• Rica Maca (Zerkovitz Béla: Csókos asszony)
• Illésházy Ágota (Huszka Jenő: Lili bárónő)
• Diana (Huszka Jenő: Aranyvirág)
• Elvira (Eisemann Mihály: Bástyasétány 77)
• Saint-Pauly grófnő (Kemény Egon–Nóti Károly–Földes Imre–Halász Rudolf: Fekete liliom (1946, Fővárosi Operettszínház)
• Amália (Lajtai Lajos: Három tavasz)
• Borbás Mihályné (Fényes Szabolcs: Két szerelem)

Magyar Rádió

• Patkóné asszonyság (Kemény Egon–Erdődy János: Krisztina kisasszony (1959)

Filmszerepei

• Harrison és Barrison (1917)
• Harrison és Barrison II. (1918) - Jappi
• Mary Ann (1919) - Rosie
• Fehér rózsa (1919) - rabnő
• Liliom (1919)
• Se ki, se be! (1919) - Brown felesége
• Az ördög mátkája (1926)
• Lila akác (1934) - Mili, virágárus
• Café Moszkva (1935) - kasszírnő
• Szenzáció! - A késdobáló (1936) - Szálka Leóné
• Pesti mese (1937) - az artista felesége
• Toprini nász (1939) - Natasa, mulatós
• Mindenki mást szeret (1940) - jegyzőné
• Cserebere (1940) - Balázs Panni anyja
• Ismeretlen ellenfél (1940) - Bözsi, pincérnő
• A szerelem nem szégyen (1940) - Julis, szakácsnő Tormaynál
• Akit elkap az ár (1941) – Eveline
• Magdolna (1941) - Mici, fodrásznő
• Bűnös vagyok! (1941) - Teri, szobalány
• Ne kérdezd, ki voltam (1941) - Juliska, szobaasszony
• Szabotázs (1941)
• Szíriusz (1942) - hercegnő
• Fráter Lóránd (1942) - Tercsi
• Alkalom (1942) - Sugárné, vendég az estélyen
• Külvárosi őrszoba (1942) - Gáspár mama, kocsmárosné
• Annamária (1942) - Boris, házvezetőnő
• Heten, mint a gonoszok (1942) - kasszás hölgy a vidámparkban
• A láp virága (1942) - Mihályi Sándorné
• Egy szoknya, egy nadrág (1943) - Carmencita, Juarez Dulcinea komornája
• Tilos a szerelem (1943) - Kerekes Judit egyik nagynénje
• Ragaszkodom a szerelemhez (1943) - Török Bálintné Ilonka, Vali anyja
• Orient express (1943) - Gizella, Boda Géza nagynénje
• Megálmodtalak (1943) - Harsányiné, Helén anyja
• Fehér vonat (1943)
• Gazdátlan asszony (1944) - Alíz anyja, vendég Pártoséknál
• Zöld, sárga, piros (1948)
• Különös házasság (1951)
• Déryné (1951)
• Állami Áruház (1953) - árufelhalmozó
• Fel a fejjel (1954)
• Budapesti tavasz (1955)
• Ünnepi vacsora (1956)
• Szakadék (1956)
• Dollárpapa (1956)
• A csodacsatár (1956)
• Gábor diák (1956)
• A tettes ismeretlen (1957)
• Külvárosi legenda (1957)
• Két vallomás (1957)
• Dani (1957)
• Égi madár (1958)
• Micsoda éjszaka! (1958) – régiségkereskedő
• Szent Péter esernyője (1958) – Münzné
• Vörös tinta (1959)
• Tegnap (1959)
• Felfelé a lejtőn (1959)
• Fekete szem éjszakája (1959)
• Szerelem csütörtök (1959)
• Akiket a pacsirta elkísér (1959)
• Gyalog a mennyországba (1959)
• Kálvária (1960)
• Rangon alul (1960)
• Légy jó mindhalálig (1960)
• Megöltek egy lányt (1961)
• Az ígéret földje (1961)
• Nem ér a nevem (1961)
• Jó utat, autóbusz (1961)
• Amíg holnap lesz (1961)
• Mici néni két élete (1962)
• Az aranyember (1962)
• Hattyúdal (1963)
• Bálvány (1963)
• Szélhámosnő (1963)

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
• Hangosfilm