Szédülés (film, 1958)
A Szédülés (eredeti cím: Vertigo) 1958-ban készült színes (Technicolor) amerikai thriller Alfred Hitchcock rendezésében. Bemutatása idején a Szédülés nem aratott osztatlan sikert a nézők és a kritikusok körében. A bravúrosnak számító technikai újítások ellenére a közönség nem fogadta lelkesen ezt a pszichodrámát. A bemutató óta eltelt évtizedek alatt azonban a mű Hitchcock egyik legfontosabb és legnépszerűbb alkotásává vált.
Szédülés (Vertigo) | |
1958-as amerikai film | |
Rendező | Alfred Hitchcock |
Producer | Alfred Hitchcock |
Vezető producer | Alfred Hitchcock |
Alapmű | The Living and the Dead |
Műfaj | |
Forgatókönyvíró | Samuel A. Taylor Alec Coppel |
Főszerepben | James Stewart Kim Novak |
Zene | Bernard Herrmann |
Operatőr | Robert Burks |
Vágó | George Tomasini |
Jelmeztervező | Edith Head |
Díszlettervező | Sam Comer Frank R. McKelvy |
Gyártásvezető | Frank Caffey |
Gyártás | |
Gyártó | Paramount Pictures Alfred J. Hitchcock Productions |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Nyelv | angol |
Forgatási helyszín |
|
Játékidő | 128 perc |
Költségvetés | 2 479 000 $ |
Képarány | 1,50:1 |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | Paramount Pictures MOKÉP (mozi, 1985) UIP-Duna Film (VHS, 1985) |
Bemutató | 1958. május 9. 1985. december 12. (mozi, MOKÉP) |
Eredeti magyar adó | 2. szinkronnal: Zone Europa 1. szinkronnal: Paramount Channel |
Korhatár | II. kategória (F/4848/J) |
Bevétel | 1 486 818 $ |
További információk | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szédülés témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A technikai trükkök, például a szimultán használat, gumiobjektíves közeli és hátrakocsizás, mint Stewart szédülésének kifejezése, bekerültek az ismert fogások közé. Hitchcock a fahrt és a zoom egyidejű alkalmazásával mutatja be egy makettlépcsőház segítségével a tériszony érzetét a filmvásznon.
Cselekménye
szerkesztésJohn „Scottie” Ferguson San Franciscó-i zsaru, aki a prológus szerint azért lépett ki a rendőrség kötelékéből, mert a magasságtól való rettegése miatt nem tudta megmenteni társa életét. Alkalmanként magánnyomozóként dolgozik. Régi barátja, Gavin Elster megbízza, hogy figyelje a feleségét: Madeleine egy titokzatos, hideg szőke nő, aki Elster elmondása szerint megszállottja lett annak, hogy felmenője, Carlotta Valdez a 19. században fulladásos halált halt. A nő minden napját egy múzeumban tölti, Carlotta arcképének bámulásával. Scottie autóval követi és megfigyeli a nőt.
A film első fele kísértethistória: Scottie-t egyre jobban vonzza a neurotikus nő és az a feltevés, hogy Madeleine a portrén megfestett nő reinkarnációja, és szintén meg fog halni. Amikor Madeleine Scottie szeme láttára a San Francisco-öbölbe veti magát, a férfi kimenti, és személyesen is megismerkednek egymással. Scottie hamar beleszeret Madeleine-be. A nő ugyan látszólag viszonozza érzelmeit, de Carlotta „vonzása” erősebb, és végül Madeleine leveti magát egy templomtoronyból. A férfi most ismét összeomlik, hiszen tériszonya miatt nem tudta megmenteni a nőt. Scottie egy időre elmegyógyintézetbe kerül.
A film hirtelen feszültebb lesz, amikor a férfi véletlenül összetalálkozik Judy Bartonnal, egy barna hajú eladólánnyal, akinek arcvonásai a halott Madeleine-re emlékeztetik. Kapcsolatba kerülnek egymással. Scottie lassan, fokozatosan Madeleine-né változtatja Judyt. Megpróbálja kikényszeríteni elveszett szerelmének újjászületését azzal, hogy manipulálja a lányt: átfesteti a haját, megváltoztatja az öltözködését, amíg Judy teljesen át nem alakul Madeleine-né. A nő csendben tűri Scottie furcsa kéréseit, s engedelmeskedik neki. A férfi még a nyilvánvaló jelekből sem jön rá a csalásra. Amikor azonban Judy magára ölti a medált, amit Carlotta hordott a festményen, Scottie rádöbben a keserű igazságra.
Szereplők
szerkesztésSzereplő | Színész | Magyar hang | |
---|---|---|---|
1. szereposztás (1985) | 2. szereposztás (1999) | ||
John "Scottie" Ferguson | James Stewart | Fülöp Zsigmond | Szakácsi Sándor |
Madeleine Elster / Judy Barton | Kim Novak | Fehér Anna | Tóth Ildikó |
Marjorie "Midge" Wood | Barbara Bel Geddes | Menszátor Magdolna | Csere Ágnes |
Gavin Elster | Tom Helmore | Tolnai Miklós | Szokolay Ottó |
Halottkém | Henry Jones | Versényi László | Balázsi Gyula |
Hoteltulajdonos | Ellen Corby | Feleki Sári | Kassai Ilona |
Pop Libel | Konstantin Shayne | Gera Zoltán | Versényi László |
Scottie orvosa | Raymond Bailey | Füzessy Ottó | ? |
További szereplők | – | Gyimesi Pálma Földessy Margit Magda Gabi Móni Ottó Surányi Imre |
Bessenyei Emma Némedi Mari |
Díjak, jelölések
szerkesztés- Oscar-díj (1959)
- jelölés: legjobb látványtervező
- jelölés: legjobb hang
1998-ban az Amerikai Filmintézet a 61. helyre sorolta a filmet 100 év 100 film című listáján.
2012-ben a Sight & Sound nevű szakfolyóirat által megkérdezett kritikusok a filmtörténet legjobb filmjévé választották.[1]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Vertigo rises: The greatest film of all time? Archiválva 2021. január 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Sight & Sound, 2012 szeptember.
További információk
szerkesztés- Pirisi Edina Enikő: Pszichoanalitikus filmkutatás. Teoretikus megközelítések és empirikus vizsgálatok, Oriold, Budapest, 2023
- Hivatalos oldal
- Szédülés a PORT.hu-n (magyarul)
- Szédülés az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Szédülés a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Szédülés a Box Office Mojón (angolul)