Székicsér

Székicsér
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Lilealakúak (Charadriiformes);
Család:	Székicsérfélék (Glareolidae);
Alcsalád:	Székicsérformák (Glareolinae);
Nem:	Glareola;
Faj:	G. pratincola;
Tudományos név
	Glareola pratincola; (Linnaeus, 1766)
Elterjedés
	A székicsér elterjedési területe költőhely (nyáron) egész éves telelőhely szórványos
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Székicsér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Székicsér témájú médiaállományokat és Székicsér témájú kategóriát.

A székicsér (Glareola pratincola) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a székicsérfélék (Glareolidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ben, a Hirundo nembe Hirundo Pratincola néven.^[3]

Alfajai

Glareola pratincola erlangeri Neumann, 1920
Glareola pratincola fuelleborni Neumann, 1910
Glareola pratincola pratincola (Linnaeus, 1766)
Glareola pratincola riparia Clancey, 1979^[2]

Előfordulása

Európa, Délnyugat-Ázsia és Észak-Afrika területén fészkel. Telelni Afrika trópikus részére vonul. Természetes élőhelyei a félsivatagok, kiszáradt legelők, tavak, folyók és patakok környéke. Vonuló faj.^[4]

A Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres fészkelő. Áprilistól szeptemberig lehet észlelni a Hortobágyon, a Nagykunságban és ritkábban a Duna–Tisza közén.^[5]

Megjelenése

Testhossza 25 centiméter, szárnyfesztávolsága 60–65 centiméter, testtömege pedig 70–95 gramm közötti.^[5] Nagy szeme, hegyes szárnya és villás farka mind a levegőben való vadászatot szolgálja. Torkán jellegzetes folt van, fekete kerettel.

A talajon

és a levegőben

Életmódja

Általában a levegőben kapkodja el rovarokból és más ízeltlábúakból álló táplálékát, de a talajon is keresgél.^[5]

Szaporodása

Talajra, sekély mélyedésbe rakja fészkét. Fészekalja 3 tojásból áll, melyen a két szülő 17-18 napig kotlik. Fiókái fészekhagyók.^[5]

Fészke, tojásaival

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4] Európában nem fenyegetett fajként tartják nyilván. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft. Fészkelő-állománya 20-40 párra tehető (2008-2012), jóval nagyobb állományról csökkent, erre a szintre.^[5]