Wikipédia

Szörényi Szabolcs

(1943–2024) magyar énekes, basszusgitáros, zeneszerző
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 17.

Szörényi Szabolcs (Budapest, 1943. szeptember 26. – 2024. november 2.) Kossuth-díjas magyar énekes, basszusgitáros, zeneszerző, Szörényi Levente testvérbátyja. Számos dal szerzője. Ő írta többek között Koncz Zsuzsa Miszter Alkohol és az Illés-együttes Sárika című dalát is.

Szörényi Szabolcs
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
SzületettSzörényi Szabolcs
1943. szeptember 26.[1]
Budapest[1]
Elhunyt2024. november 2. (81 évesen)[2][3]
BeceneveMoha
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Kitüntetései
Zenei pályafutása
Műfajokbeat, rock, folk-rock, country, folk
Aktív évek1962–2018
EgyüttesIllés-együttes (1965-1973)
Fonográf együttes (1974-1984)
Hangszerbasszusgitár, gitár, hegedű, billentyűs hangszerek, mandolin, nagybőgő, ütőhangszerek
Tevékenységzenei rendező, producer, hangmérnök
A Wikimédia Commons tartalmaz Szörényi Szabolcs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

szerkesztés

Gyermekkora, felmenői

szerkesztés

Apai nagyapja, Groda Sándor (1890–1949)[4][5] kaposvári születésű[6] MÁV-főtiszt egykor a Szörényi bánság területén élt, innen vette fel vezetéknevét. Apai nagyanyja Lozovics Mária (1889–1961).[7] Anyai nagyapja Paul Iván (1889–1972) zombori ügyvéd, pénzügyminisztériumi osztályfőnök, majd államtitkár volt.[8]

Szörényi Gyula (1916–1988) festőművész, grafikus, főiskolai tanár és Paul Veronika (1918–2014) gyermekeként született. A család ekkor Budán lakott az Alma utcában, Szabolcs anyai nagyszüleinek kertes házában. A második világháború végén, amikor Budapest ostroma egyre közeledett, Sopronba indultak, majd onnan Ausztriába menekültek, ahol öccse, Levente született. Először szállodában, majd kolostorban laktak, végül egy lakásban kaptak helyet. Édesanyjuk családja Franciaországba ment tovább, a Szörényi házaspár két gyermekükkel 1945 októberében visszatért Magyarországra, mivel édesanyjuk magyar gyermekeket akart belőlük nevelni. Öccsével, Leventével együtt szülei 1956 szeptemberében beíratták a szobi állami fiúnevelő intézetbe, ott bekerültek az intézet mandolinzenekarába.[9]

Zenei pályafutása

szerkesztés
 
1970-ben

Családjuk több tagja is foglalkozott zenével, édesapjuk hegedült. Anyai nagyanyja, Csuka Etelka (1895–1992) zongoraművész és a Zeneakadémia zongoratanára volt.[10][11] Testvérével, Leventével 1954-től kezdve két évig tanult hegedülni Levente keresztanyjától, felvinci Takács Alice hegedűművésznőtől. Játszott mandolinon, de hamarosan inkább a gitár kezdte érdekelni, egy szobi presszózenész tanította.

A váci Sztáron Sándor Gimnáziumban tanult, ahol Leventével már gyakran léptek fel együtt mint gitárduó, az "őrült Szörényiek"-ként emlegették őket. Az iskolai Ki Mit Tud?-ot 1962-ben nyerték meg, Kőszegi Imrével, Bajtala Jánossal játszottak együtt, később pedig Ráduly Mihály is belépett az együttesbe. Mediterrán névvel indultak az 1962-es országos Ki Mit Tud?-on, de csak az elődöntőig jutottak, és egy kislemezt is rögzítettek Németh Lehellel. A zenekarra felfigyeltek, így hamarosan Koncz Zsuzsát és Gergely Ágit is kísérték, és önálló számokat is játszhattak.

Szörényi Szabolcs a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte felsőfokú tanulmányait. (Csak egy évet végzett el.)

1964-től 1973-ig az Illés-együttes, 1974-től 1984-ig a Fonográf együttes tagja volt.

1984-től csak alkalmanként, illetve néhány lemezen zenélt. Számos színházi, szabadtéri, film- és lemezprodukció zenei rendezője.

Szólókarrier

szerkesztés

1990-ben bemutatkozott élete első szólóalbumával, címe a sokat mondó Lökd ide a…!, alcíme a még árulkodóbb Kocsmadalok. „Moha bácsi” közismert humora ezen a lemezen szabadon sziporkázhat, és egyben Bródy János is új oldaláról mutatkozhat be szövegíróként. A lemez kétségkívül legjobb dala Az étkezőkocsi, de persze a klasszikussá nemesedett eredeti Lökd ide a sört! sem maradhatott le róla.

Hobbija, a vasútmodellezés

szerkesztés

Gyermekkorában a vasárnapi kötelező templomlátogatást követően édesanyjuk mindig elvitte fiait a Ferdinánd hídhoz, hogy a Nyugati pályaudvar forgalmát megfigyelhessék (ekkor a Visegrádi utcában laktak), Szabolcs emiatt kezdett érdeklődni a vasút iránt, mely később hobbijává vált. Gyermekkorában villanyvasutat szeretett volna karácsonyi ajándék gyanánt, azonban erre a család anyagi helyzete miatt nem került sor. Első vasútmodelljét abból a pénzből vette meg 1965 szeptemberében, amit abban az évben a nógrádverőcei ifjúsági táborbeli fellépéseiért kapott, már az Illés-együttes tagjaként. Lakóháza pincéjében 10 évig építette a Nyugati pályaudvar kicsinyített mását a Nagykörúttól a Róbert Károly körúti felüljáróig, ezt egészítette ki az innsbrucki pályaudvarral és a Karwendelbahnnal, egy forgalmas svájci alagutas, viaduktos, fordulóalagutas fiktív közlekedési csomóponttal, valamint a Lötschbergbahn északi szerpentinjével. Mindehhez másfél kilométernyi vágányrendszert vásárolt, hogy tervét elkészíthesse.[12] A Nyugati pályaudvar terve 1968 nyarára készült el, 1993-ban fogott hozzá megépítéséhez háza száz négyzetméternél is nagyobb pincéjében. A terveket számítógépen rajzolta meg, amiről fotók alapján síkfilmet készített. Az alkotóelemek sokféle eljárással készültek; egy részüket maga csinálta, illetve tervezte.

Az 1999-ben készített 13 részes, Illés-sztori című dokumentumsorozat kilencedik része csak vele foglalkozik. Ezen kívül több portréfilm is készült róla, illetve a terepasztaláról, olyanok, mint például a Szörényi Szabolcs forgalmista birodalma.

Családja

szerkesztés

Első feleségét, Hedviget 1965-ben ismerte meg, 1968-ban kötöttek házasságot, 1982-ben elváltak. Ebből a házasságából két leánya született: Réka (1969) és Emese (1970). Második felesége Rosta Mária producer, akivel 1983-ban ismerkedett meg.[13]

Díjai

szerkesztés

Lemezei

szerkesztés
  • Lökd ide a …! (Kocsmadalok) (1990)

Nosztalgiakoncertjei

szerkesztés
  • 1981 – Budapest – Nemzeti Sportcsarnok: A Koncert (Illés)
  • 1990 – Népstadion (Illés)
  • 1992 – FMH (Fővárosi Művelődési Ház) (Illés)
  • 1996 – Budapest Sportcsarnok (Illés)
  • 2001 – Népstadion (Illés–Metro–Omega)
  • 2004 – Kisstadion (Fonográf)
  • 2005 – Csíkszereda (Illés)
  • 2005 – Sziget (Illés)
  • 2011 – Budapest Sportaréna (Szörényi Levente szólókoncert)
  • 2014 – Budapest Sportaréna, Veszprém, Győr, Debrecen (Beatünnep c. koncert az Illés Zenekar megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére )
  • 2018 – Budapest Sportaréna (Fonográf)

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Freebase-adatdump
  2. ↑ Meghalt Szörényi Szabolcs. Telex.hu. 2024. nov. 2.
  3. ↑ A felesége elárulta: családja körében aludt el örökre Szörényi Szabolcs – Szűk körben temetik majd el az Illés legendás zenészét. Blikk.hu. 2024. nov. 3.
  4. ↑ Budapest V. kerületi állami halotti anyakönyv 308/1949.
  5. ↑ Gyula Groda Szörényi FamilySearch
  6. ↑ Kaposvári római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve 288/1890.
  7. ↑ Budapest XIII. kerületi állami halotti anyakönyv 219/1961.
  8. ↑ A pénzügyminisztérium „ezermestere” hegyvidekujsag.hu, 2018. 06. 07.
  9. ↑ MTI - Szörényi Szabolcs nekrológja
  10. ↑ Kocsis L. Mihály: Illés – Énekelt történelem. Budapest, 1999. 145. old.
  11. ↑ PIM. [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
  12. ↑ Horváth Gábor Miklós: Vágányok, váltók és egy szál gitár. csaladilap.hu, 2007. március 1. [2012. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
  13. ↑ Kocsis 1999 209. o.
  14. ↑ Angyalföld új díszpolgárai. nepszava.hu (2018. június 1.) (Hozzáférés: 2018. június 2.) arch

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szörényi_Szabolcs&oldid=27604781”