Szabolcsveresmart
Szabolcsveresmart község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.
| Szabolcsveresmart | |||
 | |||
| |||
| Becenév: Veresmart | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Kisvárdai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vincze Károly (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4496 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1432 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 72,64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 18′, k. h. 22° 01′48.300000°N 22.016667°EKoordináták: é. sz. 48° 18′, k. h. 22° 01′48.300000°N 22.016667°E | |||
 Szabolcsveresmart
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Szabolcsveresmart weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szabolcsveresmart témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésA vármegye észak-északnyugati részén fekszik, Kisvárdától északnyugatra, a Tisza mentén. Lakott területei teljes egészében a folyó bal parti oldalán terülnek el, de közigazgatási területének egy csekély, másfél négyzetkilométert sem elérő hányada a túlparti oldalra esik.
A szomszédos települések: észak felől Révleányvár, északkelet felől Zemplénagárd, délkelet felől Döge, dél felől Kékcse, délnyugat felől Tiszakanyár, északnyugat felől pedig Ricse. (Ez utóbbi, valamint Révleányvár és Zemplénagárd is a folyó túlparti, bodrogközi oldalán terül el.)
Megközelítése
szerkesztésA vízi utat leszámítva csak közúton érhető el, Kékcse felől a 3830-as, Döge felől pedig a 3832-es úton. Amíg működött az itteni tiszai komp, addig Révleányvár érintésével, a folyó zempléni partja felől is elérhető volt, úgyszintén a 3832-es úton.
Története
szerkesztésVeresmart (Szabolcsveresmart) nevét az oklevelek a 14. század elejétől említik.
1329-ben a Zichy család oklevéltárában már előfordult neve, Poss. Weresmorth és Villa Weresmorth néven.
1334-ben a Várday család tagjait írták a település birtokosának.
A 18. század végén, a 19. század elején több család birtoka: a herceg Esterházy, báró Horváth, báró Vay, Ghillányi, Czóbel, Szögyéni, Elek, Palaticz Erőss, Farkas, Ferenczy, Irinyi családoké volt.
Az 1900-as évek elején Borovszy Samu összegyűjtötte az utókor számára a településen akkor még fellelhető, és használatban levő ősréginek tartott hely és dűlőneveket is, melyek a következők voltak: Zelemér-erdő, Verőcse, Erdős duba, Csanda, Selejeg-tó, Narva laposa, Bodnár-kána, Mali-kána, Pataj, Korong.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Nagy Béla (független)[3]
- 1994–1998: Nagy Béla (független)[4]
- 1998–2002: Nagy Béla (független)[5]
- 2002–2006: Nagy Béla (független)[6]
- 2006–2010: Nagy Béla (független)[7]
- 2010–2014: Nagy Béla (független)[8]
- 2014–2019: Nagy Béla (független)[9]
- 2019–2024: Vincze Károly (független)[10]
- 2024– : Vincze Károly (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 1728 | 1705 | 1690 | 1544 | 1410 | 1424 | 1432 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,5%-a magyarnak, 4,6% cigánynak mondta magát (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,2%, református 58,8%, görögkatolikus 13,3%, felekezeten kívüli 0,8% (10,9% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 6,2% cigánynak, 0,1-0,1% németnek, örménynek, bolgárnak, ukránnak, szlovénnek és románnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,7% volt római katolikus, 54,8% református, 16,8% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 1,1% felekezeten kívüli (20,7% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
szerkesztésGaléria
szerkesztés-
Faluház -
Községháza -
Óvoda és iskola -
A református templom -
A Rétközi tó -
A szabolcsveresmarti Tisza-part -
A szabolcsveresmarti Tisza-töltés
Források
szerkesztés- Borovszky Samu: Szabolcs vármegye
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Szabolcsveresmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Szabolcsveresmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szabolcsveresmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Szabolcsveresmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szabolcsveresmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szabolcsveresmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szabolcsveresmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Szabolcsveresmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Szabolcsveresmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Szabolcsveresmart Helységnévtár
- ↑ Szabolcsveresmart Helységnévtár
