Vagyóc
Vagyóc (szlovákul Vaďovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.
| Vagyóc (Vaďovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Vágújhelyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1419 | ||
| Polgármester | Alžbeta Tuková | ||
| Irányítószám | 916 13 | ||
| Körzethívószám | 032 | ||
| Forgalmi rendszám | NM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 713 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 70 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 230 m | ||
| Terület | 11,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 44′ 17″, k. h. 17° 43′ 29″48.738056°N 17.724722°EKoordináták: é. sz. 48° 44′ 17″, k. h. 17° 43′ 29″48.738056°N 17.724722°E | |||
| Vagyóc weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vagyóc témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésÓturától 6 km-re délkeletre található.
Története
szerkesztésA települést 1419-ben "Vagyouch" alakban említik először. B. Varsík professzor a Miavát és a Miavai-dombság településeit feldolgozó művében a község első említését Luxemburgi Zsigmond 1392. március 7-én kelt oklevelében vélte fellelni.[2] Ebben a király a csejtei uradalmat hívének, Stíbornak adja és az uradalom falvainak felsorolásában megemlít egy "Wath" nevű települést is. A falut 1436-ban "Wadowych" néven említik, a 16. században "Wadocz", később "Vagyocz", "Wagyowetz", "Vagyovcze" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A csejtei váruradalomhoz tartozott. Templomát 1424-ben kezdték építeni. 1579 és 1660 között, majd 1705-től 1710-ig evangélikus templomként működött.
A 16. és 17. században délről, a török elől menekülő horvátok érkeztek a faluba. 1715-ben 3 malom, 30 jobbágy, 8 zsellér, valamint 8 szabad háztartás volt a településen. 1753-ban 160 család élt itt. 1779-ben nagy tűzvész pusztított a községben, mely után újjá kellett építeni. 1787-ben 114 házában 857 lakos élt. 1828-ban 150 házát és 1050-en lakták. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, fuvarozással, szövéssel és más kézműves munkákkal foglalkoztak. 1876-ban a Breuner család szerzett itt birtokot.
Vályi András szerint " VAGYÓCZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Gr. Erdődy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik É. Újvárhoz 1 mértföldnyire; határja ollyan, mint Kosztolnáé."[3]
Fényes Elek szerint " Vagyócz, Nyitra vm. tót falu, Vágh-Ujhelyhez 1 mfd, hegyek között. Számlál 218 kath., 845 evang., 50 zsidó lak. Kath. paroch. templom; nagy erdő; jó baromtartás; sok irtás. F. u. a csejthei uradalom. Ut. postája Galgócz."[4]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Vagyócz a Nedzó-hegység alatt, Vág-Ujhely közelében, Kosztolna mellett. Tót község 1089, túlnyomó számban ág. ev. és kevesebb r. kath. lakossal. Postája és távírója Ó-Tura, vasúti állomása Vág-Ujhely. Daczára a katholikusok kisebb számának, mégis csak e hitfelekezetnek van itt temploma, mely 1414-ben épült. 1876-ban az egész helység leégett. A lakosok nagy része takácsmesterséggel foglalkozik. Földesurai a Platthyak és a Csákyak voltak. A község már egy 1414-iki oklevélben szerepel, de néhány évtizeddel később „Wadowich” néven említik."[5]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Miavai járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 1162 lakosából 1151 szlovák, 7 magyar és 4 német anyanyelvű volt.
2001-ben 672 lakosából 646 szlovák volt.
2011-ben 777 lakosából 686 szlovák, 7 cigány, 3 morva, 1-1 cseh és horvát, 2 egyéb és 77 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 713 lakosából 678 szlovák, 2 cigány, 8 egyéb és 25 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Nevezetességei
szerkesztés- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1424 és 1427 között még kápolnaként épült, késő gótikus stílusban. Tornyát 1770-ben építették hozzá, 1779-ben pedig barokk stílusban építették át. Harangját 1693-ban öntötték.
- Itt éltek Petőfi Sándor ősei: a Petrech, később Petrovicz család.
További információk
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Branislav Varsik: Myjava - Myjava do r.1948, Obzor, Bratislava 1985.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
- ↑ ma7.sk
Források
szerkesztés- Anna Arbetová 1992 (zost.): Vaďovce (1392-1992)
