asztal
Kiejtés
- IPA: [ ˈɒstɒl]
Főnév
asztal
- Általában étkezésre használt bútordarab.
Etimológia
- Egy szláv stol szóból. (Forrás: TESz, Akadémiai Kiadó, 1964)
- A szót - az oroszból kölcsönözve - más finnugor nyelvek is átvették, vö. mari ӱстел.
- A szó több török nyelvben is megvan, vö. baskír өҫтәл, csuvas сӗтел, kazah үстел, kirgiz үстөл, tatár өстәл. Ezek kölcsönzések az oroszból.
Fordítások
bútor
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | asztal | asztalok |
tárgyeset | asztalt | asztalokat |
részes eset | asztalnak | asztaloknak |
-val/-vel | asztallal | asztalokkal |
-ért | asztalért | asztalokért |
-vá/-vé | asztallá | asztalokká |
-ig | asztalig | asztalokig |
-ként | asztalként | asztalokként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | asztalban | asztalokban |
-on/-en/-ön | asztalon | asztalokon |
-nál/-nél | asztalnál | asztaloknál |
-ba/-be | asztalba | asztalokba |
-ra/-re | asztalra | asztalokra |
-hoz/-hez/-höz | asztalhoz | asztalokhoz |
-ból/-ből | asztalból | asztalokból |
-ról/-ről | asztalról | asztalokról |
-tól/-től | asztaltól | asztaloktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | asztalom | asztalaim |
a te | asztalod | asztalaid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
asztala | asztalai |
a mi | asztalunk | asztalaink |
a ti | asztalotok | asztalaitok |
az ő | asztaluk | asztalaik |
Származékok
- asztalka, asztali, asztalnok, asztalnyi, asztalos
- (összetételek): asztalbontás, asztaldísz, asztalféle, asztalfiók, asztalfő, asztalfutó, asztalkendő, asztalközép, asztalláb, asztallap, asztalnemű, asztalszék, asztalszomszéd, asztaltáncoltatás, asztaltárs, asztaltársaság, asztalterítő, asztaltoldalék, asztalvég, biliárdasztal, boncasztal, ebédlőasztal, íróasztal, játékasztal, kerekasztal, konyhaasztal, munkaasztal, öltözőasztal, sarokasztal, terepasztal, térképasztal, tölgyfaasztal, törzsasztal, üvegasztal, varróasztal, zöldasztal