Mianmar forrásának megtekintése

{{Ország infobox
 | teljes név = Mianmari Szövetségi Köztársaság
 | saját név = [[Fájl:Myanmar long form.svg|200px]]<br /> IPA: [pjìdà̀uɴzṵ θàɴməda̰ mjəmà nàiɴŋàɴdɔ̀]
 | zászló = Flag of Myanmar.svg
 | címer =State_seal_of_Burma_2008.svg
 | himnusz = [[Mianmari himnusz|Kaba Ma Kjei]] <br/><center>[[Fájl:U.S. Navy Band - Kaba Ma Kyei.oga]]</center>
 | térkép = Myanmar in its region.svg
 | főváros = [[Nepjida]]
 | legnagyobb város = [[Jangon]]
 | szélességi fok = 19
 | szélességi ívperc = 45
 | szélesség = É
 | hosszúsági fok = 96
 | hosszúsági ívperc = 6
 | hosszúság = K
 | államforma = [[köztársaság]]
 | vezető cím 1 = Elnök ''(államfő)''
 | vezető név 1 = [[Mjint Szve]] ''(ideiglenes)''
 | vezető cím 2 = Az Államigazgatási Tanács elnöke ''(kormányfő)''
 | vezető név 2 = [[Min Aun Hlain]]
 | vezető cím 3 = Az Államigazgatási Tanács elnökhelyettese ''(kormányfőhelyettes)''
 | vezető név 3 = [[Szoe Vin]]
 | hivatalos nyelv = [[burmai nyelv|burmai]]
 | népességrangsorban = 24
 | becsült népesség = 55 200 000 <ref>[https://www.worldometers.info/world-population/myanmar-population/ Worldometers]</ref>
 | becsült népesség éve = 2022
 | népsűrűség = 83
 | népsűrűség forrás = [https://www.worldometers.info/world-population/myanmar-population/ Worldometers 2020]
 | GDP = 13,704 milliárd dollár
 | GDP megjegyzés = 2008.
 | GDP-rangsorban = 71,14
 | GDP vásárlóerő-paritás = 62,511 milliárd dollár
 | GDP per fő = 233 dollár
 | GDP per fő rangsorban = 162
 | GDP per fő vásárlóerő-paritás = 1063 dollár
 | HDI = 0,583
 | HDI év = 2007.
 | HDI rangsorban = 132
 | HDI kategória = közepes
 | terület = 676 578
 | területi rangsorban = 40
 | víz = 3,06
 | időzóna = Mianmari idő
 | eltérés UTC-től = +6:30
 | pénznem = [[mianmari kjap]]
 | pénznem ISO-kódja = MMK
 | internet TLD = mm
 | gépkocsijel = MYA
 | hívókód = +95
 | zászló_méret = 140px
 | címer_méret = 100px
 | fekvés_méret = 250px
 | legnagyobb_város = [[Rangun]]
 | népszámlálás_éve = 1983.
 | népszámlálás = 33 234 000
 | népsűrűségrangsorban = 119
 | megjegyzés = <sup>a</sup> az Állami Béke és Fejlődés Tanácsának elnöke
}}

'''Mianmar''' (hivatalos nevén: ''Mianmari Szövetségi Köztársaság'', [[burmai nyelv]]en: ပြည်ထောင်စုသမ္မတမြန်မာနိုင်ငံတော်; korábban '''Burma''') ország [[Délkelet-Ázsia|Délkelet-Ázsiában]], az [[indiai szubkontinens]] és az [[Indokínai-félsziget]] közötti területen. Határai nyugaton [[Banglades]] és [[India]], északkeleten [[Kína]], keleten [[Laosz]], délkeleten [[Thaiföld]], míg délen és délnyugaton az [[Andamán-tenger]] és a [[Bengáli-öböl]].

[[Főváros]]a az ország szívében [[Nepjida]], legnagyobb városa pedig az [[Iravádi]] torkolata közelében [[Jangon]] (Yangon).<ref name="World Factbook">{{cite web |url=https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/burma/|work=The World Factbook |title=Burma |date=8 August 2023 |publisher=U.S. Central Intelligence Agency }}</ref>

1962 óta [[de facto]] katonai fennhatóság alatt áll, amely időszakban csak 2011 és 2021 eleje között volt polgári kormány. A [[2021-es mianmari puccs|2021 eleji puccs]] során a katonaság ismét magához ragadta az államhatalmat, letartóztatta a demokratikusan megválasztott képviselőket, szükségállapotot hirdetett,<ref>{{cite web |author= |url=https://www.tagesschau.de/ausland/myanmar-putsch-aung-san-suu-kyi-101.html |title=Putsch in Myanmar?: Militär nimmt wohl Aung San Suu Kyi fest |werk=tagesschau.de |hrsg=[[Tagesschau (ARD)|Tagesschau]] |date=2021-02-01 |abruf=2021-02-01 |language= de}}</ref> amely tömegtüntetéseket váltott ki és amelyek leverése [[polgárháború]]vá fajult.<ref>{{cite news |last1=Hutt |first1=David |title=The World Must Respond to Myanmar's Civil War Rather Than Its Coup |url=https://thediplomat.com/2022/09/the-world-must-respond-to-myanmars-civil-war-rather-than-its-coup/ |access-date=21 September 2022 |work=[[The Diplomat]] |date=14 September 2022 |archive-date=21 September 2022 |archive-url=https://web.archive.org/web/20220921070825/https://thediplomat.com/2022/09/the-world-must-respond-to-myanmars-civil-war-rather-than-its-coup/ |url-status=live }}</ref><ref>{{cite news |last1=Tharoor |first1=Ishaan |title=Myanmar's junta can't win the civil war it started |url=https://www.washingtonpost.com/world/2022/07/21/mynanmar-junta-military-civil-war-coup/ |access-date=21 September 2022 |newspaper=[[The Washington Post]] |date=21 July 2022 |archive-date=16 August 2022 |archive-url=https://web.archive.org/web/20220816114829/https://www.washingtonpost.com/world/2022/07/21/mynanmar-junta-military-civil-war-coup/ |url-status=live }}</ref>

== Országneve ==
Az ország nevét [[1989]]-ben változtatta meg a katonai [[junta]] ''Burmá''ról ''Mianmar''ra, de a demokratikusan megválasztott parlament soha nem ülhetett össze, és nem hagyhatta jóvá a módosítást. Az ellenzék azóta is a ''Burma'' alakot használja, s a ''Mianmar'' alak megmaradt a totalitárius katonai rezsim szóhasználatának.

Az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] kormányzat képviselője, Tony Fratto elnöki szóvivő a következő nyilatkozatot tette 2007. szeptember 27-én, az újabb összecsapások<ref>[https://index.hu/politika/kulfold/burma4182/ Kilenc halálos áldozat, sok száz letartóztatott szerzetes] (Index, 2007. szeptember 27.)</ref> apropóján: „Szándékos, hogy a Fehér Ház Burmáról, és nem Mianmarról beszél, mert nem hajlandó alkalmazni a népét elnyomó totalitárius, diktatórikus rezsim szótárát”. Ezt az álláspontot a külügyminisztérium is megerősítette.<ref>[http://www.hirszerzo.hu/cikk.nem_mindegy_a_demokratikus_ellenzek_burmat_mond_a_katonai_junta_mianmart.45823.html Nem mindegy: A demokratikus ellenzék Burmát mond, a katonai junta Mianmart] {{Wayback|url=http://www.hirszerzo.hu/cikk.nem_mindegy_a_demokratikus_ellenzek_burmat_mond_a_katonai_junta_mianmart.45823.html# |date=20140410021744 }} (Hírszerző, 2007. szeptember 27.)</ref>

=== Nevének kiejtése és átírása ===
Az ország nevének eredeti kiejtése ''mijanmar'' /ˈmjɑnˌmɑː/<ref>''Merriam-Webster's Collegiate Dictionary,'' Eleventh, Springfield, Massachusetts, USA: Merriam-Webster. {{ISBN|0-87779-809-5}}.</ref><ref>[http://lattilad.org/f/?x=entry:entry121101-132052 Miért mondtad, hogy Burma?] {{Wayback|url=http://lattilad.org/f/?x=entry:entry121101-132052 |date=20160402150047 }} (Láng Attila D. blogja, 2012. November 1.)</ref> (megközelítőleg „Mjanmá”), amelyre a ''[[Keleti nevek magyar helyesírása]]'' a ''Mjanma'' alakot javasolja (382. o.), ezt azonban (feltehetőleg a latin betűs transzkripciók hatására) felülírta a [[Földrajzinév-bizottság]] döntése (1991. május 27.), mely szerint a rövid név ''Mianmar'', a hosszú államnév pedig ''Mianmari Szövetségi Köztársaság''.<ref>{{CitWeb |url=https://2015-2019.kormany.hu/download/f/b5/a1000/orsz%C3%A1gnevek_2019_06_19.pdf |szerző=Földrajzinév-bizottság |cím=Ország- és területnevek |weblap=2015-2019.kormany.hu |nyelvkód=hu |oldal=2 |elér=2020-11-11 |formátum=PDF }}</ref>

== Földrajz ==
<gallery>
Fájl:Myanmar location map hu.png|Főbb települések
Fájl:Burma topo en.jpg|Az ország domborzata
Fájl:Myanmar (Burma) map of Köppen climate classification.svg|Éghajlati térkép Köppen osztályozásán (angol)
</gallery>

{{Pozíciós térkép
| Mianmar
| alternatív térkép =Myanmar relief location map.jpg
| képaláírás = '''Domborzati térkép'''
| igazítás=right
| méret      = 440
| szélességi fok1=16| szélességi ívperc1=47 
| hosszúsági fok1=96 | hosszúsági ívperc1=09
| felirat1    = '''[[Rangun]]'''
| jel mérete=10
| felirat mérete1=98
| felirat pozíciója1= fent
| szélességi fok2= 21| szélességi ívperc2=58.5
| hosszúsági fok2=96 | hosszúsági ívperc2=05
| felirat2    = '''[[Mandalaj]]'''
| jel mérete2=8
| felirat mérete2=90
| felirat pozíciója2=fent
| szélességi fok3=19 | szélességi ívperc3=45
| hosszúsági fok3=96 | hosszúsági ívperc3=06
| felirat3    = '''<u>[[Nepjida]]</u>'''
| jel mérete3=8
| felirat pozíciója3=fent
| felirat mérete3=93
| szélességi fok4=17 | szélességi ívperc4=20
| hosszúsági fok4=96 | hosszúsági ívperc4=29
| felirat4    = '''[[Bago (Mianmar)|Bago]]'''
| jel mérete4=8
| felirat pozíciója4=fent
| felirat mérete4=90
| szélességi fok5=16 | szélességi ívperc5=29
| hosszúsági fok5=97 | hosszúsági ívperc5=38
| felirat5   = '''[[Mawlamyaing]]'''
| jel mérete5=7
| felirat pozíciója5=jobbra
| felirat mérete5=85
| szélességi fok6=16 | szélességi ívperc6=47
| hosszúsági fok6=94 | hosszúsági ívperc6=44
| felirat6   = '''[[Pathein]]'''
| jel mérete6=7
| felirat pozíciója6=lent
| felirat mérete6=80
| szélességi fok7=14 | szélességi ívperc7=05
| hosszúsági fok7=98 | hosszúsági ívperc7=12
| felirat7   = '''[[Dawei]]'''
| felirat pozíciója7=jobbra
| jel mérete7=7
| jel7=
| felirat mérete7=87
| szélességi fok8=20 | szélességi ívperc8=09
| hosszúsági fok8=92 | hosszúsági ívperc8=54
| felirat8   = '''[[Sittwe]]'''
| felirat pozíciója8=balra
| jel mérete8=7
| jel8=
| felirat mérete8=86
| szélességi fok9=22 | szélességi ívperc9=06.5
| hosszúsági fok9=95 | hosszúsági ívperc9=08.5
| felirat9   = '''[[Monywa]]'''
| felirat pozíciója9=lent
| jel mérete9=7
| felirat mérete9=87
| szélességi fok10=25 | szélességi ívperc10=23
| hosszúsági fok10=97 | hosszúsági ívperc10=23
| felirat10   = '''[[Myitkyina]]'''
| felirat pozíciója10=jobbra
| jel mérete10=6
| felirat mérete10=85
| szélességi fok11=22
| hosszúsági fok11=92
| felirat11   = ''[[Banglades|Bang.]]''
| felirat pozíciója11=jobbra
| jel mérete11=0
| háttér11=lightgrey
| jel11=
| felirat mérete11=100
| szélességi fok12= 20.5
| hosszúsági fok12= 100.8
| felirat12   = ''[[Laosz]]''
| felirat pozíciója12=jobbra
| jel12=Black Fire.svg
| jel mérete12=0
| háttér12=lightgrey
| felirat mérete12=100
| szélességi fok13=21.5
| hosszúsági fok13=94.8 
| felirat13   = ''[[Iravádi]]''
| felirat pozíciója13=jobbra
| jel mérete13=0
| jel13=White pog.svg
| felirat mérete13=105
| szélességi fok14= 18.2
| hosszúsági fok14= 98.2
| felirat14   = ''[[Thaiföld|T h a i f ö l d]]''
| felirat pozíciója14=jobbra
| jel mérete14=1
| jel14=White pog.svg
| felirat mérete14=105
| háttér14=lightgrey
| szélességi fok15= 26.5
| hosszúsági fok15= 93.2
| felirat15   = ''[[India|I n d i a]]''
| felirat pozíciója15=jobbra
| jel mérete15=1
| jel15=White pog.svg
| felirat mérete15=115
| háttér15=lightgrey
| szélességi fok16= 25
| hosszúsági fok16= 100
| felirat16   = ''[[Kína|K í n a]]''
| felirat pozíciója16=jobbra
| jel mérete16=1
| háttér16=lightgrey
| jel16=White pog.svg
| felirat mérete16=126

| szélességi fok17=21.3
| hosszúsági fok17=96.8
| felirat17   = ''[[San-fennsík]]''
| felirat pozíciója17=jobbra
| jel mérete17=00
| jel17=White pog.svg
| felirat mérete17=95

| szélességi fok18=18
| hosszúsági fok18=92
|        felirat18   = ''[[Bengáli-öböl]]''
| felirat pozíciója18=jobbra
|        jel mérete18=0
|               jel18=White pog.svg
|    felirat mérete18=105
| szélességi fok19=12
| hosszúsági fok19=95
|        felirat19   = ''[[Andamán-tenger|Andamán-<br />tenger]]''
| felirat pozíciója19=jobbra
|        jel mérete19=0
|               jel19=White pog.svg
|    felirat mérete19=110
| szélességi fok20=11
| hosszúsági fok20=100.7
|        felirat20   = ''[[Thai-öböl|Thai-<br />öböl]]''
| felirat pozíciója20=jobbra
|        jel mérete20=0
|               jel20=White pog.svg
|    felirat mérete20=103
| szélességi fok21=20.5
| hosszúsági fok21=96.9
|        felirat21   = ''[[Inle-tó|Inle-<br />tó]]''
| felirat pozíciója21=jobbra
|        jel mérete21=8
|               jel21=Blue pog.svg
|    felirat mérete21=90
| szélességi fok22=19
| hosszúsági fok22=96
|        felirat22   = ''[[Pegu-hegység|P<br>e<br>g<br>u]]''
| felirat pozíciója22=jobbra
|        jel mérete22=0
|               jel22=White pog.svg
|    felirat mérete22=96
| szélességi fok23=21
| hosszúsági fok23=94.1
|        felirat23   = ''[[Arakan-hegység|A<br>r<br>a<br>k<br>a<br>n]]''
| felirat pozíciója23=jobbra
|        jel mérete23=0
|               jel23=White pog.svg
|    felirat mérete23=96
}}

A korábban Burmának nevezett ország Délkelet-Ázsiában, [[India]], [[Thaiföld]] és [[Kína]] között helyezkedik el, de határos még [[Banglades]]sel és [[Laosz|Laossz]]al is. Délen az [[Andamán-tenger]]rel, délnyugaton a [[Bengáli-öböl]]lel határos. Területe nagyjából akkora, mint Ukrajna és Magyarország területe együttvéve.

=== Domborzat ===
Területének jelentős része hegyekkel borított. Északon, északkeleten az Észak-burmai hegyvidék húzódik, amely a Kelet-tibeti hegyvidék folytatásának tekinthető. Nyugaton az [[Arakan-hegység]] {{Wd|Q625425}}, amely magába foglalja a [[Csin-hegység|Csin-]] {{Wd|Q2597340}}, a [[Naga-hegység|Naga-]] és a [[Patkai]]-hegység {{Wd|Q1969254}} vonulatát. Az ország középső részének keleti részén a San-magasföld  és a Karen-hegység {{Wd|Q6369706}}, míg Mianmar és Thaiföld között a [[Központi-hegyvidék]]hez tartozó [[Dawna-hegység]] {{Wd|Q5242578}} található. Ettől délre a két ország között a Tenasserim {{Wd|Q1374803}} vonulata  ([[Thai írás|thai]]: ทิวเขาตะนาวศรี) húzódik.

A központi részt az [[Iravádi]]-medence foglalja el, déli része termékeny síkság. A medence déli részének tengelyét keleten az É-D-i irányú 1000 m-nél alacsonyabb [[Pegu-hegység]] {{Wd|Q491905}} választja el a Szalven folyó völgyétől.

Legmagasabb pontja az ország északi csücskén található: [[Hkakabo Razi]], {{szám|5881}} m.

=== Vízrajz ===
A terület vízrajzi tengelye a [[Himalája]] [[gleccser]]eiben eredő, bővízű [[Iravádi]] (Irrawaddy), amely nagyjából É-D-i irányban szeli át az országot és {{szám|38000}} km²-es deltával ömlik az [[Indiai-óceán]]ba. Legfontosabb mellékfolyója a Ny-Burmai hegyvidékből érkező [[Csindvin]].<ref name="ReferenceA"/>

A Kelet-Tibeti hegyvidékről érkező [[Szalven]] meredek falú, mély szurdokvölggyel vágja át a Shan-fennsíkot és az Iravádi-deltától keletre, a [[Martabani-öböl]]be ömlik.<ref name="ReferenceA"/>

A [[Mekong]] igen rövid szakaszon Mianmar és [[Laosz]] határán folyik.<ref name="ReferenceA">Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007</ref>

=== Éghajlat ===
Burma a [[Trópusi monszun öv|trópusi monszunöv]]ezethez tartozik. A trópusi monszunra jellemző az esős és forró nyár, télen kevésbé esős, de közepesen meleg hőmérsékletű. A páratartalom általában igen magas.

A délnyugati monszun esős időszaka (az Arakan-hegységben és Tenasserimben évente több mint 5000&nbsp;mm csapadék hullik) május közepétől október közepéig, a hűvösebb, száraz időszak decembertől márciusig tart. Ezek között két rövid időtartamú forró átmeneti időszak van - április-májusban és október-novemberben. A Shan-fennsík nyugati peremén 2000&nbsp;mm, a központi síkságon csak 400–1000&nbsp;mm csapadék hullik évente.

A havi átlaghőmérséklet évszakonkénti eltérése [[Mandalaj]]ban nagyobb (áprilisban 32, januárban 20,5&nbsp;°C), mint a tengerparthoz közeli [[Rangun]]ban (áprilisban 30,5, januárban 25&nbsp;°C)<ref>Czeiner Nándorné</ref>

=== Élővilág, természetvédelem ===
[[File:Kaw Gon towards Shwe Kyar Pwint.jpg|thumb|Mészkő hegyek Kayin államban]]
Az ország közel felét erdő borítja. Északi részén hegyvidéki esőerdők élnek, állományaikban őshonos a [[Tea (növényfaj)|tea]]. A Bengál-öböl partvidékét és a Shan-fennsíkot babérfélék, örökzöld tölgyfajok, magnóliák és fenyők alkotta szubtrópusi esőerdők borítják. Az ország középpontja felé haladva [[monszunerdő]]k nőnek. Az erdőállomány egy részét kiirtották, helyükre [[kaucsukfa]]- és [[olajpálma]]-ültetvényeket telepítettek.<ref name="ReferenceA"/>

Jelentős fája a [[tíkfa]], mellette [[bambusz]], [[mangrovepálma]], [[kókuszpálma]], [[Kazuárfa|vasfa]], [[gumifa]]. Magasabb területeken a tölgy és fenyőfélék, valamint a [[rododendron]] fajok borítják a tájat.

Faunája gazdag. 
A [[tigris (állat)|tigris]] és a [[leopárd]] előfordul a dzsungelekben. Az északi részeken megtalálható az [[orrszarvú]], [[szarvas (állat)|szarvas]], vad bölény, [[vaddisznó]], és az [[elefánt]], melyet sok munkában hasznosítanak. Kisebb emlősök a [[Ázsiai tapír|tapír]], [[gibbonfélék|gibbon]], többféle majom. 800-nál több jelentősebb madárfaj él a területen, köztük sok papagáj. A hüllők közül megtalálhatók krokodilok, kobrák, [[gekkófélék|gekkók]] és teknősök.

[[Fájl:Tigerramki.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Bengáli tigris]], az ország nemzeti állata]]
{{lásd|:Kategória:Mianmar állatvilága}}

=== Nemzeti parkok ===
* Alaungdaw Kathapa Nemzeti Park, Sagaing régió
* Hlawga Nemzeti Park, Yangon régió
* Khakaborazi Nemzeti Park, Kachin állam
* Lenya Nemzeti Park, Tanintharyi régió
* Lampi Island Marine Nemzeti Park, Mergui-szk.
* Loimwe Nemzeti Park, Shan állam
* Mount Victoria Nemzeti Park, Chin állam
* Popa Mountain Nemzeti Park, Mandalay régió
* Tanintharyi Nemzeti Park, Tanintharyi régió

== Történelem ==
=== Korai történelem ===
Régészeti bizonyítékok vannak arra, hogy a mai Burma területén nagyon régi a civilizáció története. A legrégibb régészeti emlékek barlangfestmények. A [[holocén]] idején már gyűjtögető-vadász csoport élt a mai Shan államban, Padah Lin barlangban. A [[mon]] {{Wd|Q637909}} nép volt az első, amelyik az [[Iravádi]] folyó síkságán letelepedett, és az i. e. 900-as évek közepéig ők domináltak Dél-Burmában. A monok voltak az elsők Délkelet-Ázsiában, akik felvették a [[théraváda buddhizmus]]t.

A [[tibeti-burmai nyelvek|tibeti-burmai nyelvű]] pyu nép az 1. század után érkezett, és több városállamot alapított az Irrawaddy völgyének középső részén. A monok és a pyuk távolsági kereskedelme [[India|Indiáig]] és [[Kína|Kínáig]] terjedt. A pyu királyságok hirtelen hanyatlottak le a 9. század elején, amikor a mai [[Jünnan]] területéről az erős [[Nanzhao]] királyság többször betört az Ayeryarwady völgyébe. 835-ben Nanzhao a foglyul ejtett pyukat besorozta és elvezényelte őket hazájukból.

=== Bagan (1044–1287) ===
[[Fájl:Bagan, Burma.jpg|thumb|230px|[[Bagan (Burma)|Bagan]] templomai napjainkban]]

A tibeti-burmai nyelvű [[burmaiak]], vagy más néven ''bamar''ok a mai Yunnanból, Nanzhao királyságból a 7. századtól kezdve vándoroltak az Irrawaddy folyó vidékére. Kitöltötték a pyuk utáni hatalmi űrt, és kis királyságot alapítottak [[Bagan (Burma)|Bagan]] környékén 849-ben. [[Anawratha]] király (1044–1077) uralkodása idején befolyásuk kiterjedt a mai Burma egészére.

Amikor Anawratha elfoglalta a monok fővárosát, [[Thaton]]t 1057-ben, a burmaiak átvették a monoktól a [[Théraváda|théraváda buddhizmust]]. A [[mon írás]] alapján kidolgozták a [[burmai írás]]t. Virágzott a kereskedelem, és Bagan királyságban országszerte nagyszerű templomok és pagodák épültek – sok ma is áll.

Bagan ereje lassan hanyatlott a 13. században. [[Kubiláj mongol nagykán|Kubiláj kán]] [[mongolok|mongol]] csapatai 1277-ben behatoltak Észak-Burmába. Magát Bagant 1287-ben rabolták ki. Bagan két évszázadon át uralkodott az Irrawaddy vidékén.

=== Kis királyságok (1287–1531) ===
A mongolok nem maradtak tartósan a felperzselt Ayeyarwady völgyben. A mongolok idején [[Jünnan]]ból érkezett [[thaiok|thai]] és [[shanok|shan]] népeket kiszorították az Ayeryarwady völgyből. Délkelet-Ázsia legerősebb hatalmai a shan államok, [[Laosz]], [[Thaiföld|Sziám]] és [[Asszám]] lettek.

A Bagan állam helyrehozhatatlanul szétaprózódott. Utódállamai:
* [[Ava]] vagy Innwa burmai királyság (1364–1555). Utódállama három kisebb királyságnak, amelyet burmaizált shan nemzetiségű királyok alapítottak. Felső-Burmát ellenőrizte, kivéve a shan államokat.
* [[Bago (Mianmar)|Pegu]] vagy Bago mon királyság (1287–1540). Egy monizált shan király, [[Wareru]] (1287–1306) alapította és Alsó-Burmára terjedt ki.
* Nyugaton a [[rakhinék|rakhine]] nép királysága.
* A shan hegyvidéken több shan állam és [[Kachin]].

A háborúskodás folyamatos volt Ava és Bago között. Később Ava háborúba került a shanokkal is. Ava rövid időre meghódította Rakhinét (1379–1430). Bago többször a teljes vereség közelébe került, de mindig képes volt helyreállítani hatalmát.

Ugyanakkor ez az időszak a burmai kultúra aranykora. Bago királynője, Shin Saw Bu (1453–1472) emeltette a mai is fennálló [[Shwedagon|Shwedagon pagodát]].

A 15. század végére Ava meggyengült a folyamatos háborúskodás miatt. Peremvidékei függetlenedtek. 1486-ban [[Taungu]] városban [[Minkyinyo]] király (1486–1531) elszakadt Avától és egy kicsi független királyságot alapított. 1537-ben [[Mohnyin]] (shan nyelven Mong Yang) a shanok élén elfoglalta Avát, és felborította a közel két évszázadon át fennállott hatalmi egyensúlyt. 1555-ig a shanok uralták Felső-Burmát.

=== Taungu (1531–1752) ===
[[Fájl:Mrauk U, Dukkanthein (6211919307).jpg|thumb|Mrauk U romjai]]

Egy kisebb burmai királyság, [[Taungu]] fiatal, becsvágyó királya, [[Tabinshwehti]] (1531–1551) újjászervezte az Avából menekülő burmaiakat. Vereséget mért Bago jóval erősebb mon csapataira és 1540-ben újra egyesítette Alsó-Burmát. Tabinshwehti utóda, [[Bayinnaung]] (1551–1581) meghódította Felső-Burmát (1555), [[Manipur]]t (1556), a shan államokat (1557), [[Csiangmaj]]t (1557), [[Ajutthaja|Ajutthaját]] (1564, 1569), [[Lan Xang]]-ot (1571). Ezzel Délkelet-Ázsia egész nyugati részére kiterjesztette uralmát. 1581-ben halt meg, a [[Rakhine]] elleni támadás előkészítése közben. Akkoriban Rakhine tengeri hatalom volt, a nyugati tengerpart volt uralma alatt egészen a [[bengália]]i [[Csittagong]]ig. Ebben az időben jelentek meg az országban az első nyugati kereskedők.

Bayinnaung hatalmas birodalma 1581-ben bekövetkezett halála után felbomlott. A [[thaiok|sziámiak]] Ayutthayából 1593-ban kiszorították a burmaiakat. 1599-ben Rakhine csapatai portugál zsoldosok támogatásával kirabolták a Taungoo-dinasztia fővárosát, [[Bago (Mianmar)|Bagot]]. A portugál zsoldosok vezére, [[Filipe de Brito e Nicote]] (burmai nevén Nga Zinga) azonnal fellázadt Rakhine ellen és [[Thanlyin]] (Syriam) várost portugál uralom alá vonta. Ez volt Burma legfontosabb tengeri kikötője. Az ország káoszba süllyedt.

A burmaiak [[Anaukpetlun]] király (1605–1628) vezetésével újjászervezték magukat és 1611-ben megverték a portugálokat. Anaukpetlun a korábbinál kisebb területen, de újjászervezte a burmaiak királyságát. Része lett Felső-Burmában Ava, Alsó-Burma és a shanok államai ([[Rakhine]] és [[Taninthayi]] kivételével). [[Thalun]] király (1629–1648) újjáépítette a háború dúlta országot. Utódai idején, a következő 100 évben a királyság lassan hanyatlott. 1740-ben a [[mon nép]] francia segítséggel, [[Thaiföld|sziámi]] biztatásra sikeresen fellázad, így 1747-ben elszakadt Alsó-Burma, és 1752-ben végleg elbukott a Taungoo-dinasztia, amikor kiszorították őket Avából is.

=== Konbaung (1752–1885) ===
[[Alaungpaya]] király (1752–1760) Shwebo városban 1752-ben alapította a Konbaung dinasztiát. 1755-ben alapította [[Rangun]] (Rangoon) várost. 1760-ban bekövetkezett haláláig újra egyesítette az országot. 1765 és 1769 között a kínai Csing-dinasztia csapatai négy ízben törtek be Burmába, tartós eredmény nélkül. A kínai behatolás lehetővé tette [[Bangkok]] környékén új [[Thaiföld|sziámi királyság]] megszervezését, amely kiverte a burmaiakat Sziámból az 1770-es évek végén.

[[Bodawpaya]] király (1782–1819) sikertelenül próbálta meg visszahódítani Sziámot az 1780-as és az 1790-es években. 1784-ben Bodawpaya személyesen vezette a nyugati Rakhine királyság elfoglalását, amely Bagan bukása óta jelentős függetlenséget élvezett. 1813-ban formálisan bekebelezte [[Manipur]]t, a lázadó [[védnökség]]et.

[[Bagyidaw]] király (1819–1837) tábornoka, [[Maha Bandula]] 1819-ben leverte a manipuri lázadást és 1819-ben elfoglalta [[Asszám]] független királyságát. Ezek az új burmai hódítások fenyegették [[Brit India|Brit Indiát]]. Az [[első angol-burmai háború]]ban (1824–1826) a britek legyőzték a burmaikat. Burmától elcsatolták Asszamot, Manipurt, Rahkinét ([[Arakan]]) és Tanintharyi-t ([[Tenasserim]]).

1852-ben a belvillongásokban meggyengült Burmát a britek megtámadták. A [[második angol-burmai háború]] csak három hónapig tartott. A britek elfoglaltak minden partvidéki tartományt. Ezt a területet elnevezték Alsó-Burmának.

[[Mindon]] király (1853–1878) 1859-ben alapította [[Mandalaj]] várost, és ide helyezte székhelyét. Jó érzékkel lavírozott az egyre nagyobb veszélyt jelentő, de egymással versengő angol és francia hatalmi érdekek között. Ennek során 1875-ben feladta [[Kayah]] (karen) államot. Utódja, [[Thibaw]] király (1878–1885) már jóval sikertelenebb volt. 1885-ben a britek, akiket megriasztott a szomszédos [[Laosz]] franciák általi elfoglalása, megszállták Felső-Burmát. A [[harmadik angol-burmai háború]] (1885) kicsit tovább tartott egy hónapnál. Amikor reális közelségbe került Mandalay főváros eleste, a burmai királyi család Indiába, [[Ratnagiri]]be menekült. A következő négy évben a brit csapatok pacifikálták az országot - nem csupán a burmaiak lakta területet, hanem a hegyvidékek shan, csin, és kacsin államait. Kisebb felkelések 1896-ig voltak.

=== Gyarmati időszak (1886–1948) ===
Az [[Egyesült Királyság]] 1824-ben kezdte meg Burma meghódítását és 1886-ban kebelezte be azt [[Brit India|Brit Indiába]]. Burma Brit India tartománya volt 1937-ig, amikor különálló önkormányzó gyarmattá alakították.

A britek elősegítették a [[kereskedelem]] és az [[infrastruktúra]] fejlődését, [[indiaiak]]at és [[kínaiak]]at telepítettek be, akik gyorsan kiszorították a városokból a burmaiakat. Ekkoriban keletkezett [[Rangun]] és [[Mandalaj]] indiai lakossága. Vasutak és iskolák épültek, meg sok börtön, köztük a nevezetes Insei Börtön, amit a politikai foglyok számára építettek. A burmai nemzeti érzelem erős maradt. Erősen hanyatlott a hagyományos burmai kultúra tekintélye. A gyarmatosítók elutasították, hogy levegyék cipőjüket, ha belépnek egy buddhista templomba vagy más szent helyre. 1919 októberében Mandalajban az [[Eindawaya pagoda]] erőszakos jelenetek színhelye volt. Felháborodott buddhista szerzetesek kidobtak onnan egy csoport brit látogatót, akik nem vették le cipőjüket. Az eset felszította az indulatokat. A szerzetesek főnökét életfogytiglanra ítélték gyilkossági kísérlet miatt. Ettől az esettől kezdve a burmai ellenállás a buddhizmust használta eszközként. [[Buddhista szerzetes]]ek lettek a függetlenségi mozgalom élcsapata, sokan közülük meghaltak tüntetés közben. Egyik mártír szerzetes [[U Wisara]], aki a börtönben 166 napos éhségsztrájk után halt meg. Amiatt tiltakozott, hogy a buddhista szerzetesek nem hordhatták a börtönben jellegzetes ruházatukat.

[[George Orwell]] Burmában szolgált öt évig a rendőrség kötelékében. Írt az itteni tapasztalatairól.

A gyarmati időszakban előfordultak vegyes házasságok európai telepesek és burmai nők között, valamint a britekkel érkezett angol nyelvű indiaiak és a burmaiak között. Így született az angol nyelvű burmai közösség. Ez a közösség befolyásos volt a gyarmati uralom idején és azután is az 1960-as évek közepéig.

1937. április 1-jén Burma külön igazgatott terület lett, az indiai közigazgatástól független. Az 1940-es években [[Aung San]] parancsnoksága alatt megalapították a Burmai Függetlenségi Hadsereget. Az alapítók Japánban kaptak katonai kiképzést.

A [[második világháború]]ban Burmában volt a [[délkelet-ázsiai hadszíntér]] fő frontvonala. A brit közigazgatás összeomlott a japán csapatok előrenyomulása következtében, megnyíltak a börtönök, előjöttek a rejtőzködők. [[Rangun]] átállt, kivéve sok angol-burmait és indiait, akik helyükön maradtak. A dzsungelen át nagyjából 300&nbsp;000 menekült indult Indiába. Közülük csak 30&nbsp;000 ember érkezett meg. A japánok burmai hadjárata kezdetben sikeres volt és Burma legnagyobb részéből kiszorították a briteket, majd saját bábállamot teremtettek [[Burmai Állam]] néven. A britek a Brit Indiai Hadsereg legjobb csapataival ellentámadást indítottak és 1945 júliusára visszafoglalták az országot. Kezdetben sok burmai harcolt a japánok oldalán, de később a Brit Burmai Hadseregben is sok burmai szolgált, különösen a nemzeti kisebbségekhez tartozók. Az [[Aung San]] parancsnoksága alatt álló Burmai Függetlenségi Hadsereg és az Arakan Nemzeti Hadsereg 1942–1944-ben a japánok oldalán harcolt, de 1945-ben átállt a szövetségesek oldalára. Burmában a japánok ellen több tízezer indiai nemzetiségű katona is harcolt a britek alatt.

1947-ben Aung San lett a Burmai Végrehajtó Tanács, az átmeneti kormány elnökhelyettese. 1947 júliusában politikai riválisai megölték Aung Sant és a kormány több más tagját.

=== Demokratikus Köztársaság (1948–1962) ===
1948. január 4-én az ország függetlenné vált Burmai Unió néven. Első elnöke [[Sao Shwe Thaik]] volt, első miniszterelnöke [[U Nu]]. Más korábbi brit gyarmattól és tengerentúli területtől eltérően nem lépett be a [[Nemzetközösség]]be. Kétkamarás parlamentet alakítottak: képviselőházból és a nemzetiségek kamarájából állt.

1961-ben Burma ENSZ képviselője, [[U Thant]] lett az [[Egyesült Nemzetek Szervezete]] főtitkára; ő volt az első nem európai származású főtitkár, tíz évig szolgált.

=== A katonai junta uralma (1962–2011) ===
A demokratikus uralomnak [[Ne Win]] tábornok 1962-es katonai puccsa vetett véget. Ő közel 26 éven át maradt hatalmon. Uralkodása idején vezérfonala a ''Burma útja a szocializmushoz'' című mű volt. 1962 és 1974 között Burmát az általa vezetett forradalmi tanács irányította. Az üzleti életet, a hírközlést, az ipari termelést államosították, vagy a kormányzat közvetlen irányítása alá rendelték. 1974-től az egypártrendszerű országban szavazásokat tartottak. 1974 és 1988 között Burma tényleges ura továbbra is Ne Win tábornok volt a Burmai Szocialista Program Párt (BSPP) élén, amely 1964-től 1988-ig az egyetlen legális politikai párt volt. Ebben az időszakban Burma a világ egyik legszegényebb országává vált.

Kezdettől fogva voltak szórványos tiltakozások a katonai uralom ellen. Többnyire diákok szervezték őket és a kormány erőszakkal elnyomta. Az 1962. július 7-én a rangooni egyetemen kitört tüntetés során 15 diákot öltek meg. 1974-ben [[U Thant]] temetéséhez kapcsolódó kormányellenes tüntetést a katonák erőszakkal verték szét. Az 1975-ben, 1976-ban és 1977-ben kitört kormányellenes tüntetéseket gyorsan elnyomták. 1988-ban a rossz gazdaságirányítás és a politikai elnyomás ellen az egész országban tüntetések kezdődtek, demokráciát követelve. A biztonsági erők tüntetők ezreit ölték meg. [[Saw Maunk]] tábornok államcsínyt hajtott végre és megalakította a Jog és Rend Helyreállításának Bizottságát (SLORC). Ez hadiállapotot hirdetett. A katonai kormány a Népi Gyűlés választásait 1989. május 31-re írta ki. A szocialista kísérlet véget ért, de a katonai diktatúra folytatódott. A következő években aztán gyakran lehetett hallani megfélemlítésekről, felkelésekről, kisebbségek elleni irtóhadjáratokról, sőt vegyi fegyverek használatáról is. A véres népirtások miatt a burmai kisebbségek közül több, mint a sanok függetlenségre törekszenek.

A SLORC az ország hivatalos angol nevét 1989-ben Myanmar Unióra változtatta.

1990 májusában a kormány szabad választásokat szervezett csaknem 30 év után. [[Aun Szan Szu Kji]] pártja, a ''Nemzeti Liga a Demokráciáért'' (NLD) a 489 képviselői helyből 392-t megszerzett. A SLORC semmisnek nyilvánította az eredményt, megtagadta lemondását. A katonai rezsimet 1992 óta [[Than Shwe]] vezeti. A legtöbb etnikai gerillacsoporttal tűzszünetet kötött.

1997. június 23-án Burma belépett a Délkelet-Ázsiai Országok Szövetségébe ([[ASEAN]]). 2005 novemberében a fővárost elköltöztették Yangonból a közeli Pyinmana-ba, amelyet 2006. március 27-én a katonai junta hivatalosan átnevezett [[Nepjida|Nepjidának]], "Királyok városának".

[[Fájl:2007 Myanmar protests 7.jpg|thumb|[[2007]]-es kormányellenes tüntetők [[Rangun]]ban ]]
[[Fájl:Cyclone Nargis -Myanmar-3May2008.jpg|thumb|190px|left|A Nargis hurrikán az ország déli részén pusztít [[2008]]-ban]]

A 2007-es burmai kormányellenes tüntetések 2007. augusztus 15-én kezdődtek. Közvetlen kiváltó okuk az volt, hogy a kormány megszüntette az üzemanyag ártámogatását. Ennek következtében az üzemanyag ára a korábbi kétszeresére emelkedett, a palackos gáz ára meg egy hét alatt megötszöröződött. A tüntetéseket először a junta megpróbálta gyorsan, keményen elnyomni, tüntetők tucatjait börtönözték be és ítélték el. Szeptember 18-tól kezdve a tüntetésekhez buddhista szerzetesek ezrei csatlakoztak. Az újjászervezett kormány szeptember 26-án szétverte a tüntetéseket. Híresztelések szerint a tüntetések szétverése megosztotta a burmai katonai vezetőket is. Az eseményeket az újságok gyakran említik "sáfrányszínű forradalom" néven.

2008. február 7-én a kormány alkotmányról tartott népszavazást írt ki 2008. május 10-re, és választásokat 2010-re. A népszavazáson elfogadott alkotmány virágzó demokráciát ígér az országnak a jövőben.

2008. május 3-án a [[Nargis hurrikán]] pusztított az országban. Irrawaddy divízióban, a sűrűn lakott, rizstermelő deltában a széllökések elérték a 215&nbsp;km/órát. Beszámolók szerint ezen a vidéken {{szám|130000}} ember halt meg, vagy tűnt el. Az anyagi kár 10 milliárd amerikai dollár. Ez volt a burmai történelem legsúlyosabb természeti katasztrófája. A katasztrófa napjaiban Burma izolacionista rezsimje nehezen teljesíthető követelmények elé állította az Egyesült Nemzetek Szervezete repülőgépeit. Ezek a délkelet-ázsiai országokba gyógyszert, élelmiszert és más ellátmányt szállítottak. A kormány nehézkes engedély kiadási gyakorlata széles körű nemzetközi visszhangot váltott ki.

2010–12-ben konfliktus zajlott a thaiföldi határon.
: ''lásd: [[Mianmari határkonfliktus (2010–2012)|mianmari határkonfliktus]]''

=== Polgári kormányzat (2011-2021) ===
2010 végén általános választásokat tartottak. Ezután névlegesen polgári kormány alakult, amelynek elnöke Thein Sein nyugalmazott tábornok lett.<ref>{{Cite web|date=2018-09-03|title=Myanmar profile - Timeline|url=https://www.bbc.com/news/world-asia-pacific-12992883|url-status=live|archive-url=https://web.archive.org/web/20210326180520/https://www.bbc.com/news/world-asia-pacific-12992883|archive-date=2021-03-26|access-date=2021-09-25|website=BBC News}}</ref> 2016-ban [[Aun Szan Szu Kji]] vette át az államtanácsosi elnöki szerepkört.<ref>Daniel Combs, ''Until the World Shatters: Truth, Lies, and the Looting of Myanmar'' (2021).</ref>

===== Rohingyák =====
A 2017 augusztusban indult katonai művelet kegyetlenkedései miatt a mianmari [[Rohingják|rohingya]] iszlám kisebbség több mint 650 ezer tagja a szomszédos Bangladesbe menekült. A mianmari buddhista többség, betelepült jövevényeknek tartja őket, akik állampolgársággal sem rendelkeznek.         
A mianmari hadsereg azt közli, hogy egy, a rendőrségre támadó szélsőséges muszlim szervezet ellen léptek fel.        
         
Banglades és Mianmar 2018 elején megállapodott a [[rohingyák]] fokozatos visszatelepítéséről.<ref>[Infostart.Inforádió.Szvetnik Endre.London]</ref>

=== 2020-as évek ===
[[File:Myanmar civil war (2021–present) townships map.svg|thumb|Az ország megosztottsága 2023-ban (csak a rózsaszín területek állnak a junta teljes ellenőrzése alatt)]]
2021. február elején [[2021-es mianmari puccs|puccs történt]] és ismét a katonaság ragadta magához a hatalmat.

A [[mianmari polgárháború]] {{Wd|Q110613097}} a mianmari [[junta]] (katonai kormány) és szövetségesei, valamint a mianmari nemzeti egységkormány között tört ki, amely utóbbi ellenzéki csoportokból és különböző etnikai milíciákból áll. A helyzet 2021-ben eszkalálódott, amikor [[2021-es mianmari puccs|a katonai puccs]] után megalakult az ún. mianmari nemzeti egységkormány (NUG) és a ''Népi Védelmi Erők'' más milíciákkal együtt megtámadták a kormányzati fegyveres erőket, válaszul a katonai junta elnyomására.

== Politika ==
[[Aun Szan Szu Kji]] pártja 2016-ban választást nyert, 2021-es megbuktatásáig ő vezette az országot mint államtanácsos. A hadsereg szervezte puccs óta instabil a politikai vezetés az országban.

{{Képdia
|cím=Képek 
|háttér színe=
|keret színe=grey
|méret=230
|Fájl:Myanmar-Lower-House-Parliament.jpg|A képviselők ülésterme a parlamentben, [[Naypyidaw]]
|File:Hluttaw_Complex,_Naypyidaw.jpg|A parlament épülete
}}

=== Alkotmány, államforma ===
Az államformája [[de jure]] [[2010]]. október 21-e óta [[alkotmány]]os [[szövetségi köztársaság]], [[parlamentáris rendszer]]rel,<ref name="2010újnév">{{Cite web |url=http://wwww.mandiner.hu/cikk/20101024_uj_nevet_kapott_mianmar |title=Mianmar új neve |accessdate=2010-10-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110916084644/http://wwww.mandiner.hu/cikk/20101024_uj_nevet_kapott_mianmar |archivedate=2011-09-16}}</ref>
[[de facto]] (2021-től) katonai [[junta]] irányítja újra az országot.

=== Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás ===
=== Politikai pártok ===

=== Közigazgatási beosztás ===
{{fő|Mianmar közigazgatási beosztása}}
[[File:Burma en.png|thumb|200px|Mianmar államainak és régióinak térképe]]
Mianmar huszonegy közigazgatási alegységre oszlik, amelyek hét régiót, hét államot, egy szövetségi területet, egy önigazgatású körzetet és öt önigazgatású zónát foglalnak magukban.

; Szövetségi terület
* [[Nepjida]]

; Régiók
* Ayeyarwady régió (fővárosa: Pathein);
* Bago régió (fővárosa: Pégou/Bago);
* Magway régió (fővárosa: Magwe);
* Mandalay régió (fővárosa: Mandalay);
* Sagaing régió ( fővárosa: Sagaing);
* Tanintharyi régió (fővárosa: Tavoy);
* Yangon régió (fővárosa: Yangon).

; Államok 
A hét állam mindegyike megfelel az országban élő nagy etnikai csoportoknak.

* Chin ;
* Kachin;
* Karen vagy Kayin;
* Kayah;
* Mon;
* Rakhine;
* Shan.

=== Védelmi rendszer ===
{{Bővebben|Mianmar hadereje}}

== Népesség ==
{{Képdia
|cím=Képek 
|háttér színe=
|keret színe=grey
|méret=230
|Fájl:Yangon View South.jpg|[[Rangun]], a legnépesebb város belvárosának egy része
|File:Yangon downtown.JPG|Rangun
|File:Displaced_Rohingya_people_in_Rakhine_State_(8280610831).jpg|Rakin törzsi emberek
}}
[[File:Myanmar Population Density, 2000 (6171913789).jpg|thumb|Népsűrűségi térkép]]
Népessége 2020 kb. 54,4 millió fő, népsűrűsége 83 fő/km².<ref>{{Cite web |title=Myanmar Population (2022) - Worldometer |url=https://www.worldometers.info/world-population/myanmar-population/ |work=www.worldometers.info |accessdate=2022-07-10 |language=en}}</ref> A legsűrűbben lakott területek az [[Iravádi]] folyó völgye, a déli deltavidék, [[Rangun]]-[[Pathein]] környékén és a [[Martabani-öböl]] partvidéke.

Lakosságát etnikai sokszínűség és egyenlőtlen területi eloszlás jellemzi.

=== Népességének változása ===
{{népességdiagram}}

=== Legnépesebb települések ===
{{Bővebben|Mianmar városai}}

=== Etnikai megoszlás ===
[[Fájl:Ethnolinguistic map of Burma 1972 en.svg|thumb|220px|Etnikai térkép <br />
{{Legend2|#FF7100|bamár}}
{{Legend2|#FFB173|csin}}
{{Legend2|#DA3000|karen}}
{{Legend2|#EF052A|kínai}}
{{Legend2|#019B95|san, kamti}}
{{Legend2|#016561|thai}}
{{Legend2|#A2D9F7|egyéb}}]]

A lakosság legnagyobb részét kitevő burmai nép az ország területének kb. felén, az [[Iravádi]] sűrűn lakott medencéjében és deltavidékén tömörül, míg a ritkán lakott peremhegységekben mintegy 30 etnikum él.

Becslések alapján a népesség 
* 68%-a [[bamar|burmai]] {{Wd|Q503963}} (''bamár'' vagy ''birmán''), 
* 9-10%-a san (sun), 
* 7%-a karen (kayin), 
* 4%-a rakin (rakhine vagy arakan), 
* 3%-a han-kínai, 2%-a indiai, 2%-a mon, 2%-a csin (chin), 3%-a egyéb nemzetiséghez tartozik.

A legnagyobb létszámú kisebbség, a thai néppel rokon ''san'' keleten, a 2. legnagyobb kisebbség, a keresztény vallásával sajátos kulturális színfoltot jelentő ''karen'' DK-en él. A rakinek a Bengáli-öböl parti sávjában élnek és zömmel muszlimok. Az általában városlakó kínaiak és indiaiak szerepe az üzleti életben maghatározó.<ref name="Magyar Nagylexikon 2007">Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.</ref>

=== Nyelvi megoszlás ===
Mianmarban négy nagy nyelvcsalád nyelveit beszélik: [[Sino-tibeti nyelvcsalád|sino-tibeti]]t, [[Tai-kadai nyelvcsalád|tai-kadai]]t, [[Ausztroázsiai nyelvcsalád|ausztroázsiai]]t és az [[Indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai]]t.<ref>{{cite web |last=Gordon |first=Raymond G., Jr. |title=Languages of Myanmar |url=http://www.ethnologue.com/show_country.asp?name=MM |publisher=SIL International |year=2005 |access-date=14 July 2006}}</ref> A sino-tibeti nyelveket beszélik a legszélesebb körben. Ide tartoznak a burmai, a karen, a jingpo, a chin és a kínai (főleg a hokkien). A két fő indoeurópai nyelv a [[Páli nyelv|páli]], a [[théraváda buddhizmus]] liturgikus nyelve és az [[Angol nyelv|angol]].<ref name="ethno">{{cite web |last=Gordon |first=Raymond G., Jr. |title=Language Family Trees: Sino-Tibetan |url=http://www.ethnologue.com/show_family.asp?subid=90150 |work=Ethnologue: Languages of the World, Fifteenth edition |publisher=SIL International |year=2005 |access-date=9 July 2006}}</ref> Összesen több mint száz nyelvet beszélnek.

{{lásd|Burmai nyelv}}

=== Vallási megoszlás ===
2010-es felmérés alapján a lakosság 80%-a buddhista (zömmel [[Théraváda buddhizmus|théraváda]]), 7,8%-a keresztény, 5,8%-a törzsi vallású , 4%-a muszlim, 1,7%-a hindu, a maradék egyéb.<ref>http://www.globalreligiousfutures.org/countries/burma-myanmar/religious_demography#/?affiliations_religion_id=0&affiliations_year=2010</ref>

Más felmérés szerint a lakosság 89%-a buddhista.

{{Lásd még|Buddhizmus Burmában}}

=== Szociális rendszer ===

== Gazdaság ==
[[Fájl:Yangon Port.jpg|thumb|Rangun kikötőjének egy része]]
Mianmar gazdasága a régió legkevésbé fejlettei közé tartozik és alapvetően mezőgazdasági.<ref name="Br"/> A lakosság nagy része közvetlenül mezőgazdasági tevékenységet folytat.<ref name="Br"/> A korábbi kormányok elszigeteltségi politikája és a gazdaság rossz irányítása miatt az ország gyenge infrastruktúrával, korrupcióval, fejletlen emberi erőforrásokkal és nem megfelelő tőkehozzáféréssel rendelkezik, ami komoly elkötelezettséget igényel a visszafordítás érdekében.<ref name="cia.gov"/>

* A [[Bruttó hazai termék|GDP]] összetétele szektoronként 2014-ben:<ref name="cia.gov">{{Cite web |url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/bm.html |title=Archivált másolat |accessdate=2015-09-12 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20101006115241/https://cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/bm.html |archivedate=2010-10-06 }}</ref> mezőgazdaság: 37,1%, ipar: 21,3%, szolgáltatások: 41,6%
* A lakosság foglalkozása a 2000-es évek elején: mezőgazdaság: 70%, ipar: 7%, szolgáltatások: 23%
* A lakosság 26%-a él a szegénységi küszöb alatt (2017-ben).<ref name="cia.gov"/>

[[Fájl:Rijstvelden Myanmar 2006.jpg|thumb|right|Rizsföldön dolgozó emberek]]
=== Gazdasági ágazatok ===
==== Mezőgazdaság ====
Mianmar három mezőgazdasági régióra osztható :<ref name="Br"/> 
* az [[Irrawaddy]] folyó [[Deltatorkolat|deltá]]jára, ahol a rizstermesztés dominál; 
* a nagyrészt öntözött, száraz terület, amely elsősorban rizstermelő terület, de ahol sokféle egyéb növényt is termesztenek; 
* valamint a dombvidéki és fennsíki régiók, ahol a legfontosabb az erdőgazdálkodás, de ezen túl a rizs és más növények termesztése is előfordul.

[[Monszun éghajlat]]ú síkságain a [[rizs]]termesztésből exportra is bőven jut. A rizs az ország teljes megművelt területének mintegy 60% -át fedi le. 2008-ban a rizstermelést 50 millió tonnára becsülték.<ref>{{cite web|url=http://faostat.fao.org/site/339/default.aspx |title=Faostat |publisher=Faostat.fao.org |access-date=17 August 2012 |url-status=dead |archive-url=https://web.archive.org/web/20110713020710/http://faostat.fao.org/site/339/default.aspx |archive-date=13 July 2011 }}</ref>

Az agrárország fő terményei a rizs mellett a [[kukorica]], a [[Tea (növényfaj)|tea]], a [[gyapot]], a [[Juta (növény)|juta]], a [[cukornád]], [[köles]], burgonya, [[manióka]], bab, az olajos magvak és a búza.

Az erdőgazdálkodás különösen fontos, mint exporttermék és devizaforrás. Becslések szerint Mianmarban található a világ legnagyobb felhasználható [[teakfa]] tartaléka. A teafa a dombok trópusi lombhullató erdeiben található.<ref name="Br"/>

==== Ipar ====
Földje gazdag ásványkincsekben (színesércek), de kitermelésük még nem nagyarányú, viszont a kőolaj- és földgázbányászat már az 1900-as évek elején megkezdődött.

Főbb ágak: mezőgazdasági termékek feldolgozása, faipari termékek, építési anyagok gyártása, textilipar (melynek a juta és a gyapot adja az alapanyagot). Nemzetközi hírű a hagyományos kézművesség (csontfaragás, ékszerészet, selyemszövés)<ref name="Magyar Nagylexikon 2007"/>

==== Külkereskedelem ====
* Exporttermékek: földgáz, faipari termékek, hüvelyesek, bab, hal, rizs, ruházat, jáde és drágakövek
* Importtermékek: szövet, kőolajtermékek, műtrágya, műanyag, gépek, közlekedési eszközök; cement, építési anyagok, kőolaj; élelmiszer-ipari termékek, étolaj
Legfőbb kereskedelmi partnerek 2019-ben:<ref name="cia.gov"/>
* Import: {{Kína}} 43%, Thaiföld 15%, Szingapúr 12%, Indonézia 5%
* Export: {{Kína}} 24%, {{Thaiföld}} 24%, Japán 7%, Németország 5%

==== Az országra jellemző egyéb ágazatok ====
* 2005-ös adat alapján Mianmar a világ második legnagyobb [[ópium]]termelője és egyik fő [[amfetamin]] előállítója.<ref>http://www.unodc.org/pdf/myanmar/myanmar_country_profile_2005.pdf</ref>

== Közlekedés ==
{{Képdia
|cím=Képek a közlekedésről
|háttér színe=
|keret színe=grey
|méret=240
|File:01-yangon-calles-d01.jpg|Rangun egy főútja
|File:Passenger transportation Burma 3.jpg|A közlekedés egy fajtája
|File:River crossing, Myanmar.jpg|Csónakok a Yangon-folyón való átkeléshez
|File:Monywa-chindwin-d03.jpg|Komp a Csindwin-folyón, Monywa
}}

Az országban a közúthálózat hossza 28 200&nbsp;km, a vasúthálózaté 3955&nbsp;km. Távolsági közlekedésben a személyszállításban az autóbuszoké a főszerep.

Az angol gyarmati baloldali közlekedésről áttértek a jobboldalira, ám sok még a jobbkormányzott jármű. Főleg autóbuszokon zajlik a személyszállítás. Sok repülőtere van Mianmarnak, ahol bel és külföldi légitársaságok indítanak és fogadnak járatokat. A télen is élvezhető tengervíz miatt számtalan turista keresi fel a parti övezetek turistaparadicsomait. Az évenként 70 ezres személygépkocsi import jelentősen hozzájárul a közlekedési dugók kialakulásához, az úthálózatot ezért gyakran korszerűsítik. Yangon a dugók városa, ezért nagy türelemre van szükség az úti cél eléréséhez.
=== Közút ===

Közúti személyszállításban az országban megtalálható a lovas kocsi (myint hlei), a háromkerekű riksa (hsaik-ka), háromkerekű autóriksa (thoun bein), taxiként szolgáló [[pick-up (autó)|pick-up]]ok és személyautók, továbbá az autóbuszok minden fajtája: "fapados", teherbusz és légkondicionált. {{refhely|Ács László: Burma, Thaiföld, Kambodzsa}}

=== Vasút ===
{{bővebben|Mianmar vasúti közlekedése}}

=== Légi közlekedés ===
Az országban a 2010-es évek elején három belföldi légitársaság áll rendelkezésre: Myanmar Airways, az Air Mandalay és a Yangon Airways; és 21 repülőtér található, amely közül legfontosabb Rangun nemzetközi repülőtere. {{refhely|Ács László: Burma, Thaiföld, Kambodzsa}} Ranguntól 77&nbsp;km-re egy új nemzetközi repülőteret is elkezdtek építeni: ''Hanthawaddy International Airport''.<ref>http://www.mmtimes.com/index.php/business/property-news/16229-new-bago-airport-delayed-again-to-2022.html</ref>

=== Vízi közlekedés ===
Fő kikötők:
* Tengeri: Rangun (Yangon), Sittwe (Akyab), Dawei
* Folyami: Myitkyina, Bhamo, Mandalay, Chauk, Pathein

== Telekommunikáció ==
{| class="wikitable"
|[[Hívójelprefix|Hívójel prefix]]
|XY-XZ
|-
|[[Nemzetközi Távközlési Egyesület|ITU]] zóna
|49
|-
|[[CQ]] zóna
|26
|}
{{Lásd még|Mianmar hívójelkörzetei}}

== Kultúra ==
{{Képdia
|cím=Képek a kultúráról
|háttér színe=
|keret színe=lightblue
|méret=250
|File:Shwe-Yan-Pyay.jpg|Buddhista Shwe-Yan-Pyay kolostor, Nyaung-Shwe
|File:Ananda Temple - Bagan, Myanmar 20130209-19.jpg|Buddha ábrázolása Ananda templomában, Bagan
|File:DSC00012 Burma Yangon Shwédagon Temple Novices Monk (7506307376).jpg|Buddhista szerzetesgyerekek 
|File:IRRAWADDY RIVER TEMPLE BAGAN MYANMA FEB 2013 (8526870135).jpg|Bagan buddhista temploma
|File:Myanmar_Traditional_novitiation_march.JPG|Buddhista ceremónia (Shinbyu), Mandalay
|File:Ananda Temple, Pagan 0245.jpg|Ananda-templom, Bagan
|File:Sule Paya.JPG|Szule-pagoda, Rangún
|File:Karaweik Boar (Restaurant) at Kandawgyi Lake.JPG|
|File:Hindutempleyangon.jpg|Shri Kali hindu templom, Rangun
|File:Burmese Ramayana dance.jpg|Rámájana-táncosok
|File:Mandalay Thingyan Rehearsal 2012.JPG|Thingjan-fesztivál táncosai, Mandalay
|File:Phaung Daw U-Festival-20-Boat-gje.jpg|Phaung Daw-fesztivál résztvevői
|File:Bormese wedding 333.jpg|Esküvői jegyespár
|File:Kayan women Burma 1.jpg|Kayan-törzsi asszonyok, Inle-tó vidéke
|File:Saung Mandalay.jpg|Zenészek a [[szaung gauk]]on játszanak
|File:Hotel Musicians Mandalay c68.jpg|Zenészek
|File:Chinthe.JPG|Mítikus oroszlánok, az ország egyik jelképe
|File:Chinlone_Burma_cropped.jpg|Hagyományos burmai sport, csinlon 
}}

A kultúrában központi szerepet tölt be a [[buddhizmus]]. Burma történelmének első évszázadaiban a monok ismertették meg az indiai kultúrával, valamint a hinduizmus és a buddhizmus tanaival a szomszédos népcsoportokat.

A burmai mindennapi életet a vallási élet, a szertartások gyakorlása, a virágzó hagyományok és a jóslási technikák különböztetik meg a környező országoktól. A vallási élet a hatalmas, városokban és vidéken egyaránt az ég felé törő, harangra emlékeztető buddhista építmények körül zajlik. Sokuk mélyén buddhista [[Relikvia|relikviákat]] őriznek, Buddha vélt vagy tényleges földi maradványait (csont, fog, hajszál) és szent tárgyakat, mint a mélyen tisztelt ''szajadó''k (Buddhista mesterek) által megáldott ruhadarabok vagy drágakövek.

A burmai kézművesek sokféle anyagból készítenek Buddha-ábrázolásokat és a pagodák környékén, a boltokban, sorokban állnak e szobrocskák. 
{{lásd|Buddhizmus Burmában}}

A burmaiak hétköznapjait lassú ritmus jellemzi; a nagyvárosokban éppúgy ismeretlen a hajsza és a stressz, mint a falvakban. Mindenki a jobb újjászületésben reménykedik. ''Az egyszerű élet boldogsága'' szemmel láthatóan elviselhetővé teszi az anyagi javak hiányát. Valószínűleg a világ legjámborabb népei közé tartoznak és talán egyben ők a legbuzgóbb buddhisták is az egész világon. A buddhizmus oly mértékben áthatja a mindennapokat, hogy a burmai művészek alkotásainak nagy részét is jelentősen befolyásolja.<ref name="Csák Erika 2008">Csák Erika: Burma rejtőzködő világa, 2008.</ref>

===Kulturális világörökség===
{{lásd|Mianmar világörökségi helyszínei}}

=== Kulturális intézmények ===
Mianmar legkiemelkedőbb kulturális intézményei közé tartozik az állami tánc-, zene-, dráma- és képzőművészeti iskola [[Rangun|Yangon]]ban és [[Mandalay]]ban, valamint a Nemzeti Művészeti és Régészeti Múzeum Yangonban. Van egy régészeti múzeum [[Bagan (Burma)|Bagan]]ban is. Számos más múzeum a nemzeti és a regionális történelemre összpontosít.<ref name="Br">Britannica: [https://www.britannica.com/place/Myanmar/Cultural-life Myanmar/Cultural-life]</ref>

===Művészetek===
A 3–9. századból származó építészeti emlékek egyértelműen indiai hatásról tanúskodnak. Két típusuk van: a [[Sztúpa|sztúpák]] (buddhista egyházi építmények az ereklyék megőrzésére), és a templomok. A legrégibb sztúpák (Promenál) a késői Gupta-periódus (300–500) indiai megfelelőire emlékeztetnek.
A burmai építőművészet a buddhizmus által meghatározott Pagan-periódusban (1044-1287) érte el virágkorát. A sztúpákat és a templomokat gyakran fallal vették körül.

A Pagan Birodalom széthullása után a művészetek is elsorvadtak. Reneszánszuk csak a 16. század folyamán következett be. [[Ava|Avában]], [[Amarapura|Amarapurában]] és [[Mandalay]]ban, – a három királyi székvárosban – sok kő- és faház épült. Az aranyműves munkák és az [[elefántcsont]]tal, tükörüveggel berakott, aranyozott fafaragványok tanúskodnak arról, hogy a burmaiak ma is mesterei a kézművességnek.

====Irodalom, színház====
A burmai irodalom és színház jobbára vallásos jellegű. A tulajdonképpeni burmai irodalom a Pagan-dinasztia idején kezdődött és csak kőbe vésett feliratok formájában maradt fenn. A leginkább természettudományi, történeti és jogi írásokból álló prózai művek irodalmi értéke meg sem közelíti a líráét. A 14. századtól kezdve a burmai irodalmi nyelv egyre inkább teret hódított a tudomány nyelve, a páli ellenében. Az operaszerű színházi előadások egyesítik magukban a színjátszást, a zenét, a táncot és az éneket.<ref>Ezerarcú világunk Ázsia-Ausztrália, Myanmar 318-319 old.</ref>

===Nemzeti szimbólumok===
* Nemzeti ételek: a mohinga<ref>{{Cite web |url=http://www2.irrawaddy.org/article.php?art_id=17145 |title=Archivált másolat |accessdate=2015-08-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150725135518/http://www2.irrawaddy.org/article.php?art_id=17145 |archivedate=2015-07-25 }}</ref> és a leppet (lahpet)
* Nemzeti sport: csinlon<ref>http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/17430437.2012.744206#.VdakLPntmko</ref>
* Nemzeti hangszer: [[szaung gauk]]<ref>{{Cite web |url=http://orgs.usd.edu/nmm/EasternAsia/2375BurmeseHarp/ArchedHarp2375.html |title=Archivált másolat |accessdate=2015-08-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304023426/http://orgs.usd.edu/nmm/EasternAsia/2375BurmeseHarp/ArchedHarp2375.html |archivedate=2016-03-04 }}</ref>

===Hiedelmek, folklór===
A burmaiak mind a mai napig hisznek a boszorkányokban és a tündérekben, épp ezért érdekes, hogy a mesékben mégsem találkozunk velük. Számukra a varázslat, az [[alkímia]], az [[asztrológia]] és a ''nat''-szellemek a valóság részei, így ezek nem a mesevilághoz, hanem a valóvilághoz tartoznak.

A burmai [[folklór]]ban öt mitikus állattal találkozunk. A ''toenaja'' a burmai egyszarvú. Hasonlít a lóra, csupán egy szarv nőtt ki a homlokából. Néhány toenaja repülni is tud, ezeket ''naja-pjan''nak, azaz repülő ''najá''nak nevezik. A ''vízelefánt'' olyan apró, mint egy egér, egyébként teljesen olyan, mint egy elefánt. A ''kinnara'' félig ember-, félig madártestű lény. A ''galon'' ugyanolyan, mint a hindu és buddhista mitológia ''garudá''ja, egy sashoz hasonló hatalmas madár. A ''nága'' egy kígyó. Róla tesznek legtöbbször említést a népi legendák és a krónikák is. Kedvenc motívuma volt a burmai kőfaragóknak és aranyműveseknek.<ref name="Csák Erika 2008"/>

===Hagyományok, szokások===
[[File:Thanaka_girls.JPG|bélyegkép|230px|Gyerekek jellegzetes burmai ''"thanaka"'' pasztával]]
[[Fájl:Longyi.jpg|bélyegkép|230px|Férfi és nő londzsiban]]

* Thanaka
A ''thanaka'' nevű kozmetikai pasztát országszerte látni a nők és gyerekek arcán, illetve néha férfiakon is. Make-up-ként, illetve napvédő szerként alkalmazzák. A szer a hasonló nevű fa dörzsölése, csiszolása során nyerhető sárga por és a hozzáadott víz keverékéből származik. Krémszerű állaga van. A púder véd az erős napsugárzástól, ránctalanít, hűtő hatású és a bőr színét világosabbá varázsolja. Az európai divattal ellentétben itt - hasonlóan a szomszédos dél-ázsiai országokhoz - a fehér bőrszín a divatos.<ref name="Csák Erika 2008"/>
* Londzsi (longyi)
A tradicionális burmai öltözet, 100×200&nbsp;cm-es végtelenített anyagból készült ''"szoknya"''. Férfiak és nők egyaránt hordják. Női változata az Európában lapszoknyaként ismert ruhadarabnak felel meg.
* Csinlón (chinlone)
Hagyományos nemzeti labdajáték; csapatban játszott [[zsonglőrködés]] a labdával, ahol nincsenek szemben álló felek. A hangsúly nem a győzelmen van, hanem a játék művészetén. 
* Bétel
A [[bételpálma]] Dél-Ázsiában elterjedt élvezeti cikk, illetve élénkítőszer. Burmában a mozgóárusok helyben állítják össze ezt a bódító hatású csemegét. Kellemes, mentolhoz hasonló íze miatt kedvelik, enyhén narkotikus hatású, rágása a fogakat tisztítja és elnyomja az éhséget, s a lehelet kellemes, a száj illatos lesz tőle.  Hátránya, hogy a nyálat barnásvörösre, a fogakat feketére színezi és az ínyt sorvasztja.
* Sörút (cheroot)
Sokfelé látni ''sörút''ot pöfékelő embereket, főleg idős asszonyokat. E kézzel levélbe sodort szivarnak mindössze 1/3-a dohány, 2/3-a az esőerdő fáinak zúzaléka.<ref name="Csák Erika 2008"/>

=== Gasztronómia ===
[[File:IMG0039 Burma Mandalay Mahaganda Yon Monastery Rice cooking (7609318972).jpg|thumb|[[Buddhista szerzetesség|Buddhista szerzetes]]ek a rizst készítik egy kolostor területén]]
[[Fájl:Mohinga stall, Mandalay, Myanmar.JPG|bélyegkép|Utcai ételárus (mohinga) Mandalayban]]
A területnek évezredek óta szoros kapcsolatai voltak és vannak Kínával, Thaifölddel, Indiával, illetve több dél-, délkelet- és kelet-ázsiai országgal, ami kihatással volt a gasztronómiára is. Ételekből, italokból, fűszerekből hihetetlenül bőséges választékot találhatnak az idelátogatók. A legalapvetőbb élelmiszer a rizs. Rengeteg a tésztaféle és nagyon régi múltja van az utcai ételárusításnak.

Az étkezés hagyományosan alacsony asztalon tálból történik, miközben a résztvevők bambusszőnyegen foglalnak helyet. Az idősebbeket mindig megilleti, hogy nélkülük sosem kezdik el az étkezést, ezért, ha késik az illető, akkor türelmes várnak rá a többiek.<ref>[https://web.archive.org/web/20121013053108/http://www.myanmar.com/lifestyle/traditional_foods.html# Myanmar Traditional Foods]</ref> A rizst általában kézzel fogyasztják. A tésztás ételekhez használnak kínai stílusú evőpálcákat. A salátákat kínai stílusú kanállal eszik.

A sokszínű vallási összetétel hatással van az étkezési szokásokra. A hinduk és buddhisták nem fogyasztanak marhát, a muszlimok pedig sertést. A buddhistáknál, ugyan nem tiltott a marhahús fogyasztása, de ők az állat igavonóerejét nagyra tartják, ezért is kímélik. Inkább az idős, vagy munkára hasztalan (esetleg beteg) állatokat eszik meg.<ref>Saw Myat Yin (2007). Culture Shock: Myanmar. Singapore: Marshall Cavendish Inc. {{ISBN|978-0-7614-5410-6}} 133. o.</ref>

Az ország nemzetiségi összetételéből adódóan a gasztronómia színes képet mutat, így a régióknak és népeknek mind meg vannak a maguk kulináris hagyományai, szokásai, receptjei, illetve jellemző fogásai. A tengerhez közelebb fekvő részeken és a tengerparton a halas ételek dominálnak.<ref>{{Cite web |url=https://today-myanmar.com/myanmar-traditional-food/ |title=Myanmar Food: Traditional and Change |accessdate=2022-02-13 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20180507053043/http://www.today-myanmar.com/myanmar-traditional-food/ |archivedate=2018-05-07 }}</ref> A belső-burmai részeken több húsételt (főleg baromfit), hüvelyeseket (főként babot) találni.<ref>Richmond, Simon; Eimer, David; Karlin, Adam; Louis, Regis St; Ray, Nick (2017): Myanmar (Burma). Lonely Planet. {{ISBN|978-1-78657-546-3}}</ref>

A leggyakoribb szeszesital a pálmabor, illetve a kölesből erjesztett ''khaungja.''<ref>[https://www.myanmore.com/chin-state/ Chin state (myanmore.com)]</ref> Főznek továbbá söröket is saját recept szerint. A legismertebb márkák az ''Irrawaddy, Mandalay, Myanmar'' és a ''Tiger.''<ref>Schweitzer, Sharon (2015): Access to Asia: Your Multicultural Guide to Building Trust, Inspiring Respect, and Creating Long-Lasting Business Relationships. John Wiley & Sons. {{ISBN|978-1-118-91902-6}}</ref>

== Turizmus ==
{{Képdia
|cím=Képek 
|háttér színe=
|keret színe=grey
|méret=240
|File:Shwedagon Pagoda, Yangon.jpg|Shwedagon pagoda körzete, [[Rangun]]
|File:SHWE_DAGON_BUDDIST_PAGODA_YANGON_MYANMA_JAN2013_(8492353053).jpg|Shwedagon pagoda
|File:Golden Rock.JPG|Kyaiktiyo-Pagoda az "Arany-sziklán"
|File:DSC565 Burma Old Bagan Pagode Nat Hlaung Kyaung (4588660156).jpg|[[Bagan]] templomai
|File:Ratanabon Paya (6).jpg|Ratanabon, Mrauk U
|File:Kanbawzathadi Palace - Bago, Myanmar 20130219-01.jpg|Kanbawzathadi-palota, [[Bago (Mianmar)|Bago]]
|File:Monywa-thanboddhay-d13.jpg|Thambuddhei Paya, Monywa
|File:Mandalay-Palace-from-Watch-Tower.JPG|Mandalay-i palotakörzet
|File:BAGAN_MONTE_POPA_2.jpg|A Taung Kalat-kolostor
|File:Myanmar_Irrawaddy_Minguin_200302130104.jpg|
|File:Inle-Floating-Farm.JPG|"úszó farm" az Inle-tón. A vízen lebegő farmok és kertek a tómederhez rögzített mesterséges szigetek. 
|File:Inle Lake Myanmar (14888010125).jpg|Az Inle-tó partja
|File:Inle Lake Myanmar (14884975091).jpg|Pagoda az Inle-tó mellett, Hpaung Daw U
}}
Mianmar nagy turisztikai potenciállal és sok látnivalóval rendelkezik, a turizmus, mint iparág még fejlesztésre szorul. A Burmába érkező turisták száma a délkelet-ázsiai szomszédaihoz képest csekély. A legtöbb látogató más ázsiai országokból, főleg Kínából és Thaiföldről érkezik.<ref>{{cite web|url= https://tourism.gov.mm/statistics/|title=Myanmar Tourism Statistics|publisher=Ministry of Hotels and Tourism}}</ref>

=== Főbb látnivalók ===
* [[Rangun]]: [[Svedagon pagoda]] és más pagodák
* [[Bagan (Burma)|Bagan]] ''(Pagan)''
* [[Mandalaj]] és mellette [[Amarapura]], {{Wd|Q454949}} az ország egykori fővárosa
* [[Inle-tó]]. A látványa kora reggel a legszebb, amikor az "''úszó piac''"on pezseg az élet. 
* Aranyszikla (Kyaiktiyo-Pagoda) {{Wd|Q1192804}} Mon államban
* Popa hegy {{Wd|Q1150764}}: Buddhista kolostor, Taung Kalat. Bagantól 50&nbsp;km-re
* [[Bago (Mianmar)|Bago]], Rangúntól 80&nbsp;km-re

== Sport ==
=== Olimpia ===
{{bővebben|Mianmar az olimpiai játékokon}}
=== Labdarúgás ===
{{bővebben|Mianmari labdarúgó-válogatott}}
=== Egyéb ===
* '''csinlón''' (''angol: chinlone, burmai'': ခြင်းလုံး) - hagyományos nemzeti labdajáték
* '''lethwei''' - burmai hagyományos boksz

== Ünnepek ==
A mianmari nemzeti ünnepek időpontjai – attól függően, hogy vallási vagy világi mezben jelentkeznek – lehetnek fix dátumozásúak vagy változhatnak a [[holdnaptár]] szerint.

'''Nemzeti ünnepek''':
{|class="wikitable"
!No. !! név
!Dátum (2017-ben)
!Napok száma!! Megjegyzés
|-
|1|| ''a Függetlenség Napja'' 
|Jan 4
|1 nap
| Függetlenség a Brit Birodalomtól - 1948.
|-
|2|| ''Panglong '' 
|Feb 12
|1 nap
| 1947.
|-
|3|| ''Földművesek napja'' 
|Marc 2
|1 nap
| a burmai parasztok vigassága
|-
|4|| ''Tabaung Telihold'' 
|Marc 12
|1 nap
| Tabaung Pwè Pagoda Fesztiválok
|-
|5|| ''A Fegyveres Erők Napja'' 
|Mar 27
|1 nap
| megemlékezés a japán megszállókkal szembeni ellenállásról - 1945
|-
|6|| ''Burmai Újév'' 
|Apr 13-17
|5 nap
| 
|-
|7|| ''A munka ünnepe'' 
|Maj 1
|1 nap
|nemzetközi
|-
|8|| ''Kason Telihold'' 
|Maj 10
|1 nap
| Buddha születésének, megvilágosodásának és halálának évfordulója
|-
|9|| ''Burmai Mártírok Napja'' 
|Júl 19
|1 nap
| 1947.
|-
|10|| ''[[Vassza]] kezdete'' 
|Júl 8
|1 nap
| buddhista ünnep
|-
|11|| ''Thadingyut'' - ''A [[Vassza]] vége'' 
|Okt 4-5-6
|3 nap
| 
|-
|12|| Tazaungdine 
|November 2-3
|2 nap
| ''Tazaungmon teliholdja''
|-
|13|| ''Nemzeti ünnep'' 
|Nov 13
|1 nap
| egyetemi hallgatók sztrájkjának évfordulója - 1920.
|-
|14 ||''Kayin (karen) újév''
|Dec 18
|1 nap
| 
|-
|15 ||''Karácsony''
|Dec 25
|1 nap
| 
|-
|16
|''Évvégi ünnepek''
|Dec 30-31
|2 nap
|Szilveszteri ünnepek
|-
|17 ||'''[[Eid al-Adha]]'''
| -
|1 nap
| 
|-
|18 ||'''[[Dipávali]]'''
| -
|1 nap
|}

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== További források ==
* {{cite web|url=http://www.terebess.hu/keletkultinfo/burma1.html|publisher=Terebess Online| author=Czeiner Nándorné|title=Burma útinapló|year=2001}}

== További információk ==
* [https://web.archive.org/web/20051220003223/http://www.myanmar.gov.mm/ Hivatalos oldal]
* [http://totalcar.hu/magazin/kozelet/2012/12/25/burmai_bolyongas_buddhistak_es_batarok/ Képriport Mianmarról] {{hu}}
* [https://web.archive.org/web/20110125034340/http://www.dassk.org/ Daw Aung San Su Kyi]
* [http://www.chinforum.org The Chin Forum]
* [https://web.archive.org/web/20070501140756/http://english.dvb.no/index.php Democratic Voice of Burma – hírek az országról]
* [http://thai.blog.hu/2011/06/20/titkos_videok_burmabol Titkos videók Burmából] (Thai.blog, 2011. június 20.)
* [https://web.archive.org/web/20120503063930/http://www.megaport.hu/portal/index.php?cat=665 Myanmar (Burma)]
* [http://myanmar.lap.hu/ Myanmar.lap.hu] (linkgyűjtemény)]
* [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=16388 Burma/Mianmar – Tájfun csata után]{{Halott link|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=16388 |date=2021-03 }} (Mancs, 2008. május 15.)<!-- jó lenne összefoglalni a tartalmát vagy ebbe a cikkbe, vagy a [[Nargis ciklon]]ba -->
* [http://matula.hu/index.php?section=article&rel=52&id=632 Myanmar (cikk a Matula Magazinban)]

{{Ázsia}}
{{ASEAN}}
{{Kelet-ázsiai Csúcs}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Földrajz||}}

[[Kategória:Mianmar| ]]
[[Kategória:Legkevésbé fejlett országok]]
[[Kategória:Ázsia országai]]
[[Kategória:Egykori szocialista államok]]