„Aasa Kajsz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: ar, fr, it, ru |
a Bot: ISBN szám javítása |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
==Források== |
==Források== |
||
*Világirodalmi kisenciklopédia I-II (Budapest, 1976) ISBN 963-280-286- |
*Világirodalmi kisenciklopédia I-II (Budapest, 1976) ISBN 963-280-286-1 |
||
* [[Goldziher Ignác]]: Az arab irodalom rövid története. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 2005. ISBN 9638378212 |
* [[Goldziher Ignác]]: Az arab irodalom rövid története. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 2005. ISBN 9638378212 |
||
* Arab költők a pogánykortól napjainkig. Szerk.: [[Germanus Gyula]]. Budapest, Magyar Helikon, 1961. [http://www.terebess.hu/keletkultinfo/arab/arabkoltok.html ld. itt] |
* Arab költők a pogánykortól napjainkig. Szerk.: [[Germanus Gyula]]. Budapest, Magyar Helikon, 1961. [http://www.terebess.hu/keletkultinfo/arab/arabkoltok.html ld. itt] |
A lap 2009. április 13., 14:14-kori változata
Majmún ibn Kajsz al-Asá (Manfúha oázis, 570 előtt – Manfúha oázis, 629 k.) dzsáhilijja korának egyik jelentős arab költője volt.
Neve („al-asá”, vaksi), szemgyengeségére utal, fiatalon meg is vakult. Jamámában született, és sokat utazott: egy neki tulajdonított, feltehetőleg erősen túlzó költemény szerint járt Ománban, Szíriában, Jeruzsálemben, Abesszíniában és Perzsiában – költészete mindenesetre kortársainál szélesebb műveltséget mutatnak. A hagyomány szerint jó viszonyt ápolt a nadzsráni keresztényekkel, noha pogány maradt.
Megérte az iszlám születését, egy hagyomány szerint elindult 629-ben Mohamedhez Medinába, hogy áttérjen, azonban Mohamed ellenfelei, a Kurajs-törzs vezetői a költő tekintélyét féltve lebeszélték erről. Állítólag az iszlám bortilalma és a kurajsiták által felkínált száz teve győzte meg. A hagyomány szerint ő volt az első arab költő, aki pénzért verselt, s ebből komoly gazdagságra tett szert. Leginkább dicsérő költeményeket (madh) írt a kor kiemelkedő személyiségeihez, de gúnyversei (hidzsá) is hírhedten félelmetesek voltak; a borral, természettel és vadászattal kapcsolatos leírásai mesteriek. Versei a kor politikai és vallási életét tükrözik, híres Mohamedhez írott kaszídája, mellyel végül a prófétához csatlakozott.
Egyes alternatív Muallakát-gyűjteményekben szerepel legjobbnak tartott költeménye.
Források
- Világirodalmi kisenciklopédia I-II (Budapest, 1976) ISBN 963-280-286-1
- Goldziher Ignác: Az arab irodalom rövid története. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 2005. ISBN 9638378212
- Arab költők a pogánykortól napjainkig. Szerk.: Germanus Gyula. Budapest, Magyar Helikon, 1961. ld. itt