Ugrás a tartalomhoz

„Aasa Kajsz” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peti610bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: ar, fr, it, ru
HunyadymBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: ISBN szám javítása
9. sor: 9. sor:
==Források==
==Források==


*Világirodalmi kisenciklopédia I-II (Budapest, 1976) ISBN 963-280-286-4
*Világirodalmi kisenciklopédia I-II (Budapest, 1976) ISBN 963-280-286-1
* [[Goldziher Ignác]]: Az arab irodalom rövid története. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 2005. ISBN 9638378212
* [[Goldziher Ignác]]: Az arab irodalom rövid története. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 2005. ISBN 9638378212
* Arab költők a pogánykortól napjainkig. Szerk.: [[Germanus Gyula]]. Budapest, Magyar Helikon, 1961. [http://www.terebess.hu/keletkultinfo/arab/arabkoltok.html ld. itt]
* Arab költők a pogánykortól napjainkig. Szerk.: [[Germanus Gyula]]. Budapest, Magyar Helikon, 1961. [http://www.terebess.hu/keletkultinfo/arab/arabkoltok.html ld. itt]

A lap 2009. április 13., 14:14-kori változata

Majmún ibn Kajsz al-Asá (Manfúha oázis, 570 előtt – Manfúha oázis, 629 k.) dzsáhilijja korának egyik jelentős arab költője volt.

Neve („al-asá”, vaksi), szemgyengeségére utal, fiatalon meg is vakult. Jamámában született, és sokat utazott: egy neki tulajdonított, feltehetőleg erősen túlzó költemény szerint járt Ománban, Szíriában, Jeruzsálemben, Abesszíniában és Perzsiában – költészete mindenesetre kortársainál szélesebb műveltséget mutatnak. A hagyomány szerint jó viszonyt ápolt a nadzsráni keresztényekkel, noha pogány maradt.

Megérte az iszlám születését, egy hagyomány szerint elindult 629-ben Mohamedhez Medinába, hogy áttérjen, azonban Mohamed ellenfelei, a Kurajs-törzs vezetői a költő tekintélyét féltve lebeszélték erről. Állítólag az iszlám bortilalma és a kurajsiták által felkínált száz teve győzte meg. A hagyomány szerint ő volt az első arab költő, aki pénzért verselt, s ebből komoly gazdagságra tett szert. Leginkább dicsérő költeményeket (madh) írt a kor kiemelkedő személyiségeihez, de gúnyversei (hidzsá) is hírhedten félelmetesek voltak; a borral, természettel és vadászattal kapcsolatos leírásai mesteriek. Versei a kor politikai és vallási életét tükrözik, híres Mohamedhez írott kaszídája, mellyel végül a prófétához csatlakozott.

Egyes alternatív Muallakát-gyűjteményekben szerepel legjobbnak tartott költeménye.

Források