„Andorra történelme” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: ro:Istoria Andorrei |
a Bot: következő hozzáadása: pl:Historia Andory |
||
38. sor: | 38. sor: | ||
[[nl:Geschiedenis van Andorra]] |
[[nl:Geschiedenis van Andorra]] |
||
[[no:Andorras historie]] |
[[no:Andorras historie]] |
||
[[pl:Historia Andory]] |
|||
[[pt:História de Andorra]] |
[[pt:História de Andorra]] |
||
[[ro:Istoria Andorrei]] |
[[ro:Istoria Andorrei]] |
A lap 2009. május 8., 13:04-kori változata
Az Andorrai Hercegség a Pireneusok láncai között megbúvó európai miniállam. Területe a két nagy szomszédos ország, Franciaország és Spanyolország vitája miatt válhatott függetlenné.
Az állam létrejötte
A hegyvidéki ország története a kora középkorban kezdődött, amikor Nagy Károly, frank uralkodó egy spanyol őrgrófsághoz csatolta a területet, és a völgységnek kiemelkedő jogokat adott, mert annak lakói segítették a királyt a mórok elleni küzdelemben. 819-ben Andorra az urgeli grófok tulajdonába került, majd a grófok hitük zálogául az egyháznak ajándékozták a vidéket. Ettől kezdve mind a mai napig Urgel püspöke az ország egyik államfője. Az erős államok határán fekvő Andorra hamar konfliktus tárgya lett, és hogy megelőzzék a háború kitörését, 1278-ban a francia Foix grófja és Urgel püspöke szerződésben fektette le Andorra viszonyait. Eszerint a terület kettejük közös irányítása alatt állt, és Andorra ezért függetlenedett a két szomszédos királyság fennhatósága alól. A közös fennhatóság mind a mai napig fennmaradt, bár ma már nem Foix grófjai irányítják Andorrát. A 14. században a grófok jogai a navarrai királyra szálltak, majd IV. Henrik uralkodásával a francia királyhoz kerültek.
A parlament felállítása
1419-ben Andreu d’Alas engedélyt kapott a két társhercegtől a Counsell de la Terra - a parlament szerepét betöltő Főtanács elődjének – létrehozására, mely Európa egyik legrégebbi parlamentjének tekinthető. A Tanács tagjait a házzal rendelkező családfők választották. 1970-ben vezették be az általános választójogot, és 1982 óta van a völgységnek önálló kormánya. Első alkotmányát 1993-ban fogadták el. Ebben pontosan megfogalmazták a két társfejedelem szerepét. Szerepüket a legjelentősebb nemzetközi szerződések megkötésében való részvételre korlátozták. Szétválasztották az egyház és az állam ügyeit, valamint az addig tisztázatlan törvényhozói szerepet is a 28 tagú Andorrai Völgység Általános Tanácsa kezébe tették.
Külső támadások
1505-ben a spanyol korona meg akarta szerezni magának a hegyvidéki hercegséget, de a déli sereget a franciák megakadályozták tervükben, így maradt minden a régiben. 1607-től elhatározták, hogy Andorra irányítása a mindenkori francia államfőre és Urgel püspökére tartozik. 1806-ban I. Napóleon uralkodása alatt Andorra élére választott tanács került.
Külpolitika
1589-ben Franciaországban Henrik, Navarra királya és Foix grófja jutott hatalomra IV. Henrik néven, ezáltal a társhercegi cím a francia királyokhoz került. A társhercegek közti egyenlőtlenség miatt több későbbi időszakban, különösen a spanyol örökösödési háború alatt, jelentős diplomáciai ügyességet igényelt az andorraiaktól függetlenségük megőrzése. A földrajzi elszigeteltséggel párosuló állandó egyensúlyi politika alátámasztására 1748-ban megfogalmazták az andorrai külkapcsolatok irányelveit a Manual Digest-ben, amely Andorra történelmét, kultúráját, szokásait és politikájának vezérelveit tartalmazza. Azóta is az ország alapelvei közé tartozik a be nem avatkozás a külső konfliktusokba, a semlegesség és az elszigetelődés.
Az elszigetelt kis ország vezetői csak nehezen találták meg a gazdasági fejlődéshez vezető utat. De miután az országot vámmentes övezetté tették, hamarosan adóparadicsomként virágzott fel Andorra. Fejlett kommunikációs csatornái is sokat segítettek abban, hogy a miniállam feltalálja magát az elszigeteltség feloldásában.
Andorra hivatalos nyelve a katalán.