Ugrás a tartalomhoz

„Cseszneky család” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
botok
116 360 szerkesztés
a Bottal végzett egyértelműsítés: Pálffy Miklós –> Pálffy Miklós (hadvezér, 1552–1600)
a Sopron vármegyei történelmi családok kategória hozzáadva (a HotCattel)
 
(44 közbenső módosítás, amit 25 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Cseszneky comital big.jpg‎|bélyegkép|jobbra|300px|A Cseszneky család címere]]A '''csesznegi és milványi báró és gróf Cseszneky család''' ([[horvát nyelv|horvátul]] ''Česnegić'' család) a [[Bána nemzetség]]ből származó dunántúli eredetű [[nemesség|nemesi]] család.
[[Fájl:Cseszneky comital big.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A Cseszneky család címere]]A '''cseszneki és milványi nemes és gróf Cseszneky család''' feltételezhetően a [[Bána nemzetség]]ből származó dunántúli eredetű [[nemesség|nemesi]] család, mely ősi fészkéről, [[Csesznek]] váráról vette nevét.<ref>Engel Pál: Középkori magyar genealógia</ref><ref>Wertner Mór: Újabb nemzetségi kutatások</ref><ref>List of Historical Surnames of the Hungarian Nobility. Ed. Steven Tötösy de Zepetnek, West Lafayette: Purdue University Press, 2010, Purdue University ISSN 1923-9580</ref>


Birtokaik főleg [[Győr vármegye|Győr]], [[Sopron vármegye|Sopron]], [[Veszprém vármegye|Veszprém]], [[Komárom vármegye|Komárom]] [[Pozsony vármegye|Pozsony]], [[Fejér vármegye|Fejér]], [[Trencsén vármegye|Trencsén]], [[Hont vármegye|Hont]], [[Szerém vármegye|Szerém]] és [[Pozsega vármegye|Pozsega]] vármegyében feküdtek, de a javak többsége a török pusztításai következtében a 18. századra elenyészett, s a família egy része [[Bács-Bodrog vármegye|Bács-Bodrog]] vármegyébe költözött. A család tagjai főleg katonai pályán tűntek ki.
Birtokaik főleg [[Győr vármegye|Győr]], [[Sopron vármegye|Sopron]], [[Veszprém vármegye|Veszprém]], [[Komárom vármegye|Komárom]], [[Pozsony vármegye|Pozsony]], [[Fejér vármegye|Fejér]], [[Trencsén vármegye|Trencsén]], [[Hont vármegye|Hont]], [[Szerém vármegye|Szerém]] és [[Pozsega vármegye|Pozsega]] vármegyében feküdtek, de a javak többsége a török pusztításai következtében a 18. századra elenyészett, s a família egy része [[Bács-Bodrog vármegye|Bács-Bodrog]] vármegyébe költözött. A család tagjai főleg katonai pályán tűntek ki.<ref>Engel Pál: Magyarországi világi archontológiája</ref><ref>Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái</ref><ref>[[Illésy János (levéltáros)|Illésy János]]-[[Pettkó Béla]]: A Királyi Könyvek</ref> A Cseszneky család leszármazottai ma Magyarországon, [[Brazília|Brazíliában]], az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]ban, [[Franciaország]]ban és [[Anglia|Angliában]] élnek.<ref>[https://sites.google.com/site/csesznekycsalad/ A Cseszneky család hivatalos honlapja]</ref>


== Címer ==
== A Bána nembéli Cseszneky család ==


A család ősi nemesi címere: Kék mezőben zöld hármashalmon aranykoronából kiemelkedő fehér galamb (gerlice). Sisakdísz: Kiterjesztett fekete sasszárny, melyből középen ezüst kettőskereszt emelkedik ki, s fölötte hatágú csillag. A főnemesi ág az ősi címer bővített változatát használta.
A hagyomány a Bána nemzetségből származó [[Cseszneky Apa|Apa]] comest tartja a család ősének, aki [[1230]]-ban elfoglalta a [[pannonhalmi apátság]] [[gönyű]]i vizafogó területét és a bencések halászait megölte.


== A család nevezetes tagjai ==
Apa fia, [[Cseszneky Mihály (főlovászmester)|Mihály]] [[1225]]-ben [[II. András magyar király|II. András]] [[Lovászmester|főlovászmester]]e volt, [[1241]]-ben a tatárok ellen tanúsított hősiessége miatt [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] [[bolondóc]]i ispánná nevezte ki, s megkapta a Győr vármegyei gönyűi udvarnokok földjét a dunai halászat jogával.


* [[Bána Apa|Bána nembeli Apa]], ispán, a család első ismert őse
Mihály fia, [[Cseszneky Jakab|Jakab]] trencséni főispán, IV. Béla kardhordozója éppíttette [[Csesznek]] várát. Egy [[1263]]-ból származó oklevél szerint Jakab számos szolgálatot tett a királynak.
* [[Bána Mihály|Bána nembeli Mihály]], királyi főlovászmester, bolondóci várispán
* [[Cseszneki Jakab|Cseszneky Jakab]], trencséni ispán, király kardhordozó, Csesznek építtetője
* [[Cseszneki János|Cseszneky János]], főúr, Csesznek birtokosa
* [[Cseszneki Lőrinc|Cseszneky Lőrinc]], főúr, Anjou-párti oligarcha
* [[Cseszneki Pál|Cseszneky Pál]], királyi kardhordozó
* [[Cseszneky György]], tatai várnagy, a győri vár udvarbírája, majd kapitánya
* [[Cseszneky János (kapitány)|Cseszneky János]], győri gyalogoskapitány
* [[Cseszneky Mihály (fővitéz)|Cseszneky Mihály]], várpalotai fővitéz
* [[Cseszneky Mátyás]] huszárkapitány
* [[Cseszneky Benedek]], birtokos, diplomata
* [[Cseszneky Erzsébet]], mecénás, [[Bél Mátyás]] polihisztor édesanyja
* [[Cseszneky Imre]], mezőgazdász, 1848-49-es nemzetőr
* [[Cseszneky Gyula]], [[műfordító]], katonatiszt, horvát királyi tanácsos
* [[Cseszneky Miklós]], külpolitikai szakértő


== Kapcsolódó szócikkek ==
A [[IV. László magyar király|IV. László]] híveiként ismert Cseszneky Jakab fiait ([[Cseszneky Miklós (főúr)|Miklós]], [[Cseszneky Lőrinc|Lőrinc]], Szomor és Mihály) 1296. április 25-én [[III. András magyar király|III. András]] király hűtlenségük és számos garázdálkodásuk miatt a Nógrád megyei jenői várhoz tartozó [[ipolyvisk]]i birtokuktól megfosztotta s ezt Csák nembéli Csák fia Jánosnak adományozta. Az [[Árpád-ház]] kihalása utáni trónviszályok idején [[1303]]-ban Vencel király Jakab fiait teljes jószágvesztésre és lefejezésre ítélte, mert [[1302]]-ben [[Buda]] ostromakor [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]]et segítették, Budán nagy károkat okoztak, s ily módon hűtlenségbe estek. Az ítéletet azonban nem sikerült végrehajtani, s Jakab fiaitól származik a már kihalt ''pókaföldi Szomor'' és ''újfalusi Fekete'', valamint a ma is élő ''pókatelki Kondé'', s valószínűleg a ''Cseszneky'' család.


* [[Bána nemzetség]]
A Csákokkal való hosszas perlekedés után [[1323]]-ban Csesznek várát véglegesen elcserélték a Győr vármegyei [[Pázmándfalu]]ra.
* [[Csesznek]]
* [[Cseszneki vár]]
* [[Bél Mátyás]]
* [[Vadgróf]]


==További információk==
A családi okleveleken [[1412]]-ben osztoztak.
* [https://sites.google.com/site/csesznekycsalad/ A Cseszneky család hivatalos honlapja]

== A Cseszneky család dunántúli ága==

Az oklevelekben először [[1519]]-ben előforduló, szintén Cseszneky nevet viselő család leszármazása a cseszneki várat építtető Bána nembéli Csesznekyektől hitelesen nem bizonyítható, de a birtokviszonyok alapján valószínűsíthető. Ennek ellenére a [[Szekfű Gyula]] a család külföldi eredetét valószínűsíti.

[[Cseszneky György|''György'']] [[1526]]-ban a [[tata]]i vár kapitánya s a [[komáromi erődrendszer|komáromi vár]] kúriai gazdája volt. A [[mohácsi csata]]vesztést követő kettős királyválasztás idején, 1526 őszén [[Ráskai Gáspár]], [[Szapolyai János]] híve fegyveres erővel Tata alá vonult, melyet az [[I. Ferdinánd]] pártján álló György kénytelen volt föladni, és Mária királynéhoz sietett [[Pozsony]]ba segítségért. [[1528]]-ban Nádasdy Tamás budai kapitánnyal közösen elfoglalták Ferdinánd részére Győrt. Érdemeiért elnyerte a kizárólag bárókat megillető vörös pecsétviasz használatának jogát, a győri vár udvarbírájává nevezték ki, s [[1534]]-ben királyi adományt nyert [[Kisbabot]] községre, ahol később evangélikus imaházát építtetett.

''[[Cseszneky Mihály|Mihály]]'', [[várpalota]]i fővitéz [[1559]]-ben I. Ferdinándtól donációt kapott [[Bakonynána]], [[Dudar]], [[Káloz]], Láng, [[Aba (település)|Aba]] és [[Pálfa|Felegres]] birtokokra. A fővitéz a palotai vár fenntartásához szükséges pénzt a környező falvak népétől próbálta behajtani, akik a nádorhoz fordultak panasszal.

''[[Cseszneky János|János]]'' győri gyalogoskapitány [[1593]]-ban nagyságos címet kapott [[Rudolf magyar király|Rudolf király]]tól.

''Gábor'' (1596, 1599) és ''[[Cseszneky Mátyás|Mátyás]]'' (1597) pedig báró Révay Ferenc túróci főispán, és gróf [[Pálffy Miklós (hadvezér, 1552–1600)|Pálffy Miklós]] főkapitány seregében [[Esztergom]]nál harcoltak a török ellen, s részt vettek Tata és Győr felszabadításában is. Érdemeiért Mátyás 1597-ben mágnási címet nyert.

[[Cseszneky Benedek|''Benedek'']], [[II. Ferdinánd]] megbízottja (1626) volt.

''[[Cseszneky Erzsébet|Erzsébet]]'', a neves tudós, [[Bél Mátyás]] édesanyja volt.

A családból többen belekeveredtek a [[Wesselényi-féle összeesküvés]]be, s emiatt birtokaik egy jelentős részét elvesztették. ''János'' [[1673]]-ban, ''Mátyás'' [[1692]]-ben volt a [[nagyszombat]]i egyetem hallgatója.

''Éva'' és férje, Kalocsay György, valmint gyermekeik, Kalocsay Pál, Éva és Terézia [[1718]]-ban kaptak [[III. Károly magyar király|III. Károly király]]tól [[Címeres levél|címeres levelet]].

== A Cseszneky család bácskai ága==

A Rákóczi-szabadságharc bukása után a család jelentős mértékben elszegényedett, ezért a 18. század derekán ''János'' [[Bács-Bodrog vármegye|Bács-Bodrog vármegyébe]] költözött, ahol [[Szentkáta]]-majort alapította.

1848/49-es szabadságharcban ''József'' és ''[[Cseszneky Imre|Imre]]'' nemzetőrként [[Szabadka|Szabadkánál]], ''Mihály'' pedig bácskai védsereg önkénteseként [[Csantavér]]nél harcolt a szerb lázadók ellen.

''Ferenc'' (1876-1923) gazdatiszt, majd malomiparos és gabonakereskedő volt, akit [[1919]]-ben gróf [[Károlyi Gyula]] ellenkormánya közélelmezési biztossá nevezett ki.

[[Cseszneky Gyula]] (1914–?) [[1940]]-ben, a [[második bécsi döntés]]t követő észak-erdélyi bevonulás során, a [[Ludovika Akadémia]] lovaskülönítményének tagjaként különleges hősiességet tanúsított, ezért [[Horthy Miklós]] [[vitéz]]i címmel tüntette ki. [[1941]]-től [[II. Tomiszláv]] horvát király tanácsosa, aki elismerte és megerősítette ősi családi címeit.

A Cseszneky család leszármazottai ma Magyarországon, [[Brazília|Brazíliában]], az [[Egyesült Államok]]ban, [[Franciaország]]ban és [[Anglia|Angliában]] élnek.

== Címer ==

A család ősi nemesi címere: Kék mezőben zöld hármashalmon aranykoronából kiemelkedő fehér galamb (gerlice). Sisakdísz: Kiterjesztett fekete sasszárny, melyből középen ezüst kettőskereszt emelkedik ki, s fölötte hatágú csillag. A főnemesi ág az ősi címer bővített változatát használta.


==Források==
==Források==


{{jegyzetek}}
* Árpád-kori okmánytár
* [[Bunyitay Vince]]: Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitujitás korából
* Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái
* Fejér megyei történeti évkönyv
* Hofkammerarchiv Wien
* Hóman-Szekfű: Magyar Történet
* [[Jászay Pál]]: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után
* [[Szávay Gyula]]: Győr: monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők árintésével
* [[Szíj Rezső]]: Várpalota
* Szlovák Nemzeti Levéltár
* [[Wertner Mór]]: A Bana nemről
* Jozef Fraňo: A tudós Bél
* Slachta bratislavskej stolice
* [[Illésy János]]-Pettkó Béla: A Királyi Könyvek
* [[Horváth Mihály]]: A magyar nemzet története
* Seidl-Bonitz-Hochegger: Zeitschrift für Niederösterreichischen Gymnasien XIV.

==Külső hivatkozások==
* [http://www.worldstatesmen.org/Greece.html Worldstatesmen]
* [http://ferenczygen.tripod.com/id6.html Magyar Arisztokrácia]
* [http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/tart/00101.htm Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története]


[[Kategória:Cseszneky család| ]]
[[Kategória:Cseszneky család| ]]
[[Kategória:Magyar történelmi családok]]

[[Kategória:Örökös főispánok]]
[[en:Cseszneky]]
[[Kategória:Sopron vármegyei történelmi családok]]
[[bs:Česnegić Milvanski]]
[[ca:Cseszneky]]
[[cs:Csesznekyovci]]
[[de:Cseszneky]]
[[es:Cseszneky]]
[[fr:Cseszneky]]
[[hr:Česnegić Milvanski]]
[[it:Cseszneky]]
[[nn:Cseszneky]]
[[no:Cseszneky]]
[[sh:Česnegić]]
[[sk:Česnegiovci]]
[[sl:Cseszneky]]
[[sr:Česnegić]]
[[sv:Cseszneky]]
[[tl:Cseszneky]]

A lap jelenlegi, 2023. március 30., 07:58-kori változata

A Cseszneky család címere

A cseszneki és milványi nemes és gróf Cseszneky család feltételezhetően a Bána nemzetségből származó dunántúli eredetű nemesi család, mely ősi fészkéről, Csesznek váráról vette nevét.[1][2][3]

Birtokaik főleg Győr, Sopron, Veszprém, Komárom, Pozsony, Fejér, Trencsén, Hont, Szerém és Pozsega vármegyében feküdtek, de a javak többsége a török pusztításai következtében a 18. századra elenyészett, s a família egy része Bács-Bodrog vármegyébe költözött. A család tagjai főleg katonai pályán tűntek ki.[4][5][6] A Cseszneky család leszármazottai ma Magyarországon, Brazíliában, az Egyesült Államokban, Franciaországban és Angliában élnek.[7]

Címer

[szerkesztés]

A család ősi nemesi címere: Kék mezőben zöld hármashalmon aranykoronából kiemelkedő fehér galamb (gerlice). Sisakdísz: Kiterjesztett fekete sasszárny, melyből középen ezüst kettőskereszt emelkedik ki, s fölötte hatágú csillag. A főnemesi ág az ősi címer bővített változatát használta.

A család nevezetes tagjai

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ Engel Pál: Középkori magyar genealógia
  2. ↑ Wertner Mór: Újabb nemzetségi kutatások
  3. ↑ List of Historical Surnames of the Hungarian Nobility. Ed. Steven Tötösy de Zepetnek, West Lafayette: Purdue University Press, 2010, Purdue University ISSN 1923-9580
  4. ↑ Engel Pál: Magyarországi világi archontológiája
  5. ↑ Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái
  6. ↑ Illésy János-Pettkó Béla: A Királyi Könyvek
  7. ↑ A Cseszneky család hivatalos honlapja
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cseszneky_család&oldid=25966799”