Ugrás a tartalomhoz

Nógrádi Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Nógrádi Péter
Született1952. május 30. (72 éves)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásazeneszerző
Iskolái
KitüntetéseiErkel Ferenc-díj (2008)
SablonWikidataSegítség

Nógrádi Péter (Budapest, 1952. május 30. –) magyar zeneszerző. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja (2011).

Életpályája

1966–1970 között a budapesti Veres Pálné Gimnázium diákja volt.[2] 1969–1972 között a XI. Kerületi Zeneiskolában összhangzattant tanult Geszler György tanítványaként. 1970–1973 között az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola magasépítés szakán tanult. 1973-ban a 21. számú Állami Építőipari Vállalat Betonkeverő Üzemének építész-gyakornoka volt. 1974–1976 között ismét a XI. Kerületi Zeneiskolában tanult zeneszerzést Károlyi Pál tanítványaként. 1974–1978 között a Középülettervező Vállalatnál építészmérnökként dolgozott. 1976–1978 között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában is zeneszerzést tanult Fekete Győr Istvánnál. 1978–1983 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatójaként zeneszerzést tanult Soproni Józsefnél. 1980–1981 között a VI. Kerületi Zeneiskolában zongorakísérő volt. 1983-tól a Bartók Rádió zenei szerkesztője és gyakornoka. 1984–1985 között az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának zenei munkatársa volt. 1984–1992 között a Fiatal Zeneszerzők Csoportjának tagja volt. 1985–1986 között, valamint 1987–1993 között a váci Bartók Béla Zeneiskola zongoratanára volt. 1986–1987 között a Zeneműkiadó szerkesztőjeként tevékenykedett. 1995–2016 között a törökbálinti Szőnyi Erzsébet Zeneiskola zongoratanára volt. 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Zeneművei

  • Mielőtt (Pilinszky János versére; szoprán hangra és zongorára, 1978)
  • Betlehemi királyok (József Attila versére, női karra, három hangszerrel, 1980)
  • Divertimento (kürt, hegedű, klarinét, 1983)
  • Metamorfózisok (vonós zenekarra, 1984)
  • Évszakok (kamaraegyüttesre, 1987)
  • Via Crucis (nagyzenekarra, 1988)
  • Négy prelűd (zongorára, ütőkre, 1990)
  • Isten a szekéren (kamaraopera, Sánta Ferenc novellája alapján; 1990)
  • In memoriam D. Zs. (kamaraegyüttesre, 1997)
  • Missa brevis (női karra, 1998)
  • Vonósnégyes (1999-2005)
  • Kantáta (női karra, három hangszerrel: zongorára, klarinétre, ütőkre, 2000)
  • Esztergomi kantáta (vegyeskarra, nagyzenekarra, 2001)
  • Messa da camera (vegyeskarra négy hangszerrel, 2001-2003)
  • Magyar requim (2006)
  • Elégia (füvósötösre, 1987-2006)
  • Canzonetta (kamaraegyüttesre, 1985-2008)

Díjai, kitüntetései

  • Szirmai Albert-díj (1985)
  • Magyar Zeneművészek különdíja (1985)
  • Magyar Rádió Kortárs Zenei Versenye, a Magyar Zeneművész Szövetség különdíja (1986)
  • Kodály Zoltán-ösztöndíj (1987)
  • Eötvös-ösztöndíj (1988)
  • Soros-ösztöndíj (1989, 1991)
  • zeneszerzői pályázat első díja (1997, 2005)
  • Magyar Zenei Fórum 2. díj (2002)
  • „1956-os magyar forradalom 50. évfordulójára kiírt zeneszerzői verseny”, Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KOTA) első díj (2006)
  • „1956-os magyar forradalom 50. évfordulójára kiírt zeneszerzői verseny”, Németh László Alapítvány, 2. helyezés (2006)
  • Erkel Ferenc-díj (2008)[3]

Jegyzetek

  1. a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. október 29., PIM109418
  2. Tablóképe a Veres Pálné Gimnázium oldalán
  3. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források

További információk

  • Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerkesztette: Székely András. Budapest, Zeneműkiadó, 2. bővített kiadás; 1988.
  • Who is who Magyarországon. 7. kiadás. Zug. 2009. Hübners Who is Who.