„Rápolt (település)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Pala (vitalap | szerkesztései) |
Pala (vitalap | szerkesztései) a →Fekvése |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
A [[Szatmári-síkság]] |
A [[Szatmári-síkság]] délkeleti csücskében, a [[Szamos]] folyó partján épült 172-lakosú pici település [[Nyíregyháza|Nyíregyházától]] 78 km, [[Győrtelek]]től 9 km, és [[Ököritófülpös]]től 4 kilométer távolságra található. |
||
== Története == |
== Története == |
||
49. sor: | 49. sor: | ||
{{források}} |
{{források}} |
||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
* [http://utazom.com/vendegvaro/rapolt Rápolt az |
* [http://utazom.com/vendegvaro/rapolt Rápolt az Utazom.com honlapon] |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
A lap 2014. január 21., 01:42-kori változata
Rápolt | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Alföld |
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Kistérség | Mátészalkai |
Jogállás | község |
Polgármester | Petri István Kálmán[1] |
Irányítószám | 4756 |
Körzethívószám | 44 |
Népesség | |
Teljes népesség | 145 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 43,96 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 3,23 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 55′ 14″, k. h. 22° 33′ 15″47.920556°N 22.554167°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 14″, k. h. 22° 33′ 15″47.920556°N 22.554167°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rápolt témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rápolt község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai kistérségben.
Fekvése
A Szatmári-síkság délkeleti csücskében, a Szamos folyó partján épült 172-lakosú pici település Nyíregyházától 78 km, Győrtelektől 9 km, és Ököritófülpöstől 4 kilométer távolságra található.
Története
A település neve 1366-ban egy idevaló királyi ember nevében tűnik fel először az oklevelekben, Rapolt alakban. A Rápoltiak kisnemesi falva volt. Kialakulása említésénél jóval korábban történhetett.
1430-ban Domahidy György és László elfoglalta, de Zsigmond király visszaadta Rápolti Andrásnak. Ettől kezdve a Rápolti Nagy családé volt. A XVIII. században egyrésze a Kormos, Kanizsai, Erdélyi, Szabó, Kászonyi stb. családoké lett.
A falu sok megpróbáltatáson ment keresztül, különösen a Szamos árvizeitől szenvedett sokat.
Rápolt határába olvadt Szúnyogszeg, melyet a korabeli iratok Zwnywgzegh alakban említenek. A telekhely 1430-ban tűnik fel mint Rápolt szomszédja, az Egry család pusztája volt. A név szeg eleme arra utal, hogy a föld egy folyó (a Szamos) kanyarja mellett feküdt; az előtag pedig a sok szúnyogra.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 97,5%-a magyar, 2,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei
Református temploma 1803 és 1824 között épült fel klasszicista, késő barokk stílusban.
Források
- Szirmay A.: Szatm. Vm. 1809.
- Maksai F.: A középk. Szatm.m. 1940.
- Borovszky S.: Magyaro. vm. Szatm.vm.1908.
Jegyzetek
- ↑ Rápolt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora