Ugrás a tartalomhoz

„Szecesszió” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→Belgium: beír
 
(421 közbeeső változat nincs mutatva, amit 100 szerkesztő módosított)
1. sor: 1. sor:
{{más|secessio plebis}}
A szó közhasználata egy meghatározott tartalommal és megjelenéssel rendelkező művészeti stílusirányzatot jelent. Amennyiben azonban csak felszínesen is figyelmet fordítunk a szecesszió (és névváltozatai) feltűnésének történelmi körülményeire, azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy egy, a művészeti stílusnál mélyebb tartalmat hordozó, tulajdonképpen új kulturális stádium; az ipari forradalom társadalmának intellektuális tükröződése.
[[Fájl:Alfons Mucha - Monaco Monte Carlo.jpg|bélyegkép|220px|[[Alfons Mucha]] litográfiája]]
[[Kép:Budapest Gresham Hotel.jpg|bélyegkép|300px|Gresham Palota, Budapest ([[Quittner Zsigmond]] és a Vágó-fivérek alkotása)]][[Kép:VES2424 KT080818.jpg|bélyegkép|250px|Medgyaszay István: Veszprémi Petőfi Színház ]]
[[Fájl:Budapest Gresham Hotel.jpg|bélyegkép|220px|[[Gresham-palota|Gresham Palota]], Budapest ([[Quittner Zsigmond]] és a Vágó fivérek alkotása)]]
[[Fájl:Tündérpalota.jpg|bélyegkép|220px|[[Tündérpalota]], Budapest ([[Kőrössy Albert Kálmán]])]]
[[Fájl:Cifra Palota.jpg|bélyegkép|220px|[[Cifrapalota]], Kecskemét ([[Márkus Géza]])]]
[[Fájl:Bécsi vadászati kiállítás, 1910, magyar pavilon.jpg|bélyegkép|220px|Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja]]


A '''szecesszió''' kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben [[Bécs]]ben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. A [[századforduló]] jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata stílusként nehezen értelmezhető, [[historizmus]]- és [[eklektika]]ellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a [[19. század]] összekuszálódott végének vagy a [[20. század]] tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló értékeire az [[1970-es évek]]től figyeltek föl. Felmerült többek között az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az [[avantgárd]] legkorábbi fázisa. Az irányzatról kialakult negatív vélemények máig nehezítik az értékelést, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy [[20. század]]ban és napjainkban is a szecesszió fokozatosan, majd egyre tömegesebben a kereskedelmi képzőművészet és a [[giccs]] forrásává vált.
==A szó lexikális meghatározása==
(Művészettörténeti ABC)


== A szecesszió kialakulása ==
* szecesszió (latin: kivonulás) : a művészettörténetben azoknak a művészcsoportoknak a mozgalma, amelyek kiválnak a már meglevő egyesülésekből, hogy saját művészi céljaikat kövessék. Ilyen volt a müncheni szecesszió (1892), a bécsi szecesszió (1897), berlini szecesszió (1899)
A szecesszió fogalma először még nem a művészetben, hanem a 19. századi [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] történelemben lett ismert, ezzel a [[jelző]]vel illették ugyanis az [[Amerikai Konföderációs Államok]] kiválását, valamint az ezzel kapcsolatos eszméket és az azokat hirdető személyeket.


Az [[amerikai polgárháború]] után megszűnő Konföderációval a kifejezés is kissé feledésbe merült, míg harminc évvel később az [[európa]]i művészvilág révén újra ismertté nem vált, szinte el is feledtetve korábbi szerepét.
*szecessziós stílus: a historizáló stílusok (> historizmus) ellenhatásaként kialakult képzőművészeti, iparművészeti, építészeti stílus, kb. 1890-1910 között. Általában a bécsi szecesszió stílusát nevezzük így, amely a német Jugendstíl legkifinomultabb változata. Ornamentikáját természeti formákból merítette; stilizált, dekoratív lendületes vonalvezetésű fő motívumai: vízi növények, állatok és hullámok. Kedvelt színei: lila, szürke, rózsaszín, májszín, olajzöld. (> még: art nouveau, > style1900). Fő képviselői a festészetben: M. Klinger (1857-1920), F. Hodler (1853-1917), G. Klimt (1862-1918), az iparművészetben W. Crane (1845-1915), stb.


A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga [[latin nyelv|latin]] eredetű ''(sēcēdō, sēcēdere:'' kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli [[Akadémizmus|akadémikus művészet]] képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok).
* jugend-stílus: a >historizmus ellenhatásaként létrejött képzőművészeti irányzat (kb. 1896-1910) német elnevezése. A Münchenben megjelenő Jugend művészeti folyóiratról kapta a nevét. Célja egy új, növényi elemeket stilizáló lineáris kompozíciójú díszítési rendszer alkotása volt, minden régi elem elvetésével. Az irányzat annaki idején erősen befolyásolta az iparművészetet, a használati grafikát, a női divatot, a bútorstílust, sőt helyenként az építészeti dekorációt és a festészetet is; a szobrászatban csak igen kis mértékben jelentkezett. – Ausztriában és Magyarországon szecessziós stílusnak, Franciaországban art nuoveau- nak nevezték.


Első felbukkanása a művészetben [[John Ruskin]] (1819–1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra az irodalomról, a festészetről, az építészetről, a szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az [[Arts and Crafts movement|Arts and Crafts]] ([[magyar nyelv]]en: Művészetek és kézművesség) mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újra felfedezése is.
* art nuoveau: [ár nuvo] (fr.: új művészet) a >szecessziós stílus (Jugendstil) 1895-1910) francia elnevezése.


Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó [[ornamentika]], hangsúlyos, élénk [[szín]]ek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.
==Előzmények és általános értelmezés==


== Egyéb elnevezései ==
„...Az új művészet ambivalenciája, többarcúsága és változékonysága (amit eltérő nevei is mutatnak) nem szeszélyből fakad, hanem a stílust életre hívó helyzetből. Egyszerűen fogalmazva, ez az ambivalencia a művészet és a technikai fejlődés disszonanciájának a következménye, amely a 19. század során egyre nyilvánvalóbbá vált, és egyre égetőbben igényelt valamilyen megoldást. Erre 1900 körül érkezett el a pillanat. A feszültség az alkotó energia nagy hatású és kiterjedésű robbanásához vezetett.”(K.J.S.)


A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák–Magyar Monarchiában]] a ''Sezession'' szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő
A 19. századvég a technikai forradalom kiteljesedésének megjelenítésének időszaka, amely a gépi tömeg)termelést, a kézművesség hanyatlását, a társadalom széleskörűen: szegények- és szűk körűen: gazdagok rétegeire bomlását, a gép(technika) nimbuszát és a humán kultúra háttérbe szorulását eredményezte. A kialakult társadalmi (gazdasági, politikai, kultúrális) feszültségek feloldására számtalan mozgalom aktivizálódott.
művészek állították ki műveiket), addig [[Franciaország]]ban az [[art nouveau]] („új művészet”), [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] pedig a ''modern style'' („modern stílus”) volt az elfogadott elnevezés (ma az angoloknál is az ''art nouveau'' kifejezés használatos). [[Németország]]ban a ''Jugendstil'' (a [[münchen]]i „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és a ''Wellenstil'' („hullámstílus”), [[Spanyolország]]ban a ''Modernismo'', [[Olaszország]]ban a ''stile floreale'' („virágos stílus”) és a ''stile Liberty'', az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban pedig a ''Tiffany style'' elnevezés terjedt el.


== Építészet ==
[[John Ruskin]](1819-1900) már a XIX. század közepén meghirdette a visszatérést a kézművességhez és egyfajta spiritualizmushoz, mint ami az ipari civilizáció sivárságának ellenszere. Az ő nyomdokain járó ír származású [[William Morris]] (1834-1896) olyan művészetről álmodott, amely mindenkié és mindenütt jelen van. Így született meg az „[[Arts and Crafts]]” (művészi kézművesség) mozgalom. A tradicionális formákba bújtatott gépi tömegtermékekkel szemben az esztétikai (művészi) értéket is hordozó kézműves eszközök, használati tárgyak termelését hirdette. Programjuk szerint e tárgyak értékét a használati cél (eszközfunkció), az előállítási mód (kézműves technika) és művészi hatás (megjelenési mód, esztétikum) együttes érvényesülése képezi. Annak ellenére, hogy a mozgalom kedvező társadalmi fogadtatásban részesült, s valóban értékes termékek jöttek létre, a mozgalom csakhamar kifulladt (a kézműves termékek költséges előállításuk miatt a társadalom széles rétegei számára elérhetetlenek (de legalábbis a tömegcikkekkel szemben versenyképtelenek) lévén, végül is csupán a társadalmi elit „divat-termékei”-vé lokalizálódtak.
[[Fájl:SF - Nacimiento.jpg|bélyegkép|[[Szent Család-templom (Barcelona)|Sagrada Família]] (tervező: [[Antoni Gaudí]])]]


Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.
Amit ma szecessziónak nevezünk, a maga korában más-más néven jelentkezett, és nem pontosan ugyanazt jelentette a különböző társadalmi és gazdasági helyzetű és igen eltérő nemzeti sajátságokkal rendelkező országokban, illetve régiókban.


=== Ausztria szecessziós építészete ===
===Elnevezései:===
* Franciaországban: „Art Nouveau" vagy „style Guimard"
* Belgiumban: ugyancsak „Art Nouveau",
* Angliában: „Art Nouveau" és „Modern Style"
* Egyesült Államokban: ugyanígy „Art Nouveau" és „Modern Style", "Tiffany Style"
* Németországban: „Jugendstil",
* Ausztriában: „Sezession",
* Magyarországon: „Szecesszió",
* Olaszországban: „Stile Liberty",
* Barcelonában, Valenciában: „Modernisme"
* Spanyolország többi részén: „Modernismo"
* Latin-Amerikában: úgyszintén „Modernismo".


'''Ausztriában''' (akkor Osztrák–Magyar Monarchia) a Bécsi Iskola mesterei jutottak vezető szerephez:
A szecessziót egyrészt az ipari civilizáció elleni fellépésnek tekinthetjük, melynek esztétikája a [[szimbolizmus]] gondolatvilágában gyökerezik, másrészt a természet formavilágához való közeledésnek. Ezt a két indítékot [[Mackmurdo]] (1851-1942) tárta fel. Szerinte „a művészet nem törekedhet a természet utánzására, hanem olyan imaginatív alkotótevékenység, amely a természetben keresi szimbólumait; az [[akadémizmus]] és a [[historizáló]] [[eklektika]] mesterkéltségével szemben” és felszabadulást akar hozni az élet és az őszinteség nevében. A mozgalom belső sokrétűségére jellemző, hogy míg Morris "mindenki művészetének" tulajdonképpeni társadalmi funkciójára alapoz, uganakkor az angol esztéticizmus fő teoretikusának, [[Walter Peters]]-nek (1839-1894) elveit is befogadja, aki szerint „a művészet önmagáért van, nem feladata a társadalmi problémák tükrözése”. [[Voysey]] (1857-1941) építész pedig szintén Morrisnak, az eklektika dagályossága elleni elve szerint, világos, eszköztelen stílusával szinte már a [[racionális építészet]] előfutárának tekinthető.
* [[Otto Wagner]] (1841–1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai.
* [[Joseph Hoffmann]] (1870–1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője.
* [[Adolf Loos]]: a bécsi Steinerhaus építője.
* [[Joseph Maria Olbrich]]: a "Sezession" épülete Bécsben.


=== A katalán modernisme ===
Az Angliában nagy jelentőségűvé vált [[esztéticizmus]] a kontinens országait és térségeit sem hagyta érintetlenül. Ez a hatás azonban csak vázát képezte a területenként – sokszor csak városokra koncentrált – építészeti-művészeti-, iparművészeti-, vagy művészetelméleti gyakorlatnak. A szecesszió lényegéhez tartozó jellege – vagyis a művészeti ágak egymásba játszása – az irányzat európai pályafutása során kristályosodott ki és ezért nehéz a szecessziós építészetről, vagy [[iparművészet]]ről, beszélni. Ezt példázza a magyarországi [[Gödöllői Művésztelep]] is, jelezve, hogy nem célszerű a technikák, vagy ágazatok szerinti hagyományos csoportosítás. A szecesszió európai pályafutásának másik jellemzője, hogy határozottan regionális színezetű, az egyes nemzeti (például magyar-), regionális (például orosz-),– esetenként etnikai (például Barcelona-) színezetet is magába szív. Ezért csupán általános keretként értelmezhetjük a szecessziónak egyes országok szerinti tárgyalását, hangsúlyozva, hogy a létrejött alkotások jellege (stílusa) területileg (etnikailag, stb.) mindenkor konkrét.


Európában elsősorban [[Antoni Gaudí]] (1852–1926) [[katalánok|katalán]] építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei: a [[Szent Család-templom (Barcelona)|Sagrada Família]], a [[Güell park]], a [[Casa Milà]] és a [[Casa Batlló]] ([[Barcelona]]).
==A szecesszió térségi kibontakozása és jellemzői==
A szecesszió elemzése szűklátókörű lenne, ha csupán a művészetről és a jobb életkörülményekről alkotott elgondolások együttesének látnánk. Egyébként is: nem tartott sokáig. Legkiemelkedőbb művelői – amennyiben sikerült túlélniük a világháborút – az újabb irányzatok elindítóivá, művelőivé váltak. A szecessziónak, mint tünékeny jelenségnek, több központja volt. A steril, aprólékos művészetelemzéstől eltérően, topográfiailag vizsgálva látható, hogy az új kezdeményezések nem annyira a nagyvárosokban jelentkeztek, mint inkább az akkor jelentéktelenebbnek számító helyeken. Például [[Glasgow]]-ban, a franciaországi [[Nancy]]-ban, a németorsági[[Darmstadt]]ban vagy [[Weimar]]ban, [[München]]ben, a Párizs árnyékzónájában levő [[Brüsszel]]ben, a spanyol/baszk [[Barceloná]]ban és [[Helsinkiben]], vagy a kiegyezéskori [[Magyarország]] vidéki városaiban. Tény, hogy sok minden történt [[Párizs]]ban, [[Bécs]]ben, s [[Berlin]] is kivette a részét, de [[London]] jóformán alig, [[Madrid]] pedig egyáltalán nem.


A katalán modernizmus további meghatározó egyéniségei [[Josep Puig i Cadafalch]] és [[Lluís Domènech i Montaner]] voltak.
A távoli Amerikában – furcsa módon - több minden történt [[Chicago]]ban, mint [[New York]]ban, ahol pedig kedvezőbbek voltak a feltételek. A vidék tehát nemcsak részt vállalt az új felkarolásában, hanem neki jutott a döntő szerep. A vidéki városok - voltaképpen helyzetüket kihasználva - befogadóivá váltak ennek az egyébként olyan „emelkedett stílus”-nak. Pedig a szecesszió, mely a szociális reformok iránti érzékenysége ellenére, inkább a nagyvárosi, kifinomultabb ízlésvilágú és kellően vagyonos polgárokra számíthatott valójában.


[[Fájl:Victor Horta Múzeum, Brüsszel.jpg|bélyegkép|jobbra|130px|A Horta Múzeum utcafrontja]]
[[Fájl:Paul Hankar tervezésű ház Brüsszelben.jpg|bélyegkép|jobbra|130px|Az egyik Hankar ház]]


=== Angol szecessziós építészet ===
===>>>>> Innen még csonk !!!===
Angol építészek:
* [[Charles Rennie Mackintosh]] (1868–1928): a Glasgow-i Művészeti Iskola megépítője
* [[Henry Hobson Richardson]]
* [[Arthur Makmurdo]] (1851–1942)
* [[Richard Norman Show]]


=== Belgium szecessziós építészete ===
Belga építészek:
* [[Victor Horta]] (1861–1947): legnevesebb alkotásai [[Brüsszel]]ben a Maison Solvay, a Palais d'Aubecq és a Tassel–ház, a Horta Múzeum stb.
* [[Henry van de Velde]] (1863–1957): univerzális alkotó, iparművész, építész és festőművész, leghíresebb épületei: Bloemenwerf (Uccle – Hollandia) és Haus Leuring (Sveningen – Hollandia)
* [[Paul Hankar]] (1861–1901) szecessziós épületein sok iparművészeti technikát alkalmazott (Hankar házak)


=== Francia szecessziós építészet ===
===Anglia===
Francia építészek:
* Glasgow
* [[Hector Guimard]] (1867–1942) – a párizsi Metró alkotója
* Írország
* [[Émile André]] (1871–1933) – a [[Nancy Iskola]] képviselője
* Kiemelkedő alkotások és alkotók


=== Német szecessziós építészet ===
===Franciaország===
* Párizs
* Nancy
* Kiemelkedő alkotások és alkotók


Német építészek:
===Belgium===
* [[Joseph Maria Olbrich]] (1867–1908): a bécsi szecessziós csoport egyik alapító tagja, a [[Darmstadti Művészkolónia]] létrehozója
A Belga Királyság 1831-ban vált függetlenné, de az országon belüli megoldatlan nemzetiségi viszonyok bonyolították a politikai életet. A tehetős brüsszeli körök frankofil felsővárosi és kereskedő-iparos vallon alsóvárosi etnikumot képeztek. A századfortdulón ehhez élénk munkásmozgalom társult.
* [[August Endell]] (1871–1925): a Müncheni Iskola képviselője, jelentős alkotása az Elvira Haus (München)
* [[Brüsszel]]: a jellegzetes belga közéletben fővárosi pozíciójának megerősítésére törekedett, s ehhez befogadójává vált az új eszméknek és művészeti törekvéseknek is. Brüsszel nyitott, (sok külföldi-) internacionális lakossága, valamint jelentős ékszerkereskedelmi jellege a szecessziós építészet mellett ösztönző hatást gyakorolt a belsőépítészeti-, dísztárgy- és ékszerkészítés művészeti ágakra is.
* Kiemelkedő alkotók és alkotások :
** [[Paul Hankar]], [[Gustave Serrurier-Bovy]] , [[Victor Horta]] , [[Henry van de Velde]], [[Philippe Wolfers]], [[Frans Hoosemans]] ** Brüsszeli utcafront-terv (1900.k.P.H.), Üzletbejárat (1900.P.H.), Maison de Peuple (1897.V.H.), Tassel-palota (1893.V.H.), Grand Bazar (1903.V.H.), Wissinger-ház (1895.V.H.), Dolgozószoba (1899.H.v.V), "Babszem-íróasztal" (1899. H.v.V.), Br. lakásbelső 1899.H.v.V.), Nyaklánc (1898.P.W.), Gyertyatartó (1900.F.H.), Gyertyatartó (1899.H.v.V)


=== Magyar szecessziós építészet ===
===Németország===
[[Fájl:Iparművészeti múzeum 1.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Az [[Iparművészeti Múzeum]] épülete Budapesten ([[Lechner Ödön]])]]
* Berlin
[[Fájl:SzegedZsinagoga.jpg|bélyegkép|jobbra|A szegedi zsinagóga kupolája]]
* München
[[Fájl:Kvár Kakasos templom.jpg|bélyegkép|200px|[[Kakasos templom (Kolozsvár)|Kakasos templom]], Kolozsvár ([[Kós Károly (építész)|Kós Károly]])]]
* Darmstadt
[[Fájl:Reök4KJ.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A [[Reök-palota]] homlokzati része, [[Szeged]] ([[Magyar Ede]])]]
* Weimar
[[Fájl:MagyarEde13KJ.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Magyar Ede: Szeged, Tábor utca 5. Kapualj]]
* Kiemelkedő alkotások és alkotók


{{Bővebben|Szecessziós építészet Magyarországon}}
===Spanyolország===
* Barcelona
* Valencia
* Kiemelkedő alkotások és alkotók


[[Magyarország]]on a szecessziót elsősorban [[Lechner Ödön]] (1845–1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Néhány jelentősebb épülete:
===Finnország===
* [[Iparművészeti Múzeum]], [[Budapest]] IX., [[Üllői út]]
* Helsinki
* [[Magyar Állami Földtani Intézet|Földtani Intézet]], [[Budapest]] XIV., Stefánia út
*
* [[Postatakarékpénztár]], [[Budapest]] V., Hold utca (ma a Magyar Államkincstár épülete)<ref name="Ispánkiné2005">{{Cite web
* Kiemelkedő alkotások és alkotók
|title = A Postatakarékpénztár és a Magyar Államkincstár - Összeállítás a Magyar Államkincstár megalakulásának 10. évfordulója alkalmából és tisztelgés Lechner Ödön alkotói emlékének
|author = Ispánkiné S. Katalin (összeáll.)
|work =
|year = 2005
|accessdate = 2010-05-18
|url = http://www.allamkincstar.gov.hu/dokumentum/568?SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608&SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608
|quote = Lecher Ödön élete és munkássága, alkotásainak áttekintő jegyzéke, képek, hátramaradt tervek
}}{{Halott link|url=http://www.allamkincstar.gov.hu/dokumentum/568?SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608&SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608 |date=2018-11 }}</ref>
* [[Városháza (Kecskemét)|Városháza]], [[Kecskemét]]
* [[Törley-mauzóleum]] (Budapest)
* [[Kék templom (Pozsony)|Kék templom]], [[Pozsony]]
* Magyar Szecesszió Háza (állandó kiállítás és kávéház korabeli bútorokkal, Budapest V. Honvéd u. 3).


Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a Felvidéktől a [[Bácska|Bácskáig]] és [[Erdély]]ig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Ekkor épült például szecessziós stílusban a [[kiskunfélegyháza|kiskunfélegyházi]], a [[szabadka]]i és a [[Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)|marosvásárhelyi városháza]]. Az úri középosztály körében divatossá vált a szecesszió, ennek hatására a [[mezőváros]]okban élő tehetősebb polgárság igyekezte utánozni őket. [[Temesvár]]on, [[Marosvásárhely]]en, [[Kiskunfélegyháza|Kiskunfélegyházán]], [[Kecskemét]]en, [[Tiszakécske|Tiszakécskén]], [[Kiskunhalas]]on számos [[szecessziós lakóház]]at találunk.
===Az Ossztrák-Magyar Monarchia===
* Bécs (Wien)
* Brünn, Prága
* Szerb-horvát régió
* (Magyarországot külön)
* Kiemelkedő alkotások és alkotók


További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek:
==A magyarorsszági szecesszió==
*[[Baumhorn Lipót]]
**Mintegy 22 zsinagógát tervezett mór-arab-mediterrán elemekkel vegyített szecessziós stílusban, közülük egyik legszebb a [[szegedi zsinagóga]].
* [[Jakab Dezső]] és [[Komor Marcell]]
** [[Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)|Közigazgatási Palota]] és [[Kultúrpalota (Marosvásárhely)|Kultúrpalota]], [[Marosvásárhely]]
** [[Szabadka]]i városháza
** [[Déva]]i színház
** [[Iparosotthon]], [[Kecskemét]]
* [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]]
** [[Kós-ház]], [[Miskolc]]
* [[Kőrössy Albert Kálmán]]
** A [[Kölcsey Ferenc Gimnázium (Budapest)|budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium]] épülete
** [[Tündérpalota]], Budapest, Könyves Kálmán körút 40.
* [[Lajta Béla]]
**Vakok Intézete, Budapest, Mexikói út 60.
* [[Magyar Ede]]
**[[Reök-palota]] ([[Szeged]])
* [[Márkus Géza]]
**[[Cifrapalota]], [[Kecskemét]]
* [[Medgyaszay István (építész)|Medgyaszay István]]
**[[Veszprémi Petőfi Színház]]
* [[Mende Valér]]
** [[Luther-palota]], [[Kecskemét]]
** [[Református Újkollégium]], [[Kecskemét]]
* [[Morbitzer Nándor]] és Vas József
** [[Városháza (Kiskunfélegyháza)|Kiskunfélegyházi városháza]]
* [[Quittner Zsigmond]]
** [[Gresham-palota]], Budapest
* [[Raichle J. Ferenc]]
**Gróf-palota, Szeged (műemlék)
* [[Székely László (építész, 1877–1934)|Székely László]]
**Hungária fürdő, mai nevén Neptun fürdő - más néven „Székely Ház”, [[Temesvár]]
* [[Zrumeczky Dezső]]
**A [[Fővárosi Állat- és Növénykert]] számos épülete [[Kós Károly (építész)|Kós Károllyal]] együtt


== Festészet, grafika ==
==A szecesszió eredményei és hatása==
[[Fájl:Klimt-Apfelbaum I.jpg|bélyegkép|jobbra| [[Gustav Klimt]]: ''Almáskert'' ([[1912]])]]
=== Neves festők, grafikusok, illusztrátorok (válogatás)===


* [[Alfons Mucha]] (1860–1939), cseh festőművész
==Képgaléria==
* [[Gustav Klimt]] (1862–1918), osztrák festő, a Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession nevű egyesület alapítója
(ideiglenes)
* [[Jan Toorop]], holland festő
* Katalán festők: [[Ramón Casas i Carbó]] (1866–1932), [[Santiago Rusinol i Prats]] (1861–1931), [[Isidre Nonell]]
* [[Aubrey Beardsley]] (1872–1898), angol grafikus, illusztrátor, a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere
* [[Henri de Toulouse-Lautrec]]: francia posztimpresszionista festő, grafikai munkásságával a szecesszió előfutára
* További francia festők: (a francia [[art nouveau]] a [[posztimpresszionizmus]] körébe tartozók) [[Georges Seurat]], [[Émile Bernard]], [[Georges de Feure]], [[Félix Vallotton]], [[Victor Prouvé]]
* [[Stanisław Wyspiański]] (1869–1907) lengyel festő (egyben drámaíró és költő is)
* [[Jozef Mehoffer]] (1869–1946) lengyel festő


=== Magyar festők, grafikusok (válogatás)===
* [[Rippl-Rónai József]] (1861–1927) – második festői korszakában a legjelentősebb képviselője a stílusirányzatnak
* [[Vaszary János (festő)|Vaszary János]] (1867–1937) szintén posztimpresszionista, de egy korszakában ő is híve az irányzatnak
* [[Kernstok Károly (festő, 1873–1940)|Kernstok Károly]] korai művei és ablaküveg-terveivel kapcsolódik
* [[Körösfői-Kriesch Aladár]] (1863–1920) – a [[gödöllői művésztelep|gödöllői iskola]] képviselője
* [[Nagy Sándor (festő)|Nagy Sándor]] (1869–1951) – a gödöllői iskola képviselője
* [[Faragó Géza]] festő, plakáttervező
* [[Róth Miksa]] üvegfestő
* [[Gulácsy Lajos]] (1882–1932) festményei is rokoníthatók a szecesszióval, bár nem tartozott egy iskolához vagy irányzathoz sem.
* [[Horti Pál]] (1865–1907) alkotásai az iparművészet minden ágát (bútor, kerámia- és zománcművészet) képviselik.


== Iparművészet ==
===Ez a szócikk még csak csonk !!!===
[[Fájl:Window with flower motives from the Villa Alpár.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Róth Miksa]]: Stilizált virágmotívumos ablak az Alpár villában (1903)]]
Eredeti a szócikk vitalapján A továbbiakban - rendszerezve - visszakerül!!!


A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, a csipkekészítésre, az ötvösművészetre, kisplasztikákra és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére (bútorok) számtalan példa akad a korból.
==Források és irodalom==
* Klaus Jürgen Sembach: Szecesszió – Bp. 1999. TASCHEN-Vince K. – ISBN 3 8828 2023 7


=== Neves iparművészek ===
* Moravánszky Ákos: Versengő Látmások - Vincze Kiadó 1980 -- ISBN 963 919 214
==== Az Amerikai Egyesült Államokban ====
* Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában - Corvina K. 1980. - ISBN 963 1320 960
* [[Louis Comfort Tiffany]] (1848–1933)
* Szerk: Németh Lajos: Magyar Művészet 1890-1919. - Akadémiai K. 1981. - AK. 1754 k 8184.
* Szerk.: A GOLDEN AGE - Hungarian art and society in 1896-1914 (1990 C. the fine Arts New York - Miami - ISBN 0 946 372 15 2) (Később magyarul, tejes tartalomhűséggel: A Magyar századforduló 1896-1914 címen - Corvina K. Bp. 1997 - ISBN 963-13-4442-8)
* Encyclopedia Britannica Hungarica CD ver. 2005.
* Gerle-Kovács-Makovecz: A századforduló magyar építészete - Szépirod. K.- ISBN 963 15 4278 5


==== Angliában ====
* Alastair Duncan: ''Szecesszió'' - Bp., Glória Kiadó, 2006 - ISBN 963 9283 62 2
* [[William Morris]] (1834–1896)
* Lepsényi Miklós: A magyar stílusú templom (Rárosmulyad) - Élet, 1910
* [[James McNeill Whistler|James Abbott McNeill Whistler]] (1834–1903) dekoratőr
* Bartha Zoltán: Az építőművész Bp. 1984/8
* Kiss Tamás: VESZPRÉM: Megyeház-Színház-Múzeum - TKM s.1990. (rövid korrajz és ism.) - ISBN 963-555-680-2


==== Franciaországban ====
== Külső hivatkozások ==
* [[Auguste Daum]] (1854–1909) üveg – és kerámiamunkák
*[http://szecesszio.lap.hu/ szecesszió lap]
* [[Émile Gallé]] (1846–1904) üveg és kerámiamunkák
*[http://www.szecesszio.com/ Site and blog all about hungarian secession]
* [[Albert Louis Dammouse]] – kerámiamunkák
*[http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/szecesszio.htm enciklopedia.fazekas.hu – A szecesszió]
* [[Louis Majorelle]] (1859–1928) – bútorok készítése
*[http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/szakdoli/2003/puskas/nyitolap.html A Szecesszió művészete]
* [[L. Falise]] – ötvösművész
*[http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/26het/muvtori/muvtori26.html Sulinet – A század első felének művészete – szimbolizmus és szecesszió]
* [[Henri Vever]] – ékszerész
*[http://www.sulinet.hu/muvesz/szecesszio/szecesszio.html Sulinet – A szecesszió]
* [[René Lalique]] – üvegművész
*[http://lartnouveau.com/ lartnouveau.com] (francais-english -deutsch)
*[http://www.artnouveau-net.eu Réseau Art Nouveau Network]
*[http://perso.orange.fr/artnouveau/ Art Nouveau worldwide]
*[http://www.inyourpocket.com/poland/krakow/en/feature?id=4246 Art Nouveau in Poland]


==== Magyarországon ====
*[http://www.csetnekicsipke.hu Csipkék a szecesszió jegyében]
* [[Toroczkai Wigand Ede]] az építészet mellett az iparművészetnek is kiváló mestere volt, híres nemes anyagokkal díszített (ezüstberakás, rózsa- és cédrusmarketéria) ebédlőszekrénye 1903-ból.
*[http://www.achome.co.uk/vienna/index.php?page=home The Vienna Secession Home]
* [[Kozma Lajos (építész)|Kozma Lajos]] építész iparművészként is jeles alkotó, nevezetes a Rózsavölgyi Zeneműbolt berendezéséhez készített karosszéke, amelynek háttámlájára stilizált növényi díszítményeket faragott, amely egyben a magyar népi művészethez is kötődik.
* [http://www.metmuseum.org/toah/hd/artn/hd_artn.htm Metopolitan Museum of Art szecessziós gyűjteménye]
* [[Zsolnay Vilmos]] kerámiáiról híres
* [http://www.szecesszio.com/ szecesszio.com] (angol nyelvű)
* A [[Herendi Porcelánmanufaktúra]] a porcelán edényekről és kisplasztikákról nevezetes
Szeghalmy Bálint építész:
* A [[Szontagh nővérek|Szontagh testvérek]]hez fűződik a [[csetneki csipke]]
http://parokia.net/template3.php?id=406
<gallery class="center">


Fájl:DSC07712.JPG|Csetneki csipke a szecesszió jegyében
<gallery>
Fájl:Girl with Cherry Blossoms - Tiffany Glass & Decorating Company, c. 1890.JPG|Tiffany üveg
Kép:Brerkelyartnouvkovv.JPG|Art nouveau
Fájl:Kerámiadíszítés brüsszeli lakóházon.jpg|Kerámiadíszítés brüsszeli lakóházon
Kép:Kovverkelybxl.JPG|kovácsolt vas
Fájl:Brüsszel, Elisabeth Park.jpg|Art nouveau kerítéslánc – Elisabeth Park – Brüsszel
Kép:Kovverkbxl.JPG|erkélyek
Kép:Kovverkelybxlartnou.JPG|Brüsszelben
Kép:Hofpaulhankar .JPG|Emléktábla
Kép:Artnouveaulakasbelso.JPG|Art nouveau lakásbelső
Kép:Hofinstrumreszlet.JPG|Hangszerek háza – utcafront részlet
</gallery>
</gallery>


== Szépirodalom ==
{{Portál|Németország|-}}


A szépirodalmi szecesszióban elsőrendű szerep jut az esztétikumnak, az események és cselekmények részletekbe menő ábrázolásával szemben. Az irodalmi műveket nagyvonalú, laza szerkesztés, bővített mondatok, jelzőhalmozás, allegóriák, hangulati túlfűtöttség, finomság, a távol-keleti és ó-európai kultúrák motívumai jellemzik. Az irodalmi szecesszió stíluseszményének gyökerei az 1883-ban [[Brüsszel]]ben ''Les Vingts'' (A Huszak) néven alakult csoportosuláshoz köthető. Franciaországban a ''Revue Blanche'', Németországban a ''Jugend,'' a ''Simplicissimus'' és a ''Pan Insel,'' Ausztriában pedig a ''Ver Sacrum'' című lapokhoz kötődő irodalmi kör járult hozzá az irodalmi szecesszió kibontakozásához. Legjelentősebb képviselői közé tartozott a belga [[Maurice Maeterlinck]] és [[Émile Verhaeren]], az angol [[Algernon Charles Swinburne]], az ír [[Oscar Wilde]], a francia [[Paul Claudel]], az osztrák [[Arthur Schnitzler]], [[Hugo von Hofmannsthal]] és [[Rainer Maria Rilke]]. A [[magyar irodalom]]ban elsősorban [[Bródy Sándor (író)|Bródy Sándor]], [[Szomory Dezső]] és [[Krúdy Gyula]] prózájában, illetve [[Ady Endre]], [[Babits Mihály]] és [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] lírájában mutatkoznak meg a szecesszió stílusjegyei.<ref>{{MNL|16|548}}</ref> Bródyt, Krúdyt, Szomoryt egy tágabb körbe, az [[impresszionizmus]]hoz sorolja [[Szerb Antal]], majd Adynál, Babitsnál, Juhász Gyulánál kifejti azt is, hogy nem egyetlen stílusirány letéteményesei.<ref>Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Budapest; Magvető, 1978. {{ISBN|963 270 651 X}} Impresszionizmus lásd 477-482; Ady Endre lásd 486-510., Babits Mihály 510-516. p.</ref>
[[Kategória:Szecesszió| ]]


== Galéria ==
{{Link FA|bg}}
<gallery class="center">
[[en:Art Nouveau]]
Fájl:Kovácsoltvas erkély Brüsszelben.jpg|Art nouveau
[[be-x-old:Мадэрн]]
Fájl:Kovácsoltvas erkély-art nouveau stílus, Brüsszel.jpg|kovácsolt vas
[[bg:Ар нуво]]
Fájl:Kovácsoltvas erkély-art nouveau, Brüsszel.jpg|erkélyek
[[bs:Art Nouveau]]
Fájl:Kovácsoltvas erkély, Brüsszel.jpg|Brüsszelben
[[ca:Modernisme català]]
Fájl:Brüsszeli házfal.jpg|Emléktábla
[[cs:Secese]]
Fájl:Szecessziós megálló, Brüsszel.jpg|Szecessziós buszmegálló – Brüsszel
[[da:Jugendstil]]
Fájl:Horta Múzeum, Brüsszel.jpg|A Horta múzeum lépcsőháza
[[de:Jugendstil]]
Fájl:Hangszermúzeum, Brüsszel.jpg|Hangszerek háza – utcafront részlet
[[eo:Secesio (stilo)]]
Fájl:Budapest 10 Szent László Gimnázium Lechner.JPG|Szecesszió [[Budapest X. kerülete|Kőbányán]]: a [[Szent László Gimnázium (Budapest)|Szent László Gimnázium]]
[[es:Modernismo catalán]]
</gallery>
[[fa:آرت نوو]]

[[fi:Jugend]]
== Jegyzetek ==
[[fr:Art nouveau]]
{{jegyzetek}}
[[gl:Art Nouveau]]

[[he:אר נובו]]
== Források ==
[[hr:Art Nouveau]]
* Művészeti kislexikon /szerk. Végh János. Budapest; Corvina, 2006. {{ISBN|963 13 55349}} Szecesszió lásd 201-202. p.
[[it:Art Nouveau]]
* [[Somorjai Ferenc]]: Művészettörténet. Budapest; Képzőművészeti Kiadó, 2005. A szecesszió lásd 219-225. p. {{ISBN|963 337 001 9}}
[[ja:アール・ヌーヴォー]]
* Alastair Duncan: ''Szecesszió'' - Bp., Glória Kiadó, 2006 - {{ISBN|963-9283-62-2}}
[[ka:არტ-ნუვო]]
* Lepsényi Miklós: A magyar stílusú templom (Rárosmulyad) - Élet, 1910
[[ko:아르누보]]
* Bartha Zoltán: Az építőművész. Budapest, 1984/8
[[lb:Jugendstil]]
* {{Művészeti lexikon}}
[[lv:Jūgendstils]]

[[nl:Jugendstil]]
== Külső hivatkozások ==
[[nn:Jugendstil]]
*[http://www.britannica.com/art/Art-Nouveau Art nouveau, Encyclopaedia Britannica]
[[no:Art nouveau]]
* [http://szecesszio.lap.hu/ szecesszió lap]
[[nrm:Art Nouvé]]
* [http://www.szecesszio.com/ Site and blog all about hungarian secession]
[[pl:Secesja (sztuka)]]
* [http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/szecesszio.htm enciklopedia.fazekas.hu – A szecesszió]
[[pt:Modernidade]]
* [http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/szakdoli/2003/puskas/nyitolap.html A Szecesszió művészete] {{Wayback|url=http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/szakdoli/2003/puskas/nyitolap.html |date=20081013202610 }}
[[ro:Art Nouveau]]
* [http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/26het/muvtori/muvtori26.html Sulinet – A század első felének művészete – szimbolizmus és szecesszió]
[[ru:Модерн]]
* [https://web.archive.org/web/20050218102753/http://www.sulinet.hu/muvesz/szecesszio/szecesszio.html Sulinet – A szecesszió]
[[sk:Secesia]]
* [http://lartnouveau.com/ lartnouveau.com (français-english-deutsch)]
[[sl:Art Nouveau]]
* [http://www.artnouveau-net.eu Réseau Art Nouveau Network]
[[sv:Jugend]]
* [http://perso.orange.fr/artnouveau/ Art Nouveau worldwide]
[[tr:Art nouveau]]
* [https://web.archive.org/web/20061016165852/http://www.inyourpocket.com/poland/krakow/en/feature?id=4246 Art Nouveau in Poland]
[[zh:新艺术运动]]
* [https://web.archive.org/web/20070126082411/http://www.csetnekicsipke.hu/ Csipkék a szecesszió jegyében]
* [http://www.achome.co.uk/vienna/index.php?page=home The Vienna Secession Home]
* [http://www.metmuseum.org/toah/hd/artn/hd_artn.htm Metropolitan Museum of Art szecessziós gyűjteménye]
* [http://www.szecesszio.com/ szecesszio.com (angol nyelvű)]
* [http://szecesszio.lap.hu/ Szecesszió.lap.hu - linkgyűjtemény]
* [https://web.archive.org/web/20170921014834/http://art1900.info/ art1900.info] – Art & Architecture about 1900 in Central Europe

{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Művészet}}
{{Európa építészete}}

[[Kategória:Szecesszió| ]]

A lap jelenlegi, 2024. október 1., 09:37-kori változata

Nem tévesztendő össze a következővel: secessio plebis.
Alfons Mucha litográfiája
Gresham Palota, Budapest (Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek alkotása)
Tündérpalota, Budapest (Kőrössy Albert Kálmán)
Cifrapalota, Kecskemét (Márkus Géza)
Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja

A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. A századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata stílusként nehezen értelmezhető, historizmus- és eklektikaellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a 19. század összekuszálódott végének vagy a 20. század tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló értékeire az 1970-es évektől figyeltek föl. Felmerült többek között az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az avantgárd legkorábbi fázisa. Az irányzatról kialakult negatív vélemények máig nehezítik az értékelést, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy 20. században és napjainkban is a szecesszió fokozatosan, majd egyre tömegesebben a kereskedelmi képzőművészet és a giccs forrásává vált.

A szecesszió kialakulása

[szerkesztés]

A szecesszió fogalma először még nem a művészetben, hanem a 19. századi amerikai történelemben lett ismert, ezzel a jelzővel illették ugyanis az Amerikai Konföderációs Államok kiválását, valamint az ezzel kapcsolatos eszméket és az azokat hirdető személyeket.

Az amerikai polgárháború után megszűnő Konföderációval a kifejezés is kissé feledésbe merült, míg harminc évvel később az európai művészvilág révén újra ismertté nem vált, szinte el is feledtetve korábbi szerepét.

A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga latin eredetű (sēcēdō, sēcēdere: kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok).

Első felbukkanása a művészetben John Ruskin (1819–1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra az irodalomról, a festészetről, az építészetről, a szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az Arts and Crafts (magyar nyelven: Művészetek és kézművesség) mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újra felfedezése is.

Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.

Egyéb elnevezései

[szerkesztés]

A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az Osztrák–Magyar Monarchiában a Sezession szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő művészek állították ki műveiket), addig Franciaországban az art nouveau („új művészet”), Nagy-Britanniában pedig a modern style („modern stílus”) volt az elfogadott elnevezés (ma az angoloknál is az art nouveau kifejezés használatos). Németországban a Jugendstil (a müncheni „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és a Wellenstil („hullámstílus”), Spanyolországban a Modernismo, Olaszországban a stile floreale („virágos stílus”) és a stile Liberty, az Amerikai Egyesült Államokban pedig a Tiffany style elnevezés terjedt el.

Építészet

[szerkesztés]
Sagrada Família (tervező: Antoni Gaudí)

Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.

Ausztria szecessziós építészete

[szerkesztés]

Ausztriában (akkor Osztrák–Magyar Monarchia) a Bécsi Iskola mesterei jutottak vezető szerephez:

  • Otto Wagner (1841–1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai.
  • Joseph Hoffmann (1870–1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője.
  • Adolf Loos: a bécsi Steinerhaus építője.
  • Joseph Maria Olbrich: a "Sezession" épülete Bécsben.

A katalán modernisme

[szerkesztés]

Európában elsősorban Antoni Gaudí (1852–1926) katalán építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei: a Sagrada Família, a Güell park, a Casa Milà és a Casa Batlló (Barcelona).

A katalán modernizmus további meghatározó egyéniségei Josep Puig i Cadafalch és Lluís Domènech i Montaner voltak.

A Horta Múzeum utcafrontja
Az egyik Hankar ház

Angol szecessziós építészet

[szerkesztés]

Angol építészek:

Belgium szecessziós építészete

[szerkesztés]

Belga építészek:

  • Victor Horta (1861–1947): legnevesebb alkotásai Brüsszelben a Maison Solvay, a Palais d'Aubecq és a Tassel–ház, a Horta Múzeum stb.
  • Henry van de Velde (1863–1957): univerzális alkotó, iparművész, építész és festőművész, leghíresebb épületei: Bloemenwerf (Uccle – Hollandia) és Haus Leuring (Sveningen – Hollandia)
  • Paul Hankar (1861–1901) szecessziós épületein sok iparművészeti technikát alkalmazott (Hankar házak)

Francia szecessziós építészet

[szerkesztés]

Francia építészek:

Német szecessziós építészet

[szerkesztés]

Német építészek:

Magyar szecessziós építészet

[szerkesztés]
Az Iparművészeti Múzeum épülete Budapesten (Lechner Ödön)
A szegedi zsinagóga kupolája
Kakasos templom, Kolozsvár (Kós Károly)
A Reök-palota homlokzati része, Szeged (Magyar Ede)
Magyar Ede: Szeged, Tábor utca 5. Kapualj
Bővebben: Szecessziós építészet Magyarországon

Magyarországon a szecessziót elsősorban Lechner Ödön (1845–1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Néhány jelentősebb épülete:

Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a Felvidéktől a Bácskáig és Erdélyig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Ekkor épült például szecessziós stílusban a kiskunfélegyházi, a szabadkai és a marosvásárhelyi városháza. Az úri középosztály körében divatossá vált a szecesszió, ennek hatására a mezővárosokban élő tehetősebb polgárság igyekezte utánozni őket. Temesváron, Marosvásárhelyen, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Tiszakécskén, Kiskunhalason számos szecessziós lakóházat találunk.

További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek:

Festészet, grafika

[szerkesztés]
Gustav Klimt: Almáskert (1912)

Neves festők, grafikusok, illusztrátorok (válogatás)

[szerkesztés]

Magyar festők, grafikusok (válogatás)

[szerkesztés]

Iparművészet

[szerkesztés]
Róth Miksa: Stilizált virágmotívumos ablak az Alpár villában (1903)

A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, a csipkekészítésre, az ötvösművészetre, kisplasztikákra és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére (bútorok) számtalan példa akad a korból.

Neves iparművészek

[szerkesztés]

Az Amerikai Egyesült Államokban

[szerkesztés]

Angliában

[szerkesztés]

Franciaországban

[szerkesztés]

Magyarországon

[szerkesztés]
  • Toroczkai Wigand Ede az építészet mellett az iparművészetnek is kiváló mestere volt, híres nemes anyagokkal díszített (ezüstberakás, rózsa- és cédrusmarketéria) ebédlőszekrénye 1903-ból.
  • Kozma Lajos építész iparművészként is jeles alkotó, nevezetes a Rózsavölgyi Zeneműbolt berendezéséhez készített karosszéke, amelynek háttámlájára stilizált növényi díszítményeket faragott, amely egyben a magyar népi művészethez is kötődik.
  • Zsolnay Vilmos kerámiáiról híres
  • A Herendi Porcelánmanufaktúra a porcelán edényekről és kisplasztikákról nevezetes
  • A Szontagh testvérekhez fűződik a csetneki csipke
  • Csetneki csipke a szecesszió jegyében
    Csetneki csipke a szecesszió jegyében
  • Tiffany üveg
    Tiffany üveg
  • Kerámiadíszítés brüsszeli lakóházon
    Kerámiadíszítés brüsszeli lakóházon
  • Art nouveau kerítéslánc – Elisabeth Park – Brüsszel
    Art nouveau kerítéslánc – Elisabeth Park – Brüsszel

Szépirodalom

[szerkesztés]

A szépirodalmi szecesszióban elsőrendű szerep jut az esztétikumnak, az események és cselekmények részletekbe menő ábrázolásával szemben. Az irodalmi műveket nagyvonalú, laza szerkesztés, bővített mondatok, jelzőhalmozás, allegóriák, hangulati túlfűtöttség, finomság, a távol-keleti és ó-európai kultúrák motívumai jellemzik. Az irodalmi szecesszió stíluseszményének gyökerei az 1883-ban Brüsszelben Les Vingts (A Huszak) néven alakult csoportosuláshoz köthető. Franciaországban a Revue Blanche, Németországban a Jugend, a Simplicissimus és a Pan Insel, Ausztriában pedig a Ver Sacrum című lapokhoz kötődő irodalmi kör járult hozzá az irodalmi szecesszió kibontakozásához. Legjelentősebb képviselői közé tartozott a belga Maurice Maeterlinck és Émile Verhaeren, az angol Algernon Charles Swinburne, az ír Oscar Wilde, a francia Paul Claudel, az osztrák Arthur Schnitzler, Hugo von Hofmannsthal és Rainer Maria Rilke. A magyar irodalomban elsősorban Bródy Sándor, Szomory Dezső és Krúdy Gyula prózájában, illetve Ady Endre, Babits Mihály és Juhász Gyula lírájában mutatkoznak meg a szecesszió stílusjegyei.[2] Bródyt, Krúdyt, Szomoryt egy tágabb körbe, az impresszionizmushoz sorolja Szerb Antal, majd Adynál, Babitsnál, Juhász Gyulánál kifejti azt is, hogy nem egyetlen stílusirány letéteményesei.[3]

Galéria

[szerkesztés]
  • Art nouveau
    Art nouveau
  • kovácsolt vas
    kovácsolt vas
  • erkélyek
    erkélyek
  • Brüsszelben
    Brüsszelben
  • Emléktábla
    Emléktábla
  • Szecessziós buszmegálló – Brüsszel
    Szecessziós buszmegálló – Brüsszel
  • A Horta múzeum lépcsőháza
    A Horta múzeum lépcsőháza
  • Hangszerek háza – utcafront részlet
    Hangszerek háza – utcafront részlet
  • Szecesszió Kőbányán: a Szent László Gimnázium
    Szecesszió Kőbányán: a Szent László Gimnázium

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ispánkiné S. Katalin (összeáll.): A Postatakarékpénztár és a Magyar Államkincstár - Összeállítás a Magyar Államkincstár megalakulásának 10. évfordulója alkalmából és tisztelgés Lechner Ödön alkotói emlékének, 2005. (Hozzáférés: 2010. május 18.) „Lecher Ödön élete és munkássága, alkotásainak áttekintő jegyzéke, képek, hátramaradt tervek”[halott link]
  2. ↑ Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 548. o. ISBN 963-9257-15-X  
  3. ↑ Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Budapest; Magvető, 1978. ISBN 963 270 651 X Impresszionizmus lásd 477-482; Ady Endre lásd 486-510., Babits Mihály 510-516. p.

Források

[szerkesztés]
  • Művészeti kislexikon /szerk. Végh János. Budapest; Corvina, 2006. ISBN 963 13 55349 Szecesszió lásd 201-202. p.
  • Somorjai Ferenc: Művészettörténet. Budapest; Képzőművészeti Kiadó, 2005. A szecesszió lásd 219-225. p. ISBN 963 337 001 9
  • Alastair Duncan: Szecesszió - Bp., Glória Kiadó, 2006 - ISBN 963-9283-62-2
  • Lepsényi Miklós: A magyar stílusú templom (Rárosmulyad) - Élet, 1910
  • Bartha Zoltán: Az építőművész. Budapest, 1984/8
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szecesszió&oldid=27486176”