„Szecesszió” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
(245 közbenső módosítás, amit 72 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{lektor}} |
|||
A '''Szecesszió''' szó ''közhasználatban'' egy meghatározott tartalommal és megjelenéssel rendelkező ''művészeti stílusirányzatot jelent''. Amennyiben azonban csak felszínesen is figyelmet fordítunk a szecesszió (és névváltozatai) ''feltűnésének történelmi körülményeire'', azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy egy, a művészeti stílusnál mélyebb tartalmat hordozó, tulajdonképpen ''új kulturális stádium; az ipari forradalom társadalmának intellektuális tükröződése''. |
|||
== A szó lexikális meghatározása == |
|||
* lásd:(Művészettörténeti ABC) |
|||
* ''szecesszió (latin: kivonulás) '': a művészettörténetben azoknak a művészcsoportoknak a mozgalma, amelyek kiválnak a már meglevő egyesülésekből, hogy saját művészi céljaikat kövessék. Ilyen volt a müncheni szecesszió (1892), a bécsi szecesszió (1897), berlini szecesszió (1899) |
|||
* ''szecessziós stílus:'' a historizáló stílusok (> historizmus) ellenhatásaként kialakult képzőművészeti, iparművészeti, építészeti stílus, kb. 1890-1910 között. Általában a bécsi szecesszió stílusát nevezzük így, amely a német Jugendstíl legkifinomultabb változata. Ornamentikáját természeti formákból merítette; stilizált, dekoratív lendületes vonalvezetésű fő motívumai: vízi növények, állatok és hullámok. Kedvelt színei: lila, szürke, rózsaszín, májszín, olajzöld. (> még: art nouveau, > style1900). Fő képviselői a festészetben: [[M. Klinger]] (1857-1920), [[F. Hodler]] (1853-1917), [[Gustav Klimt]] (1862-1918), az iparművészetben [[W. Crane]] (1845-1915), stb. |
|||
* ''jugend-stílus:'' a >historizmus ellenhatásaként létrejött képzőművészeti irányzat (kb. 1896-1910) német elnevezése. A Münchenben megjelenő Jugend művészeti folyóiratról kapta a nevét. Célja egy új, növényi elemeket stilizáló lineáris kompozíciójú díszítési rendszer alkotása volt, minden régi elem elvetésével. Az irányzat annaki idején erősen befolyásolta az iparművészetet, a használati grafikát, a női divatot, a bútorstílust, sőt helyenként az építészeti dekorációt és a festészetet is; a szobrászatban csak igen kis mértékben jelentkezett. – Ausztriában és Magyarországon szecessziós stílusnak, Franciaországban art nuoveau- nak nevezték. |
|||
* ''art nuoveau:'' [ár nuvo] (fr.: új művészet) a >szecessziós stílus (Jugendstil) 1895-1910) francia elnevezése. |
|||
== Előzmények és általános értelmezés == |
|||
„...Az új művészet ambivalenciája, többarcúsága és változékonysága (amit eltérő nevei is mutatnak) nem szeszélyből fakad, hanem ''a stílust életre hívó helyzetből''. Egyszerűen fogalmazva, ''ez az ambivalencia a művészet és a technikai fejlődés disszonanciájának a következménye'', amely a 19. század során egyre nyilvánvalóbbá vált, és egyre égetőbben igényelt valamilyen megoldást. Erre 1900 körül érkezett el a pillanat. A feszültség az alkotó energia nagy hatású és kiterjedésű robbanásához vezetett.”(K.J.S.)<ref> a többször felmerülő idézett: Klaus Jürgen Sembach </ref> |
|||
A 19. századvég a technikai forradalom kiteljesedésének megjelenítésének időszaka, amely a gépi tömeg)termelést, a kézművesség hanyatlását, a társadalom széleskörűen: szegények- és szűk körűen: gazdagok rétegeire bomlását, a gép(technika) nimbuszát és a humán kultúra háttérbe szorulását eredményezte. A kialakult társadalmi (gazdasági, politikai, kultúrális) feszültségek feloldására számtalan mozgalom aktivizálódott. |
|||
[[John Ruskin]](1819-1900) már a XIX. század közepén meghirdette a visszatérést a kézművességhez és egyfajta spiritualizmushoz, mint ami az ipari civilizáció sivárságának ellenszere. Az ő nyomdokain járó ír származású [[William Morris]] (1834-1896) olyan művészetről álmodott, amely mindenkié és mindenütt jelen van. Így született meg az „[[Arts and Crafts]]” (művészi kézművesség) mozgalom. A tradicionális formákba bújtatott gépi tömegtermékekkel szemben az esztétikai (művészi) értéket is hordozó kézműves eszközök, használati tárgyak termelését hirdette. Programjuk szerint e tárgyak értékét a használati cél (eszközfunkció), az előállítási mód (kézműves technika) és művészi hatás (megjelenési mód, esztétikum) együttes érvényesülése képezi. ''Annak ellenére, hogy a mozgalom kedvező társadalmi fogadtatásban részesült, s valóban értékes termékek jöttek létre, a mozgalom csakhamar kifulladt'' (a kézműves termékek költséges előállításuk miatt a társadalom széles rétegei számára elérhetetlenek (de legalábbis a tömegcikkekkel szemben versenyképtelenek) lévén, ''végül is csupán a társadalmi elit „divat-termékei”-vé lokalizálódtak''. |
|||
Amit ma szecessziónak nevezünk, a maga korában más-más helyen és más-más néven jelentkezett, és nem pontosan ugyanazt jelentette a különböző társadalmi és gazdasági helyzetű és igen eltérő nemzeti sajátságokkal rendelkező országokban, illetve régiókban. |
|||
* Franciaországban: „Art Nouveau" vagy „style Guimard" |
|||
* Belgiumban: ugyancsak „Art Nouveau", |
|||
* Angliában: „Art Nouveau" és „Modern Style" |
|||
* Egyesült Államokban: ugyanígy „Art Nouveau" és „Modern Style", "Tiffany Style" |
|||
* Németországban: „Jugendstil", |
|||
* Ausztriában: „Sezession", |
|||
* Magyarországon: „Szecesszió", |
|||
* Olaszországban: „Stile Liberty", |
|||
* Barcelonában, Valenciában: „Modernisme" |
|||
* Spanyolország többi részén: „Modernismo" |
|||
* Latin-Amerikában: úgyszintén „Modernismo". |
|||
A szecessziót ''egyrészt az ipari civilizáció elleni fellépésnek tekinthetjük'', melynek esztétikája a szimbolizmus gondolatvilágában gyökerezik, ''másrészt a természet formavilágához való közeledésnek''. Ezt a két indítékot [[Mackmurdo]] (1851-1942) tárta fel. Szerinte „a művészet nem törekedhet a természet utánzására, hanem olyan imaginatív alkotótevékenység, amely a természetben keresi szimbólumait; az akadémizmus és a historizáló eklektikamesterkéltségével szemben” és felszabadulást akar hozni az élet és az őszinteség nevében. A mozgalom belső sokrétűségére jellemző, hogy míg Morris ''mindenki művészetének'' tulajdonképpeni társadalmi funkciójára alapoz, uganakkor az angol esztéticizmus fő teoretikusának, [[Walter Peters]]-nek (1839-1894) elveit is befogadja, aki szerint „a művészet önmagáért van, nem feladata a társadalmi problémák tükrözése”. [[Voysey]] (1857-1941) építész pedig szintén Morrisnak, az eklektika dagályossága elleni elve szerint, világos, eszköztelen stílusával szinte már a racionális építészetelőfutárának tekinthető. |
|||
Az Angliában nagy jelentőségűvé vált esztéticizmus a kontinens országait és térségeit sem hagyta érintetlenül. Ez a hatás azonban csak vázát képezte a területenként – sokszor csak városokra koncentrált – építészeti-művészeti-, iparművészeti-, vagy művészetelméleti gyakorlatnak. A szecesszió lényegéhez tartozó jellege – vagyis a művészeti ágak egymásba játszása – az irányzat európai pályafutása során kristályosodott ki és ezért nehéz a szecessziós építészetről, vagy iparművészetről, beszélni. Ezt példázza a magyarországi [[Gödöllői Művésztelep]] is, jelezve, hogy nem célszerű a technikák, vagy ágazatok szerinti hagyományos csoportosítás. A szecesszió európai pályafutásának másik jellemzője, hogy határozottan regionális színezetű, az egyes nemzeti (például magyar-), regionális (például orosz-),– esetenként etnikai (például Barcelona-) színezetet is magába szív. Ezért csupán általános keretként értelmezhetjük a szecessziónak egyes országok szerinti tárgyalását, hangsúlyozva, hogy a létrejött alkotások jellege (stílusa) területileg (etnikailag, stb.) mindenkor konkrét. |
|||
== A szecesszió térségi kibontakozása és jellemzői == |
|||
A szecesszió elemzése szűklátókörű lenne, ha csupán a művészetről és a jobb életkörülményekről alkotott elgondolások együttesének látnánk. Egyébként is: nem tartott sokáig. Legkiemelkedőbb művelői – amennyiben sikerült túlélniük a világháborút – az újabb irányzatok elindítóivá, művelőivé váltak. A szecessziónak, mint tünékeny jelenségnek, több központja volt. A steril, aprólékos művészetelemzéstől eltérően, topográfiailag vizsgálva látható, hogy az új kezdeményezések nem annyira a nagyvárosokban jelentkeztek, mint inkább az akkor jelentéktelenebbnek számító helyeken. Például [[Glasgow]]-ban, a franciaországi [[Nancy]-ban, a németorságiDarmstadtban vagy [[Weimar]]-ban, [[München]]-ben, a Párizs árnyékzónájában levő [[Brüsszel]]-ben, a spanyol/baszk [[Barcelona|Barcelonában]] és [[Helsinki]]-ben, vagy a kiegyezéskoriMagyarország vidéki városaiban. Tény, hogy sok minden történt Párizsban, Bécsben, s Berlin is kivette a részét, de London jóformán alig, Madrid pedig egyáltalán nem. |
|||
'''A távoli Amerikában ''' – furcsa módon - több minden történt Chicagoban, mint New Yorkban, ahol pedig kedvezőbbek voltak a feltételek. A vidék tehát nemcsak részt vállalt az új felkarolásában, hanem neki jutott a döntő szerep. A vidéki városok - voltaképpen helyzetüket kihasználva - befogadóivá váltak ennek az egyébként olyan „emelkedett stílus”-nak. Pedig a szecesszió, mely a szociális reformok iránti érzékenysége ellenére, inkább a nagyvárosi, kifinomultabb ízlésvilágú és kellően vagyonos polgárokra számíthatott valójában. |
|||
=== Anglia === |
|||
A szigetországban az eszéticizmusból szinte észrevétlenül alakult ki a szecesszió. Nagy egyénisége a skót származású [[Charles Rennie Mackintosh]] (1868-1928), aki zömében Glasgowban tevékenykedett. Fő jellemzője az anyag és a különböző technológiák tisztelete és az a felfogása, hogy az építészet feladata a terek létesítése. Ez az ''Arts and Crafrts'' elveiből és abból származik amit a kézműves érez a természetes anyagok és azok megmunkálási folyamata iránt. Szinte vallásos áhitatot érez a kő iránt. |
|||
* '''Glasgow:''' A kilencvenes években a "glasgowi négyek" vezéralakja Mackintosh, s ide tartozik leendő felesége, [[Margaret Macdonald]] eteik, de a kontinensen 1900-ban (Bécsben, Torinóban és Moszkvában) rendezett kiállításaik nagy sikert arattak. Mackintosh főműve, az 1897-ben épített ''School of Art'', melyen teljes pompájukban érvénesülnek a nagy sima falfelületek. Figyelemre méltó az a nagy gondosság, amivel a fát, a vasat és az üveget kezeli. Térfelfogásának érvényesülése az intézmény könyvtárán ismerhető fel. Feltehető, hogy ő volt az első építész, aki elválasztotta a homlokzatot a belső szerkezettől. |
|||
* ''Kiemelkedő alkotók'': [[Charles Rennie Mackintosh]], [[Margaret Macdonald]] (..), [[Frances Macdonalds]] (..), [[Herbert Mc-Nair]](..), [[Henry Hobson Richardson]], [[Arthur Mackmurdo]], [[Richard Norman Show]] |
|||
* ''Jelentős alkotások'': School of Art (1897.C.R.M.) >>>> |
|||
=== Franciaország === |
|||
Bármennyire regionális jellegű művészet a szecesszió, a kontinensbeli fejlődéséhez Franciaország - és benne [[Párizs]] - igen jelentős szerepet vállalt. Az ország ipari/gazdasági élvonalbeli jellege, másrészt a már legalább évszázados, permanensen forrongó, minden újításra élénken reagáló művészeti légköre kényszerítette ki. |
|||
"...Az 1890-es évek két újdonsággal lepték meg a világot: a mozival és a szecesszióval. Nem idegenek egymástól, hasonló célokat tűztek ki, s vágyaik is közel álltak egymáshoz. A mozgó kép és a mozgalmas stílus a maga módján egyaránt a technika korának szülötte: közvetlenül általa teremtődtek, közvetve pedig a kifinomultság utáni vágy öltött testet bennük. Mindkettő szavak nélkül, ám kifejező kommunikációs eszköztárral szólította meg a közönséget, a film némileg harsányabban, az esztétikai stílus pedig olykor naivnak, máskor nyíltan közönségesnek tetszett. Mindkettő vágyta a népszerűséget. A közös lendítőerőt a mozgás iránti elragadtatásban lelhetjük fel"...(KJS.) |
|||
* ''Párizs'': Ez a város a szecesszió számára részben megjelenési fórumot (1900-as világkiállítás, létesítményeivel,és az eseménysorozattal), továbbá művészet-elméleti előképet nyújtott (az impresszionisták találtak elsőként esztétikailag kielégítő formát a tűnékenynek és mindannak, ami nem zárható szilárd körvonalak közé). A nemzetek kiállítási pavilonjaiban rendre megjelent a szecesszió, és kezdettől fogva a figyelem középpontjában állt. Ez ösztönzően hatott, de egyúttal végzetes módon ki is szolgáltatta a közvéleménynek, közvéleményfüggővé vált. Ez olyan határozott irányváltást adott, hogy hatása még a szecessziót követő stílusirányzatokban is meghatározó elemmé vált. A kiállítási hajsza, az egyszeri, de hatásos (esetenként harsány) megjelenítés, a látvány tűnékenysége végleges nyomot hagyott a stíluson. |
|||
* ''Jelentős alkotók'': [[Georges Chedanne]], [[Hector Guimard]], [[Charles Plumet]], [[Eugéne Gaillard]], [[Lucien Gaillard]] |
|||
* Jelentős alkotások: [[Castel Béranger]] (1897.H.G.), [[Párizsi Metro és állomásai]] (1900.H.G.), bútortervek, lakberendezés (1900.H.G.), ]]Le Parisien szerkesztőség (1903.G.Ch.), Bútortervek (1900.G.Ch.), ékszer (hajtű)(1906.L.G.), ülőbútor (1900.E.G.) |
|||
* ''Nancy'': Az 1871-es vesztett háború után, az elcsatolt területek miatt peremvárossá lett, ami olyan előnyhöz juttatta, hogy az elcsatolt területek emigránsai - főleg tehetősek és jó szakemberek - a városban telepedtek meg. A betelepült értelmiségiekel a kultúrális élet is fellendült. Jó minőségű és keresett árúcikkeket gyártottak (bútorok, üvegtárgyak, luxuscikkek) Az üvegművészet a szecesszió egyik kiemelkedő ága, a lotharingiai üvegek finomságban elmaradtak ugyan a Tiffany-áruktól, de jobban igazodtak a polgári izléshez. A bútoroknál főként a felületi díszítésre fektettek hangsúlyt és hagyományos elemeket korszerűekkel kevertek. |
|||
* ''Jelentős alkotók'': [[Jean ? August Daum]], [[Jacques Gruber]], [[Emile Gallé]], [[Louis Majorelle]], [[Albert Louis Dammouse]], L. Falise – ötvösművész, Henri Vever – ékszerész, René Lalique – üvegművész |
|||
* ''Jelentős alkotások'': krókuszmotívumos váza (1900.E.G.), asztal (1900.E.G.), lótuszlámpa (1900.J.D.), üvegkancsó (1900.E.G.), kikerics-díszes váza (1899.E.G.), háromrészes paraván (J.G.), Café de Paris berendezése (1899.L.M.)) |
|||
=== Belgium === |
|||
A Belga Királyság 1831-ban vált függetlenné, de az országon belüli megoldatlan nemzetiségi viszonyok bonyolították a politikai életet. A tehetős brüsszeli körök frankofil felsővárosi és kereskedő-iparos vallon alsóvárosi etnikumot képeztek. A századfortdulón ehhez élénk munkásmozgalom társult. |
|||
* ''Brüsszel'': a jellegzetes belga közéletben fővárosi pozíciójának megerősítésére törekedett, s ehhez befogadójává vált az új eszméknek és művészeti törekvéseknek is. Brüsszel nyitott, (sok külföldi-) internacionális lakossága, valamint jelentős ékszerkereskedelmi jellege a szecessziós építészet mellett ösztönző hatást gyakorolt a belsőépítészeti-, bútor-, dísztárgy- és ékszerkészítés művészeti ágaira is. A helyi művészeti tevékelység az angol Arts and Crafts mozgalom hagyományainak továbbfolytatója (főleg V. Horta műveiben). |
|||
* ''Kiemelkedő alkotók'': [[Paul Hankar]], [[Gustave Serrurier-Bovy]] , [[Victor Horta]] , [[Henry van de Velde]], [[Philippe Wolfers]], [[Frans Hoosemans]] |
|||
* Kiemelkedő alkotások: Brüsszeli utcafront-terv (1900.k.P.H.), Üzletbejárat (1900.P.H.), Maison de Peuple (1897.V.H.), Tassel-palota (1893.V.H.), Grand Bazar (1903.V.H.), Wissinger-ház (1895.V.H.),Solvay-ház (1895.V.H.), von Eetvelde-ház (1897.V.H.), Dolgozószoba (1899.H.v.V), "Babszem-íróasztal" (1899. H.v.V.), Br. lakásbelső (1899.H.v.V.), Nyaklánc (1898.P.W.), Gyertyatartó (1900.F.H.), Gyertyatartó (1899.H.v.V) |
|||
== Németország == |
|||
* Berlin |
|||
* '''[[München]]''': A korszakra jellemző általános társadalmi fellendülés Münchent éppúgy magával ragadta, mint a többi várost, de hatása itt kétarcú volt: nemcsak az újra és az ismeretlenre - vagyis többek közt az európai szecesszió müncheni változatára - gyakorolt élénkítő hatást, hanem a hagyományosra, a polgári neoklasszicizmusra is. Ami másutt időben követte egymást, az Münchenben párhuzamosan zajlott. A város polgárai minden új iránt nyitottnak bizonyultak, de semmit sem vittek túlzásba; Régi és új keveredése időnként különös dolgokat eredményezett. A századforduló művészeti reformmozgalmai közül feltehetően a müncheni volt a legnépiesebb. A „vulgáris Jugendstil” megindító példái jól bizonyítják, milyen könnyedén összhangba hozható az új művészet a polgári igényekkel. A bajor főváros polgárai meghitt kapcsolatban éltek a múzsákkal, s ezért a provokatív műalkotásokat valószínűleg puszta tréfának tekintették. <ref>Sembach p.81</ref> A város polgárai minden új iránt nyitottnak bizonyultak, de semmit sem vittek túlzásba; a kedvelt régi dolgokat nem áldozták fel az új kedvéért. A műalkotások közérthetőek voltak, egyszerűek és tetszetősek. A fenséges és emelkedett iránti tisztelet hiánya ártalmatlan volt, s ma már a művészi demokratizmus megnyilvánulásaként is értékelhető lenne. <ref>Sb p.81.</ref> Ez a nyitott művészi konzervatívizmus a város múltjával magyarázható. München – mint politikai periféria - mentes maradt a Vilmos kor historizmusának vadhajtásaitól; a 19. század végi iparosodás nem rombolta szét az értékeket. A növekedés egyenletes volt, a város öntudata nem szenvedett csorbát. A polgárok megengedhették maguknak a kényelmes szemlélődést.<ref>Sb. p.82.</ref> Az iparosítás ellenére a városban összhangban maradt a gazdasági növekedés és az építészeti arculat. München elsősorban adminisztratív központ volt, de emellett a hagyományos iparágak is virágoztak. A kiegyensúlyozott fejlődés eredményeként a gazdaságban és a művészetben egyaránt a folytonosság uralkodott. Münchenben 1900 körül a művészeti fellendülésnek ezért természetesek voltak a gyökerei, nem mesterségesen hozták létre, mint [[Darmstadt|Darmstadtban]], és a gazdasági fejlődés szolgálatára sem kényszerült, mint [[Weimar|Weimarban]]. |
|||
* ''Építészet, városkép:'' A Münchenre jellemző mérsékelt historizmus hagyományát akkortájt [[Gabriel von Seidl]] építész (1848-1913) tartotta elevenen. Munkásságát a historizmusnak olyan fajta tartózkodó alkalmazása jellemezte, amely valójában újat nem teremtett, mégis nyitottabbá tett az új iránt. [[Theodor Fischer]] (1862-1938) Alkotásait nem kreatív eredetiség, hanem értéktartó visszafogottság jellemezte. Noha az 1900 körüli Németországban a Jugendstilt létrehozó művésznemzedékhez tartozott, művei ennek kevés jelét viselik. [[Franz von Stuck]] (1863-1928) is hagyományos stílusban építette híres villáját 1897-98-ban.Akkoriban természetes volt, hogy a művészek maguk tervezik házaikat. A művészek szinte kötelezőnek érezték, hogy műkedvelő építészként tevékenykedjenek. Így bizonyíthatták legnyilvánvalóbban, valamennyi művészeti ágban otthon vannak, s eleget tesznek a „Gesamtkunstwerk" (összművészet) hirdetett eszméinek., Néhány festő kizárólag erre ügyel¬ve, végül az „alkalmazott művészetnél" kötött ki. Ezek közé sorolható a müncheni [[Richard Riemerschmid]] is, (aki 1896-ban München mellett, Pasingban épített magának egyszerű falusi házat.). |
|||
* ''Építészeti ornamentika, belsőépítészet:'' München kulturált előkelőségéhez képest a századforduló új törekvései kifejozetten barbárnak tetszettek. 1897-ben [[August Endell]] szinte csatakiáltással riasztotta meg Münchent: az általa tervezett [[Elvira fényképész-műterem]] merész, minden szabályt elvető konstrukció. Új formanyelv vívta ki a maga jogát. Drámai összecsapás színhelye volt az akkoriban elkészült diadalúl, a Prinzregentenstraße. Az utca alvégén az Elvira-műterem homlokzata megbotránkoztatta a polgárokat, a másik végén, az [[Isar]] túlpartján lévő dombon emelt Stuck-villa viszont megnyugtató ellentétként hatott. A Prinzregentenstraße két felét Theodor Fischer 1901-ben épített elegáns hídja kötötte össze (82. old.). Mindezt az 1899-ben emelt Békeangyal antikizáló emlékműve koronázta meg.<ref>KJS.p.84.</ref> |
|||
* Darmstadt |
|||
* Weimar |
|||
* Kiemelkedő alkotások |
|||
* Kiemelkedő alkotók |
|||
'''Spanyolország''' |
|||
* Barcelona |
|||
* Valencia |
|||
* Kiemelkedő alkotások |
|||
* és alkotók |
|||
'''Finnország''' |
|||
* Helsinki |
|||
* Kiemelkedő alkotások |
|||
* és alkotók |
|||
'''Oroszország''' |
|||
* a |
|||
* a |
|||
* a |
|||
'''Az Osztrák-Magyar Monarchia''' |
|||
* Bécs (Wien) |
|||
* Brünn, Prága |
|||
* Szerb-horvát régió |
|||
* (Magyarországot külön) |
|||
* Kiemelkedő alkotások |
|||
* és alkotók |
|||
== A magyarországi szecesszió == |
|||
. |
|||
. |
|||
. |
|||
== A szecesszió eredményei és hatása == |
|||
. |
|||
. |
|||
. |
|||
== Képgaléria == |
|||
(ideiglenes) |
|||
Ez a szócikk még csak csonk, a visszahozott,réészben kidolgozott rész továbbfejlesztést kíván. Kétlek segítsd a befejezést !!! |
|||
== Források és irodalom == |
|||
• ''Klaus Jürgen Sembach'': Szecesszió – Bp. 1999. TASCHEN-Vince K. – ISBN 3 8828 2023 7 |
|||
• ''Moravánszky Ákos'': Versengő Látmások - Vincze Kiadó 1980 -- ISBN 963 919 214 |
|||
• ''Moravánszky Ákos'': Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában - Corvina K. 1980. - ISBN 963 1320 960 |
|||
• ''Szerk: Németh Lajos'': Magyar Művészet 1890-1919. - Akadémiai K. 1981. - AK. 1754 k 8184. |
|||
• ''Szerk.: A GOLDEN AGE'' - Hungarian art and society in 1896-1914 (1990 C. the fine Arts New York - Miami - ISBN 0 946 372 15 2) (Később magyarul, tejes tartalomhűséggel: A Magyar századforduló 1896-1914 címen - Corvina K. Bp. 1997 -ISBN 963-13-4442-8) |
|||
• ''Encyclopedia Britannica Hungarica'' CD ver. 2005. |
|||
• ''Gerle-Kovács-Makovecz'': A századforduló magyar építészete - Szépirod. K.- ISBN 963 15 4278 5 |
|||
• ''Alastair Duncan'': Szecesszió - Bp., Glória Kiadó, 2006 - ISBN 963 9283 62 2 |
|||
• ''Lepsényi Miklós'': A magyar stílusú templom (Rárosmulyad) - Élet, 1910 |
|||
• ''Bartha Zoltán'': Az építőművész Bp. 1984/8 |
|||
• ''Kiss Tamás'': VESZPRÉM: Megyeház-Színház-Múzeum - TKM s.1990. (rövid korrajz és ism.) - ISBN 963-555-680- |
|||
== Külső hivatkozások == |
|||
• szecesszió lap |
|||
• Site and blog all about hungarian secession |
|||
• enciklopedia.fazekas.hu – A szecesszió |
|||
• A Szecesszió művészete |
|||
• Sulinet – A század első felének művészete – szimbolizmus és szecesszió |
|||
• Sulinet – A szecesszió |
|||
• lartnouveau.com (francais-english -deutsch) |
|||
• Réseau Art Nouveau Network |
|||
• Art Nouveau worldwide |
|||
• Art Nouveau in Poland |
|||
• Csipkék a szecesszió jegyében |
|||
• The Vienna Secession Home |
|||
• Metropolitan Museum of Art szecessziós gyűjteménye |
|||
• szecesszio.com (angol nyelvű) |
|||
................................. |
|||
{{más|secessio plebis}} |
{{más|secessio plebis}} |
||
[[Fájl:Alfons Mucha - |
[[Fájl:Alfons Mucha - Monaco Monte Carlo.jpg|bélyegkép|220px|[[Alfons Mucha]] litográfiája]] |
||
[[Fájl:Budapest Gresham Hotel.jpg|bélyegkép|220px|Gresham Palota, Budapest ([[Quittner Zsigmond]] és a Vágó |
[[Fájl:Budapest Gresham Hotel.jpg|bélyegkép|220px|[[Gresham-palota|Gresham Palota]], Budapest ([[Quittner Zsigmond]] és a Vágó fivérek alkotása)]] |
||
[[Fájl: |
[[Fájl:Tündérpalota.jpg|bélyegkép|220px|[[Tündérpalota]], Budapest ([[Kőrössy Albert Kálmán]])]] |
||
[[Fájl:Cifra Palota.jpg|bélyegkép|220px|[[Cifrapalota]], Kecskemét ([[Márkus Géza]])]] |
[[Fájl:Cifra Palota.jpg|bélyegkép|220px|[[Cifrapalota]], Kecskemét ([[Márkus Géza]])]] |
||
[[Fájl:Kaposvár Csiky Gergely Színház.JPG|bélyegkép|220px|[[Csiky Gergely Színház]], [[Kaposvár]] ([[Magyar Ede]] és [[Stahl József]])]] |
|||
[[Fájl:Bécsi vadászati kiállítás, 1910, magyar pavilon.jpg|bélyegkép|220px|Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja]] |
[[Fájl:Bécsi vadászati kiállítás, 1910, magyar pavilon.jpg|bélyegkép|220px|Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja]] |
||
A '''szecesszió''' |
A '''szecesszió''' kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben [[Bécs]]ben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. A [[századforduló]] jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata stílusként nehezen értelmezhető, [[historizmus]]- és [[eklektika]]ellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a [[19. század]] összekuszálódott végének vagy a [[20. század]] tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló értékeire az [[1970-es évek]]től figyeltek föl. Felmerült többek között az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az [[avantgárd]] legkorábbi fázisa. Az irányzatról kialakult negatív vélemények máig nehezítik az értékelést, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy [[20. század]]ban és napjainkban is a szecesszió fokozatosan, majd egyre tömegesebben a kereskedelmi képzőművészet és a [[giccs]] forrásává vált. |
||
== A szecesszió kialakulása == |
== A szecesszió kialakulása == |
||
A szecesszió fogalma először még nem a művészetben, hanem a 19. századi [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] történelemben lett ismert, ezzel a [[jelző]]vel illették ugyanis az [[Amerikai Konföderációs Államok]] kiválását, valamint az ezzel kapcsolatos eszméket és az azokat hirdető személyeket. |
|||
Az [[amerikai polgárháború]] után megszűnő Konföderációval a kifejezés is kissé feledésbe merült, míg harminc évvel később az [[európa]]i művészvilág révén újra ismertté nem vált, szinte el is feledtetve korábbi szerepét. |
|||
A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga [[latin nyelv|latin]] eredetű ''(sēcēdō, sēcēdere:'' kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli [[akadémikus művészet]] képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok). |
A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga [[latin nyelv|latin]] eredetű ''(sēcēdō, sēcēdere:'' kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli [[Akadémizmus|akadémikus művészet]] képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok). |
||
Első felbukkanása a művészetben [[John Ruskin]] (1819–1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra irodalomról, festészetről, építészetről, szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az [[Arts and Crafts]] mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás |
Első felbukkanása a művészetben [[John Ruskin]] (1819–1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra az irodalomról, a festészetről, az építészetről, a szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az [[Arts and Crafts movement|Arts and Crafts]] ([[magyar nyelv]]en: Művészetek és kézművesség) mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újra felfedezése is. |
||
Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó [[ornamentika]], hangsúlyos, élénk |
Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó [[ornamentika]], hangsúlyos, élénk [[szín]]ek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat. |
||
== Egyéb elnevezései == |
== Egyéb elnevezései == |
||
A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák–Magyar Monarchiában]] a ''Sezession'' szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő |
A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák–Magyar Monarchiában]] a ''Sezession'' szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő |
||
művészek állították ki műveiket), addig [[Franciaország]]ban az |
művészek állították ki műveiket), addig [[Franciaország]]ban az [[art nouveau]] („új művészet”), [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] pedig a ''modern style'' („modern stílus”) volt az elfogadott elnevezés (ma az angoloknál is az ''art nouveau'' kifejezés használatos). [[Németország]]ban a ''Jugendstil'' (a [[münchen]]i „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és a ''Wellenstil'' („hullámstílus”), [[Spanyolország]]ban a ''Modernismo'', [[Olaszország]]ban a ''stile floreale'' („virágos stílus”) és a ''stile Liberty'', az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban pedig a ''Tiffany style'' elnevezés terjedt el. |
||
== Építészet == |
== Építészet == |
||
[[Fájl:SF - Nacimiento.jpg|bélyegkép |
[[Fájl:SF - Nacimiento.jpg|bélyegkép|[[Szent Család-templom (Barcelona)|Sagrada Família]] (tervező: [[Antoni Gaudí]])]] |
||
Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát. |
Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát. |
||
=== Ausztria szecessziós építészete === |
=== Ausztria szecessziós építészete === |
||
'''Ausztriában''' (akkor Osztrák–Magyar Monarchia) a Bécsi Iskola mesterei jutottak vezető szerephez: |
'''Ausztriában''' (akkor Osztrák–Magyar Monarchia) a Bécsi Iskola mesterei jutottak vezető szerephez: |
||
* [[Otto Wagner]] (1841–1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő |
* [[Otto Wagner]] (1841–1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai. |
||
* [[Joseph Hoffmann]] (1870–1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője. |
* [[Joseph Hoffmann]] (1870–1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője. |
||
* [[Adolf Loos]]: a bécsi Steinerhaus építője. |
* [[Adolf Loos]]: a bécsi Steinerhaus építője. |
||
* [[ |
* [[Joseph Maria Olbrich]]: a "Sezession" épülete Bécsben. |
||
=== |
=== A katalán modernisme === |
||
Európában elsősorban [[Antoni Gaudí]] (1852–1926) [[katalánok|katalán]] építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei: a [[Sagrada Família]], a [[Güell park]], a [[Casa Milà]] és a [[Casa Batlló]] ([[Barcelona]]). |
|||
Európában elsősorban [[Antoni Gaudí]] (1852–1926) [[katalánok|katalán]] építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei: a [[Szent Család-templom (Barcelona)|Sagrada Família]], a [[Güell park]], a [[Casa Milà]] és a [[Casa Batlló]] ([[Barcelona]]). |
|||
A katalán modernizmus további meghatározó egyéniségei [[Joseph Puig i Cadafalch]] és [[Domènech i Montaner]] voltak. |
|||
A katalán modernizmus további meghatározó egyéniségei [[Josep Puig i Cadafalch]] és [[Lluís Domènech i Montaner]] voltak. |
|||
[[Fájl:HORTAMUZEUM.JPG|bélyegkép|jobbra|220px|A Horta Múzeum utcafrontja]] |
|||
[[Fájl:Bxlsecess.JPG|bélyegkép|jobbra|220px|Az egyik Hankar ház]] |
|||
[[Fájl:Victor Horta Múzeum, Brüsszel.jpg|bélyegkép|jobbra|130px|A Horta Múzeum utcafrontja]] |
|||
[[Fájl:Paul Hankar tervezésű ház Brüsszelben.jpg|bélyegkép|jobbra|130px|Az egyik Hankar ház]] |
|||
=== Angol szecessziós építészet === |
=== Angol szecessziós építészet === |
||
Angol építészek: |
Angol építészek: |
||
* [[Charles Rennie Mackintosh]] (1868–1928): a Glasgow-i Művészeti Iskola megépítője |
* [[Charles Rennie Mackintosh]] (1868–1928): a Glasgow-i Művészeti Iskola megépítője |
||
* [[Henry Hobson Richardson]] |
* [[Henry Hobson Richardson]] |
||
* [[Arthur Makmurdo]] (1851–1942) |
* [[Arthur Makmurdo]] (1851–1942) |
||
* [[Richard Norman Show]] |
* [[Richard Norman Show]] |
||
=== Belgium szecessziós építészete === |
=== Belgium szecessziós építészete === |
||
Belga építészek: |
Belga építészek: |
||
* [[Victor Horta]] (1861–1947): legnevesebb alkotásai [[Brüsszel]]ben a Maison Solvay, a Palais d'Aubecq és a Tassel–ház |
* [[Victor Horta]] (1861–1947): legnevesebb alkotásai [[Brüsszel]]ben a Maison Solvay, a Palais d'Aubecq és a Tassel–ház, a Horta Múzeum stb. |
||
* [[Henry van de Velde]] (1863–1957): univerzális alkotó, iparművész, építész és festőművész, leghíresebb épületei: Bloemenwerf ( |
* [[Henry van de Velde]] (1863–1957): univerzális alkotó, iparművész, építész és festőművész, leghíresebb épületei: Bloemenwerf (Uccle – Hollandia) és Haus Leuring (Sveningen – Hollandia) |
||
* [[Paul Hankar]] (1861–1901) |
* [[Paul Hankar]] (1861–1901) szecessziós épületein sok iparművészeti technikát alkalmazott (Hankar házak) |
||
=== Francia szecessziós építészet === |
=== Francia szecessziós építészet === |
||
209. sor: | 64. sor: | ||
* [[Émile André]] (1871–1933) – a [[Nancy Iskola]] képviselője |
* [[Émile André]] (1871–1933) – a [[Nancy Iskola]] képviselője |
||
=== Német |
=== Német szecessziós építészet === |
||
Német építészek: |
Német építészek: |
||
* [[Joseph Maria Olbrich]] (1867–1908): a bécsi szecessziós csoport egyik |
* [[Joseph Maria Olbrich]] (1867–1908): a bécsi szecessziós csoport egyik alapító tagja, a [[Darmstadti Művészkolónia]] létrehozója |
||
* [[August Endell]] (1871–1925): a Müncheni Iskola képviselője, jelentős alkotása az Elvira Haus (München) |
* [[August Endell]] (1871–1925): a Müncheni Iskola képviselője, jelentős alkotása az Elvira Haus (München) |
||
=== Magyar szecessziós építészet === |
=== Magyar szecessziós építészet === |
||
[[Fájl:Iparművészeti múzeum 1.jpg|jobbra|bélyegkép| |
[[Fájl:Iparművészeti múzeum 1.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Az [[Iparművészeti Múzeum]] épülete Budapesten ([[Lechner Ödön]])]] |
||
[[Fájl: |
[[Fájl:SzegedZsinagoga.jpg|bélyegkép|jobbra|A szegedi zsinagóga kupolája]] |
||
[[Fájl: |
[[Fájl:Kvár Kakasos templom.jpg|bélyegkép|200px|[[Kakasos templom (Kolozsvár)|Kakasos templom]], Kolozsvár ([[Kós Károly (építész)|Kós Károly]])]] |
||
[[Fájl:Reök4KJ.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A [[Reök-palota]] homlokzati része, [[Szeged]] ([[Magyar Ede]])]] |
|||
[[Fájl:MagyarEde13KJ.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Magyar Ede: Szeged, Tábor utca 5. Kapualj]] |
|||
{{Bővebben|Szecessziós építészet Magyarországon}} |
{{Bővebben|Szecessziós építészet Magyarországon}} |
||
223. sor: | 81. sor: | ||
[[Magyarország]]on a szecessziót elsősorban [[Lechner Ödön]] (1845–1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Néhány jelentősebb épülete: |
[[Magyarország]]on a szecessziót elsősorban [[Lechner Ödön]] (1845–1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Néhány jelentősebb épülete: |
||
* [[Iparművészeti Múzeum]], [[Budapest]] IX., [[Üllői út]] |
* [[Iparművészeti Múzeum]], [[Budapest]] IX., [[Üllői út]] |
||
* [[Földtani Intézet]], [[Budapest]] XIV., Stefánia út |
* [[Magyar Állami Földtani Intézet|Földtani Intézet]], [[Budapest]] XIV., Stefánia út |
||
* [[Postatakarékpénztár]], [[Budapest]] V., Hold utca (ma a Magyar Államkincstár épülete)<ref name="Ispánkiné2005">{{Cite web |
* [[Postatakarékpénztár]], [[Budapest]] V., Hold utca (ma a Magyar Államkincstár épülete)<ref name="Ispánkiné2005">{{Cite web |
||
| |
|title = A Postatakarékpénztár és a Magyar Államkincstár - Összeállítás a Magyar Államkincstár megalakulásának 10. évfordulója alkalmából és tisztelgés Lechner Ödön alkotói emlékének |
||
| |
|author = Ispánkiné S. Katalin (összeáll.) |
||
| |
|work = |
||
|year = 2005 |
|||
| accessdate = 2010-05-18 |
|||
|accessdate = 2010-05-18 |
|||
| url = http://www.allamkincstar.gov.hu/dokumentum/568?SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608&SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608 |
|||
|url = http://www.allamkincstar.gov.hu/dokumentum/568?SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608&SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608 |
|||
| quote = Lecher Ödön élete és munkássága, alkotásainak áttekintő jegyzéke, képek, hátramaradt tervek |
|||
|quote = Lecher Ödön élete és munkássága, alkotásainak áttekintő jegyzéke, képek, hátramaradt tervek |
|||
}}</ref> |
|||
}}{{Halott link|url=http://www.allamkincstar.gov.hu/dokumentum/568?SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608&SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608 |date=2018-11 }}</ref> |
|||
* [[Kecskeméti Városháza|Városháza]], [[Kecskemét]] |
|||
* [[Városháza (Kecskemét)|Városháza]], [[Kecskemét]] |
|||
* [[Törley-mauzóleum]] (Budapest) |
* [[Törley-mauzóleum]] (Budapest) |
||
* [[Kék templom (Pozsony)|Kék templom]], [[Pozsony]] |
* [[Kék templom (Pozsony)|Kék templom]], [[Pozsony]] |
||
* Magyar Szecesszió Háza (állandó kiállítás és kávéház korabeli bútorokkal, Budapest V. Honvéd u. 3). |
|||
Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a |
Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a Felvidéktől a [[Bácska|Bácskáig]] és [[Erdély]]ig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Ekkor épült például szecessziós stílusban a [[kiskunfélegyháza|kiskunfélegyházi]], a [[szabadka]]i és a [[Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)|marosvásárhelyi városháza]]. Az úri középosztály körében divatossá vált a szecesszió, ennek hatására a [[mezőváros]]okban élő tehetősebb polgárság igyekezte utánozni őket. [[Temesvár]]on, [[Marosvásárhely]]en, [[Kiskunfélegyháza|Kiskunfélegyházán]], [[Kecskemét]]en, [[Tiszakécske|Tiszakécskén]], [[Kiskunhalas]]on számos [[szecessziós lakóház]]at találunk. |
||
További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek: |
További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek: |
||
*[[Baumhorn Lipót]] |
|||
**Mintegy 22 zsinagógát tervezett mór-arab-mediterrán elemekkel vegyített szecessziós stílusban, közülük egyik legszebb a [[szegedi zsinagóga]]. |
|||
* [[Jakab Dezső]] és [[Komor Marcell]] |
* [[Jakab Dezső]] és [[Komor Marcell]] |
||
** [[Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)|Közigazgatási Palota]] és [[Kultúrpalota (Marosvásárhely)|Kultúrpalota]], [[Marosvásárhely]] |
** [[Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)|Közigazgatási Palota]] és [[Kultúrpalota (Marosvásárhely)|Kultúrpalota]], [[Marosvásárhely]] |
||
** [[Szabadka]]i városháza |
** [[Szabadka]]i városháza |
||
** [[Déva]]i színház |
** [[Déva]]i színház |
||
** [[Iparosotthon]],[[Kecskemét]] |
** [[Iparosotthon]], [[Kecskemét]] |
||
* [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] |
* [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] |
||
** [[Kós-ház]], [[Miskolc]] |
** [[Kós-ház]], [[Miskolc]] |
||
* [[Kőrössy Albert Kálmán]] |
|||
** A [[Kölcsey Ferenc Gimnázium (Budapest)|budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium]] épülete |
|||
** [[Tündérpalota]], Budapest, Könyves Kálmán körút 40. |
|||
* [[Lajta Béla]] |
* [[Lajta Béla]] |
||
**Vakok Intézete, Budapest, Mexikói út 60. |
|||
* [[Magyar Ede]] |
* [[Magyar Ede]] |
||
** |
**[[Reök-palota]] ([[Szeged]]) |
||
* [[Marschalkó Béla]] |
|||
* [[Márkus Géza]] |
* [[Márkus Géza]] |
||
** |
**[[Cifrapalota]], [[Kecskemét]] |
||
* [[Medgyaszay István]] |
* [[Medgyaszay István (építész)|Medgyaszay István]] |
||
**[[Veszprémi Petőfi Színház]] |
|||
* [[Mende Valér]] |
* [[Mende Valér]] |
||
** [[Luther-palota]], [[Kecskemét]] |
** [[Luther-palota]], [[Kecskemét]] |
||
261. sor: | 127. sor: | ||
** [[Gresham-palota]], Budapest |
** [[Gresham-palota]], Budapest |
||
* [[Raichle J. Ferenc]] |
* [[Raichle J. Ferenc]] |
||
**Gróf-palota, Szeged (műemlék) |
|||
* [[Székely László (építész, 1877–1934)|Székely László]] |
* [[Székely László (építész, 1877–1934)|Székely László]] |
||
**Hungária fürdő, mai nevén Neptun fürdő - más néven „Székely Ház”, [[Temesvár]] |
|||
* [[Vas Ferenc]] |
|||
* [[Zrumeczky Dezső]] |
* [[Zrumeczky Dezső]] |
||
**A [[Fővárosi Állat- és Növénykert]] számos épülete [[Kós Károly (építész)|Kós Károllyal]] együtt |
|||
== Festészet, grafika == |
== Festészet, grafika == |
||
[[Fájl:Klimt-Apfelbaum I.jpg|bélyegkép|jobbra| |
[[Fájl:Klimt-Apfelbaum I.jpg|bélyegkép|jobbra| [[Gustav Klimt]]: ''Almáskert'' ([[1912]])]] |
||
=== Neves festők, grafikusok, illusztrátorok === |
=== Neves festők, grafikusok, illusztrátorok (válogatás)=== |
||
* [[Alfons Mucha]] (1860–1939), cseh festőművész |
* [[Alfons Mucha]] (1860–1939), cseh festőművész |
||
* [[Gustav Klimt]] (1862–1918), osztrák festő, a Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession nevű |
* [[Gustav Klimt]] (1862–1918), osztrák festő, a Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession nevű egyesület alapítója |
||
* [[Jan Toorop]], holland festő |
* [[Jan Toorop]], holland festő |
||
* |
* Katalán festők: [[Ramón Casas i Carbó]] (1866–1932), [[Santiago Rusinol i Prats]] (1861–1931), [[Isidre Nonell]] |
||
* [[Aubrey Beardsley]] (1872–1898), angol grafikus, illusztrátor, a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere |
* [[Aubrey Beardsley]] (1872–1898), angol grafikus, illusztrátor, a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere |
||
* [[Henri Toulouse-Lautrec]]: francia posztimpresszionista festő, grafikai munkásságával a szecesszió előfutára |
* [[Henri de Toulouse-Lautrec]]: francia posztimpresszionista festő, grafikai munkásságával a szecesszió előfutára |
||
* |
* További francia festők: (a francia [[art nouveau]] a [[posztimpresszionizmus]] körébe tartozók) [[Georges Seurat]], [[Émile Bernard]], [[Georges de Feure]], [[Félix Vallotton]], [[Victor Prouvé]] |
||
* [[Stanisław Wyspiański]] (1869–1907) lengyel festő (egyben drámaíró és költő is |
* [[Stanisław Wyspiański]] (1869–1907) lengyel festő (egyben drámaíró és költő is) |
||
* [[Jozef Mehoffer]] (1869–1946) lengyel festő |
* [[Jozef Mehoffer]] (1869–1946) lengyel festő |
||
=== Magyar festők, grafikusok === |
=== Magyar festők, grafikusok (válogatás)=== |
||
[[Fájl:Marffy gulacsy.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|[[Lakatos Artúr]]:Plakát ([[1907]])]] |
|||
* [[Rippl-Rónai József]] (1861–1927) – második festői korszakában a legjelentősebb képviselője a stílusirányzatnak |
* [[Rippl-Rónai József]] (1861–1927) – második festői korszakában a legjelentősebb képviselője a stílusirányzatnak |
||
* [[Vaszary János (festő)|Vaszary János]] (1867–1937) szintén posztimpresszionista, de egy korszakában ő is híve az irányzatnak |
* [[Vaszary János (festő)|Vaszary János]] (1867–1937) szintén posztimpresszionista, de egy korszakában ő is híve az irányzatnak |
||
* [[Kernstok Károly]] korai művei és ablaküveg-terveivel kapcsolódik |
* [[Kernstok Károly (festő, 1873–1940)|Kernstok Károly]] korai művei és ablaküveg-terveivel kapcsolódik |
||
* [[Körösfői-Kriesch Aladár]] (1863–1920) – a [[gödöllői művésztelep|gödöllői iskola]] képviselője |
* [[Körösfői-Kriesch Aladár]] (1863–1920) – a [[gödöllői művésztelep|gödöllői iskola]] képviselője |
||
* [[Nagy Sándor (festő)|Nagy Sándor]] (1869–1951) – a gödöllői iskola képviselője |
* [[Nagy Sándor (festő)|Nagy Sándor]] (1869–1951) – a gödöllői iskola képviselője |
||
289. sor: | 156. sor: | ||
* [[Róth Miksa]] üvegfestő |
* [[Róth Miksa]] üvegfestő |
||
* [[Gulácsy Lajos]] (1882–1932) festményei is rokoníthatók a szecesszióval, bár nem tartozott egy iskolához vagy irányzathoz sem. |
* [[Gulácsy Lajos]] (1882–1932) festményei is rokoníthatók a szecesszióval, bár nem tartozott egy iskolához vagy irányzathoz sem. |
||
* [[Horti Pál]] ( |
* [[Horti Pál]] (1865–1907) alkotásai az iparművészet minden ágát (bútor, kerámia- és zománcművészet) képviselik. |
||
== Iparművészet == |
== Iparművészet == |
||
[[Fájl:Window with flower motives from the Villa Alpár.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Róth Miksa]]: Stilizált virágmotívumos ablak az Alpár villában (1903)]] |
|||
A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, a csipkekészítésre, az ötvösművészetre és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére számtalan példa akad a korból. |
|||
A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, a csipkekészítésre, az ötvösművészetre, kisplasztikákra és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére (bútorok) számtalan példa akad a korból. |
|||
'''Neves iparművészek''': |
|||
* '''az Amerikai Egyesült Államokban''': |
|||
=== Neves iparművészek === |
|||
** [[Louis Comfort Tiffany]] (1848–1933) |
|||
==== Az Amerikai Egyesült Államokban ==== |
|||
* '''Angliában''': |
|||
* [[Louis Comfort Tiffany]] (1848–1933) |
|||
** [[James Abbott McNeill Whistler]] (1834–1903) dekoratőr |
|||
==== Angliában ==== |
|||
* '''Franciaországban''': |
|||
* [[William Morris]] (1834–1896) |
|||
** [[Auguste Daum]] (1854–1909) üveg – és kerámiamunkák |
|||
* [[James McNeill Whistler|James Abbott McNeill Whistler]] (1834–1903) dekoratőr |
|||
** [[Émile Gallé]] (1846–1904) üveg és kerámiamunkák |
|||
** [[Albert Louis Dammouse]] – kerámiamunkák |
|||
==== Franciaországban ==== |
|||
** [[Louis Majorelle]] (1859–1928) – bútorok készítése |
|||
* [[Auguste Daum]] (1854–1909) üveg – és kerámiamunkák |
|||
** [[L. Falise]] – ötvösművész |
|||
* [[Émile Gallé]] (1846–1904) üveg és kerámiamunkák |
|||
** [[Henri Vever]] – ékszerész |
|||
* [[Albert Louis Dammouse]] – kerámiamunkák |
|||
* [[Louis Majorelle]] (1859–1928) – bútorok készítése |
|||
* '''Magyarországon''': |
|||
* [[L. Falise]] – ötvösművész |
|||
* [[Henri Vever]] – ékszerész |
|||
** [[Szontagh testvérek]] - [[csetneki csipke]] |
|||
* [[René Lalique]] – üvegművész |
|||
<center> |
|||
<gallery> |
|||
==== Magyarországon ==== |
|||
Fájl:Csetneki Crochet Lace from Slovakia.jpg|Csetneki csipke a szecesszió jegyében |
|||
* [[Toroczkai Wigand Ede]] az építészet mellett az iparművészetnek is kiváló mestere volt, híres nemes anyagokkal díszített (ezüstberakás, rózsa- és cédrusmarketéria) ebédlőszekrénye 1903-ból. |
|||
* [[Kozma Lajos (építész)|Kozma Lajos]] építész iparművészként is jeles alkotó, nevezetes a Rózsavölgyi Zeneműbolt berendezéséhez készített karosszéke, amelynek háttámlájára stilizált növényi díszítményeket faragott, amely egyben a magyar népi művészethez is kötődik. |
|||
* [[Zsolnay Vilmos]] kerámiáiról híres |
|||
* A [[Herendi Porcelánmanufaktúra]] a porcelán edényekről és kisplasztikákról nevezetes |
|||
* A [[Szontagh nővérek|Szontagh testvérek]]hez fűződik a [[csetneki csipke]] |
|||
<gallery class="center"> |
|||
Fájl:DSC07712.JPG|Csetneki csipke a szecesszió jegyében |
|||
Fájl:Girl with Cherry Blossoms - Tiffany Glass & Decorating Company, c. 1890.JPG|Tiffany üveg |
Fájl:Girl with Cherry Blossoms - Tiffany Glass & Decorating Company, c. 1890.JPG|Tiffany üveg |
||
Fájl: |
Fájl:Kerámiadíszítés brüsszeli lakóházon.jpg|Kerámiadíszítés brüsszeli lakóházon |
||
Fájl: |
Fájl:Brüsszel, Elisabeth Park.jpg|Art nouveau kerítéslánc – Elisabeth Park – Brüsszel |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
</center> |
|||
== |
== Szépirodalom == |
||
{{csonk-szakasz}} |
|||
A szépirodalmi szecesszióban elsőrendű szerep jut az esztétikumnak, az események és cselekmények részletekbe menő ábrázolásával szemben. Az irodalmi műveket nagyvonalú, laza szerkesztés, bővített mondatok, jelzőhalmozás, allegóriák, hangulati túlfűtöttség, finomság, a távol-keleti és ó-európai kultúrák motívumai jellemzik. Az irodalmi szecesszió stíluseszményének gyökerei az 1883-ban [[Brüsszel]]ben ''Les Vingts'' (A Huszak) néven alakult csoportosuláshoz köthető. Franciaországban a ''Revue Blanche'', Németországban a ''Jugend,'' a ''Simplicissimus'' és a ''Pan Insel,'' Ausztriában pedig a ''Ver Sacrum'' című lapokhoz kötődő irodalmi kör járult hozzá az irodalmi szecesszió kibontakozásához. Legjelentősebb képviselői közé tartozott a belga [[Maurice Maeterlinck]] és [[Émile Verhaeren]], az angol [[Algernon Charles Swinburne]], az ír [[Oscar Wilde]], a francia [[Paul Claudel]], az osztrák [[Arthur Schnitzler]], [[Hugo von Hofmannsthal]] és [[Rainer Maria Rilke]]. A [[magyar irodalom]]ban elsősorban [[Bródy Sándor (író)|Bródy Sándor]], [[Szomory Dezső]] és [[Krúdy Gyula]] prózájában, illetve [[Ady Endre]], [[Babits Mihály]] és [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] lírájában mutatkoznak meg a szecesszió stílusjegyei.<ref>{{MNL|16|548}}</ref> Bródyt, Krúdyt, Szomoryt egy tágabb körbe, az [[impresszionizmus]]hoz sorolja [[Szerb Antal]], majd Adynál, Babitsnál, Juhász Gyulánál kifejti azt is, hogy nem egyetlen stílusirány letéteményesei.<ref>Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Budapest; Magvető, 1978. {{ISBN|963 270 651 X}} Impresszionizmus lásd 477-482; Ady Endre lásd 486-510., Babits Mihály 510-516. p.</ref> |
|||
== Galéria == |
== Galéria == |
||
<center> |
<gallery class="center"> |
||
Fájl:Kovácsoltvas erkély Brüsszelben.jpg|Art nouveau |
|||
<gallery> |
|||
Fájl:Kovácsoltvas erkély-art nouveau stílus, Brüsszel.jpg|kovácsolt vas |
|||
Fájl:Brerkelyartnouvkovv.JPG|Art nouveau |
|||
Fájl:Kovácsoltvas erkély-art nouveau, Brüsszel.jpg|erkélyek |
|||
Fájl:Kovverkelybxl.JPG|kovácsolt vas |
|||
Fájl:Kovácsoltvas erkély, Brüsszel.jpg|Brüsszelben |
|||
Fájl:Kovverkbxl.JPG|erkélyek |
|||
Fájl:Brüsszeli házfal.jpg|Emléktábla |
|||
Fájl:Kovverkelybxlartnou.JPG|Brüsszelben |
|||
Fájl:Szecessziós megálló, Brüsszel.jpg|Szecessziós buszmegálló – Brüsszel |
|||
Fájl:Hofpaulhankar .JPG|Emléktábla |
|||
Fájl:Horta Múzeum, Brüsszel.jpg|A Horta múzeum lépcsőháza |
|||
Fájl:Bxlstat.JPG|Szecessziós buszmegálló – Brüsszel |
|||
Fájl:Hangszermúzeum, Brüsszel.jpg|Hangszerek háza – utcafront részlet |
|||
Fájl:Artnouveaulakasbelso.JPG|Art nouveau lakásbelső |
|||
Fájl:Budapest 10 Szent László Gimnázium Lechner.JPG|Szecesszió [[Budapest X. kerülete|Kőbányán]]: a [[Szent László Gimnázium (Budapest)|Szent László Gimnázium]] |
|||
Fájl:Hofinstrumreszlet.JPG|Hangszerek háza – utcafront részlet |
|||
Fájl:Szent László Gimnázium.JPG|[[Szent László Gimnázium]], Budapest |
|||
</gallery> |
</gallery> |
||
</center> |
|||
== Források == |
|||
* Alastair Duncan: ''Szecesszió'' - Bp., Glória Kiadó, 2006 - ISBN 963-9283-62-2 |
|||
* Lepsényi Miklós: A magyar stílusú templom (Rárosmulyad) - Élet, 1910 |
|||
* Bartha Zoltán: Az építőművész Bp. 1984/8 |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{ |
{{jegyzetek}} |
||
== Források == |
|||
* Művészeti kislexikon /szerk. Végh János. Budapest; Corvina, 2006. {{ISBN|963 13 55349}} Szecesszió lásd 201-202. p. |
|||
* [[Somorjai Ferenc]]: Művészettörténet. Budapest; Képzőművészeti Kiadó, 2005. A szecesszió lásd 219-225. p. {{ISBN|963 337 001 9}} |
|||
* Alastair Duncan: ''Szecesszió'' - Bp., Glória Kiadó, 2006 - {{ISBN|963-9283-62-2}} |
|||
* Lepsényi Miklós: A magyar stílusú templom (Rárosmulyad) - Élet, 1910 |
|||
* Bartha Zoltán: Az építőművész. Budapest, 1984/8 |
|||
* {{Művészeti lexikon}} |
|||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
*[http://www.britannica.com/art/Art-Nouveau Art nouveau, Encyclopaedia Britannica] |
|||
* [http://szecesszio.lap.hu/ szecesszió lap] |
* [http://szecesszio.lap.hu/ szecesszió lap] |
||
* [http://www.szecesszio.com/ Site and blog all about hungarian secession] |
* [http://www.szecesszio.com/ Site and blog all about hungarian secession] |
||
* [http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/szecesszio.htm enciklopedia.fazekas.hu – A szecesszió] |
* [http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/szecesszio.htm enciklopedia.fazekas.hu – A szecesszió] |
||
* [http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/szakdoli/2003/puskas/nyitolap.html A Szecesszió művészete] |
* [http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/szakdoli/2003/puskas/nyitolap.html A Szecesszió művészete] {{Wayback|url=http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/szakdoli/2003/puskas/nyitolap.html |date=20081013202610 }} |
||
* [http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/26het/muvtori/muvtori26.html Sulinet – A század első felének művészete – szimbolizmus és szecesszió] |
* [http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/26het/muvtori/muvtori26.html Sulinet – A század első felének művészete – szimbolizmus és szecesszió] |
||
* [http://www.sulinet.hu/muvesz/szecesszio/szecesszio.html Sulinet – A szecesszió] |
* [https://web.archive.org/web/20050218102753/http://www.sulinet.hu/muvesz/szecesszio/szecesszio.html Sulinet – A szecesszió] |
||
* [http://lartnouveau.com/ lartnouveau.com ( |
* [http://lartnouveau.com/ lartnouveau.com (français-english-deutsch)] |
||
* [http://www.artnouveau-net.eu Réseau Art Nouveau Network] |
* [http://www.artnouveau-net.eu Réseau Art Nouveau Network] |
||
* [http://perso.orange.fr/artnouveau/ Art Nouveau worldwide] |
* [http://perso.orange.fr/artnouveau/ Art Nouveau worldwide] |
||
* [http://www.inyourpocket.com/poland/krakow/en/feature?id=4246 Art Nouveau in Poland] |
* [https://web.archive.org/web/20061016165852/http://www.inyourpocket.com/poland/krakow/en/feature?id=4246 Art Nouveau in Poland] |
||
* [http://www.csetnekicsipke.hu Csipkék a szecesszió jegyében] |
* [https://web.archive.org/web/20070126082411/http://www.csetnekicsipke.hu/ Csipkék a szecesszió jegyében] |
||
* [http://www.achome.co.uk/vienna/index.php?page=home The Vienna Secession Home] |
* [http://www.achome.co.uk/vienna/index.php?page=home The Vienna Secession Home] |
||
* [http://www.metmuseum.org/toah/hd/artn/hd_artn.htm Metropolitan Museum of Art szecessziós gyűjteménye] |
* [http://www.metmuseum.org/toah/hd/artn/hd_artn.htm Metropolitan Museum of Art szecessziós gyűjteménye] |
||
* [http://www.szecesszio.com/ szecesszio.com (angol nyelvű)] |
* [http://www.szecesszio.com/ szecesszio.com (angol nyelvű)] |
||
* [http://szecesszio.lap.hu/ Szecesszió.lap.hu - linkgyűjtemény] |
* [http://szecesszio.lap.hu/ Szecesszió.lap.hu - linkgyűjtemény] |
||
* [ |
* [https://web.archive.org/web/20170921014834/http://art1900.info/ art1900.info] – Art & Architecture about 1900 in Central Europe |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{Portál| |
{{Portál|Művészet}} |
||
{{Európa építészete}} |
|||
[[Kategória:Szecesszió| ]] |
[[Kategória:Szecesszió| ]] |
A lap jelenlegi, 2024. október 1., 09:37-kori változata
A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. A századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata stílusként nehezen értelmezhető, historizmus- és eklektikaellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a 19. század összekuszálódott végének vagy a 20. század tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló értékeire az 1970-es évektől figyeltek föl. Felmerült többek között az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az avantgárd legkorábbi fázisa. Az irányzatról kialakult negatív vélemények máig nehezítik az értékelést, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy 20. században és napjainkban is a szecesszió fokozatosan, majd egyre tömegesebben a kereskedelmi képzőművészet és a giccs forrásává vált.
A szecesszió kialakulása
[szerkesztés]A szecesszió fogalma először még nem a művészetben, hanem a 19. századi amerikai történelemben lett ismert, ezzel a jelzővel illették ugyanis az Amerikai Konföderációs Államok kiválását, valamint az ezzel kapcsolatos eszméket és az azokat hirdető személyeket.
Az amerikai polgárháború után megszűnő Konföderációval a kifejezés is kissé feledésbe merült, míg harminc évvel később az európai művészvilág révén újra ismertté nem vált, szinte el is feledtetve korábbi szerepét.
A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga latin eredetű (sēcēdō, sēcēdere: kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok).
Első felbukkanása a művészetben John Ruskin (1819–1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra az irodalomról, a festészetről, az építészetről, a szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az Arts and Crafts (magyar nyelven: Művészetek és kézművesség) mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újra felfedezése is.
Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.
Egyéb elnevezései
[szerkesztés]A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az Osztrák–Magyar Monarchiában a Sezession szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő művészek állították ki műveiket), addig Franciaországban az art nouveau („új művészet”), Nagy-Britanniában pedig a modern style („modern stílus”) volt az elfogadott elnevezés (ma az angoloknál is az art nouveau kifejezés használatos). Németországban a Jugendstil (a müncheni „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és a Wellenstil („hullámstílus”), Spanyolországban a Modernismo, Olaszországban a stile floreale („virágos stílus”) és a stile Liberty, az Amerikai Egyesült Államokban pedig a Tiffany style elnevezés terjedt el.
Építészet
[szerkesztés]Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.
Ausztria szecessziós építészete
[szerkesztés]Ausztriában (akkor Osztrák–Magyar Monarchia) a Bécsi Iskola mesterei jutottak vezető szerephez:
- Otto Wagner (1841–1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai.
- Joseph Hoffmann (1870–1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője.
- Adolf Loos: a bécsi Steinerhaus építője.
- Joseph Maria Olbrich: a "Sezession" épülete Bécsben.
A katalán modernisme
[szerkesztés]Európában elsősorban Antoni Gaudí (1852–1926) katalán építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei: a Sagrada Família, a Güell park, a Casa Milà és a Casa Batlló (Barcelona).
A katalán modernizmus további meghatározó egyéniségei Josep Puig i Cadafalch és Lluís Domènech i Montaner voltak.
Angol szecessziós építészet
[szerkesztés]Angol építészek:
- Charles Rennie Mackintosh (1868–1928): a Glasgow-i Művészeti Iskola megépítője
- Henry Hobson Richardson
- Arthur Makmurdo (1851–1942)
- Richard Norman Show
Belgium szecessziós építészete
[szerkesztés]Belga építészek:
- Victor Horta (1861–1947): legnevesebb alkotásai Brüsszelben a Maison Solvay, a Palais d'Aubecq és a Tassel–ház, a Horta Múzeum stb.
- Henry van de Velde (1863–1957): univerzális alkotó, iparművész, építész és festőművész, leghíresebb épületei: Bloemenwerf (Uccle – Hollandia) és Haus Leuring (Sveningen – Hollandia)
- Paul Hankar (1861–1901) szecessziós épületein sok iparművészeti technikát alkalmazott (Hankar házak)
Francia szecessziós építészet
[szerkesztés]Francia építészek:
- Hector Guimard (1867–1942) – a párizsi Metró alkotója
- Émile André (1871–1933) – a Nancy Iskola képviselője
Német szecessziós építészet
[szerkesztés]Német építészek:
- Joseph Maria Olbrich (1867–1908): a bécsi szecessziós csoport egyik alapító tagja, a Darmstadti Művészkolónia létrehozója
- August Endell (1871–1925): a Müncheni Iskola képviselője, jelentős alkotása az Elvira Haus (München)
Magyar szecessziós építészet
[szerkesztés]Magyarországon a szecessziót elsősorban Lechner Ödön (1845–1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Néhány jelentősebb épülete:
- Iparművészeti Múzeum, Budapest IX., Üllői út
- Földtani Intézet, Budapest XIV., Stefánia út
- Postatakarékpénztár, Budapest V., Hold utca (ma a Magyar Államkincstár épülete)[1]
- Városháza, Kecskemét
- Törley-mauzóleum (Budapest)
- Kék templom, Pozsony
- Magyar Szecesszió Háza (állandó kiállítás és kávéház korabeli bútorokkal, Budapest V. Honvéd u. 3).
Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a Felvidéktől a Bácskáig és Erdélyig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Ekkor épült például szecessziós stílusban a kiskunfélegyházi, a szabadkai és a marosvásárhelyi városháza. Az úri középosztály körében divatossá vált a szecesszió, ennek hatására a mezővárosokban élő tehetősebb polgárság igyekezte utánozni őket. Temesváron, Marosvásárhelyen, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Tiszakécskén, Kiskunhalason számos szecessziós lakóházat találunk.
További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek:
- Baumhorn Lipót
- Mintegy 22 zsinagógát tervezett mór-arab-mediterrán elemekkel vegyített szecessziós stílusban, közülük egyik legszebb a szegedi zsinagóga.
- Jakab Dezső és Komor Marcell
- Közigazgatási Palota és Kultúrpalota, Marosvásárhely
- Szabadkai városháza
- Dévai színház
- Iparosotthon, Kecskemét
- Kós Károly
- Kőrössy Albert Kálmán
- A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium épülete
- Tündérpalota, Budapest, Könyves Kálmán körút 40.
- Lajta Béla
- Vakok Intézete, Budapest, Mexikói út 60.
- Magyar Ede
- Márkus Géza
- Medgyaszay István
- Mende Valér
- Morbitzer Nándor és Vas József
- Quittner Zsigmond
- Gresham-palota, Budapest
- Raichle J. Ferenc
- Gróf-palota, Szeged (műemlék)
- Székely László
- Hungária fürdő, mai nevén Neptun fürdő - más néven „Székely Ház”, Temesvár
- Zrumeczky Dezső
- A Fővárosi Állat- és Növénykert számos épülete Kós Károllyal együtt
Festészet, grafika
[szerkesztés]Neves festők, grafikusok, illusztrátorok (válogatás)
[szerkesztés]- Alfons Mucha (1860–1939), cseh festőművész
- Gustav Klimt (1862–1918), osztrák festő, a Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession nevű egyesület alapítója
- Jan Toorop, holland festő
- Katalán festők: Ramón Casas i Carbó (1866–1932), Santiago Rusinol i Prats (1861–1931), Isidre Nonell
- Aubrey Beardsley (1872–1898), angol grafikus, illusztrátor, a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere
- Henri de Toulouse-Lautrec: francia posztimpresszionista festő, grafikai munkásságával a szecesszió előfutára
- További francia festők: (a francia art nouveau a posztimpresszionizmus körébe tartozók) Georges Seurat, Émile Bernard, Georges de Feure, Félix Vallotton, Victor Prouvé
- Stanisław Wyspiański (1869–1907) lengyel festő (egyben drámaíró és költő is)
- Jozef Mehoffer (1869–1946) lengyel festő
Magyar festők, grafikusok (válogatás)
[szerkesztés]- Rippl-Rónai József (1861–1927) – második festői korszakában a legjelentősebb képviselője a stílusirányzatnak
- Vaszary János (1867–1937) szintén posztimpresszionista, de egy korszakában ő is híve az irányzatnak
- Kernstok Károly korai művei és ablaküveg-terveivel kapcsolódik
- Körösfői-Kriesch Aladár (1863–1920) – a gödöllői iskola képviselője
- Nagy Sándor (1869–1951) – a gödöllői iskola képviselője
- Faragó Géza festő, plakáttervező
- Róth Miksa üvegfestő
- Gulácsy Lajos (1882–1932) festményei is rokoníthatók a szecesszióval, bár nem tartozott egy iskolához vagy irányzathoz sem.
- Horti Pál (1865–1907) alkotásai az iparművészet minden ágát (bútor, kerámia- és zománcművészet) képviselik.
Iparművészet
[szerkesztés]A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, a csipkekészítésre, az ötvösművészetre, kisplasztikákra és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére (bútorok) számtalan példa akad a korból.
Neves iparművészek
[szerkesztés]Az Amerikai Egyesült Államokban
[szerkesztés]- Louis Comfort Tiffany (1848–1933)
Angliában
[szerkesztés]- William Morris (1834–1896)
- James Abbott McNeill Whistler (1834–1903) dekoratőr
Franciaországban
[szerkesztés]- Auguste Daum (1854–1909) üveg – és kerámiamunkák
- Émile Gallé (1846–1904) üveg és kerámiamunkák
- Albert Louis Dammouse – kerámiamunkák
- Louis Majorelle (1859–1928) – bútorok készítése
- L. Falise – ötvösművész
- Henri Vever – ékszerész
- René Lalique – üvegművész
Magyarországon
[szerkesztés]- Toroczkai Wigand Ede az építészet mellett az iparművészetnek is kiváló mestere volt, híres nemes anyagokkal díszített (ezüstberakás, rózsa- és cédrusmarketéria) ebédlőszekrénye 1903-ból.
- Kozma Lajos építész iparművészként is jeles alkotó, nevezetes a Rózsavölgyi Zeneműbolt berendezéséhez készített karosszéke, amelynek háttámlájára stilizált növényi díszítményeket faragott, amely egyben a magyar népi művészethez is kötődik.
- Zsolnay Vilmos kerámiáiról híres
- A Herendi Porcelánmanufaktúra a porcelán edényekről és kisplasztikákról nevezetes
- A Szontagh testvérekhez fűződik a csetneki csipke
-
Csetneki csipke a szecesszió jegyében
-
Tiffany üveg
-
Kerámiadíszítés brüsszeli lakóházon
-
Art nouveau kerítéslánc – Elisabeth Park – Brüsszel
Szépirodalom
[szerkesztés]A szépirodalmi szecesszióban elsőrendű szerep jut az esztétikumnak, az események és cselekmények részletekbe menő ábrázolásával szemben. Az irodalmi műveket nagyvonalú, laza szerkesztés, bővített mondatok, jelzőhalmozás, allegóriák, hangulati túlfűtöttség, finomság, a távol-keleti és ó-európai kultúrák motívumai jellemzik. Az irodalmi szecesszió stíluseszményének gyökerei az 1883-ban Brüsszelben Les Vingts (A Huszak) néven alakult csoportosuláshoz köthető. Franciaországban a Revue Blanche, Németországban a Jugend, a Simplicissimus és a Pan Insel, Ausztriában pedig a Ver Sacrum című lapokhoz kötődő irodalmi kör járult hozzá az irodalmi szecesszió kibontakozásához. Legjelentősebb képviselői közé tartozott a belga Maurice Maeterlinck és Émile Verhaeren, az angol Algernon Charles Swinburne, az ír Oscar Wilde, a francia Paul Claudel, az osztrák Arthur Schnitzler, Hugo von Hofmannsthal és Rainer Maria Rilke. A magyar irodalomban elsősorban Bródy Sándor, Szomory Dezső és Krúdy Gyula prózájában, illetve Ady Endre, Babits Mihály és Juhász Gyula lírájában mutatkoznak meg a szecesszió stílusjegyei.[2] Bródyt, Krúdyt, Szomoryt egy tágabb körbe, az impresszionizmushoz sorolja Szerb Antal, majd Adynál, Babitsnál, Juhász Gyulánál kifejti azt is, hogy nem egyetlen stílusirány letéteményesei.[3]
Galéria
[szerkesztés]-
Art nouveau
-
kovácsolt vas
-
erkélyek
-
Brüsszelben
-
Emléktábla
-
Szecessziós buszmegálló – Brüsszel
-
A Horta múzeum lépcsőháza
-
Hangszerek háza – utcafront részlet
-
Szecesszió Kőbányán: a Szent László Gimnázium
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ispánkiné S. Katalin (összeáll.): A Postatakarékpénztár és a Magyar Államkincstár - Összeállítás a Magyar Államkincstár megalakulásának 10. évfordulója alkalmából és tisztelgés Lechner Ödön alkotói emlékének, 2005. (Hozzáférés: 2010. május 18.) „Lecher Ödön élete és munkássága, alkotásainak áttekintő jegyzéke, képek, hátramaradt tervek”[halott link]
- ↑ Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 548. o. ISBN 963-9257-15-X
- ↑ Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Budapest; Magvető, 1978. ISBN 963 270 651 X Impresszionizmus lásd 477-482; Ady Endre lásd 486-510., Babits Mihály 510-516. p.
Források
[szerkesztés]- Művészeti kislexikon /szerk. Végh János. Budapest; Corvina, 2006. ISBN 963 13 55349 Szecesszió lásd 201-202. p.
- Somorjai Ferenc: Művészettörténet. Budapest; Képzőművészeti Kiadó, 2005. A szecesszió lásd 219-225. p. ISBN 963 337 001 9
- Alastair Duncan: Szecesszió - Bp., Glória Kiadó, 2006 - ISBN 963-9283-62-2
- Lepsényi Miklós: A magyar stílusú templom (Rárosmulyad) - Élet, 1910
- Bartha Zoltán: Az építőművész. Budapest, 1984/8
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Art nouveau, Encyclopaedia Britannica
- szecesszió lap
- Site and blog all about hungarian secession
- enciklopedia.fazekas.hu – A szecesszió
- A Szecesszió művészete Archiválva 2008. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Sulinet – A század első felének művészete – szimbolizmus és szecesszió
- Sulinet – A szecesszió
- lartnouveau.com (français-english-deutsch)
- Réseau Art Nouveau Network
- Art Nouveau worldwide
- Art Nouveau in Poland
- Csipkék a szecesszió jegyében
- The Vienna Secession Home
- Metropolitan Museum of Art szecessziós gyűjteménye
- szecesszio.com (angol nyelvű)
- Szecesszió.lap.hu - linkgyűjtemény
- art1900.info – Art & Architecture about 1900 in Central Europe