„Szecesszió” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
15. sor: | 15. sor: | ||
A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az [[Osztrák-Magyar Monarchia|Osztrák-Magyar Monarchiában]] a ''Sezession'' szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő |
A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az [[Osztrák-Magyar Monarchia|Osztrák-Magyar Monarchiában]] a ''Sezession'' szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő |
||
művészek állították ki műveiket), addig [[Franciaország]]ban az '''''Art Nouveau''''' („új művészet”), [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] pedig a ''modern style'' („modern stílus”) volt az elfogadott elnevezés (ma angolul is az ''Art Nouveau'' kifejezés használatos). [[Németország]]ban a '''''Jugendstil''''' ( |
művészek állították ki műveiket), addig [[Franciaország]]ban az '''''Art Nouveau''''' („új művészet”), [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] pedig a ''modern style'' („modern stílus”) volt az elfogadott elnevezés (ma angolul is az ''Art Nouveau'' kifejezés használatos). [[Németország]]ban a '''''Jugendstil''''' (a müncheni „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és a ''Wellenstil'' („hullámstílus”), [[Spanyolország]]ban a ''Modernismo'', [[Olaszország]]ban a ''stile floreale'' („virágos stílus”) és a ''stile Liberty'', az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban pedig a ''Tiffany style'' elnevezés terjedt el. |
||
==Építészet== |
==Építészet== |
A lap 2008. szeptember 8., 16:21-kori változata
A szecesszió a századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti irányzata, stílusként nehezen értelmezhető, historizmus- és eklektikaellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a 19. század összekuszálódott végének vagy a 20. század tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló értékeire az 1970-es évektől figyeltek föl. Felmerült többek között az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az avantgárd legkorábbi fázisa. Az irányzatról kialakult negatív vélemények azonban máig nehezítik az értékelést, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy napjainkban a szecesszió a kereskedelmi festészet és a giccs forrásává vált.
A szecesszió kialakulása
A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga latin eredetű (sēcēdō, sēcēdere: kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok).
Első felbukkanása a művészetben John Ruskin (1819-1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra irodalomról, festészetről, építészetről, szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az Arts and Crafts mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újrafelfedezése is.
Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.
Egyéb elnevezései
A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az Osztrák-Magyar Monarchiában a Sezession szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő művészek állították ki műveiket), addig Franciaországban az Art Nouveau („új művészet”), Nagy-Britanniában pedig a modern style („modern stílus”) volt az elfogadott elnevezés (ma angolul is az Art Nouveau kifejezés használatos). Németországban a Jugendstil (a müncheni „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és a Wellenstil („hullámstílus”), Spanyolországban a Modernismo, Olaszországban a stile floreale („virágos stílus”) és a stile Liberty, az Amerikai Egyesült Államokban pedig a Tiffany style elnevezés terjedt el.
Építészet
Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.
Ausztria szecessziós építészete
Ausztriában (akkor Osztrák–Magyar Monarchia) a Bécsi Iskola mesterei jutottak vezető szerephez:
- Otto Wagner (1841-1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai.
- Joseph Hoffmann (1870-1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője.
- Adolf Loos: a bécsi Steinerhaus építője.
- J. M. Olbrich: "Sezession" épülete
Katalán modernismo
Európában elsősorban Antoni Gaudí (1852-1926) katalán építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei: a Sagrada Família, a Güell park, a Casa Milà és a Casa Batlló (Barcelona).
A katalán modernizmus további meghatározó egyéniségei Joseph Puig i Cadafalch és Domènech i Montaner voltak.
Angol szecessziós építészet
Angol építészek:
- Charles Rennie Mackintosh (1868-1928): a Glasgow-i Művészeti Iskola megépítője
- Henry Hobson Richardson
- Arthur Makmurdo (1851-1942)
- Richard Norman Show
Belgium szecessziós építészete
Belga építészek:
- Victor Horta (1861-1947): legnevesebb alkotásai Brüsszelben a Maison Solvay, a Palais d'Aubecq és a Tassel–ház
- Henry van de Velde (1863-1957): univerzális alkotó, iparművész, építész és festőművész, leghíresebb épületei: Bloemenwerf (Uccle – Hollandia) és Haus Leuring (Sveningen – Hollandia)
- Paul Hankar (1861-1901)
Francia szecessziós építészet
Francia építészek:
- Hector Guimard (1867-1942) – a párizsi Metró alkotója
- Émile André (1871-1933) – a Nancy Iskola képviselője
Német szecesszió építészete
Német építészek:
- Joseph Maria Olbrich (1867-1908): a bécsi szecessziós csoport egyik alapítótagja, a Darmstadti Művészkolónia létrehozója
- August Endell (1871-1925): a Müncheni Iskola képviselője, jelentős alkotása az Elvira Haus (München)
Magyar szecessziós építészet
Magyarországon a szecessziót elsősorban Lechner Ödön (1845-1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Néhány jelentősebb épülete:
- Iparművészeti Múzeum, Budapest IX., Üllői út
- Földtani Intézet, Budapest XIV., Stefánia út
- Postatakarékpénztár, Budapest V., Hold utca (ma a Magyar Nemzeti Bank épülete)
- Városháza, Kecskemét
- Törley-mauzóleum
- Kék templom, Pozsony
Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a Felvidéktől a Bácskáig és Erdélyig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Ekkor épült pl. szecessziós stílusban a kiskunfélegyházi, a szabadkai és a marosvásárhelyi városháza. Az úri középosztály körében divatossá vált a szecesszió, ennek hatására a mezővárosokban élő tehetősebb polgárság igyekezte utánozni őket. Temesváron, Marosvásárhelyen, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Tiszakécskén, Kiskunhalason számos szecessziós lakóházat találunk.
További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek:
- Jakab Dezső és Komor Marcell
- Közigazgatási Palota és Kultúrpalota, Marosvásárhely
- Szabadkai városháza
- Dévai színház
- Kós Károly
- Magyar Ede
- Marschalkó Béla
- Márkus Géza
- Medgyaszay István
- Mende Valér
- Morbitzer Nándor
- Kiskunfélegyházi városháza
- Lajta Béla
- Quittner Zsigmond
- Gresham-palota, Budapest
- Székely László
- Vas Ferenc
- Zrumeczky Dezső
Festészet, grafika
Neves festők, grafikusok, illusztrátorok
- Alfons Mucha (1860-1939), cseh festőművész Képei
- Gustav Klimt (1862-1918), osztrák festő, a Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession nevű egyesület alapítója
- Jan Toorop, holland festő
- katalán festők: Ramón Casas i Carbó (1866-1932), Santiago Rusinol i Prats (1861-1931), Isidre Nonell
- Aubrey Beardsley (1872-1898), angol grafikus, illusztrátor, a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere
- Henri Toulouse-Lautrec: francia posztimpresszionista festő, grafikai munkásságával a szecesszió előfutára
- Francia festők: (a francia art nouveau a posztimpresszionizmus körébe tartozik) Paul Serusier, Emile Bernard, Georges de Feure, Felix Vallotton,Victor Prouvé
- Stanisław Wyspiański (1869-1907) lengyel festő (egyben drámaíró és költő is!)
- Jozef Mehoffer (1869-1946) lengyel festő
Magyar festők, grafikusok
- Rippl-Rónai József (1861-1927) – második festői korszakában a legjelentősebb képviselője a stílusirányzatnak
- Vaszary János (1867-1937) szintén posztimpresszionista, de egy korszakában ő is híve az irányzatnak
- Kernstok Károly korai művei és ablaküveg-terveivel kapcsolódik
- Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) – a gödöllői iskola képviselője
- Nagy Sándor (1869-1951) – a gödöllői iskola képviselője
- Faragó Géza festő, plakáttervező
- Róth Miksa üvegfestő
- Gulácsy Lajos (1882-1932) festményei is rokoníthatók a szecesszióval, bár nem tartozott egy iskolához vagy irányzathoz sem.
Iparművészet
A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, a csipkekészítésre, az ötvösművészetre és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére számtalan példa akad a korból.
Neves iparművészek:
- az Amerikai Egyesült Államokban:
- Louis Comfort Tiffany (1848-1933)
- Angliában:
- William Morris (1834–1896)
- James Abbott McNeill Whistler (1834-1903) dekoratőr
- Franciaországban:
- Auguste Daum (1854–1909) üveg – és kerámiamunkák
- Émile Gallé (1846–1904) üveg és kerámiamunkák
- Albert Louis Dammouse – kerámiamunkák
- Louis Majorelle (1859–1928) – bútorok készítése
- L. Falise – ötvösművész
- Henri Vever – ékszerész
- René Lalique – üvegművész
- Magyarországon:
- Zsolnay Vilmos - kerámia
- Szontagh testvérek - csetneki csipke
Külső hivatkozások
- szecesszió lap
- Site and blog all about hungarian secession
- enciklopedia.fazekas.hu – A szecesszió
- A Szecesszió művészete
- Sulinet – A század első felének művészete – szimbolizmus és szecesszió
- Sulinet – A szecesszió
- lartnouveau.com (francais-english -deutsch)
- Réseau Art Nouveau Network
- Art Nouveau worldwide
- Art Nouveau in Poland
- Alastair Duncan: Szecesszió, Bp., Glória Kiadó, 2006, ISBN 963 9283 62 2
- Csipkék a szecesszió jegyében
- The Vienna Secession Home
- Metopolitan Museum of Art szecessziós gyűjteménye
- szecesszio.com (angol nyelvű)
Szeghalmy Bálint építész: http://parokia.net/template3.php?id=406
-
Art nouveau
-
kovácsolt vas
-
erkélyek
-
Brüsszelben
-
Emléktábla
-
Szecessziós buszmegálló – Brüsszel
-
Art nouveau lakásbelső
-
Hangszerek háza – utcafront részlet