Ugrás a tartalomhoz

„Vasúti építészet Magyarországon” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
12akd (vitalap | szerkesztései)
177 227 szerkesztés
B36Bot (vitalap | szerkesztései)
botok
31 774 szerkesztés
a Tiszai pályaudvar/Gömöri pályaudvar → Miskolc-Tiszai vasútállomás/Miskolc-Gömöri vasútállomás AWB
94. sor: 94. sor:
A század vége a nagy [[Historizáló építészet Magyarországon|historizáló-eklektikus]] pályaudvarok és vasútállomás építési ideje. Korai példák az 1870-es évektől: [[Nyugati pályaudvar|Budapest–Nyugati pályaudvar]], [[Keleti pályaudvar|Budapest–Keleti pályaudvar]]. A vidéki nagy pályaudvarokat ebben az időszakban [[Pfaff Ferenc (építész, 1851–1913)|Pfaff Ferenc]] tervezte, illetve néhány esetben korábbi állomásépületeket bővített ki.<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 68. o.</ref> A korszak épületei közé tartozik a [[Gödöllői királyi váró]] (1882), tervezője [[Ybl Miklós]] vagy [[Rochlitz Gyula (építész)|Rochlitz Gyula]].<ref>https://epiteszforum.hu/a-godollo-kiralyi-varo-rekonstrukcioja</ref> 2011-ben felújították, [[műemlék]]ként látogatható.<ref>https://turizmusgodollo.hu/hu/page/sights/museums/kiralyi-varoterem</ref> A Szombathelyi pályaudvart, akárcsak [[Sopron-Déli pályaudvar]]t, nem Pfaff, hanem [[Posel Gusztáv]] tervezte.<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 78. o.</ref><ref>http://www.vasutallomasok.hu/index.php?o=showlanc&l=7350&f=2400</ref><ref>https://www.bdmk.hu/editor_up2/E_tananyagok/szombathely_dualizmuskori_seta_2020/rkezs_a_vastllomsra.html</ref>
A század vége a nagy [[Historizáló építészet Magyarországon|historizáló-eklektikus]] pályaudvarok és vasútállomás építési ideje. Korai példák az 1870-es évektől: [[Nyugati pályaudvar|Budapest–Nyugati pályaudvar]], [[Keleti pályaudvar|Budapest–Keleti pályaudvar]]. A vidéki nagy pályaudvarokat ebben az időszakban [[Pfaff Ferenc (építész, 1851–1913)|Pfaff Ferenc]] tervezte, illetve néhány esetben korábbi állomásépületeket bővített ki.<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 68. o.</ref> A korszak épületei közé tartozik a [[Gödöllői királyi váró]] (1882), tervezője [[Ybl Miklós]] vagy [[Rochlitz Gyula (építész)|Rochlitz Gyula]].<ref>https://epiteszforum.hu/a-godollo-kiralyi-varo-rekonstrukcioja</ref> 2011-ben felújították, [[műemlék]]ként látogatható.<ref>https://turizmusgodollo.hu/hu/page/sights/museums/kiralyi-varoterem</ref> A Szombathelyi pályaudvart, akárcsak [[Sopron-Déli pályaudvar]]t, nem Pfaff, hanem [[Posel Gusztáv]] tervezte.<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 78. o.</ref><ref>http://www.vasutallomasok.hu/index.php?o=showlanc&l=7350&f=2400</ref><ref>https://www.bdmk.hu/editor_up2/E_tananyagok/szombathely_dualizmuskori_seta_2020/rkezs_a_vastllomsra.html</ref>


A [[Szecessziós építészet Magyarországon|szecesszió]] nem annyira jelent meg a vasúti építészetre, az 1902-ben tervbe vett, de soha fel nem épített [[Budapesti főpályaudvar]]ra születtek ilyen elképzelések.<ref>https://24.hu/kultura/2021/12/21/csodas-szecesszios-palyaudvara-is-lehetne-ma-budapestnek/#</ref> A [[Népies stílusú építészet Magyarországon|népies stílusra]] sincs sok példa (Badacsonytomaj, 1909).<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 47. o.</ref> [[Gerendavázas-kitöltőfalas stílus]]ban épült fel [[Újszeged vasútállomás]]<ref>https://vasutallomasok.hu//kepek/p0017/p0017350.jpg</ref> és [[Kőbánya felső vasútállomás]] régi, ma már szintén nem létező állomásépülete.<ref>http://www.vasutallomasok.hu/index.php?o=showlanc&l=5492&f=1877</ref>
A [[Szecessziós építészet Magyarországon|szecesszió]] nem annyira jelent meg a vasúti építészetre, az 1902-ben tervbe vett, de soha fel nem épített [[Budapesti főpályaudvarra]] születtek ilyen elképzelések.<ref>https://24.hu/kultura/2021/12/21/csodas-szecesszios-palyaudvara-is-lehetne-ma-budapestnek/#</ref> A [[Népies stílusú építészet Magyarországon|népies stílusra]] sincs sok példa (Badacsonytomaj, 1909).<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 47. o.</ref> [[Gerendavázas-kitöltőfalas stílus]]ban épült fel [[Újszeged vasútállomás]]<ref>https://vasutallomasok.hu//kepek/p0017/p0017350.jpg</ref> és [[Kőbánya felső vasútállomás]] régi, ma már szintén nem létező állomásépülete.<ref>http://www.vasutallomasok.hu/index.php?o=showlanc&l=5492&f=1877</ref>


A két világháború közötti időszakban néhány historizáló ([[Neoeklektikus építészet Magyarországon|neoeklektikus]]) állomás épült (pl. [[Szentes vasútállomás|Szentes]], [[Békéscsaba vasútállomás|Békéscsaba]], [[Zalaegerszeg vasútállomás|Zalaegerszeg]], [[Balatonföldvár megállóhely|Balatonföldvár]], [[Bélatelep megállóhely|Fonyód-Bélatelep]]),<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 84-86. o.</ref> és kezdtek megjelenni az első modern kinézetű épületek is ([[Kiskunfélegyháza vasútállomás|Kiskunfélegyháza]], [[Kőbánya alsó megállóhely|Kőbánya alsó]]).<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 87-88. o.</ref>
A két világháború közötti időszakban néhány historizáló ([[Neoeklektikus építészet Magyarországon|neoeklektikus]]) állomás épült (pl. [[Szentes vasútállomás|Szentes]], [[Békéscsaba vasútállomás|Békéscsaba]], [[Zalaegerszeg vasútállomás|Zalaegerszeg]], [[Balatonföldvár megállóhely|Balatonföldvár]], [[Bélatelep megállóhely|Fonyód-Bélatelep]]),<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 84-86. o.</ref> és kezdtek megjelenni az első modern kinézetű épületek is ([[Kiskunfélegyháza vasútállomás|Kiskunfélegyháza]], [[Kőbánya alsó megállóhely|Kőbánya alsó]]).<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 87-88. o.</ref>


A népies stílus kései példája Nagycenk-Hidegség állomásépülete (1930).<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 87. o.</ref>
A népies stílus kései példája Nagycenk-Hidegség állomásépülete (1930).<ref name="Kubinszky 1988">Kubinszky, 1846-1988, i. m., 87. o.</ref>


A [[második világháború]] idején számos régi nagy állomásépület elpusztult, másokat sérüléseik miatt a háború után bontottak el (pl. Székesfehérvár, Győr, Debrecen, Nyíregyháza, Hatvan, Szolnok).
A [[második világháború]] idején számos régi nagy állomásépület elpusztult, másokat sérüléseik miatt a háború után bontottak el (pl. Székesfehérvár, Győr, Debrecen, Nyíregyháza, Hatvan, Szolnok).


{{bővebben|Magyarország elpusztult nevezetes épületeinek listája}}
{{bővebben|Magyarország elpusztult nevezetes épületeinek listája}}


Helyükre a szocializmus időszakában kezdetben funcionalista–modern, 1951-től szocialista–realista–klasszicizáló épületeket emeltek (Dunaújváros, Székesfehévár, Győr, Hatvan).<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 98-100. o.</ref> Az 1950-es évek végétől visszatért a funkcionalizmus („késői funkcionalizmus”), amelyet sokan fukar formavilágú, lapostetők elterjedése és a homlokzati díszítések hiánya, a fehér vagy szürke szína miatt jellegtelen épületeknek tartanak sokan (pl. Debrecen).<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 102. o.</ref> Az 1960-as és 1970-es évek nagy állomásépítkezései elsősorban a MÁV saját tervezőirodája (MÁVTI), néhol az Út-Vasúttervező Vállalat (UVATERV) tervei alapján zajlottak.<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 105. o.</ref> Jelentős alkotás volt az új Déli pályaudvar (1970–1975).<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 112-120. o.</ref>
Helyükre a szocializmus időszakában kezdetben funcionalista–modern, 1951-től szocialista–realista–klasszicizáló épületeket emeltek (Dunaújváros, Székesfehévár, Győr, Hatvan).<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 98-100. o.</ref> Az 1950-es évek végétől visszatért a funkcionalizmus („késői funkcionalizmus”), amelyet sokan fukar formavilágú, lapostetők elterjedése és a homlokzati díszítések hiánya, a fehér vagy szürke szína miatt jellegtelen épületeknek tartanak sokan (pl. Debrecen).<ref name="ReferenceA">Kubinszky, 1846-1988, i. m., 102. o.</ref> Az 1960-as és 1970-es évek nagy állomásépítkezései elsősorban a MÁV saját tervezőirodája (MÁVTI), néhol az Út-Vasúttervező Vállalat (UVATERV) tervei alapján zajlottak.<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 105. o.</ref> Jelentős alkotás volt az új Déli pályaudvar (1970–1975).<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 112-120. o.</ref>


===== Vonatfogadó csarnokok, perontetők =====
===== Vonatfogadó csarnokok, perontetők =====
117. sor: 117. sor:
=== Vasút üzemeltetéshez szükséges egy épületek ===
=== Vasút üzemeltetéshez szükséges egy épületek ===


A szorosan vett felvételi épületek mellett egy-egy vasútállomás területén rendszerint több más, általában kisebb épület kivitelezésére is sor került. Az épületeket három csoportra szokás osztani: felvételi épületek, üzemeltetéshez szükséges épületek, raktárépületek.<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 146. o.</ref> Ezek stílusukban általában követték a főépületeket.
A szorosan vett felvételi épületek mellett egy-egy vasútállomás területén rendszerint több más, általában kisebb épület kivitelezésére is sor került. Az épületeket három csoportra szokás osztani: felvételi épületek, üzemeltetéshez szükséges épületek, raktárépületek.<ref name="ReferenceB">Kubinszky, 1846-1988, i. m., 146. o.</ref> Ezek stílusukban általában követték a főépületeket.


Az üzemeltetéshez a következő épülettípusok tartoztak:
Az üzemeltetéshez a következő épülettípusok tartoztak:
128. sor: 128. sor:
! | Képnév
! | Képnév
|-
|-
| mozdonyszínek, fűtőházak (azon belül körfűtőházak<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 146. o.</ref>
| mozdonyszínek, fűtőházak (azon belül körfűtőházak<ref name="ReferenceB"/>
| normál mozdonyszínek: Bátaszék, Balassagyarmat; körfűtőházak: Zalaegerszeg, Székesfehérvár, Kisterenye, Budapest-Északi
| normál mozdonyszínek: Bátaszék, Balassagyarmat; körfűtőházak: Zalaegerszeg, Székesfehérvár, Kisterenye, Budapest-Északi
| [[Kép:Az_Északi_fűtőház_a_mozdonyfordítóval_(The_Northern_depot_with_the_turntable)_-_panoramio.jpg|70px]]
| [[Kép:Az_Északi_fűtőház_a_mozdonyfordítóval_(The_Northern_depot_with_the_turntable)_-_panoramio.jpg|70px]]
| [[Magyar Vasúttörténeti Park|Északi fűtőház]]
| [[Magyar Vasúttörténeti Park|Északi fűtőház]]
|-
|-
| vonalőrházak<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 147. o.</ref>
| vonalőrházak<ref name="ReferenceC">Kubinszky, 1846-1988, i. m., 147. o.</ref>
|
|
|
|
|
|
|-
|-
| váltóőrházak (az állomások két végén)<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 147. o.</ref>
| váltóőrházak (az állomások két végén)<ref name="ReferenceC"/>
|
|
| [[Kép:Tápiószele vasútállomás16.png|70px]]
| [[Kép:Tápiószele vasútállomás16.png|70px]]
190. sor: 190. sor:


=== Raktározási épületek ===
=== Raktározási épületek ===



Az épületek harmadik csoportját az áru raktározási épületek képezték. Típusai:
Az épületek harmadik csoportját az áru raktározási épületek képezték. Típusai:


* raktárak<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 146. o.</ref>
* raktárak<ref name="ReferenceB"/>
* rakodóponkok (emelt rakodók)<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 146. o.</ref>
* rakodóponkok (emelt rakodók)<ref name="ReferenceB"/>
* állatrakodók<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 146. o.</ref>
* állatrakodók<ref name="ReferenceB"/>
* mérlegházak<ref>http://www.vasutallomasok.hu/kc.php?a=81</ref>
* mérlegházak<ref>http://www.vasutallomasok.hu/kc.php?a=81</ref>


211. sor: 210. sor:
A fentieken kívül a vasútvonalak területén számos műtárgy (műszaki kiegészítő építmény) áll, mint pl. hidak, töltések, bevágások, alagutak, gurítódombok, fordítókorongok stb.
A fentieken kívül a vasútvonalak területén számos műtárgy (műszaki kiegészítő építmény) áll, mint pl. hidak, töltések, bevágások, alagutak, gurítódombok, fordítókorongok stb.


A fő- és mellékvonalak mellett számtalan nagyipari üzembe is vezetett iparvágány. Az ottani építészeti alkotások azonban a gyárépítészet körébe tartoznak.
A fő- és mellékvonalak mellett számtalan nagyipari üzembe is vezetett iparvágány. Az ottani építészeti alkotások azonban a gyárépítészet körébe tartoznak.


{{bővebben|Budapesti gyárak listája}}
{{bővebben|Budapesti gyárak listája}}
219. sor: 218. sor:
[[Fájl:Vonalbezárás térkép.png|thumb|A magyarországi vasútvonal-bezárások áttekintő térképe]]
[[Fájl:Vonalbezárás térkép.png|thumb|A magyarországi vasútvonal-bezárások áttekintő térképe]]


Ugyan a vasúti közlekedés a 20. század második felétől visszaszorulóban, a vasút épületállományát tekintve még mindig az egyik legnagyobb Magyarországon. Az új vagy kisebb részben felújított-korszerűsített épületek mellett számtalan 100-150 éves lepusztult épület áll napi szintű használatban. Jelentős a száma azoknak az épületeknek is, amelyek kikerültek a használatból, azonban elbontásukra különböző okokból nem került sor. Példák használatból kikerülésre:
Ugyan a vasúti közlekedés a 20. század második felétől visszaszorulóban, a vasút épületállományát tekintve még mindig az egyik legnagyobb Magyarországon. Az új vagy kisebb részben felújított-korszerűsített épületek mellett számtalan 100-150 éves lepusztult épület áll napi szintű használatban. Jelentős a száma azoknak az épületeknek is, amelyek kikerültek a használatból, azonban elbontásukra különböző okokból nem került sor. Példák használatból kikerülésre:


* megszűnt vasútvonalak az [[1968-as közlekedéspolitikai koncepció]] (kisforgalmú vasútvonalak forgalmának közútra terelése) következtében
* megszűnt vasútvonalak az [[1968-as közlekedéspolitikai koncepció]] (kisforgalmú vasútvonalak forgalmának közútra terelése) következtében
285. sor: 284. sor:
|-
|-
|korai funkcionalizmus
|korai funkcionalizmus
|Kiskunfélegyháza<br>(1934)<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 87. o.</ref>
|Kiskunfélegyháza<br>(1934)<ref name="Kubinszky 1988"/>
|[[Kép:147-kiskunfélegyháza1.jpg|100px]]
|[[Kép:147-kiskunfélegyháza1.jpg|100px]]
|-
|-
293. sor: 292. sor:
|-
|-
|késői funkcionalizmus
|késői funkcionalizmus
|Debrecen<br>(1958–1960)<ref>Kubinszky, 1846-1988, i. m., 102. o.</ref>
|Debrecen<br>(1958–1960)<ref name="ReferenceA"/>
|[[Kép:Bahnhof, Hauptgebäude, NO Flügel, Gleisseite, 2022 Debrecen.jpg|100px]]
|[[Kép:Bahnhof, Hauptgebäude, NO Flügel, Gleisseite, 2022 Debrecen.jpg|100px]]
|}
|}

A lap 2023. december 27., 21:05-kori változata

A magyarországi vasúti építészet egyik legkiemelkedőbb példája az 1874 és 1877 között épült, eklektikus stílusú budapesti Nyugati pályaudvar

A magyarországi vasúti építészet a magyarországi építészet másfél évszázados múlttal és nagy mennyiségű épületállománnyal rendelkező része. A szócikk nem foglalkozik a városi kötöttpályás villamosok, metrók, fogaskerekűk, siklók és a Budapest környéki helyiérdekű vasútak (HÉV) épületállományával. Vizsgálja ugyanakkor a korábbi, ma már részben megszüntetett, vagy a MÁV kezelésébe vont vidéki HÉV-ek épületanyagát.

Története

Állomásépületek (felvételi épületek)

Régi pályaudvarok,
nagyobb állomások
Kép Név
Budapest–Józsefváros pályaudvar
Budapest–Keleti pályaudvar
Budapest–Nyugati pályaudvar
Bátaszék vasútállomás
Budai indóház (elpusztult)
Cegléd vasútállomás
Celldömölk vasútállomás
Debrecen vasútállomás (elpusztult)
Dombóvár vasútállomás
Füzesabony vasútállomás
[1], [2], [3], [4], [5] Győr vasútállomás (elpusztult)
[6], [7] Hatvan vasútállomás (elpusztult)
Kaposvár vasútállomás
Miskolc-Gömöri pályaudvar
Miskolc-Tiszai pályaudvar
Nyíregyháza vasútállomás (elpusztult)
Pécs vasútállomás
Sátoraljaújhely vasútállomás
[8] Sopron-GYSEV vasútállomás (elpusztult)
Sopron-Déli pályaudvar
Szeged vasútállomás
[9], [10] Székesfehérvár vasútállomás (elpusztult)
Szolnok vasútállomás (elpusztult)
Szombathely vasútállomás
Zalaegerszeg vasútállomás

Magyarországon az 1840-es években kezdődtek a nagy vasúti építkezések. A legkorábbi állomásépületek klasszicista stílusban épültek (pl. Pesti indóház,[1] Sopron-Déli pályaudvar),[2] amelyeket hamar, már az 1850-es években felváltott a romantikus stílus. Romantikus stílusban nagy számú állomás épült, egy részük még napjainkban is áll. Közéjük tartozott a második világháború során elpusztult Budai indóház (1859–1861), a mai Déli pályaudvar elődje is, és a Józsefvárosi pályaudvar (1867). Érdekesség, hogy bár az 1850–1860-as évek építészetére volt jellemző a romantikus stílus, később is épültek ilyen állomásépületek (pl. Karcag, 1880).[3]

Az 1860-as évektől jelentek meg a vasúttársaságok típusépületei (gyakran hibásan MÁV típusépületek, holott a Magyar Királyi Államvasutak csak a 20. század elejére olvasztotta be az egyéb társaságokat), amelyek sablon alapján, általában többféle méretben állomásonként azonos formában épültek fel. Kinézetük alapján legtöbbet nyeregtetővel, és díszítetlen, vakolt falakkal építették meg,[4] de voltak vakolt falú, téglakeretes ajtó és ablaknyílású (pl. Kisterenye vasútállomás,[5] Angyalföld vasútállomás, Dunakeszi vasútállomás) illetve nyerstégla burkolatú változatok (pl. Ács vasútállomás).[6] Ez utóbbiak a kortárs gyárépítészetre jellemző úgynevezett ipari eklektikus stílusra emlékeztettek. Vasúti típusépületek körülbelül fél évszázadon át épültek kisebb állomásokon, az utolsó példák egyike Abaújszántó vasútállomás lehet, amely 1909-re készült el.[7]

A század vége a nagy historizáló-eklektikus pályaudvarok és vasútállomás építési ideje. Korai példák az 1870-es évektől: Budapest–Nyugati pályaudvar, Budapest–Keleti pályaudvar. A vidéki nagy pályaudvarokat ebben az időszakban Pfaff Ferenc tervezte, illetve néhány esetben korábbi állomásépületeket bővített ki.[8] A korszak épületei közé tartozik a Gödöllői királyi váró (1882), tervezője Ybl Miklós vagy Rochlitz Gyula.[9] 2011-ben felújították, műemlékként látogatható.[10] A Szombathelyi pályaudvart, akárcsak Sopron-Déli pályaudvart, nem Pfaff, hanem Posel Gusztáv tervezte.[11][12][13]

A szecesszió nem annyira jelent meg a vasúti építészetre, az 1902-ben tervbe vett, de soha fel nem épített Budapesti főpályaudvarra születtek ilyen elképzelések.[14] A népies stílusra sincs sok példa (Badacsonytomaj, 1909).[15] Gerendavázas-kitöltőfalas stílusban épült fel Újszeged vasútállomás[16] és Kőbánya felső vasútállomás régi, ma már szintén nem létező állomásépülete.[17]

A két világháború közötti időszakban néhány historizáló (neoeklektikus) állomás épült (pl. Szentes, Békéscsaba, Zalaegerszeg, Balatonföldvár, Fonyód-Bélatelep),[18] és kezdtek megjelenni az első modern kinézetű épületek is (Kiskunfélegyháza, Kőbánya alsó).[19]

A népies stílus kései példája Nagycenk-Hidegség állomásépülete (1930).[20]

A második világháború idején számos régi nagy állomásépület elpusztult, másokat sérüléseik miatt a háború után bontottak el (pl. Székesfehérvár, Győr, Debrecen, Nyíregyháza, Hatvan, Szolnok).

Bővebben: Magyarország elpusztult nevezetes épületeinek listája

Helyükre a szocializmus időszakában kezdetben funcionalista–modern, 1951-től szocialista–realista–klasszicizáló épületeket emeltek (Dunaújváros, Székesfehévár, Győr, Hatvan).[21] Az 1950-es évek végétől visszatért a funkcionalizmus („késői funkcionalizmus”), amelyet sokan fukar formavilágú, lapostetők elterjedése és a homlokzati díszítések hiánya, a fehér vagy szürke szína miatt jellegtelen épületeknek tartanak sokan (pl. Debrecen).[22] Az 1960-as és 1970-es évek nagy állomásépítkezései elsősorban a MÁV saját tervezőirodája (MÁVTI), néhol az Út-Vasúttervező Vállalat (UVATERV) tervei alapján zajlottak.[23] Jelentős alkotás volt az új Déli pályaudvar (1970–1975).[24]

Vonatfogadó csarnokok, perontetők

Érdekesség, hogy a 19. században a vasútállomások vágányai és peronjai fölé míves kidolgozottságú fa csarnoktetőket építettek (pl. Nagykanizsa, Debrecen, Miskolc[25] Székesfehérvár). Ezek legtöbbje mára elpusztult, helyüket egyszerűbb vas és beton tetők foglalták el.

  • A régi székesfehérvári vasútállomás perontetője (1920 körüli állapot)
    A régi székesfehérvári vasútállomás perontetője (1920 körüli állapot)
  • Fa perontető, Pestszentlőrinc
    Fa perontető, Pestszentlőrinc
  • Modern beton tető, Zugló
    Modern beton tető, Zugló

Vasút üzemeltetéshez szükséges egy épületek

A szorosan vett felvételi épületek mellett egy-egy vasútállomás területén rendszerint több más, általában kisebb épület kivitelezésére is sor került. Az épületeket három csoportra szokás osztani: felvételi épületek, üzemeltetéshez szükséges épületek, raktárépületek.[26] Ezek stílusukban általában követték a főépületeket.

Az üzemeltetéshez a következő épülettípusok tartoztak:

Épülettípus Példák Kép Képnév
mozdonyszínek, fűtőházak (azon belül körfűtőházak[26] normál mozdonyszínek: Bátaszék, Balassagyarmat; körfűtőházak: Zalaegerszeg, Székesfehérvár, Kisterenye, Budapest-Északi Északi fűtőház
vonalőrházak[27]
váltóőrházak (az állomások két végén)[27] váltóőrház Tápiószele vasútállomás végén
nagyobb szolgálati házak, vasutaslaktanyák Budapest-Rákosrendező (Teleki Blanka u.),[28] Békéscsaba[29] Budapest-Rákos (Keresztúri út), Budapest-Déli, Kelenföld (Vasút u.), Angyalföld (Kámfor u.), Ferencváros (Fék u.) Budapest-Rákosrendező vasutaslaktanya
vasutas lakótelepek Budapest-Podmaniczy út,[30] Budapest-Tatai út,[31] Józsefvárosi-Kőbányai MÁV-telep,[32] Rákospalotai MÁV-telep, Ferencvárosi MÁV-telep, Felsőrákosi MÁV-telep, MÁV tisztviselői lakóházak („Nyolcház”)[33] Budapest-Tatai úti MÁV tisztviselői lakóházak
igazgatósági paloták Budapest-Andrássy út,[34] Pécs[35] Pécs
nyugdíjintézeti paloták Budapest-Andrássy úti Vasutasház,[36] Drechsler-palota MÁV nyugdíjintézeti bérház (Vasutasház), Budapest-Andrássy út
kórházak MÁV kórház[37][38] MÁV kórház
járműjavítók, főműhelyek Északi Járműjavító,[39] Istvántelki Főműhely,[40] Keleti pályaudvar fenntartási műhelye[41] Istvántelki Főműhely
víztornyok Budapest-Tatai út,[42] Zalaegerszeg Budapest-Tatai úti víztorony
kulturális intézmények, múzeumok Közlekedési Múzeum, Magyar Vasúttörténeti Park [az Északi fűtőházból kialakítva], MÁV-Archívum[43] a volt Közlekedési Múzeum (elbontva)
egyéb épületek Budapest-Józsefváros MÁV Anyagvizsgáló Intézet Budapest-Józsefváros MÁV Anyagvizsgáló Intézet

Raktározási épületek

Az épületek harmadik csoportját az áru raktározási épületek képezték. Típusai:

  • raktárak[26]
  • rakodóponkok (emelt rakodók)[26]
  • állatrakodók[26]
  • mérlegházak[44]
  • Régi raktárépület, Angyalföld vasútállomás
    Régi raktárépület, Angyalföld vasútállomás
  • Régi raktárépület, Pestszentlőrinc
    Régi raktárépület, Pestszentlőrinc
  • Régi raktárépület, Nagytétény-Diósd (elbontva)
    Régi raktárépület, Nagytétény-Diósd (elbontva)
  • Sóház, volt raktárépület, Nyugati pályaudvar
    Sóház, volt raktárépület, Nyugati pályaudvar
  • Régi raktárépület, Józsefvárosi pályaudvar
    Régi raktárépület, Józsefvárosi pályaudvar
  • Régi raktárépület, Kőbánya-Alsó
    Régi raktárépület, Kőbánya-Alsó

Építmények

A fentieken kívül a vasútvonalak területén számos műtárgy (műszaki kiegészítő építmény) áll, mint pl. hidak, töltések, bevágások, alagutak, gurítódombok, fordítókorongok stb.

A fő- és mellékvonalak mellett számtalan nagyipari üzembe is vezetett iparvágány. Az ottani építészeti alkotások azonban a gyárépítészet körébe tartoznak.

Bővebben: Budapesti gyárak listája
Bővebben: Magyarországi gyárak listája területi bontásban

Napjainkban

A magyarországi vasútvonal-bezárások áttekintő térképe

Ugyan a vasúti közlekedés a 20. század második felétől visszaszorulóban, a vasút épületállományát tekintve még mindig az egyik legnagyobb Magyarországon. Az új vagy kisebb részben felújított-korszerűsített épületek mellett számtalan 100-150 éves lepusztult épület áll napi szintű használatban. Jelentős a száma azoknak az épületeknek is, amelyek kikerültek a használatból, azonban elbontásukra különböző okokból nem került sor. Példák használatból kikerülésre:

Több épület – állapotuktól függetlenül – műemléki védelem alatt áll.

A kisterenyei körfűtőházat 2008-ban bontották el

Nem állt le ugyanakkor a régi épületállomány elbontása, példák:

Képtár lepusztult vasúti építményekről

  • Budapest–Háros vasútállomás, régi üzemi épület
    Budapest–Háros vasútállomás, régi üzemi épület
  • Régi vasúti őrház a Körvasúton
    Régi vasúti őrház a Körvasúton
  • Kispest vasútállomás régi raktárépület
    Kispest vasútállomás régi raktárépület
  • Régi vasúti őrház a Józsefvárosi pályaudvarnál
    Régi vasúti őrház a Józsefvárosi pályaudvarnál
  • Budapest, Istvántelki Főműhely
    Budapest, Istvántelki Főműhely
  • Vasutas laktanya, Budapest-Ferencváros
    Vasutas laktanya, Budapest-Ferencváros
  • Őrház, Nagykáta
    Őrház, Nagykáta
  • Üzemi épület, Rákos
    Üzemi épület, Rákos
  • Felvételi épület, Rákosrendező
    Felvételi épület, Rákosrendező
  • Felvételi épület, Rákosszentmihály
    Felvételi épület, Rákosszentmihály
  • Felvételi épület, Kelenföld
    Felvételi épület, Kelenföld

Jegyzetek

Állomásépületek stílusok szerint
Stílus Példa Kép
klasszicista stílus Pesti indóház
(1846, elbontva)[52]
romantikus stílus Mezőtúr
(1860)[53]
típusépületek Piliscsaba
(1895)[54]
historizáló-eklektikus Szeged
(1902)[55]
neoeklektikus Zalaegerszeg
(1926)[56]
korai funkcionalizmus Kiskunfélegyháza
(1934)[20]
szocialista–realista–klasszicizáló Székesfehérvár
(1951)[57]
késői funkcionalizmus Debrecen
(1958–1960)[22]
  1. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 10. o.
  2. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 6-7. o.
  3. ↑ https://magyarepitok.hu/mi-epul/2017/09/felujitottak-az-alfold-egyik-legszebb-vasutallomasat
  4. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 14. o.
  5. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 35. o.
  6. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 41. o.
  7. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 46. o.
  8. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 68. o.
  9. ↑ https://epiteszforum.hu/a-godollo-kiralyi-varo-rekonstrukcioja
  10. ↑ https://turizmusgodollo.hu/hu/page/sights/museums/kiralyi-varoterem
  11. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 78. o.
  12. ↑ http://www.vasutallomasok.hu/index.php?o=showlanc&l=7350&f=2400
  13. ↑ https://www.bdmk.hu/editor_up2/E_tananyagok/szombathely_dualizmuskori_seta_2020/rkezs_a_vastllomsra.html
  14. ↑ https://24.hu/kultura/2021/12/21/csodas-szecesszios-palyaudvara-is-lehetne-ma-budapestnek/#
  15. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 47. o.
  16. ↑ https://vasutallomasok.hu//kepek/p0017/p0017350.jpg
  17. ↑ http://www.vasutallomasok.hu/index.php?o=showlanc&l=5492&f=1877
  18. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 84-86. o.
  19. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 87-88. o.
  20. ↑ a b Kubinszky, 1846-1988, i. m., 87. o.
  21. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 98-100. o.
  22. ↑ a b Kubinszky, 1846-1988, i. m., 102. o.
  23. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 105. o.
  24. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 112-120. o.
  25. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 21-24. o.
  26. ↑ a b c d e Kubinszky, 1846-1988, i. m., 146. o.
  27. ↑ a b Kubinszky, 1846-1988, i. m., 147. o.
  28. ↑ https://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/a_haboru_tovabb_szedte_aldozatait_robbanas_rakosrendezon_1945_11_24_en.pdf
  29. ↑ https://csabaihazak.blog.hu/2018/10/01/vonatkiseroi_laktanya
  30. ↑ https://6.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/221108/nem-csoda-ha-nem-ismeros-pedig-ez-keruletben-keszult
  31. ↑ http://egykor.hu/budapest-xiii--kerulet/mav-tisztviselo-hazak/3891
  32. ↑ https://www.travelo.hu/budapest/20220117-magyarorszag-budapest-kobanya-mav-jancsitelep-seta.html
  33. ↑ https://enbudapestem.hu/2021/06/a-lakotelepek-bajos-osei-budapesten-belvarosi-mav-koloniak/
  34. ↑ https://epiteszforum.hu/ugy-maradt-elhagyott-mav-palotak-az-andrassy-uton
  35. ↑ https://www.muemlekem.hu/muemlek/show/12174
  36. ↑ https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-MXBoTGQvMjhMSmRzbXUwbGd5c3RnUT09
  37. ↑ A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930., 264-265. o.
  38. ↑ Déry Attila: Budapest építészeti topográfia 3. VI-VII. kerület – Terézváros, Erzsébetváros, TERC Kft., Budapest, 2006, 511. o.
  39. ↑ http://veke.hu/2007/07/140-eves-az-eszaki-jarmujavito/
  40. ↑ https://welovebudapest.com/cikk/2014/4/14/vonattemeto-a-varos-szelen
  41. ↑ Budapest-Keleti Állomási Végrehajtási Utasítás. mavcsoport.hu. Budapest: MÁV Zrt. (Hozzáférés: 2023. február 5.)
  42. ↑ https://ng.24.hu/foto/onok-kuldtek/2022/09/02/tatai-uti-viztorony-budapest/
  43. ↑ https://www.mavcsoport.hu/mav-szk/archivum
  44. ↑ http://www.vasutallomasok.hu/kc.php?a=81
  45. ↑ http://www.vasutallomasok.hu/kc.php?a=54
  46. ↑ https://szellemvarosok.blog.hu/2016/09/28/a_kelenfoldi_vasutashazak_melyen
  47. ↑ https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/viza/index.html
  48. ↑ https://www.google.com/maps/@47.5667019,19.1118844,3a,69.7y,103.78h,95t/data=!3m6!1e1!3m4!1sqejPje5H96siH1ST3_BcsA!2e0!7i13312!8i6656
  49. ↑ https://www.google.com/maps/@47.3979777,18.9728951,3a,54.3y,293.66h,93.27t/data=!3m6!1e1!3m4!1sjTqqdyIwF18KyTpQ0eAE9w!2e0!7i13312!8i6656
  50. ↑ http://vasutallomasok.hu/index.php?o=showlanc&l=38076&f=3263
  51. ↑ https://www.dehir.hu/debrecen/lebontjak-a-szabadsagtelepi-vasutallomas-epuletet/2014/01/28/
  52. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 6. o.
  53. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 29. o.
  54. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 45. o.
  55. ↑ https://www.delmagyar.hu/eletstilus/2009/05/nagyallomas-szeged
  56. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 84. o.
  57. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 171. o.

Források

  • Kubinszky Mihály – Gombár György: Vasútállomások Magyarországon. Épületek 1846–1988, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1989, ISBN 963-316-267-X
  • Kubinszky Mihály: Régi magyar vasútállomások, Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1986, ISBN 963-132-130-4 (Építészeti hagyományok-sorozat)

Egyéb irodalom

  • Gergely József: 100 éves a Nyugati pályaudvar 1877–1977, MSZMP MÁV Nyugati pályaudvari Bizottsága, Budapest, 1977
  • Postai és vasúti építmények In: Magyarország ipari műemlékei, Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 1981, ISBN 963-562-750-5
  • Kiss Zsuzsa – Kubinszky Mihály – Kummer István: A magyar vasutak építészetének 150 éve In: Fejezetek a 150 éves magyar vasút történetéből 1846–1996, MÁV Rt. Vezérigazgatósága, Budapest, 1996, ISBN 963-708-536-x
  • Az építészet és a magyar vasút. Kell a vasút Európában!, MÁV Rt., Budapest, 1999, ISBN 963-03-792-6
  • Horváth Csaba Sándor – Imre Lászlóné – Majdán János – Varga Gábor (ed.): Ezerarcú vasút II. Fókuszban a vasúti építészet. Magyar vasúttörténeti Alapítvány – Virágmandula Kft., Pécs, 2018,

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vasúti_építészet_Magyarországon&oldid=26727562”