A bárium izotópjai

A természetes bárium (Ba) hat stabil és egy nagyon hosszú élettartamú radioaktív primordiális izotóp keveréke. A bárium-130 instabilitását a közelmúltban fedezték fel geokémiai módszerrel (bomlástermékének, a xenon-130-nak kőzetekben végzett kimutatásával). Ez a nuklid kettős elektronbefogással bomlik (magja két elektront fog be és két neutrínót bocsát ki), felezési ideje 0,5–2,7·10²¹ év (a világegyetem életkorának mintegy 10¹¹-szerese).

A báriumnak a ¹³⁰Ba-on kívül összesen harminchárom radioizotópja ismert, ezek többsége erősen radioaktív, felezési idejük ezredmásodperctől néhány percig terjed – ez alól kivétel a ¹³³Ba (felezési ideje 10,51 év), a ¹³¹Ba (11,5 nap) és a ^137mBa (2,55 perc), utóbbi a maghasadás során keletkező, 30,17 év felezési idejű ¹³⁷Cs bomlásterméke.

A bárium-114-et tartják a legkönnyebb, klaszter-bomlásra képes nuklidnak. Ezen bomlás során a bárium-114 stabil ¹²C mag kibocsátásával ¹⁰²Sn-re bomlik, de mindezidáig még nem figyelték meg ezt a bomlási módot, gyakoriságára felső korlátnak 0,0034%-ot állapítottak meg.

Standard atomtömeg: 137,327(7) u

Táblázat

nuklid jele	Z(p)	N(n)	izotóptömeg (u)	felezési idő^{[m 1]}	bomlási mód(k)^[1]^{[m 2]}	leány- izotóp(ok)^{[m 3]}	magspin	jellemző izotóp- összetétel (móltört)	természetes ingadozás (móltört)
nuklid jele	gerjesztési energia			felezési idő^{[m 1]}	bomlási mód(k)^[1]^{[m 2]}	leány- izotóp(ok)^{[m 3]}	magspin	jellemző izotóp- összetétel (móltört)	természetes ingadozás (móltört)
¹¹⁴Ba	56	58	113,95068(15)	530(230) ms [0,43(+30−15) s]	β⁺, p (99,59%)	¹¹³Xe	0+
					α (0,37%)	¹¹⁰Xe
					β⁺ (0,04%)	¹¹⁴Cs
					CD (< 0,0034%)^{[m 4]}	¹⁰²Sn, ¹²C
¹¹⁵Ba	56	59	114,94737(64)#	0,45(5) s	β⁺	¹¹⁵Cs	(5/2+)#
¹¹⁵Ba	56	59	114,94737(64)#	0,45(5) s	β⁺, p	¹¹⁴Xe	(5/2+)#
¹¹⁶Ba	56	60	115,94138(43)#	1,3(2) s	β⁺	¹¹⁶Cs	0+
¹¹⁶Ba	56	60	115,94138(43)#	1,3(2) s	β⁺, p	¹¹⁵Xe	0+
¹¹⁷Ba	56	61	116,93850(32)#	1,75(7) s	β⁺	¹¹⁷Cs	(3/2)(+#)
					β⁺, α	¹¹³I
					β⁺, p	¹¹⁶Xe
¹¹⁸Ba	56	62	117,93304(21)#	5,2(2) s	β⁺	¹¹⁸Cs	0+
¹¹⁸Ba	56	62	117,93304(21)#	5,2(2) s	β⁺, p	¹¹⁷Xe	0+
¹¹⁹Ba	56	63	118,93066(21)	5,4(3) s	β⁺	¹¹⁹Cs	(5/2+)
¹¹⁹Ba	56	63	118,93066(21)	5,4(3) s	β⁺, p	¹¹⁸Xe	(5/2+)
¹²⁰Ba	56	64	119,92604(32)	24(2) s	β⁺	¹²⁰Cs	0+
¹²¹Ba	56	65	120,92405(15)	29,7(15) s	β⁺ (99,98%)	¹²¹Cs	5/2(+)
¹²¹Ba	56	65	120,92405(15)	29,7(15) s	β⁺, p (0,02%)	¹²⁰Xe	5/2(+)
¹²²Ba	56	66	121,91990(3)	1,95(15) perc	β⁺	¹²²Cs	0+
¹²³Ba	56	67	122,918781(13)	2,7(4) perc	β⁺	¹²³Cs	5/2(+)
¹²⁴Ba	56	68	123,915094(13)	11,0(5) perc	β⁺	¹²⁴Cs	0+
¹²⁵Ba	56	69	124,914473(12)	3,5(4) perc	β⁺	¹²⁵Cs	1/2(+#)
¹²⁶Ba	56	70	125,911250(13)	100(2) perc	β⁺	¹²⁶Cs	0+
¹²⁷Ba	56	71	126,911094(12)	12,7(4) perc	β⁺	¹²⁷Cs	1/2+
^127mBa	80,33(12) keV			1,9(2) s	IT	¹²⁷Ba	7/2−
¹²⁸Ba	56	72	127,908318(11)	2,43(5) nap	β⁺	¹²⁸Cs	0+
¹²⁹Ba	56	73	128,908679(12)	2,23(11) óra	β⁺	¹²⁹Cs	1/2+
^129mBa	8,42(6) keV			2,16(2) óra	β⁺	¹²⁹Cs	7/2+#
^129mBa	8,42(6) keV			2,16(2) óra	IT	¹²⁹Ba	7/2+#
¹³⁰Ba^{[m 5]}	56	74	129,9063208(30)	1,6(±1,1)·10²¹ év	kettős EC	¹³⁰Xe	0+	0,00106(1)
^130mBa	2475,12(18) keV			9,54(14) ms	IT	¹³⁰Ba	8−
¹³¹Ba	56	75	130,906941(3)	11,50(6) nap	β⁺	¹³¹Cs	1/2+
^131mBa	187,14(12) keV			14,6(2) perc	IT	¹³¹Ba	9/2−
¹³²Ba	56	76	131,9050613(11)	Látszólag stabil^{[m 6]}			0+	0,00101(1)
¹³³Ba	56	77	132,9060075(11)	10,51(5) év	EC	¹³³Cs	1/2+
^133mBa	288,247(9) keV			38,9(1) óra	IT (99,99%)	¹³³Ba	11/2−
^133mBa	288,247(9) keV			38,9(1) óra	EC (0,0096%)	¹³³Cs	11/2−
¹³⁴Ba	56	78	133,9045084(4)	Stabil^{[m 7]}			0+	0,02417(18)
¹³⁵Ba	56	79	134,9056886(4)	Stabil^{[m 7]}			3/2+	0,06592(12)
^135mBa	268,22(2) keV			28,7(2) óra	IT	¹³⁵Ba	11/2−
¹³⁶Ba	56	80	135,9045759(4)	Stabil^{[m 7]}			0+	0,07854(24)
^136mBa	2030,466(18) keV			308,4(19) ms	IT	¹³⁶Ba	7−
¹³⁷Ba	56	81	136,9058274(5)	Stabil^{[m 7]}			3/2+	0,11232(24)
^137m1Ba	661,659(3) keV			2,552(1) perc	IT	¹³⁷Ba	11/2−
^137m2Ba	2349,1(4) keV			0,59(10) µs			(17/2−)
¹³⁸Ba^{[m 8]}	56	82	137,9052472(5)	Stabil^{[m 7]}			0+	0,71698(42)
^138mBa	2090,54(6) keV			800(100) ns			6+
¹³⁹Ba^{[m 8]}	56	83	138,9088413(5)	83,06(28) perc	β⁻	¹³⁹La	7/2−
¹⁴⁰Ba^{[m 8]}	56	84	139,910605(9)	12,752(3) nap	β⁻	¹⁴⁰La	0+
¹⁴¹Ba^{[m 8]}	56	85	140,914411(9)	18,27(7) perc	β⁻	¹⁴¹La	3/2−
¹⁴²Ba^{[m 8]}	56	86	141,916453(7)	10,6(2) perc	β⁻	¹⁴²La	0+
¹⁴³Ba^{[m 8]}	56	87	142,920627(14)	14,5(3) s	β⁻	¹⁴³La	5/2−
¹⁴⁴Ba^{[m 8]}	56	88	143,922953(14)	11,5(2) s	β⁻	¹⁴⁴La	0+
¹⁴⁵Ba	56	89	144,92763(8)	4,31(16) s	β⁻	¹⁴⁵La	5/2−
¹⁴⁶Ba	56	90	145,93022(8)	2,22(7) s	β⁻ (99,98%)	¹⁴⁶La	0+
¹⁴⁶Ba	56	90	145,93022(8)	2,22(7) s	β⁻, n (0,02%)	¹⁴⁵La	0+
¹⁴⁷Ba	56	91	146,93495(22)#	0,893(1) s	β⁻ (99,94%)	¹⁴⁷La	(3/2+)
¹⁴⁷Ba	56	91	146,93495(22)#	0,893(1) s	β⁻, n (0,06%)	¹⁴⁶La	(3/2+)
¹⁴⁸Ba	56	92	147,93772(9)	0,612(17) s	β⁻ (99,6%)	¹⁴⁸La	0+
¹⁴⁸Ba	56	92	147,93772(9)	0,612(17) s	β⁻, n (0,4%)	¹⁴⁷La	0+
¹⁴⁹Ba	56	93	148,94258(21)#	344(7) ms	β⁻ (99,57%)	¹⁴⁹La	3/2−#
¹⁴⁹Ba	56	93	148,94258(21)#	344(7) ms	β⁻, n (0,43%)	¹⁴⁸La	3/2−#
¹⁵⁰Ba	56	94	149,94568(43)#	300 ms	β⁻	¹⁵⁰La	0+
¹⁵⁰Ba	56	94	149,94568(43)#	300 ms	β⁻, n (ritka)	¹⁴⁹La	0+
¹⁵¹Ba	56	95	150,95081(43)#	200# ms [>300 ns]	β⁻	¹⁵¹La	3/2−#
¹⁵²Ba	56	96	151,95427(54)#	100# ms	β⁻	¹⁵²La	0+
¹⁵³Ba	56	97	152,95961(86)#	80# ms	β⁻	¹⁵³La	5/2−#

↑ A világegyetem koránál hosszabb felezési idejű (csaknem stabil) izotópok félkövérrel vannak kiemelve
↑ Rövidítések:
CD: Klaszter-bomlás
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet
↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve, a majdnem stabilak (melyek felezési ideje a világegyetem koránál hosszabb) félkövér dőlttel vannak jelölve
↑ A várakozások szerint klaszter-bomlásra képes, de ezt a bomlási módot még nem figyelték meg
↑ Primordiális radionuklid
↑ A várakozások szerint β⁺β⁺-bomlással ¹³²Xe-vé alakul több mint 300·10¹⁸ év felezési idővel
↑ ^a ^b ^c ^d ^e Elméletileg spontán maghasadásra képes
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g Hasadási termék

Megjegyzések

Ismeretesek olyan geológiai minták, amelyek izotóp-összetétele a szokásos értékeken kívül van. Az atomtömeg bizonytalansága ezeknél meghaladhatja a jelzett hibahatárt.
A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.

Hivatkozások

↑ http://www.nucleonica.net/unc.aspx

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of barium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
Izotóp-összetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló
A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
A ¹³⁰Ba felezési idejére szolgáló információk forrása:
- A. P. Meshik, C.M. Hohenberg, O.V. Pravdivtseva, and Ya.S. Kapusta (2001). „Weak decay of ¹³⁰Ba and ¹³²Ba: Geochemical measurements”. Physical Review C 64 (3), 035205 [6 pages]. o. DOI:10.1103/PhysRevC.64.035205.
- M. Pujol, B. Marty, P. Burnard and P. Philippot (2009). „Xenon in Archean barite: Weak decay of ¹³⁰Ba, mass-dependent isotopic fractionation and implication for barite formation”. Geochimica et Cosmochimica Acta 73 (22), 6834–6846. o. DOI:10.1016/j.gca.2009.08.002.

A cézium izotópjai	A bárium izotópjai	A lantán izotópjai
Izotópok listája

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] A világegyetem koránál hosszabb felezési idejű (csaknem stabil) izotópok félkövérrel vannak kiemelve

[3] Rövidítések:
CD: Klaszter-bomlás
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet

[4] A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve, a majdnem stabilak (melyek felezési ideje a világegyetem koránál hosszabb) félkövér dőlttel vannak jelölve

[5] A várakozások szerint klaszter-bomlásra képes, de ezt a bomlási módot még nem figyelték meg

[6] Primordiális radionuklid

[7] A várakozások szerint β⁺β⁺-bomlással ¹³²Xe-vé alakul több mint 300·10¹⁸ év felezési idővel

[SF-8] Elméletileg spontán maghasadásra képes

[FP-9] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g Hasadási termék

[2] ttp://www.nucleonica.net/unc.aspx

[m 1]

[1]

[m 2]

[m 3]

[m 4]

[m 5]

[m 6]

[m 7]

[m 8]