Ugrás a tartalomhoz

Almati

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Alma-Ata szócikkből átirányítva)
Almati (Алматы)
Almati címere
Almati címere
Almati zászlaja
Almati zászlaja
Közigazgatás
Ország Kazahsztán
Alapítás éve1854
PolgármesterErbolat Dosaev
Irányítószám050000–050063
Körzethívószám+7 727
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1 916 822 fő (2020)[1]
Népsűrűség4,152 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság500–1700 m
Terület324.8 km²
IdőzónaUTC+6 (UTC)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 14′ 24″, k. h. 76° 54′ 54″43.240000°N 76.915000°EKoordináták: é. sz. 43° 14′ 24″, k. h. 76° 54′ 54″43.240000°N 76.915000°E
Almati weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Almati témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Almati (kazakul: Алматы / Almatı, oroszul: Алма-Ата / Alma-Ata) Kazahsztán legnagyobb városa, 1997-ig fővárosa.

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 2010 és 2022 között
Lakosok száma
1 391 095
1 414 017
1 450 327
1 475 579
1 703 500
1 806 833
1 916 822
1 977 011
2 135 365
201020112012201320162018202020212022
Adatok: Wikidata

Történelem

[szerkesztés]
Almati helységnévtáblája

A név eredete

[szerkesztés]

Az "almaty" szó kazah nyelven annyit tesz, hogy "almafák közt nőtt".[2]

A Karl Marx utca 1921-ben

Rövid történelem

[szerkesztés]

A város első írásos emléke egy 684-ből való ezüst dirhamon szerepel. A 14. században a mongol uralom alá került, majd 1854. február 14-én elfoglalták az oroszok. Ekkor a város lakossága 5000 fő volt. 1929-től a Kazah Szocialista Köztársaság, majd 1991–1997 között a független Kazahsztán fővárosa volt.

A Kazah Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa első ízben 1994. július 6-án döntött arról, hogy a fővárost Akmolába helyezzék át, amire végül Nurszultan Nazarbajev elnök 1997. október 20-i rendeletével került sor. A kormányzati szervek költözése 1997 decemberében kezdődött.[3]

A költözés indoka hivatalosan az volt, hogy Almati periférikus fekvésénél és fejlődési korlátainál fogva (domborzati beszorítottsága, úthálózat túlterheltsége, környezeti problémák) kevéssé alkalmas fővárosnak, míg Akmola nagy területe, központi elhelyezkedése, fejlett infrastruktúrája és kedvező környezeti állapota folytán megfelelő erre a szerepkörre.[4] A döntésben ugyanakkor az is szerepet játszhatott, hogy a függetlenné vált, de többnemzetiségű Kazahsztán döntően oroszok lakta északi részét erősebben az országhoz kössék, elejét véve az irredenta törekvések megerősödésének. A főváros áthelyezése jelentős költségei miatt nem osztatlanul népszerű a kazah társadalom körében.[5]

Éghajlat

[szerkesztés]

A város éghajlata az országhoz hasonlóan kontinentális, amelyet a tengerszint feletti magasság és a hegy-völgyi szél is befolyásol.

A sarkvidéki légtömegek jószerivel akadály nélkül áramolnak északról délre, emiatt a tél hideg, de déli fekvése miatt Almatiban enyhébb, mint Nur-Szultan vagy Ulánbátor esetében. A hideget a Közép-Ázsia sivatagaiból származó meleg légáramlatok csillapítják.

A nyári hőséget többnyire csillapítja a város magas tszf. fekvése.

Almati éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)0,72,28,717,322,427,530,029,424,216,38,22,315,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−8,4−7,0−1,06,011,015,818,017,011,54,6−1,3−6,45,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)34437510710557473027605642683
Forrás: [6][7]


Közlekedés

[szerkesztés]
Almati metró

A városban 2014-ben Norman Foster irodája által tervezett buszmegálló várókat telepítettek.[8]

2011 decemberében nyitották meg a metró első vonalát 9 állomással.

Kultúra

[szerkesztés]

Színházak

[szerkesztés]
  • Állami akadémiai színház (opera) és (balett). Abai a neve.
  • Auezov színház
  • Állami Lermotov akadémiai színház (dráma)
  • Sambil filharmónia
Szmog Almati felett
Orosz ortodox székesegyház

Múzeumok

[szerkesztés]
  • Központi állami múzeum
  • Állami Kastejev művészetmúzeum
  • Köztársasági Ykylas múzeum
  • Köztársasági irodalom múzeum
  • Központi könyvmúzeum
  • Archeológiai múzeum
  • Umaj művészetmúzeum
  • Városi történelmi múzeum
  • M. Auesov és D. Kunajev háza

Egyetemek

[szerkesztés]
  • Al-Farabi Egyetem
  • Abai egyetem
  • Technikai Satpajev Egyetem
  • Újságírói egyetem
  • Közép-Ázsiai egyetem
  • Kazah-Német egyetem
  • Kazah-brit egyetem
  • Kazah-amerikai egyetem
  • Közgazdasági egyetem
  • Technológiai egyetem
  • Kainar Egyetem
  • Agrár egyetem
  • Turan egyetem
  • Televízió és Mozi Egyetem
  • S.D. Asfendiyarov Orvostudományi Egyetem [1] Archiválva 2013. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Partnervárosok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://stat.gov.kz/api/getFile/?docId=ESTAT354434
  2. Archivált másolat. [2013. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 1.)
  3. Main (angol nyelven). Statistical Department of Astana, 2011. [2015. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
  4. The history of Astana (angol nyelven). Asztana, 2013. február 26. [2014. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
  5. Kádár József (2003). „[cikk.php Irány Astana: Nacionalista indítékok Kazahsztán új fővárosának építésében]”. Kisebbségkutatás (1). (Hozzáférés: 2014. december 29.) 
  6. pogoda.ru
  7. NOAA
  8. Dinara Urazova: Norman Foster designs bus stops for Kazakhstan (angol nyelven). Tengri News, 2014. október 14. (Hozzáférés: 2014. december 29.)

További információk

[szerkesztés]