Ameni Kemau piramisa
| Ameni Kemau piramisa | |
 | |
| A piramis alépítményei | |
| Építtető: Ameni Kemau | |
| Épült | i. e. 1790 körül[1] |
| Típusa | valódi piramis (mára romokban) |
| Magassága | 35 méter |
| Alap élhossza | 52 méter |
| Elhelyezkedése | |
 Ameni Kemau piramisa
Pozíció Egyiptom térképén
| |
 é. sz. 29° 46′ 54″, k. h. 31° 13′ 17″29.781667°N 31.221389°EKoordináták: é. sz. 29° 46′ 54″, k. h. 31° 13′ 17″29.781667°N 31.221389°E | |
Ameni Kemau piramisa az ókori egyiptomi XIII. dinasztia elejének egyik uralkodója, Ameni Kemau nyughelye. Dahsúr déli részén található; i. e. 1790 körül épült.[1] Talaj feletti részét teljesen széthordták, alépítményei azonban erősen károsodott állapotban bár, de fennmaradtak. A piramist Charles Arthur Musès fedezte fel 1957-ben, és ő is tárta fel 1968-ban. A piramis eredetileg 35 méter magas volt, alapjának oldalhossza 52 m. A sírkamra egyetlen hatalmas kvarcittömbből állt, hasonlóan III. Amenemhat piramisához, ebbe vésték a mélyedést a szarkofág és a kanópuszedények számára.[2]
Felfedezése és feltárása
[szerkesztés]Ameni Kemau piramisának legkorábbi említése Al-Makrizi középkori arab történész Egyiptom földrajza és történelme című könyvében fordul elő, a dahsúri piramisok leírásánál.[3] A piramist 1957-ben Charles Arthur Musès csapata fedezte fel újra.[4] 1968-ban Vito Maragioglio és Celeste Rinaldi építészeti szempontból vizsgálták meg a piramist.[5] A király temetkezési kellékeinek maradványait Nabil Swelim és Aidan Dodson publikálta 1998-ban.[6]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Kim Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800-1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997
- ↑ Mark Lehner: The Complete Pyramids, London: Thames and Hudson (1997), p.185 ISBN 0-500-05084-8.
- ↑ Taqi al-Din Ahmad Al-Maqrizi: Geography and History of Egypt, online (franciául).
- ↑ Robert Schiestl: Pottery from Pyramids of the 13th Dynasty in the Dahshur Region: Survey in Dahshur 2006 in: Bulletin de Liaison de la Céramique Egyptienne 23 (2012), Institut Français d'Archéologie Orientale ISBN 978-2-7247-0635-2, pp. 51–62 [1]
- ↑ V. Maragioglio, C. Rinaldi: Note sulla piramide di Ameny ‘Amu, Orientalia n.s. 37 (1968), pp. 325–338
- ↑ Nabil Swelim, Aidan Mark Dodson: On the Pyramid of Ameny-Qemau and its Canopic Equipment, Mitteilungen des Deutschen Archäologischen Instituts, 1998, p. 319–334.