Antti Jalava
| Antti Jalava | |
 | |
| Született | Antti Almberg 1846. július 18.[1] Masku |
| Elhunyt | 1909. július 3. (62 évesen)[2][3] Helsinki |
| Állampolgársága | Finn Nagyhercegség[4] |
| Nemzetisége | finn |
| Házastársa | Alma Jalava (1875 – nem ismert)[5] |
| Gyermekei | Ilona Jalava |
| Foglalkozása | író irodalomtörténész nyelvész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Antti Jalava témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Anton (Antti) Fredrik Jalava (Almberg) (Finnország, Masku, 1846. július 18. – Helsinki, 1909. július 3.) finn tanár, író, irodalomtörténész, nyelvész, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1902).
A magyar irodalom finnországi ismertetője, a finn-magyar kapcsolatok egyik megalapozója.
Életútja
[szerkesztés]Erik Anton Almberg és Erika Landell fia a Turkuhoz közeli Masku településen született. Később felvett írói neve: Jalava. A turkui középiskola után (1863) az egyetemen filozófiát végzett, (finn nyelvből August Ahlqvist tanítványa volt), magiszteri fokozatot ért el (1869). 1869–1870-ben az Uusi Suometar című finn hírlap főszerkesztője és később is évtizedeken át a lap munkatársa volt. Újságíróként Matti néven vált ismertté; az aktualitásokról szóló „helsinki levelei” mellett a lapban számos magyar vonatkozású cikke, útilevele jelent meg. Helsinki különböző középiskoláiban a finn nyelv tanáraként dolgozott.
1874-1875-ben ösztöndíjjal tanulmányutat tett Ausztriában, Csehországban és hazánkban. 1881-ben, 1886-ban, 1896-ban, 1899-ben és 1903-ban is járt Magyarországon. 1881-től 1909-ben bekövetkezett haláláig a magyar nyelv lektora volt a Helsinki Egyetemen.[6]
A szenátus forditójaként és nyomdájának vezetőjeként, az országgyűlés paraszti rendjének tolmácsaként is dolgozott. Vezetői szerepet vállalt a Finn Irodalmi Társaság nyelvtudományi bizottságának irányításában, a Finn Színház munkájában és egyéb szervezetekben is.
A Magyar Történelmi Társulat 1877-ben megválasztotta tiszteleti tagjának, 1880-ban pedig a Kisfaludy Társaság és 1902-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának.
Munkái
[szerkesztés]- Unkarin maa ja kansa (Magyarország és népe, Helsingfors, 1876)
- Unkarin kielen oppikirja (Magyar nyelvtan, Helsingfors, 1880, Szinnyei Józseffel együtt)
- Unkarin Albumi (Magyar album, Helsingfors, 1881)
- Unkari (Magyarország, Helsingfors, 1882-1883)
- Egy epizód a Kalevalából (magyarul, a Kisfaludy Társaság 21. évkönyvében)
- Tapani Széchenyi; Kansanvalistus-Seuran Kustantama, Helsinki, 1901 (Elämäkertoja)
- Frans Deák; Kansanvalistus-Seuran Kustannuksella, Helsinki, 1902 (Elämäkertoja)
- Unkari Uudistanut Matti Kivekäs Stenbäck; Kansanvalistusseura, Helsinki 1910
Finn nyelvre fordította Jókai Mór több munkáját, köztük Az új földesúr című regényét, A kedves atyafiakat és a Szerelem bolondjait, a finn színház számára pedig Tóth Ede A falu rossza és a Nők az alkotmányban című népszínművét. Megírta külön monográfiákban Széchenyi István (1901) és Deák Ferenc (1902) életét, továbbá történeti méltatást írt Görgei honvédtábornokról..
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Anton (Antti) Fredrik Almberg (→ Jalava), http://ylioppilasmatrikkeli.helsinki.fi/1853-1899/henkilo.php?id=18247
- ↑ finn Wikipédia (finn nyelven)
- ↑ student register of the University of Helsinki 1853–1899 (finn és svéd nyelven). Helsinki Egyetem
- ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2012. október 24. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ inferred from timeline of events
- ↑ Sirkka Saarinen (Turku): A magyar nyelv (és kultúra) oktatása a finn egyetemeken (In: A magyar nyelv idegenben. Előadások az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, 2001. Hozzáférés: 2018-10-31)
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Jalava Antti, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2018. október 31.
- Révai nagy lexikona X kötet (Hérold–Jób). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1914. 753. o. MEK: 753. oldal
- Chalupka Rezső (1892). Jókai Mór a finn irodalomban (PDF). Irodalomtörténeti Közlemények 2. évfolyam (2. szám), 160. o.
- Viljo Tervonen: Kulturális kapcsolataink építői a XIX. században (Kubinyi Kata fordítása) Archiválva 2018. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2018-10-31)
- Szinnyei József: Jalava Antal külső tag emlékezete; Akadémia, Bp., 1916 (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek)
