Baucár
| Baucár (Băuțar) | |
 | |
| A 19. század közepén épült horizontális vízimalom Baucárról, a kolozsvári skanzenban | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Baucár |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 327015 |
| Körzethívószám | 0255 |
| SIRUTA-kód | 51341 |
| Népesség | |
| Népesség | 1199 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Népsűrűség | 6,38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 240 m |
| Terület | 187,98 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 31′, k. h. 22° 34′45.516667°N 22.566667°EKoordináták: é. sz. 45° 31′, k. h. 22° 34′45.516667°N 22.566667°E | |
 | |
| Baucár weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Baucár (románul: Băuțar vagy Bouțar) falu Romániában, Erdélyben, Krassó-Szörény megyében. Alsó- és Felsőbaucár egyesítésével keletkezett, 1977 előtt.
Földrajz
[szerkesztés]Fekvése
[szerkesztés]Az Erdélyi Vaskapu nyugati oldalán, a Temes mellékvize, a Bisztra partján, de még a történeti Erdélyben fekszik, északon a Pojána Ruszka, délen a Szárkó-hegység tömbje között. A 68-as főút szeli át, pont félúton található Karánsebes és Hátszeg között, mindkét várostól 35-35 kilométerre.
Éghajlata
[szerkesztés]Éghajlata kontinentális, az évi átlaghőmérséklet 8 °C körül mozog.
Népessége
[szerkesztés]Általános adatok
[szerkesztés]Figyelembe véve, hogy a mai falu Alsó- és Felsőbaucár egyesítésével keletkezett az 1970-es években és hogy 1956 között Alsóbaucárból kivált Cornișoru/Strimba, a népesség száma 1850 óta nem változott lényegesen. 1977-ig lassan emelkedett, azóta valamelyest csökkent.
Etnikai és vallási megoszlás
[szerkesztés]- Alsó- és Felsőbaucárnak 1850-ben összesen 1472 lakosa volt, közülük 1394 román és 66 cigány nemzetiségű; 1460 görög és tizenkét római katolikus vallású.
- 2002-ben 1474 lakosából 1472 volt román nemzetiségű; 1255 ortodox és 209 baptista vallású.
Története
[szerkesztés]1750-ben említették először, Bouzar néven. 1785-ben 112 házas és 123 nőtlen vagy özvegy férfit, 1790-ben 1048 görögkatolikus hívőt számoltak össze benne.[1] Közigazgatásilag 1811-ben vált ketté Alsó- és Felsőbaucárra, előbbi központja a hagyomány szerint eredetileg a Márga vize mellett feküdt. A felsőbaucáriak hagyományos neve „vălățeni”, az alsóbaucáriaké „ciuleni”.[2] Története első kétszáz évében Hunyad vármegye része volt, csupán az 1968-as közigazgatási rendezéskor csatolták Krassó-Szörény megyéhez. A szocializmus alatt határában csillámpalát bányásztak.
Híres emberek
[szerkesztés]- Felsőbaucáron született 1885-ben Beron Gyula festőművész, grafikus.
Képek
[szerkesztés]-
Leopold Adler/Adler Lipót felvételei a 20. század elejéről: Alsóbaucári női viselet -
-
Tánchoz öltözve -
Körmenet
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
