Dzsunnin japán császár
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a japán nyelvű nevek nem minden esetben a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kell javítani őket. |
Dzsunnin | |
Japán császára | |
Dzsunnin császár | |
Elődje | Kóken japán császárnő |
Utódja | Kóken japán császárnő |
Korszak | Tenpjó-hódzsi |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | japán császári ház |
Született | 733 |
Elhunyt | 770 Awaji Province |
Nyughelye | Avadzsi no miszaszagi (Avadzsi, Hjógo prefektúra) |
Édesapja | Toneri |
Édesanyja | Tagima no Yamashiro |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Awata no Morone |
Gyermekei | Abe-naishinnō |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dzsunnin japán császár (淳仁天皇; Hepburn: Junnin-tennō ) Japán 47.[1] császára a hagyományos öröklési rend szerint.[2] Toneri herceg hetedik fia, és Temmu császár unokája, uralkodása 758-tól 764-ig tartott.[3]
Általános tudnivalók
[szerkesztés]Trónra kerülése előtt a neve (imina) Ōi-shinnō (Ōi-no-ō) volt. Ő volt a hetedik fia Toneri hercegnek, aki Temmu császár fia volt. Habár hároméves korában apja elhunyt, nem adatott neki semmilyen udvari tisztség vagy cím. A régebbi japán dokumentumokban gyakran Haiteiként (廃帝), azaz trónra nem került uralkodóként is megemlítik. A halála utáni „Dzsunnin császár” nevet Meidzsi császár adta neki ezer évvel később.
Trónra kerülése és uralkodása
[szerkesztés]757-ben Kóken császárnő, a harmad-unokatestvére jelölte ki őt koronahercegnek Funado herceg helyett, akit Sómu császár akarata szerint jelöltek ki a helyére. Kóken-tennó uralkodásának a tizedik évében (称徳天皇十年), 758. december 7-én (Tenpjó-sóhó 2, 8. hó 1. napján) a császárnő lemondott a trónról, és az öröklés (szenszo) továbbszállt örökbefogadott fiára. Azt mondják, nem sokkal ezután Dzsinmu császár lépett a trónra (szokui). 760-ban (Tenpjó-hódzsi 4-ben) új érmék kerültek forgalomba; a Mannen Ten-hó szavakat hordozó réz-, a Teihei Genhó szavakat hordozó ezüst- és a Kaiki sóhó szavakat hordozó aranyérmék.
Dzsunnin uralkodásának éveit (758–765) magában foglalja egy korszaknév,vagy nengó. Tenpjó-hódzsi Dzsunninnek látszólagosan kevés hatalma volt, és inkább névleges uralkodó volt. 764-ben, hat évvel Kóken császárnő lemondása után, az egykori császárnő visszakövetelte a trónt a Fudzsivara no Nakamaro-lázadás idején, Dzsunnint lemondásra kényszerítve.
Halála és mauzóleuma
[szerkesztés]765. november 10-én (Tenpjó-dzsingo 1, 10. hónap 23. napján) az egykori császár száműzetésben hunyt el. Dzsunnin sírjának a helyszíne ismeretlen, és hagyományosan egy avadzsi (egykor saját prefektúrának számított, de ma már beleolvadt Hjógo prefekturába) sintó szentély emlékműben (miszaszagi) adnak neki tiszteletet. A Császári Udvartartási Ügynökség ezt a helyet tartja számon Dzsunnin mauzóleumaként; hivatalosan Avadzsi no miszaszaginak hívják.
Habár Dzsunnin gyakorlatilag császár volt, a tizenkilencedik század végéig nem volt felsorolva a japán császárok listáján. 1870-ben Meidzsi császár felruházta a halála utáni nevével és címével, amiről Dzsunnin császár ismert. A helyét a hagyományos öröklődésben körülbelül egy időben ismerték el a Kóbun és Csukjo császárról kinyilvánított közleményekkel.
Kugjó
[szerkesztés]A kugjó összefoglaló név, amelyet arra a néhány legnagyobb hatalmú férfira értenek, akik a japán császári udvar tagjai voltak a Meidzsi előtti korszakokban. Általánosságba véve ebbe az elit csoportba három vagy négy férfi tartozott akkoriban, ők voltak azok az örökös udvaroncok, akiknek a tapasztalataik és a hátterük az életpályájuk csúcsához vezette volna őket. Dzsunnin uralkodása alatt ebbe a Daidzsó-kanból származó csoportba az alábbiak tartoztak:
- Taisi, Fudzsivara Osikacu, Emi no Osikacuként is ismert (恵美押勝, hivatalosan Fudzsivara no Nakamaro 藤原仲麻呂);
- Tajhó, Fudzsivara Osikacu;
- Daidzsó-daidzsin, Fudzsivara Osikacu;
- Szadaidzsin, Fudzsivara no Tojonari (藤原豊成);
- Udaidzsin, Fudzsivara no Tojonari (藤原豊成);
- Naidaidzsin (nem nevezték ki);
- Dainagon.
Hitvesei és gyermekei
[szerkesztés]- Avata no Morone (粟田諸姉), Fudzsivara no Majori özvegye, Fudzsivara no Nakamaro elsőszülött fia
- Ismeretlen nő
- Jamao hercegnő (山於女王), Isze szentélyben Szaió 758-765
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ -天皇陵-淳仁天皇 淡路陵(じゅんにんてんのう あわじのみささぎ). www.kunaicho.go.jp. (Hozzáférés: 2016. május 8.)
- ↑ Ponsonby-Fane, Richard. (1959). The Imperial House of Japan, 59. o.
- ↑ Brown, Delmer et al. (1979). Gukanshō, 275 o.; Varley, H. Paul. (1980). Jinnō Shōtōki. 143-144 o.; Titsingh, Isaac. (1834). Annales des empereurs du japon, 75–78. o.', 75 o., a Google Bookson
Források
[szerkesztés]- Appert, Georges and Hiroji Kinoshita. (1888). Ancien japon. Tokyo: Kokubunsha. OCLC 4429674
- Brown, Delmer M. and Ichirō Ishida, eds. (1979). Gukanshō: The Future and the Past. Berkeley: University of California Press. ISBN 978-0-520-03460-0; OCLC 251325323
- Ponsonby-Fane, Richard Arthur Brabazon. (1959). The Imperial House of Japan. Kyoto: Ponsonby Memorial Society. OCLC 194887
- Titsingh, Isaac. (1834). Nihon Odai Ichiran; ou, Annales des empereurs du Japon. Paris: Royal Asiatic Society, Oriental Translation Fund of Great Britain and Ireland. OCLC 5850691
- Varley, H. Paul. (1980). Jinnō Shōtōki: A Chronicle of Gods and Sovereigns. New York: Columbia University Press. ISBN 978-0-231-04940-5; OCLC 59145842
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
Előző uralkodó: Kóken japán császárnő |
Következő uralkodó: Kóken japán császárnő |
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Emperor Junnin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.