Fogascetek
Fogascetek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Késő eocén - jelen, 34–0 Ma | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Palackorrú delfin (Tursiops truncatus)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Fogascetek témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fogascetek témájú kategóriát. |
A fogascetek (Odontoceti) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó részalrend.
A részalrendbe 79 recens faj tartozik.
A legújabb genetikai alapú rendszertani besorolások szerint a cetek (Cetacea) egykoron önálló rendje, a párosujjú patások rendjébe lett besorolva alrendági szinten, ilyen módon a Odontoceti taxon részalrenddé vált.[1][2][3][4][5]
Ebbe az állatcsoportba tartozó fajok fogakkal rendelkeznek. Halakkal vagy tintahalakkal, de néha akár egymással is táplálkoznak. Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak. Ide tartoznak a delfinek, valamint a nagy ámbráscet és a csőröscetfélék is.
Rendszerezés
[szerkesztés]A részalrendbe az alábbi taxonok sorolhatók:
- Az alábbi fosszilis családok bazális, azaz kezdetleges csoportokat alkotnak:
- †Agorophiidae Abel, 1914 - család; kora oligocén
- †Ashleycetidae - család; kora oligocén
- †Simocetidae - család; kora oligocén
- †Xenorophidae Uhen, 2008 - család; késő oligocén[6]
- †Patriocetidae - család; késő oligocén-kora miocén
- †Inticetidae - család; miocén
- †Microzeuglodontidae - család
- †Squaloziphiidae - család; késő oligocén-kora miocén
- Az alábbi nemi szintű taxonok szintén bazálisak, azonban még nincsenek családokba foglalva, azaz incertae sedis besorolásúak:
- †Ankylorhiza Boessenecker et al., 2020 - késő oligocén
- †Agriocetus
- †Atropatenocetus
- †Ediscetus
- †Olympicetus
- †Saurocetus
- †Squalodontoidea - öregcsalád
- †Dalpiazinidae - család; késő oligocén-miocén
- †Prosqualodontidae - család; késő oligocén-középső miocén[7]
- Physeteroidea J. E. Gray, 1868 - öregcsalád
- törpe ámbráscetfélék (Kogiidae) Gill, 1871 - család; középső miocén-jelen
- ámbráscetfélék (Physeteridae) J. E. Gray, 1821 - család; kora miocén-jelen
- Az alábbi nemi szintű taxonok szintén a Physeteroidea öregcsaládba tartoznak, azonban még nincsenek családokba foglalva, azaz incertae sedis besorolásúak:
- †Acrophyseter Lambert, Bianucci & Muizon, 2008
- †Albicetus Boersma & Pyenson, 2015
- †Aulophyseter Kellogg, 1927[8]
- †Brygmophyseter Barnes, 2006
- †Diaphorocetus Ameghino, 1894
- †Eudelphis Du Bus, 1872
- †Hoplocetus Gervais, 1852
- †Livyatan Lambert et al., 2010[9]
- †Miokogia - nomen dubium
- †Paleophoca - nomen dubium
- †Prophyseter - nomen dubium
- †Zygophyseter Bianucci & Landini, 2006
- †Eurhinodelphinoidea Muizon, 1988 - öregcsalád
- †Argyrocetidae - család; késő oligocén-kora miocén
- †Eoplatanistidae - család; miocén
- †Eurhinodelphinidae Abel, 1901 - család; késő oligocén - késő miocén
- Platanistoidea J. E. Gray, 1846 - öregcsalád[10][11][12]
- †Allodelphinidae Barnes, 2006 - család; késő oligocén-középső miocén[13]
- gangeszi folyamidelfin-félék (Platanistidae) J. E. Gray, 1846 - család; kora miocén-jelen
- †Squalodelphinidae Dal Piaz, 1917 - család; késő oligocén-középső miocén[14]
- †Squalodontidae Brandt, 1873 - család; késő oligocén-középső miocén
- †Waipatiidae Fordyce, 1994 - család; késő oligocén[15]
- Az alábbi nemi szintű taxonok szintén a Platanistoidea öregcsaládba tartoznak, azonban még nincsenek családokba foglalva, azaz incertae sedis besorolásúak:
- †Aondelphis
- †Awamokoa[16]
- †Dolgopolis
- †Ensidelphis
- †Perditicetus
- †Urkudelphis Tanaka et al., 2017
- Ziphioidea - öregcsalád
- csőröscetfélék (Ziphiidae) J. E. Gray, 1850 - család; középső miocén-jelen[17]
- Delphinida Muizon, 1984 - klád[18]
- Az alábbi nemi szintű taxonok szintén a Delphinida kládba tartoznak, azonban még nincsenek öregcsaládokba és családokba foglalva, azaz incertae sedis besorolásúak:
- †Anacharsis
- †Belonodelphis
- †Delphinavus
- †Graamocetus
- †Hadrodelphis Dawson, 1996 - korábban a Kentriodontidae részének vélték
- †Lamprolithax
- †Leptodelphis
- †Liolithax Kellogg, 1931 - korábban a Kentriodontidae részének vélték
- †Lophocetus Cope, 1867 - korábban a Kentriodontidae részének vélték
- †Loxolithax
- †Macrokentriodon Dawson, 1996 - korábban a Kentriodontidae részének vélték
- †Microphocaena
- †Miodelphis
- †Nannolithax
- †Oedolithax
- †Oligodelphis
- †Palaeophocaena
- †Pithanodelphis
- †Platylithax
- †Prionodelphis
- †Protodelphinus
- †Sarmatodelphis
- †Sophianacetus
- †Tagicetus Lambert, Stevens & Smith, 2005 - korábban a Kentriodontidae részének vélték
- Delphinoidea Flower, 1865 - öregcsalád
- †Albireonidae - család; miocén-pliocén[19][20]
- delfinfélék (Delphinidae) J. E. Gray, 1821 - család; késő oligocén - jelen
- †Kentriodontidae Slijper, 1936 - család; késő oligocén-pliocén
- narválfélék (Monodontidae) J. E. Gray, 1821 - család; késő miocén - jelen
- †Odobenocetopsidae Muizon, 1993 - család; késő miocén-kora pliocén
- disznódelfinfélék (Phocoenidae) J. E. Gray, 1825 - család; középső miocén-jelen
- Inioidea - öregcsalád
- amazonasi folyamidelfin-félék (Iniidae) J. E. Gray, 1846 - család; miocén-jelen
- sósvízi folyamidelfin-félék (Pontoporiidae) J. E. Gray, 1870 - család; középső miocén-jelen
- Az alábbi nemi szintű taxonok szintén az Inioidea öregcsaládba tartoznak, azonban még nincsenek családokba foglalva, azaz incertae sedis besorolásúak:
- †Awadelphis Murakami, 2015 - késő miocén
- †Brujadelphis Lambert et al., 2017 - középső miocén[21]
- †Incacetus
- †Meherrinia Geisler, et al., 2012 - késő miocén[22]
- Lipotoidea Zhou, 1979 - öregcsalád
- Az alábbi nemi szintű taxonok szintén a Delphinida kládba tartoznak, azonban még nincsenek öregcsaládokba és családokba foglalva, azaz incertae sedis besorolásúak:
- Az alábbi nemi szintű taxonok szintén a fogascetek közé tartoznak, azonban még nincsenek nagyobb szintű taxonookba foglalva, azaz incertae sedis besorolásúak:
- †Acrodelphis
- †Champsodelphis
- †Hesperocetus
- †Imerodelphis - miocén
- †Kharthlidelphis
- †Lonchodelphis
- †Macrochirifer
- †Microsqualodon
- †Pelodelphis
- †Rhabdosteus - nomen dubium
- †Sulakocetus Mchedlidze, 1976 - kora miocén[24]
Anatómia
[szerkesztés]Fogazat
[szerkesztés]Fogazatuk változó, néhány delfinnek több mint száz foga is lehet, míg a narvál az egyetlen cet, melynek egy külső agyara van.
Légzés
[szerkesztés]A fogasceteknek egy légzőnyílása van a fejük középső részén, kivéve az ámbráscetet, melynek a feje bal oldalán van egy hosszabb légzőnyílása. A fogascetek emlősállatként vízben élnek, de rendszeresen fel kell jönniük levegőt venni. Fajonként változó, hogy mennyi ideig tudnak a víz alatt maradni.
Visszhangképzés
[szerkesztés]A fogascetek másodpercenként körülbelül 800 irányított hangot bocsátanak ki a fejük elülső részén található képződményen keresztül. A hangsugár az adott objektumról visszaverődik, amit egy, az alsó állkapocs-csontban lévő üregben fognak fel. Ennek a csontnak az alsó része továbbítja a jelzést a közép-, majd a belső fülhöz, ahonnan az agy hallóközpontjába jut az ingerület, és vizuális jelekké fordítódik. Így az állat meg tudja határozni a vízben lévő objektumok távolságát, méretét és alakját, sőt sebességét és irányát is. Ez nemcsak a tájékozódásukat segíti elő, hanem ennek alkalmazásával vadásznak is.
Ajánlott irodalom
[szerkesztés]- Patrice van Eersel: Az ötödik álom (1994, 1999)
- Mark Carwardine: Bálnák és delfinek (1995, 2002)
- Adrian P. Kezele: A delfin álma (2004)
Szépirodalom
[szerkesztés]- Robert Merle: Állati elmék (Bp., 1969-2002 több kiadás)
- Arthur C. Clarke: Delfinek szigete (Bp., 1980)
- Arthur C. Clarke: Mélység (Bp., 1994)
- Hermann Melville: Moby Dick
Film
[szerkesztés]- Le Grand Bleu (1988) – A Nagy Kékség
- Atlantis (1991)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ (2009) „New Protocetid Whale from the Middle Eocene of Pakistan: Birth on Land, Precocial Development, and sexual dimorphism”. PLOS ONE 4 (2), e4366. o. DOI:10.1371/journal.pone.0004366. PMID 19194487. PMC 2629576.
- ↑ (2007) „Whales originated from aquatic artiodactyls in the Eocene epoch of India”. Nature 450 (7173), 1190–4. o. DOI:10.1038/nature06343. PMID 18097400.
- ↑ Gatesy, J. (1997. május 1.). „More DNA support for a Cetacea/Hippopotamidae clade: the blood-clotting protein gene gamma-fibrinogen”. Molecular Biology and Evolution 14 (5), 537–543. o. DOI:10.1093/oxfordjournals.molbev.a025790. PMID 9159931.
- ↑ (2005) „The position of Hippopotamidae within Cetartiodactyla”. Proceedings of the National Academy of Sciences 102 (5), 1537–1541. o. DOI:10.1073/pnas.0409518102. PMID 15677331. PMC 547867.
- ↑ Scientists find missing link between the dolphin, whale and its closest relative, the hippo. Science News Daily, 2005. január 25. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
- ↑ (2016) „The Origin of High-Frequency Hearing in Whales”. Current Biology 26 (16), 2144–2149. o. DOI:10.1016/j.cub.2016.06.004. PMID 27498568.
- ↑ (2004) „A review of the Tertiary fossil Cetacea (Mammalia) localities in Australia”. Memoirs of Museum Victoria 61 (2), 183–208. o.
- ↑ (1927) „Study of the skull of a fossil sperm-whale from the Temblor Miocene of Southern California”. Contributions to Palaeontology from the Carnegie Institution of Washington, 3–24. o.
- ↑ (2010) „The giant bite of a new raptorial sperm whale from the Miocene epoch of Peru”. Nature 466, 105–108. o. DOI:10.1038/nature09067. PMID 20596020.
- ↑ Rice, D. W.. Marine Mammals of the World: Systematics and Distribution. Society for Marine Mammalogy, 92–95. o. (1998. január 1.). ISBN 978-1-891276-03-3. OCLC 40622084
- ↑ Classification (Overall), Encyclopedia of Marine Mammals, 2nd, Academic Press, 234-238. o.. DOI: 10.1016/B978-0-12-373553-9.00058-4 (2009)
- ↑ Lee, Y. (2012). „First record of a platanistoid cetacean from the middle Miocene of South Korea”. Journal of Vertebrate Paleontology 32 (1), 231–234. o. DOI:10.1080/02724634.2012.626005.
- ↑ (2016) „New Miocene fossil Allodelphinidae(Cetacea, Odontoceti, Platanistoidea) from the North Pacific Ocean”. Bulletin of the Gunma Museum of Natural History 20, 1–58. o.
- ↑ (2014) „Huaridelphis raimondii, a new early Miocene Squalodelphinidae (Cetacea, Odontoceti) from the Chilcatay Formation, Peru”. Journal of Vertebrate Paleontology 34 (5), 987–1004. o. DOI:10.1080/02724634.2014.858050.
- ↑ Gabriel Aguirre-Fernández and R. Ewan Fordyce (2014). „Papahu taitapu, gen. et sp. nov., an early Miocene stem odontocete (Cetacea) from New Zealand”. Journal of Vertebrate Paleontology 34 (1), 195–210. o. DOI:10.1080/02724634.2013.799069.
- ↑ (2016) „Awamokoa tokarahi, a new basal dolphin in the Platanistoidea (late Oligocene, New Zealand)”. Journal of Systematic Palaeontology, 1. o. DOI:10.1080/14772019.2016.1202339.
- ↑ (2006) „Archaeoziphius microglenoideus, a new primitive beaked whale (Mammalia, Cetacea, Odontoceti) from the Middle Miocene of Belgium”. Journal of Vertebrate Paleontology 26, 182–191. o. DOI:[182:AMANPB2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2006)26[182:AMANPB]2.0.CO;2].
- ↑ Muizon, C. (1984). „Les vertebres fossiles de la Formation Pisco (Perou) II: Les Odontocetes (Cetacea, Mammalia) du Pliocene inferieur de Sud-Sacaco”. Institut Français d'Études Andines Éditions Recherche sur les Civilizations Mémoire 50, 1–188. o.
- ↑ The Bottlenose Dolphin. Elsevier Science, 8–. o. (2012. december 2.). ISBN 978-0-323-13961-8 „This group apparently evolved directly from squalodontids. The currently recognized families in the Delphinoidea are the extinct Miocene Kentriodontidae and Albireonidae, and the extant Delphinidae (true dolphins), Phocoenidae (porpoises), ...”
- ↑ Science Series. Los Angeles Museum of History, Science, and Art, 147–. o. (2008)
- ↑ Lambert et al., 2017
- ↑ Geisler, J.H. (2012). „A new genus and species of late Miocene inioid (Cetacea, Odontoceti) from the Meherrin River, North Carolina, U.S.A.”. Journal of Vertebrate Paleontology 32 (1), 198–211. o. DOI:10.1080/02724634.2012.629016.
- ↑ (2007. november 22.) „First human-caused extinction of a cetacean species?”. Biology Letters 3 (5), 537–540. o. DOI:10.1098/rsbl.2007.0292. PMID 17686754. PMC 2391192.
- ↑ G. A. Mchedlidze. 1976. Osnovnye Cherty Paleobiologischeskoi Istorii Kitoobraznykh.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Toothed whale című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a List_of_extinct_cetaceans#Suborder_Odontoceti című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Geisler, J.H., McGowen, M.R., Yang, G., & Gatesy, J. 2011: A supermatrix analysis of genomic, morphological, and paleontological data from crown Cetacea. BMC Evolutionary Biology, 11: 112. doi:10.1186/1471-2148-11-112
- Messenger, S.L. & McGuire, J.A. 1998: Morphology, molecules, and the phylogenetics of cetaceans. Systematic Biology, 47: 90–124. PDF
- Milinkovitch, Michel C. and Olivier Lambert. 2006. Odontoceti. Toothed whales. Version 07 August 2006 (under construction) in The Tree of Life Web Project
- Lambert, Olivier; Giovanni Bianucci; Mario Urbina, and Jonathan H. Geisler. 2017. A new inioid (Cetacea, Odontoceti, Delphinida) from the Miocene of Peru and the origin of modern dolphin and porpoise families. Zoological Journal of the Linnean Society 179. 919–946. Accessed 2019-02-12.
- NZOR (demonstration website)[halott link]
- Cetek
- Delfin-lapok
- Delfin-terápia
- Cetaceen.de
- The Dolphin Dream Society Archiválva 2015. május 21-i dátummal a Wayback Machine-ben