Gyetvai János

	Gyetvai János
Született	1889. április 8.; Szentlőrinckáta
Elhunyt	1967. május 14. (78 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	politológus; újságíró; diplomata; politikus;
Tisztsége	a Tanácsok Országos Gyűlésének tagja (1919. június 14. – 1919. június 23.); magyar nagykövet Törökországban (1949–1950);
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1912)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (30/2-1-15)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gyetvai János témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Gyetvai János (Szentlőrinckáta, 1889. április 8. – Budapest, 1967. május 14.) író, újságíró, politikus. A Tanácsköztársaság után emigrált, ahonnan a második világháború után tért haza. Volt pécsi és Baranya megyei főispán, ankarai nagykövet.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (30/2-1-15)

Családja, tanulmányai

Gyetvai János és Zombori Rozália fia. Agrárproletár családból származott, tizenkettedik gyermekként látta meg a napvilágot. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol előbb magyar–történelem szakon szerzett diplomát, majd 1912-ben jogi doktorrá avatták.

Pályafutása

A tanácsköztársaság bukásáig

Az 1910-es években, az egyetemi tanulmányai mellett a Statisztikai Hivatal kisegítő munkatársa volt. 1912-től a Népszava munkatársa, egészen 1919-ig. 1914-től a Jászberény című szocialista lap alapító szerkesztője. 1917-től a budapesti felsőkereskedelmi iskola ideiglenes tanára. A tanácsköztársaság idején sajtófőnök lett, és tagja lett a Belügyi Népbiztosság ún. vezető (ötös) kollégiumának. Főszerkesztője a Magyar Vörös Hadsereg hivatalos lapjának a Vörös Katonának.

Emigrációban

A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, ahonnan 1920-ban Kassára költözött, ahol a Kassai Munkás szerkesztője lett. Rövid idő után Pécsre költözött, ahol a Munkás című lap szerkesztője lett 1920-21-ben. Ezután visszaköltözött Bécsbe, majd 1922-ben Berlinbe ment, ahol 1924-ig maradt. Itt a Chronik des Faschismus című lap szerkesztője, és a Deutsch-Russische Telegrafen Agentur hírügynökség munkatársa. 1924-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol részt vett az ottani szocialista és kommunista mozgalmakban. Itt az Új Előre, Magyar Világ és a Magyar Jövő című lapokat szerkesztette.

A második világháború után

A világégés után hazatért, belépett az MKP-be, később az MDP-be. 1947-49-ig volt Pécs és Baranya vármegye főispánja. Lemondása után egy évig ankarai nagykövet, majd ismét újságíró lett. A Lapkiadó Vállalat újságírójaként a Színház és Mozi, illetve a Heti Műsor szerkesztője volt 1956-ig.

Íróként

A magyar szocialista irodalom alkotója, a munkásmozgalom harcosainak állított emléket. Legismertebb műve a Válságos éjszaka, amely a monitorlázadás éjszakájának történetét írja le. Németül 1924-ben jelent meg, Eine Nacht címmel, magyarul 1961-ben.

Művei

An der Spitze der Bauern. Roman; németre ford. Stefan J. Klein, Taifun, Frankfurt, 1924
Eine Nacht. Eine Erzählung aus der Zeit der ungarischen Räterepublik; németre ford. Stefan J. Klein; Vereinigung internationaler Verlagsanstalten, Berlin, 1926
Új Magyarország. Gyetvai János a Magyar Jövő főszerkesztőjének jelentése Magyarországról; Hungarian Daily Journal Publ. Comp., New York, 1945
Ezt láttam Amerikában; bev. Boldizsár Iván; Szépirodalmi, Budapest, 1952
Fegyverek és emberek. Regényes korrajz; Zrínyi, Budapest, 1959
Válságos éjszaka. Elbeszélés; Szépirodalmi, Budapest, 1961
Két világ között. Emigrációs emlékeimből; Szépirodalmi, Budapest, 1963

Emlékezete

A Fiumei Úti Sírkert Munkásmozgalmi Parcellájában nyugszik. 1989-ben, születésének 100. évfordulójára a Magyar Posta bélyeget adott ki a tiszteletére.^[4] Róla nevezték el a jászberényi Gyetvai János Általános Iskolát.

Jegyzetek

↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. augusztus 20.)
↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
↑ https://temeto.envimap.hu/content/photos_normal/fiumei/81/92/09/d3-a8cb-c614-c410-1f66cf221ae9.jpg
↑ Gyetvai János (1889–1967) születésének 100. évfordulója alkalmából megjelent 3,- Ft .os bélyegen Gyetvai János portréja látható.

Források

Gyetvai János a Névponton Archiválva 2015. július 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. ISBN 963-05-7744-5

Elődje:
Kertész Endre

Baranya vármegye főispánja
1947. november 12. – 1949 februárja

Utódja:
Bors Antal

Elődje:
Boros István

Pécs t.j.v. főispánja
1947. november 12. – 1949 februárja

Utódja:
Bors Antal

[e566ac35078342c743e62c988a779ae5d8869424-1] FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. augusztus 20.)

[7b82eb2bf5b0e278ee83d74380d55cd2773d7a6a-2] PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 16.)

[32f12500a648d910a0b22e53229500ed1a922ad0-3] ttps://temeto.envimap.hu/content/photos_normal/fiumei/81/92/09/d3-a8cb-c614-c410-1f66cf221ae9.jpg

[4] Gyetvai János (1889–1967) születésének 100. évfordulója alkalmából megjelent 3,- Ft .os bélyegen Gyetvai János portréja látható.

[1]

[2]

[3]

[4]

Gyetvai János
Született	1889. április 8. Szentlőrinckáta
Elhunyt	1967. május 14. (78 évesen)^[1] Budapest^[2]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	politológus újságíró diplomata politikus
Tisztsége	a Tanácsok Országos Gyűlésének tagja (1919. június 14. – 1919. június 23.) magyar nagykövet Törökországban (1949–1950)
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1912)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (30/2-1-15)^[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyetvai János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség