Kiskárolyfalva
Kiskárolyfalva (Moldovița) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Krassó-Szörény |
Rang | falu |
Községközpont | Újmoldova |
Irányítószám | 325502 |
SIRUTA-kód | 51092 |
Népesség | |
Népesség | 192 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 47′ 06″, k. h. 21° 42′ 48″44.785120°N 21.713406°EKoordináták: é. sz. 44° 47′ 06″, k. h. 21° 42′ 48″44.785120°N 21.713406°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kiskárolyfalva, 1911-ig Károlyfalva (románul: Moldovița, 1924-ig Carlsdorf, népiesen Ștaier, németül: Karlsdorf vagy Steierdorf) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Újmoldovától tíz kilométerre északkeletre, a Moldovița hegy alatt, erdőtől körülvett irtásfalu. Az Újmoldovára vezető út csak félig aszfaltozott.
Története
[szerkesztés]1773-ban az akkor Pojana Moldovicza-ként írt irtáson az újmoldovai bányaigazgatóság alapította tíz háznépnyi stájerországi erdőmunkással, Steierdorf néven. Két évvel később Lotaringiai Károly tiszteletére hivatalosan felvette a Karlsdorf nevet, bár lakói németül általában továbbra is Steierdorf-ként, románul Ștaier-ként emlegették. (A tükörfordítással létrehozott magyar Károlyfalva név először a magyar korona országainak 1877-es helységnévtárában tűnt fel.) 1780-ban Radimnáról bufán (olténiai eredetű román) szénégetők és favágók költöztek be, és a század végéig még ausztriai és tiroli németek, Versec környéki svábok és franciák is érkeztek. 1817-ben az éhínség elől húsz alföldi magyar család is betelepült, azonban nagy részük hamar szétszéledt a környéken, főként Alibégre költöztek. A 19. század második negyedében az újmoldovai bányák kitermelése csökkent, kevesebb bányafára volt szükségük, emiatt római katolikus lakossága lassanként elszállingózott. 1858-ban, amikor megszűnt iskolája, még harmincöt magyar lélek és öt német és francia család lakta. Iskola csak 1929-ben nyílt megint, akkor már a helyben maradt román lakosság számára.
1880-ban 238 lakosából 221 volt román, 8 német és 9 egyéb nemzetiségű, 231 ortodox és 7 római katolikus vallású.
1992-ben 333 román nemzetiségű lakosából 194 volt ortodox és 134 baptista.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Alexandru Moisi: Monografia Clisurei. Oravița: Librăria Românească, 1938
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között