Ugrás a tartalomhoz

Lemes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lemes (Lemešany)
Lemes
Lemes
Lemes zászlaja
Lemes zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangközség
Első írásos említés1289
PolgármesterMarko Bučko
Irányítószám082 03
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség1995 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség196 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság229 m
Terület9,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 51′ 05″, k. h. 21° 16′ 18″48.851389°N 21.271667°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 05″, k. h. 21° 16′ 18″48.851389°N 21.271667°E
Lemes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lemes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Ez a szócikk Lemes szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Nemesmilitics.

Lemes (szlovákul: Lemešany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Eperjestől 17 km-re délre, a Tarca jobb oldalán fekszik. Böki tartozik hozzá.

Története

[szerkesztés]

Lemes területe már a 8. században lakott volt. Határában 1866-ban értékes avar kori leleteket találtak, melyek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.

A települést 1289-ben „villa Lemes” néven említik először abban az oklevélben, melyben Amadé nádor megerősíti birtokában Somosy Pétert. 1427-ben a dézsmajegyzékben 18 portával szerepel. A 16. században a Fűzy család birtoka volt, a 17. században a Sennyei és Semsey családoké, a 18. században pedig a Péchyeké. Már a 18. században működött a postája. 1787-ben 45 házában 414 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LEMES. Lemesán. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Somoshoz nem meszsze, mellynek filiája, földgye hegyen fekszik, réttye sárjút is terem, legelője, fája van.”[2]

A 19. században az Újházyak tulajdonában találjuk. 1828-ban 55 házát 425-en lakták. Lakói zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, lótenyésztéssel, állattartással foglalkoztak. A 19. században területén dolomitot bányásztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lemes, Lemessani, tót falu, Sáros vgyében, Eperjeshez 2 mfld., a kassai országutban, a Tarcza mellett: 426 kath., 54 evang., 88 zsidó lak. Első osztálybeli határ, ámbár földje hegyen fekszik; rétje igen jó; erdeje van. A posta innen ezelőtt kevéssel Bőkire tétetett. F. u. többen.”[3]

1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásának székhelye volt.

1965-ben csatolták hozzá Bökit.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 587-en lakták, ebből 430 szlovák, 85 német és 62 magyar.

2001-ben 1758 lakosából 1658 szlovák és 86 cigány volt.

2011-ben 1801 lakosából 1417 szlovák és 265 cigány.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Márton püspök tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1635-ben épült torony nélkül. Tornyát 1873-ban készítették a templom neoklasszicista stílusban történt átépítésével egyidejűleg.
  • Kastélya 1787-ben épült, 1800-ban és 1900 körül átépítették.
  • Eredetileg rokokkó stílusú kúriája a 18. század második felében létesült. A 19. század végén átépítették.
  • Másik kúriája neoklasszicista stílusú, 1900 körül épült.

Híres emberek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka, SZMIT, 2009
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lemes&oldid=26726038”