A Horthy-rendszerben (1919–1944) tartott magyarországi országgyűlési választások (korabeli hivatalos elnevezésén nemzetgyűlési választások) részben nyílt, részben titkos rendszerben zajlottak, közös jellemzőjük pedig a választójog folyamatos változtatása volt a szélsőséges (elsősorban szélsőjobboldali, fajvédő) pártok, elemek kiszorítása érdekében. Ennek folyományaként az összes választást az Egységes Párt, illetve annak utódjai (Nemzeti Egység Pártja 1932-1938 között, majd Magyar Élet Pártja) nyerték.
A Horthy-rendszert megelőző Tanácsköztársaság választási törvénye a lakosság 57%-ának adott szavazójogot, számos túlkapása ellenére komoly előrelépés volt egy demokratikusabb választási rendszer elterjesztése felé. Minden 18. életévét betöltött állampolgár választhatott, nemre való tekintet nélkül. Tehát ekkor szavazhattak először a nők, a 18 és 24 év közöttiek, az ipari- és agrárproletariátus nagy része. A Tanácsköztársaság bukását követően ismét szigorodott a választójogi törvény. 1922-ben már csak a 24 éven felüli, 4 elemi iskolai osztályt végzett férfiak, valamint a 30. életévüket betöltött, 6 elemit végzett nők szavazhattak. Ez mintegy 750 ezer fővel csökkentette a választásra jogosultak számát. Részben visszahozták a nyílt választást: a választás csupán Budapesten, agglomerációjában és a törvényhatósági városokban volt titkos. Az 1925. évi XXVI. törvény, és főként az azt követő 1938. évi XIX. törvény a választójog várt kiterjesztése helyett még tovább szűkítette a választójogot. A műveltségi cenzus szigorítása 250 ezer fővel csökkentette a választói létszámot. A választójog 6 év helyben lakást, a férfiak esetében a 26., a nők esetében a 30. életév betöltését és legalább 6 elemi osztály elvégzését írta elő. Bevezetésre került a többes választójog. A választók kétharmada 2 (listás és egyéni) szavazattal rendelkezett, a népesség 70%-a pedig egyáltalán nem szavazhatott. A Horthy-korszak szigorodó választójogi törvényei következtében az 1939-es országgyűlési választáson közel 400 ezerrel kevesebb választó volt, mint 1920-ban, miközben az ország népessége 15%-kal nőtt. A kampányidőszakot és a választások lezajlását rendszeresen a kormánypárt hatalmi státuszának megőrzését biztosító antidemokratikus visszaélések kísérték.[1][2]
A választásokat 1920. január 25-26-án tartották meg azokban a választókerületekben, illetve választókerület-csonkokban, amelyek nem álltak idegen megszállás alatt. A választás adatainak teljes feldolgozására még nem került sor. Ennek következtében 22 választókerületben nem ismert sem az érvénytelen szavazatok száma, és legtöbbjükben a választásra jogosultaké sem, csak az érvényes szavazatoké. További 22 kerületben kizárólag a győztes jelölt neve és pártállása ismert. 39 kerületben egyhangú választás történt. A maradék 80 kerületben a részvételi arány 88,52% volt. Érdekes, hogy a leadott szavazatok 10,38%-a érvénytelen volt. Ezt a rutintalansággal, valamint a szociáldemokrata bojkottal lehet magyarázni.
A KNEP és az OKGFP koalíciójával alakult kormány. A szerb és román megszálló csapatok kivonulásával pótválasztásokat tartottak.
A felszabadult Tiszántúlon 1920 júniusában és júliusában 5 hétvégén át tartották a választásokat. Ezek eredményeiről adatok még kisebb arányban állnak rendelkezésre, mint a januári fordulókéról. A 44 választókerületből mindössze 13-ról vannak pontos adatok. 3-ban egyhangú választásra került sor, 16-ból csak a győztes ismert. 12 helyen részben ismertek az eredmények. A maradékban a részvételi arány 88,2% volt. Az érvénytelen szavazatok aránya 2,69% volt, ami a gyenge szociáldemokrata befolyással magyarázható.
A felszabadult Baranyában 1921. október 30-31-én tartották a választásokat. 1 körzetben egyhangú volt. 4 helyen az adatok részlegesen ismertek, 7-ben teljesen. Itt a részvételi arány 93,01%.
A kiegészítő választások lezajlása után az időközi választások eredményeit figyelembe véve a következőképpen alakult a parlament:
Oldal
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
kormánypárti
|
196
|
89,50%
|
ellenzék
|
12
|
5,48%
|
független
|
11
|
5,04%
|
Összesen
|
219
|
100%
|
Szervezet
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
Parlamenti szerepe
|
Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP)
|
84
|
38,36%
|
kormánypárt
|
Országos Kisgazda- és Földműves Párt (OKGP)
|
75
|
34,25%
|
kormánypárt
|
Keresztény Kisgazda Földmíves és Polgári Párt (KKGFpP)
|
29
|
13,24%
|
kormánypárt
|
Nemzeti Demokrata Polgári Párt (NDP)
|
6
|
2,74%
|
ellenzék
|
Keresztény Nemzeti Kisgazda Párt (KNKGP)
|
4
|
1,83%
|
kormánypárt
|
Kisgazda Párt (KGP)
|
2
|
0,91%
|
kormánypárt
|
Keresztény Nemzeti Párt (KNP)
|
2
|
0,91%
|
ellenzék
|
Keresztény Szociális és Gazdasági Párt (KSZGP)
|
1
|
0,46%
|
ellenzék
|
Független 48-as Kisgazdapárt
|
1
|
0,46%
|
kormánypárt
|
Magyar Nemzeti Munkáspárt (MNMP)
|
1
|
0,46%
|
ellenzék
|
Magyarországi Munkáspárt (MMP)
|
1
|
0,46%
|
ellenzék
|
Pártonkívüli
|
11
|
5,02%
|
független
|
Kormánytámogató pártonkívüli
|
1
|
0,46%
|
kormánypárt
|
Ellenzéki pártonkívüli
|
1
|
0,46%
|
ellenzék
|
Összesen
|
219
|
100%
|
―
|
A választásokat 1922. május 28-án, június 1-jén, valamint június 12-én, 13-án és 15-én tartották. 1922-ben már csak a 24 éven felüli, 4 elemi iskolát végzett férfiak, továbbá a 30. életévüket betöltött, 6 elemit végzett nők szavazhattak. Ez az új rendelkezés nyomban mintegy 3/4 millióval csökkentette a választásra jogosultak számát. Változás volt az előző választáshoz képest, hogy a választás már csupán Budapesten, agglomerációjában és a törvényhatósági városokban volt titkos. 195 egyéni kerületben nyílt szavazást tartottak, 20 titkos egyéni, és 30 listás körzet volt.[3] A választásra jogosultak 76,1%-a adta le voksát.
Szervezet
|
Szavazatok száma
|
Szavazatok aránya
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
Parlamenti szerepe
|
Egységes Párt (EP)
|
623 201
|
38,18%
|
140
|
57,38%
|
kormánypárt
|
Nemzeti Polgári Párt (NPP)
|
22 764
|
1,39%
|
2
|
0,82%
|
ellenzék
|
Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP)
|
70 706
|
4,33%
|
10
|
4,10%
|
kormánypárt
|
Keresztény Egység Tábora (KET)
|
59 508
|
3,65%
|
5
|
2,05%
|
kormánypárt
|
Keresztény Földmíves és Polgári Párt (KFPP)
|
103 705
|
6,35%
|
11
|
4,51%
|
ellenzék
|
Keresztény Nemzeti Párt (KNP)
|
3 547
|
0,22%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Szövetkezett Keresztény Ellenzék (SZKE)
|
20 610
|
1,26%
|
2
|
0,82%
|
ellenzék
|
Keresztényszocialista Párt (KSZP)
|
69 096
|
4,23%
|
7
|
2,87%
|
ellenzék
|
48-as Kisgazda Párt (48KGP)
|
26 972
|
1,65%
|
2
|
0,82%
|
ellenzék
|
Magyarországi Munkáspárt (MMP)
|
7 768
|
0,48%
|
1
|
0,41%
|
ellenzék
|
Függetlenségi Kisgazda Földmíves és Polgári Párt (FKGP)
|
66 693
|
4,09%
|
5
|
2,05%
|
ellenzék
|
Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt
|
33 220
|
2,04%
|
1
|
0,41%
|
ellenzék
|
Liberális Ellenzék
|
84 307
|
5,17%
|
8
|
3,28%
|
ellenzék
|
Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP)
|
277 481
|
17,00%
|
25
|
10,25%
|
ellenzék
|
Magyar Nemzeti Szocialista Blokk (MNSZB)
|
1 423
|
0,09%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Gazdasági Párt (GP)
|
7 545
|
0,46%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Honvédelmi Párt (HP)
|
8 067
|
0,49%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Keresztény Földmíves és Iparos Párt (KFIP)
|
3 584
|
0,22%
|
1
|
0,41%
|
ellenzék
|
Pártonkívüli
|
142 067
|
8,70%
|
24
|
9,84%
|
8 ellenzéki, 3 kormánytámogató
|
Összesen
|
1 632 264
|
100%
|
244
|
100%
|
―
|
Oldal
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
kormánypárt
|
157
|
64,34%
|
ellenzék
|
73
|
29,10%
|
független
|
14
|
5,74%
|
Összesen
|
244
|
100%
|
Nézet
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
Parlamenti szerepe
|
konzervatív
|
149
|
61,07%
|
kormánypárti 142, ellenzéki 2
|
keresztény
|
39
|
15,98%
|
kormánypárti 16, ellenzéki 23
|
kisgazda
|
8
|
3,28%
|
ellenzéki
|
liberális
|
9
|
3,69%
|
ellenzéki
|
szociáldemokrata
|
26
|
10,66%
|
ellenzéki
|
pártonkívüli
|
13
|
5,33%
|
független
|
Összesen
|
244
|
100%
|
―
|
Kormányoldal nézete
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
konzervatív
|
141
|
89,24%
|
keresztény
|
17
|
10,76%
|
Összesen
|
158
|
100%
|
Ellenzék nézete
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
konzervatív
|
8
|
10,96%
|
keresztény
|
22
|
30,14%
|
kisgazda
|
8
|
10,96%
|
szociáldemokrata
|
26
|
35,62%
|
liberális
|
9
|
12,33%
|
Összesen
|
73
|
100%
|
A belügyminiszter a választásokat 1926. december 8-18-ra tűzte ki. A részvételi arány a 91 egyhangú körzet miatt 51,25% volt. Ahol volt tényleges szavazás, ott a részvételi arány 76,02% volt.
Szervezet
|
Szavazatok száma
|
Szavazatok aránya
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
Parlamenti szerepe
|
Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt (MNFP)
|
43263
|
3,78%
|
2
|
0,82%
|
ellenzék
|
Egységes Párt (EP)
|
579564
|
50,68%
|
170
|
69,38%
|
kormánypárt
|
Keresztény Gazdasági és Szociális Párt (KGSZP)
|
175275
|
15,33%
|
35
|
14,29%
|
kormánypárt
|
Agrárpárt (AP)
|
16355
|
1,43%
|
3
|
1,22%
|
ellenzék
|
Független '48-as Kisgazdapárt
|
9963
|
0,87%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Magyarországi Földmíves és Munkáspárt
|
4317
|
0,38%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Egyesült Balpárt
|
90132
|
7,58%
|
9
|
5,71%
|
ellenzék
|
Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt
|
13564
|
1,19%
|
1
|
0,41%
|
ellenzék
|
Magyarországi Szociáldemokrata Párt
|
126824
|
11,09%
|
14
|
5,71%
|
ellenzék
|
Magyar Nemzeti Szociális Párt
|
1118
|
0,10%
|
1
|
0,41%
|
ellenzék
|
Pártonkívüli
|
83208
|
7,28%
|
10
|
4,08%
|
független
|
Összesen
|
1 143 583
|
100%
|
245
|
100%
|
―
|
Oldal
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
kormánypárti
|
205
|
83,67%
|
ellenzék
|
30
|
12,24%
|
független
|
10
|
4,08%
|
Összesen
|
245
|
100%
|
Nézet
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
Parlamenti szerepe
|
fajvédő
|
2
|
0,82%
|
ellenzéki
|
konzervatív
|
170
|
69,38%
|
kormánypárti
|
keresztény
|
35
|
14,29%
|
kormánypárti
|
kisgazda
|
3
|
1,22%
|
ellenzéki
|
liberális
|
10
|
4,08%
|
ellenzéki
|
szociáldemokrata
|
15
|
6,12%
|
ellenzéki
|
pártonkívüli
|
10
|
4,08%
|
független
|
Összesen
|
245
|
100%
|
―
|
Kormányoldal megoszlása
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
konzervatív
|
170
|
82,93%
|
keresztény
|
35
|
17,07%
|
Összesen
|
205
|
100%
|
Ellenzék megoszlása
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
fajvédő
|
2
|
6,67%
|
kisgazda
|
3
|
10%
|
liberális
|
10
|
33,33%
|
szociáldemokrata
|
15
|
50%
|
Összesen
|
30
|
100%
|
A választásokat 1931. június 28-30-án tartották. A részvétel a 67 egyhangú kerület miatt 59,25% volt. Ahol ténylegesen volt szavazás, ott a jogosultak 78,2%-a adta le érvényes voksát.
Szervezet
|
Szavazatok száma
|
Szavazatok aránya
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
Parlamenti szerepe
|
Frontharcosok Egyesült Nemzeti Pártja
|
4 804
|
0,32%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Fajvédők
|
4 346
|
0,,29%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Egységes Párt
|
687 732
|
45,53%
|
157
|
64,09%
|
kormánypárt
|
Keresztény Gazdasági és Szociális Párt
|
184 618
|
12,22%
|
32
|
13,96%
|
kormánypárt
|
Szövetkezett Polgári Pártok
|
6 929
|
0,46%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Keresztény Ellenzék
|
17 880
|
1,18%
|
2
|
0,82%
|
ellenzék
|
Keresztényszocialista Párt
|
10 996
|
0,73%
|
1
|
0,41%
|
ellenzék
|
Független Keresztényszocialista Párt
|
2 096
|
0,14%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Keresztény Szociális és Gazdasági Párt
|
2 343
|
0,16%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Keresztény Gazdasági Ellenzéki Párt (KNEP)
|
7 109
|
0,47%
|
1
|
0,41%
|
ellenzék
|
Független Polgári Párt
|
7 316
|
0,48%
|
1
|
0,41%
|
ellenzék
|
Keresztény Nemzeti Ellenzéki Párt
|
5 318
|
0,35%
|
1
|
0,41%
|
ellenzék
|
Független Kisgazdapárt
|
173 477
|
11,48%
|
10
|
4,08%
|
ellenzék
|
Magyarországi Földmíves és Munkáspárt
|
5 198
|
0,34%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Kisgazda, Kisiparos és Földmíves Nagyatádi Párt
|
1 586
|
0,1%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Kisgazda
|
3 735
|
0,25%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Agrárdemokrata
|
3 567
|
0,24%
|
1
|
0,41%
|
ellenzék
|
Egységes Szabadelvű Demokrata Párt
|
45 977
|
3,04%
|
4
|
1,63%
|
ellenzék
|
Nemzeti Demokrata Polgári Párt
|
15 933
|
1,05%
|
2
|
0,82%
|
ellenzék
|
Győri Gazdasági Párt
|
1 936
|
0,13%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Független Balpárt
|
5 213
|
0,35%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Egyesült Ellenzék
|
2 891
|
0,19%
|
1
|
0,41%
|
ellenzék
|
Országos Függetlenségi és Kossuth Párt
|
28 518
|
1,89%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Nemzeti Radikális Párt
|
6 057
|
0,4%
|
1
|
0,41%
|
ellenzék
|
Magyarországi Szociáldemokrata Párt
|
165 794
|
10,98%
|
14
|
5,71%
|
ellenzék
|
Pártonkívüli
|
76 149
|
5,04%
|
14
|
5,71%
|
független
|
Pártonkívüli ellenzéki
|
15 587
|
1,03%
|
1
|
0,41%
|
ellenzék
|
Pártonkívüli kisgazda
|
7 901
|
0,52%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Pártonkívüli gazdasági
|
7 639
|
0,51%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Pártonkívüli keresztény ellenzéki
|
412
|
0,03%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Pártonkívüli kormánypárti
|
1 439
|
0,1%
|
1
|
0,41%
|
kormánypárt
|
Összesen
|
1 510 496
|
100%
|
245
|
100%
|
―
|
Oldal
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
kormánypárti
|
190
|
77,55%
|
ellenzék
|
41
|
16,73%
|
független
|
14
|
5,71%
|
Összesen
|
245
|
100%
|
Nézet
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
Parlamenti szerepe
|
fajvédő
|
1
|
0,41%
|
ellenzéki
|
konzervatív
|
158
|
64,49%
|
kormánypárti
|
keresztény
|
37
|
15,1%
|
kormánypárti 32, ellenzéki 5
|
kisgazda
|
11
|
4,49%
|
ellenzéki
|
liberális
|
10
|
4,08%
|
ellenzéki
|
szociáldemokrata
|
14
|
5,71%
|
ellenzéki
|
pártonkívüli
|
14
|
5,71%
|
független
|
Összesen
|
245
|
100%
|
―
|
Kormányoldal megoszlása
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
keresztény
|
32
|
16,84%
|
konzervatív
|
158
|
83,16%
|
Összesen
|
190
|
100%
|
Ellenzék megoszlása
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
keresztény
|
5
|
12,2%
|
fajvédő
|
1
|
25%
|
kisgazda
|
11
|
2,44%
|
liberális
|
10
|
24,39%
|
szociáldemokrata
|
14
|
34,15%
|
Összesen
|
12
|
100%
|
A választásokat 1935. március 31-től április 4-ig, valamint április 6-7-én tartották. A részvételi arány az 53 egyhangú kerület miatt 65,68% volt. Ahol ténylegesen voltak választások, ott a részvétel 79,75% volt.
Szervezet
|
Szavazatok száma
|
Szavazatok aránya
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
Parlamenti szerepe
|
Nemzeti Egység Pártja
|
935 723
|
47,4%
|
170
|
69,39%
|
kormánypárt
|
Független Kisgazdapárt
|
387 351
|
19,62%
|
22
|
8,98%
|
ellenzék
|
Keresztény Gazdasági és Szociális Párt
|
175 165
|
8,87%
|
14
|
5,71%
|
ellenzék
|
Magyarországi Szociáldemokrata Párt
|
132 052
|
6,69%
|
11
|
4,49%
|
ellenzék
|
Szabadelvű és Demokratikus Ellenzék
|
72 407
|
3,67%
|
7
|
2,86%
|
ellenzék
|
Magyar Nemzeti Szocialista Párt
|
75 318
|
3,82%
|
2
|
0,82%
|
ellenzék
|
Reformnemzedék
|
14 478
|
0,73%
|
2
|
0,82%
|
ellenzék
|
Nemzeti Legitimista Néppárt
|
40 025
|
2,03%
|
1
|
0,41%
|
ellenzék
|
Népakarat Pártja
|
7 431
|
0,38%
|
1
|
0,41%
|
ellenzék
|
Keresztény Ellenzék
|
9 156
|
0,46%
|
1
|
0,41%
|
ellenzék
|
Keresztény Nemzeti Front
|
8 526
|
0,43%
|
1
|
0,41%
|
ellenzék
|
Magyarországi Földmíves és Munkáspárt
|
11 004
|
0,56%
|
1
|
0,41%
|
ellenzék
|
Nemzeti Agrár Ellenzék
|
5 320
|
0,27%
|
1
|
0,41%
|
ellenzék
|
Országos Függetlenségi és Kossuth Párt
|
5 648
|
0,29%
|
1
|
0,41%
|
ellenzék
|
Nemzeti Radikális Párt
|
17 031
|
0,86%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Szabad Polgári Párt
|
2 527
|
0,13%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Kispolgárok és Munkások Egyesült Nemzeti Pártja
|
915
|
0,05%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Magyar Igazság Pártja
|
546
|
0,03%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
pártonkívüli
|
46 599
|
2,36%
|
8
|
3,27%
|
független
|
pártonkívüli ellenzéki
|
16 556
|
0,84%
|
2
|
0,82%
|
ellenzék
|
pártonkívüli legitimista
|
10 325
|
0,52%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Összesen
|
1 974 089
|
100%
|
245
|
100%
|
―
|
Oldal
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
kormánypárti
|
170
|
69,39%
|
ellenzék
|
67
|
27,34%
|
független
|
8
|
3,27%
|
Összesen
|
245
|
100%
|
Nézet[4]
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
Parlamenti szerepe
|
konzervatív (Gömbös-párti)
|
130-140
|
53,06% - 57,14%
|
kormánypárti
|
konzervatív (nem Gömbös-párti)
|
30-40
|
12,24% - 16,32%
|
kormánypárti
|
konzervatív ellenzék
|
6
|
2,45
|
ellenzéki
|
keresztény-konzervatív
|
17
|
6,94%
|
ellenzéki
|
fajvédő
|
2
|
0,82%
|
ellenzéki
|
nemzetiszocialista
|
3
|
1,22%
|
ellenzéki
|
kisgazda
|
24
|
9,8%
|
ellenzéki
|
liberális
|
10
|
4,08%
|
ellenzéki
|
szociáldemokrata
|
11
|
4,49%
|
ellenzéki
|
pártonkívüli
|
2
|
0,81%
|
független
|
Összesen
|
245
|
100%
|
―
|
A választásokat 1939. május 25-26-án, pünkösdkor tartották. Az egyéni szavazáson a 2 egyhangú kerület miatt 79,96% volt a részvételi arány. Ahol tényleges választásra került sor, ott a részvétel 90,98% volt. Listás szavazáson a részvétel a 2 egyhangú megye miatt 84,88% volt, ahol ténylegesen szavaztak, ott a részvétel 88,9% volt. A szavazás teljesen titkos volt.
A parlament megalakulástól 1944 őszéig összesen 17 alkalommal tartottak időközi választást, folyamatos MÉP győzelemmel. Az utolsó választási aktusokra már a német megszállás után került sor: ekkor egyhangú szavazással került a képviselőházba Rátz Jenő (1944. május 28.), Sztójay Döme (1944. június 30.) és Bárdossy László (1944. július 2.) is.
Szervezet
|
Szavazatok száma
|
Szavazatok aránya
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
Parlamenti szerepe
|
Magyar Élet Pártja (MÉP)
|
1 871 375
|
50,76%
|
181
|
69,62%
|
kormánypárt
|
Nyilaskeresztes Párt (NYKP)
|
530 405
|
14,39%
|
29
|
11,15%
|
ellenzék
|
Független Kisgazdapárt (FKGP)
|
569 054
|
15,44%
|
14
|
5,38%
|
ellenzék
|
Szociáldemokrata Párt (SZDP)
|
126 237
|
3,42%
|
5
|
1,92%
|
ellenzék
|
Polgári Szabadságpárt
|
57 766
|
1,57%
|
5
|
1,92%
|
ellenzék
|
Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt (EMNSZP)
|
78 806
|
2,14%
|
4
|
1,54%
|
ellenzék
|
Egyesült Kereszténypárt (EKP)
|
56 943
|
1,54%
|
4
|
1,54%
|
ellenzék
|
Keresztény Nemzeti Szocialista Front (KNSZF)
|
87 533
|
2,37%
|
3
|
1,15%
|
ellenzék
|
Nemzeti Front (NF)
|
64 328
|
1,74%
|
3
|
1,15%
|
ellenzék
|
Magyar Nemzeti Szocialista Földmunkás és Munkáspárt (MNSZFMP)
|
36 137
|
0,98%
|
3
|
1,15%
|
ellenzék
|
Népakarat Párt
|
8 970
|
0,24%
|
1
|
0,38%
|
ellenzék
|
Nemzeti Reformpárt (NREFP)
|
22 122
|
0,6%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Keresztény Nemzeti Függetlenségi Párt (KNFP)
|
14 024
|
0,38%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Magyar Nemzeti Szocialista Párt (MNSZP)
|
10 872
|
0,29%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Nemzeti Kisgazda, Iparos és Munkáspárt
|
6 110
|
0,17%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Független Néppárt (FNP)
|
3 568
|
0,1%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Nemzeti Földmíves, Kisiparos és Munkáspárt
|
3 453
|
0,09%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Keresztény Ellenzék (KE)
|
2 384
|
0,06%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Magyar Fajvédő Párt
|
1 288
|
0,03%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Polgári Agrárpárt
|
873
|
0,02%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
pártonkívüli
|
22 898
|
0,62%
|
2
|
0,77%
|
független
|
„pártonkívüli fajvédő”
|
21 107
|
0,57%
|
1
|
0,38%
|
ellenzék
|
pártonkívüli szélsőjobb
|
87 830
|
2,38%
|
5
|
1,92%
|
ellenzék
|
pártonkívüli kormánytámogató
|
2 493
|
0,07%
|
―
|
―
|
nem jutott be
|
Összesen
|
3 686 603
|
100%
|
260
|
100%
|
―
|
Oldal
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
kormánypárti
|
181
|
69,62%
|
ellenzék
|
77
|
29,61%
|
független
|
2
|
0,77%
|
Összesen
|
260
|
100%
|
Nézet
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
Parlamenti szerepe
|
konzervatív
|
181
|
69,62%
|
kormánypárt
|
fajvédő
|
1
|
0,38%
|
ellenzéki
|
nemzetiszocialista
|
48
|
18,46%
|
ellenzéki
|
keresztény
|
4
|
1,54%
|
ellenzéki
|
kisgazda
|
14
|
5,38%
|
ellenzéki
|
liberális
|
5
|
1,92%
|
ellenzéki
|
szociáldemokrata
|
5
|
1,92%
|
ellenzéki
|
pártonkívüli
|
2
|
0,77%
|
független
|
Összesen
|
260
|
100%
|
―
|
- www.vokscentrum.hu
- Püski Levente: A Horthy-korszak parlamentje. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2015.