MotoGP
MotoGP | |
Kategória | motorkerékpársport |
Helyszín | nemzetközi |
Első év | 1949 |
Gumik | Michelin |
Motorok | Ducati, Honda, Yamaha, KTM, Aprilia |
Egyéni győztes | Francesco Bagnaia |
Győztes csapat | Prima Pramac Racing |
Győztes konstruktőr | Ducati |
A(z) MotoGP weboldala |
Moto2 | |
Gumik | Pirelli |
Motorok | Boscoscuro, Kalex, Forward |
Egyéni győztes | Pedro Acosta |
Győztes csapat | Red Bull KTM Ajo |
Győztes konstruktőr | Kalex |
Moto3 | |
Gumik | Pirelli |
Motorok | KTM, Honda, Husqvarna |
Egyéni győztes | Jaume Masià |
Győztes csapat | Liqui Moly Husqvarna Intact GP |
Győztes konstruktőr | KTM |
MotoE | |
Gumik | Michelin |
Motorok | Ducati |
Egyéni győztes | Mattia Casadei |
Győztes csapat | HP Pons Los40 |
A Gyorsaságimotoros-világbajnokság, ismertebb nevén MotoGP a motorkerékpársport legmagasabb osztálya, szabályait az FIM határozza meg. Hasonló sorozat a Superbike-világbajnokság és a Supersport-világbajnokság. 1949 óta minden évben megrendezik. A versenysorozatban jelenleg három kategória található, Moto3, Moto2, és a MotoGP. A MotoGP világbajnoki címvédője Francesco Bagnaia.[1]
Története
[szerkesztés]A FIM Gyorsasági Motoros Világbajnokságot, ismertebb nevén a MotoGP-t, 1949 óta rendezik meg minden évben.
Nagyon sokáig a 125, a 250, valamint az 500 köbcentiméteres motoroknak írtak ki külön kategóriát. Ezen kívül a 350 cm³ kategóriások is futottak egészen 1982-ig, valamint a kisebb motorok, mint az 50 (1962–1983) és a 80 cm³-sek (1984–1989) is részt vehettek a sorozatban. Sokáig az oldalkocsis motorkerékpároknak is volt külön osztályuk.
Míg a 125 és 250 köbcentiméteres versenyek nem változtak, addig 2002-ben az 500 köbcentis motorosztály nagy változáson ment keresztül az új MotoGP szabályok bevezetésével, miszerint megengedték a versenyben a 990 köbcentiméteres, négyütemű motorok használatát (ekkor változott az addigi 500 cm³-es kategória neve MotoGP-re). A 2007-es szezonban a legmagasabb osztály motorjainak hengerűrtartalmát 800 cm³-re csökkentették le. A korábbi 250-es kategóriát 2010-től váltotta fel a Moto2. Ebben egységesen Honda-alapú négyhengeres, négyütemű 600 köbcentiméteres erőforrásokat használnak. Így a GP kategóriái valamivel közelebb kerültek az utcán használatos motorokhoz. 2012-ben újra változtak a királykategória szabályai: ismét 1000 köbcentiméter a lökettérfogat felső határa. Ennél nagyobb horderejű változás azonban, hogy a 125-ös kategóriát megszüntették, helyét az egyhengeres, négyütemű 250-eseket felvonultató Moto3 vette át.
Jelenleg három széria kap helyet a sportágban: a Moto3, a Moto2 és a MotoGP.
A MotoGP történetének legsikeresebb versenyzője Giacomo Agostini, aki tizenöt bajnokságot és 122 versenyt nyert az 500-as és a 350-es motorosztályban együttvéve, a legutolsót 1975-ben. A spanyol Angel Nieto a második a listán tizenhárom első helyezéssel a bajnokságokon, és 90 versenyt nyert a 125 köbcentiméteres osztályban, utolsó győzelmét 1986-ban aratta. Szintén sikeres versenyző volt még Mike Hailwood, Mick Doohan és Phil Read.
Valentino Rossi a jelenlegi mezőny legsikeresebb motorosa, aki összesen kilenc világbajnoki címre tett szert négy különböző kategóriában.
Versenyzők, konstruktőrök
[szerkesztés]A legsikeresebb versenyzők
[szerkesztés]A legsikeresebb versenyzők | Versenyző | Versenygyőzelem |
---|---|---|
1. | Giacomo Agostini | 122 |
2. | Valentino Rossi | 115 |
3. | Ángel Nieto | 90 |
4. | Marc Márquez | 85 |
5. | Rolf Biland | 81 |
6. | Mike Hailwood | 76 |
7. | Jorge Lorenzo | 68 |
8. | Mick Doohan | 54 |
9. | Dani Pedrosa | 54 |
10. | Phil Read | 52 |
A legsikeresebb konstruktőrök
[szerkesztés]Konstruktőr | Versenygyőzelem | |
---|---|---|
1. | Honda | 816 |
2. | Yamaha | 517 |
3. | Aprilia | 297 |
4. | MV Agusta | 275 |
5. | Suzuki | 162 |
6. | Kalex | 109 |
7. | Derbi | 107 |
8. | KTM | 106 |
9. | Kawasaki | 85 |
10. | Ducati | 75 |
11. | Kreidler | 65 |
12. | Garelli | 51 |
13. | Gilera | 47 |
- 2023-as szezon végi adatok.
A motorok felépítése
[szerkesztés]A különböző kategóriák motorjai
[szerkesztés]A motorok a két azonos méretű kerékből egy meghajtottal rendelkezhetnek. Kizárólag belső égésű motorral hajthatóak, és egy személy vezetheti őket. Kizárólag két- vagy négyütemű szívómotorok használhatóak. A sebességváltók maximum 6 fokozatúak lehetnek.
A motorokat a hengerűrtartalmuk szerint három osztályba osztják:
Moto3
[szerkesztés]A legkisebb kategóriában maximálisan 250 cm³ lökettérfogatú, egyhengeres négyütemű motor alkalmazható a motorkerékpár meghajtására. Négyütemű elven működhet a motor (így például a Wankel-motor használata nem megengedett). Kizárólag fém alapanyagú féktárcsák alkalmazása megengedett.
Moto2
[szerkesztés]A Moto2-ben valamennyi motorkerékpár egyféle erőforrást használ: Honda-alapú, 600 cm³-es soros négy hengeres motorokkal futnak. A versenygépek ezen motorblokk köré épülő együléses prototípusok.2019-től 765 köbcentis Triumph blokkok jöttek amelyekben elektronika van.
MotoGP
[szerkesztés]Yamaha YZR-M1 2016
[szerkesztés]Motor: | Folyadékhűtéses, négyhengeres soros motor, crossplane-főtengellyel |
Hengerűrtartalom: | 1000 köbcentiméter |
Max. teljesítmény: | Több mint 240 lóerő |
Sebességváltó: | Hatsebességes, kazettás váltó, változtatható áttételekkel |
ECU: | Magneti Marelli |
Váz: | Alumínium deltabox váz, állítható kormánygeometriával és alumínium lengőkarral |
Felfüggesztés: | Fejenálló Öhlins teleszkópvilla, Öhlins központi rugóstag, elöl-hátul állítható rugóelőfeszítés és csillapítás |
Fékrendszer: | Elöl két 320 mm, vagy 340 mm-es átmérőjű, kompozit féktárcsa négydugattyús Brembo féknyergekkel, hátul szimpla acél féktárcsa kétdugattyús Brembo féknyereggel. |
Kerekek: | 17 colos átmérőjű, kovácsolt magnézium felnik |
Gumik: | Michelin |
Tömeg: | 157 kg |
A MotoGP kategóriában kizárólag prototípusok indíthatók, vagyis az itt indított motorkerékpárok még átalakításokkal sem hozhatók kereskedelmi forgalomba.
A motorok természetesen ebben a kategóriában a legerősebbek és a leggyorsabbak. Az eddig mért legnagyobb sebesség 350 km/h körüli (Dovizioso 2015-ben a katari futamon 355km/h-t is elérte). A köridőket tekintve például a Sanghajban a MotoGP-s köridők 2 perc körül mozognak, míg a Formula–1-ben körülbelül 1 perc 35 másodperc alatt érnek körbe a pályán a versenyzők száraz körülmények között, mert 2 kerék nem tapad úgy, mint 4.
Tömeglimitek
[szerkesztés]Hengerek száma | 2004-es minimum | 2007-es minimum | Különbség |
---|---|---|---|
2 henger | 135 kg | 137 kg | 2 kg |
3 henger | 135 kg | 140.5 kg | 5.5 kg |
4 henger | 145 kg | 148 kg | 3 kg |
5 henger | 145 kg | 155.5 kg | 10.5 kg |
6 henger | 155 kg | 163 kg | 8 kg |
Pontozás
[szerkesztés]Pozíció | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |
Pont | 25 | 20 | 16 | 13 | 11 | 10 | 9 | 8 | 7 | 6 | 5 | 4 | 3 | 2 | 1 |
Magyar nagydíj
[szerkesztés]Magyarországra eddig kétszer látogatott el a MotoGP, 1990-ben és 1992-ben, mindkétszer a Hungaroringen rendeztek futamot.
2008 júliusában megerősítették, hogy Magyarország 2009-ben MotoGP futamot fog rendezni. A versenyt az újonnan épülő Balatonring pályán tartották volna, azonban az engedélyek hiányában az építkezés elindulása jelentős késést szenvedett. Így a MotoGP magyar nagydíj 2009-ben elmaradt, helyette 2010 májusára ígérték, azonban a projekt nem valósult meg.
2019 novemberében felmerültek olyan hírek, hogy 2022-től újra rendeznének magyar futamokat.[2] Végül 2021 márciusában vált hivatalossá, hogy 2023-tól ismét lesz MotoGP nagydíj Magyarországon, egy teljesen új pályán, mely Hajdúnánás mellett kerül megépítésre.[3]
2022 szeptemberében a Magyar Kormány felfüggesztette a Hajdúnánás mellett tervezett MotoGP pálya építését a válság miatt.[4]
Érdekességek
[szerkesztés]- John Surtees az egyetlen olyan versenyző, aki egyszerre volt a 350 cm³-es, az 500 cm³-es kategória világbajnoka, és Formula–1-es világbajnok (1964).
- Valentino Rossi az egyetlen versenyző, aki négy különböző kategóriában is bajnok tudott lenni (125 cm³, 250 cm³, 500 cm³ és MotoGP).
- Eddie Lawson (1988, 1989) és Valentino Rossi (2003, 2004) az egyedüliek, akik egymást követő években lettek világbajnokok különböző csapattal.
- Freddie Spencer (1985), Harada Tecuja (1993), Manuel Poggiali (2003) és Dani Pedrosa (2004) az egyedüliek, akik versenyzésük első évében megnyerték a 250 cm³-es kategóriát. 1990-ben Loris Capirossi első próbálkozásával elhódította a 125 cm³-es címet. Emellett ő vett részt eddig a legtöbb futamon is.
- Emilio Alzamora az egyetlen, aki 125 cm³-es világbajnoki címet tudott nyerni úgy, hogy egyetlen nagydíjat sem nyert meg.
Nők a MotoGP-ben
[szerkesztés]- Gina Bovaird (USA) az egyetlen nő, aki valaha is indult az 500 cm³-es kategóriában (1982, francia nagydíj).
- Katja Poensgen (Németország) az egyetlen, aki pontszerző helyen végzett egy 250 cm³-es futamon (2001, olasz nagydíj, 14. hely).
- Taru Rinne (Finnország) huszonöt pontot szerzett a 125 cm³-es osztályban az 1988-as és az 1989-es szezonban. Az 1988-as német nagydíjon második helyezést ért el.
- Igata Tomoko (Japán) harminc pontot szerzett a 125 cm³-es géposztályban az 1994-es és 1995-ös szezonokban.
- Inge Stoll (Németország) 1954 és 1958 között oldalkocsi-utasként versenyzett. Ő volt az első nő, aki valaha is részt vett a motoros világbajnokságon (1954).
Lásd még
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- motogp.com Hivatalos honlap
- motogphirek.hu MotoGP-s hírek
- motogphirek.hu A legalapvetőbb szabályok
- Motogpworld.hu Minden ami MotoGP
- Motorsportal.hu A Motorsportal MotoGP szekciója
- MotoGP.lap.hu A magyar MotoGP linkgyűjtemény
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ motogp.com · Championship Standings - 2022 MotoGP Championship. web.archive.org, 2022. november 6. [2022. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
- ↑ 2022-TŐL MOTOGP-FUTAMOT RENDEZHET MAGYARORSZÁG. Origo.hu, 2019. november 9. (Hozzáférés: 2019. november 9.)
- ↑ Motorsport: aláírták a magyar MotoGP-futamról szóló szerződést!. Nemzeti Sport Online, 2021. március 4. (Hozzáférés: 2021. július 23.)
- ↑ Hajdúnánási MotoGP-pálya: felfüggesztve