Sajó (folyó)
Sablon:Folyó A Sajó (szlovákul: Slaná) Kelet-Szlovákia és Északkelet-Magyarország egyik legnagyobb folyója, a Tisza jelentős mellékvize. Hazánk kilencedik legbővebb vizű felszíni vízfolyása (A Duna, Tisza, Dráva, Mura, Maros, Hármas-Körös, Szamos, és a Bodrog után). Szlovákiában a Gömör-Szepesi Érchegységben ered, Dobsina közelében. Pontosabban ott az egyik mellékvize; a Sajó maga a Stolica nevű csúcs (1476 m) alatt, kb 1300 méteres tsz feletti magasságban. Szlovákiai szakasza 98 km, partján fekszik Rozsnyó városa. Az Ózd térségében található Sajópüspöki mellett lépi át a magyar határt. Teljes hossza a szabályozások óta valamivel kevesebb, mint 223 km; ebből magyarországi szakaszának hossza 125,1 km. Szélessége a magyar szakaszon általában 20 és 80 méter közé esik. Átlagmélysége sebes folyása miatt a felsőbb (Mo.) szakaszon 0,8-1,2 méter körüli, ám ez a torkolat előtt néhol elérheti a 3,6 métert is. Vízgyűjtő területe 12 708 km². Átlagos vízhozama 60 m³/mp. Hordaléka jelentős mennyiségű kavics, valamint iszap. Esése magyarországi viszonylatban nagy, átlagosan 45 cm/km. Erősen kanyargós. Bár átvágták néhány kanyarulatát a mederszabályozások folytán, a brutális változtatásoktól megmenekült (pl. korábban tervbe volt véve hajózhatóvá tétele a megyeszékhely, és a Tisza között). A Sajón rendezik meg az évente esedékes vadvízi evezést Miskolc határában.
Név
A folyó nevének eredetére több lehetőség is kínálkozik, pl. sós, büdös, stb. Egy harmadik variáció jelentése szerint a sajó szó eredetileg "hűvöst", hideg vizűt jelenthet. (Az író személyes észrevétele: Finn nyelvben: kalsea joki – hűvös folyó, melynek eredeti, hajdan volt formájából fennmaradhatott a Sea-jo, ugyan úgy, mint a Hejő a szintén finn Helteinen joki eredeti formájából, aminek a jelentése egyébként melegvizű folyó. A finnugor nyelvekben eredetileg a "jo" szó szerepelt a finnben ma használatos "joki" helyett.)
Főbb mellékvizei
Szlovákiában:
Dobsina-patak (b)
Csermosnya-patak (b)
Csetnek-patak (j)
Murány-patak (j)
Turóc-patak (j)
Rima-folyó (j)
Magyarországon:
Hangony-patak (j)
Bán-patak (j)
Tardona-patak (j)
Szuha-patak (b)
Bódva-folyó (b)
Szinva-patak (j)
Kis-Sajó (b)
Hernád-folyó (b)
Takta-csatorna (b)
(b) = balról
(j) = jobbról
Sajóparti települések Magyarországon
- Partjára épültek Putnok, Kazincbarcika, Sajószentpéter, Felsőzsolca, Miskolc és Alsózsolca városok.
- Tiszaújváros mellett folyik a Tiszába.
- A Sajó tágabb értelemben vett völgyében találhatóak Nyékládháza, Edelény és Ózd városok is
Vízminőség
Az elmúlt évtizedekben, mikor még a szlovák papírgyárak is üzemeltek, és Borsod megye az ország legjelentősebb nehézipari központja volt, a két főbb magyar iparvároson is átfolyó Sajó nagy mértékben szennyezett volt. Azóta jelentősen javult a helyzet a felvidéken és idehaza is, rengeteget tisztult a víz, inkább az illegálisan partra hordott nagy mennyiségű kommunális hulladék okoz gondot. A víz minőségének javulásának hatására manapság egyre többen adják fejüket evezős túrákra a folyón.
Képek
-
A Sajó "forrása" a Göm.-Szep.-Érchg.ben
-
A Sajó forrásának völgye
-
A Sajó, forrásától nem messze
-
A Sajó és a Trstenik találkozása
-
A Sajó felső szakasza Szlovákiában
-
A Sajó felső szakasza Szlovákiában
-
A Sajó, közvetlenül a Rima torkolata előtt
-
Sajó és Rima, Szlovák-Magyar határ
-
A Sajó Sajószentpéteren
-
Sajószentpéteren
-
Sajószentpéteren
-
Sajószentpéteren
-
Sajószentpéteren
-
Sajó-part, Sajószentpéter
-
Tavaszi ár a Sajón, Sajószentpéternél
-
A Bódva betorkolása a Sajóba Boldvánál
-
A Sajó Kesznyétennél
-
A Hernád kesznyéteni torkolata
-
A Takta-csatorna kesznyéteni tork.
-
A Sajó Kesznyétennél
-
Kesznyétennél...
-
A Sajó beletorkollik a Tiszába