Ugrás a tartalomhoz

Strobl Alajos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Stróbl Alajos.
Strobl Alajos
SzületettStrobl Alajos János Vilmos
1856. június 21.[1][2]
Liptóújvár
Elhunyt1926. december 13. (70 évesen)[3][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar[4][2]
Foglalkozása
  • szobrász
  • tanár
  • festőművész
  • neveléstudós
IskoláiBécsi Képzőművészeti Akadémia (1876–1880)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Strobl Alajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Liptóújvári Strobl[5] Alajos, teljes nevén Strobl Alajos János Vilmos (Liptóújvár, 1856. június 21. – Budapest, 1926. december 13.[6]) magyar szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.

Strobl Alajos portréja, Nemzeti Emlékcsarnok, Szeged

Életpályája

[szerkesztés]

Édesapja Strobl József (1812–1886),[7] Habsburg–Tescheni Albert főherceg, majd a gróf németújvári Batthyány család uradalmi ispánja, édesanyja Wyrostek Karolina.[8] Bécsben Caspar von Zumbuschnál tanult 1876 és 1880 között, de már 1877-től kiállító művész volt. Fiatalon feltűnt Önarcképmás és Perseus (1882) című szobraival. 1880-ban már épült a budapesti Operaház, s az építkezésnél épületszobrok elkészítésére nyert pályázatot, elkészítette a két homlokzati párkányszobrot (Cherubini, Spontini), ezután 1881-ben megbízást kapott Erkel Ferenc és Liszt Ferenc ülő alakjának megformázására az épület főbejárata két oldalához. Ettől az időtől kezdve 40 éven át ő volt Magyarország egyik legfoglalkoztatottabb emlékműszobrásza, állami, egyházi és magán megrendeléseket egyaránt kapott. Egyben a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola tanáraként tevékenykedett szintén mintegy négy évtizeden át. Műterme Budapest VI. kerületében, az Epreskertben volt.

1913. november 9-én Ferenc József nemességet és a liptóújvári nemesi előnevet adományozta neki.[9]

Királylehotai villája 1929-ben leégett, majd özvegye, Kratochwil Alojzia (1875–1964) 1942-ben eladta. A visszavonuló német hadsereg is felgyújtotta, 2007-ben pedig nagy vihar rongálta meg. Az 1963 óta műemlék épületet és szárnyait ma megvételre kínálják.[10] Strobl Alajosnak két gyermeke lett: Strobl Mihály (1906–1996), gépészmérnök, valamint Strobl Zsuzsanna (1898–1994),[11] Franciscy Lajos (1890–1952) erdőmérnök felesége.[12]

Munkássága

[szerkesztés]
Anyánk

A görög–római művészet tanulmányozása erősen hatott a stílusára, de az aktuális nyugati stílusokat is kipróbálta (impresszionizmus, eklektika, szecesszió), s hamarosan kialakult egyéni stílusa, a témát kifejteni, megmutatni a legmegfelelőbb eszközökkel (anyag, stílus). 1900-ban a párizsi világkiállításon Anyánk című, életnagyságú, fehér márványból készült szobrát grand prix-díjjal jutalmazták. Köztéri, egyházi szobrai és síremlékei mellett nagyon értékesek portrészobrai, köztük:

Szobrai napjainkban is köztereinket, emlékhelyeinket díszítik, számos műve a kistapolcsányi kastélyparkban és a Magyar Nemzeti Galériában, Szegeden a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban látható.

Strobl Alajos mellszobora a Margit-szigeten. Segesdi György alkotása (1958)
Strobl Alajos sírja Budapesten. Kerepesi temető: 26/1-1-35 (saját alkotása)

Köztéri szobrai (válogatás)

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]

Művei a Nemzeti Galériában (válogatás)

[szerkesztés]

Vallási témájú alkotások[14] (válogatás)

[szerkesztés]

Köztéri művei (válogatás)

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b c Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  3. ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Штробль Алайош, 2017. február 25.
  4. ↑ Artnet
  5. ↑ Bár sok helyen hosszú ó-val írják a nevét, ő maga rövid o-val írta. A fia által írt visszaemlékezésben és a síremlékén is a rövid magánhangzós változat szerepel.
  6. ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest VI. kerületi polgári anyakönyv 1845/1926. folyószáma alatt.
  7. ↑ familysearch.org Strobl József gyászjelentése
  8. ↑ familysearch.org Strobl Alajos keresztelődésének a bejegyzése
  9. ↑ K 19 – Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára – Királyi könyvek – 72. kötet – 889. oldal
  10. ↑ sme.sk
  11. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Franciscy Lajosné Strobl Zsuzsanna
  12. ↑ familysearch.org Strobl Alajosné Kratochwil Alojzia gyászjelentése
  13. ↑ (2023. február 27.) WGSBN Bulletin 3, #3 (angol nyelven) (PDF) 3 (3), Kiadó: Nemzetközi Csillagászati Unió. (Hozzáférés: 2023. május 2.) 
  14. ↑ Szent István-bazilika épületszobrai

Források

[szerkesztés]
  • Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István. 4. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1968, 364–365. o.
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 663. o.  
  • Stróbl Mihály: Strobl Alajos – A gránitoroszlán. Holnap Kiadó, Budapest, 2003

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Strobl_Alajos&oldid=27403416”