Szélszeg

Szélszeg (Sălsig)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Máramaros
Község	Szélszeg
Rang	községközpont
Irányítószám	437300
SIRUTA-kód	108927
Népesség
Népesség	1663 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	6 (2011)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 31′ 10″, k. h. 23° 18′ 10″47.519339, 23.302696
Sablon • Wikidata • Segítség

Szélszeg (Sălsig), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.

Fekvése

Szilágycsehtől északkeletre, a Szamos jobb partja mellett fekvő település.

Története

Szélszeg egy régi, 1759-es térképen

Szélszeg a szájhagyományok szerint egykor a Szamoson túl, az Arini ~ Áriny (égerfás) nevű helyen feküdt, ahonnan a gyakori vízáradások miatt költözött mai helyére, ahol akkor sűrű erdőség volt és a Szamos a mostani út helyén folyt.

Nevét 1387-ben említette először oklevél Zelzegh néven, mint az aranyos várhoz tartozó oláh falut, majd 1451-ben ugyancsak Zelzegh néven említették és ekkor Báthori Szaniszló fiának, Istvánnak ítélték Kusalyi Jakcsi László fiai: András és László ellenében, de a beiktatást Jakcsi emberei ezt megakadályozták.

1472-ben Bélteki Drágfi Miklóst és fiait: Bertalant, Ferenczet, Györgyöt és Pétert iktatták be Szélszeg birtokába,

1555-ben Zelzegh a Kusalyi Jakcs család birtoka volt.

1569-ben (Zelzegh) Szélszegh birtokba a Gyulafiakat iktatták be. Gyulafi Sámuel 1637 márciusában Cseh várában kelt végrendeletével többek között Szélszeget egész határával, tizedével és kilencedével édesanyjának, Széchi Katának hagyta azzal a kikötéssel, hogy halála után Sámuel fiára, ha fia nem lesz, leányára, Máriára szálljon.

1671-ben a szélszegi határon Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbála gyermekei: Kapi György, Balassa Imréné, Barcsai Judit és Bethlen Farkasné Ostrosith Borbála osztoztak meg.

1682 előtt a németek fölégették.

1733-ban Náprádon tartott tanúvallatás szerint a szélszegi birtok a Bethlen családnak jutott, a Bethlen-, Gyulai-, Mikes-, Macskási- és Toroczkai-családok osztozkodásakor.

1910-ben 1416 lakosából 106 magyar, 1307 román volt. Ebből 23 római katolikus, 1308 görögkatolikus,

Nevezetességek

• Görögkatolikusoknak 1886-ig fatemplomuk volt, ekkor építettek kőtemplomot. Anyakönyvüket 1824-től vezetik.

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája I–VI. [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1901–1904.
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.