Törpehangyász

Törpehangyász
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Vendégízületesek (Xenarthra) Rend: Szőrös vendégízületesek (Pilosa) Alrend: Hangyászok (Vermilingua) Család: Törpehangyászok (Cyclopedidae) Nem: Cyclopes J. E. Gray, 1821 Faj: C. didactylus
Tudományos név
Cyclopes didactylus (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Cyclothurus Lesson, 1842 Didactyla Liais, 1872 Didactyles F. Cuvier, 1829 Eurypterna Gloger, 1841 Myrmydon Wagler, 1830 Cyclothurus Gray, 1825 Cycloturus Goeldi & Hagmann, 1904 Myrmecophaga didactyla Linnaeus, 1758 Cyclopes didactylus jurnanus Cabrera, 1958
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Törpehangyász témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Törpehangyász témájú kategóriát.

A törpehangyász (Cyclopes didactylus) az emlősök (Mammalia) osztályának a vendégízületesek (Xenarthra) öregrendjébe és a szőrös vendégízületesek (Pilosa) rendjébe, ezen belül a törpehangyászok (Cyclopedidae) családjába tartozó faj. Családjának az egyetlen élő képviselője.

Nemének az egyetlen faja.

Előfordulása

Mexikó déli területeitől kezdve Bolívián át Brazíliáig valamennyi trópusi erdőben széles körben elterjedt állat. Az állomány egyedszáma hosszabb távon stabilnak tűnik.

Alfajai

• Cyclopes didactylus catellus
• Cyclopes didactylus didactylus
• Cyclopes didactylus dorsalis
• Cyclopes didactylus eva
• Cyclopes didactylus ida
• Cyclopes didactylus melini
• Cyclopes didactylus mexicanus

Megjelenése

Testhossza 16–23 centiméter, farokhossza 16,5–29,5 centiméter és testtömege 300–500 gramm. A szőrzete, elterjedési területének északi részén aranysárga. A délebbre élő populációk szőrzetének színe fokozatosan szürkére vált. A farka hosszú, erős és kapaszkodásra alkalmas. Alulról teljesen szőrtelen. A mellső végtagok második és harmadik ujja hajlott karmokban végződik, ezeket a táplálékszerzés során és védekezéskor használ. Ennek az emlősnek a talpán is vannak ízületei, így a karmait egészen vissza tudja hajlítani, és biztosan kapaszkodik velük a faágakon. A nyelvét ragadós anyag borítja, melyet a nyálmirigyek termelnek, s ez megkönnyíti a rovarfogást.

Egy alvó törpehangyász Isla Damas szigetén Costa Ricába

Kitömött törpehangyász a londoni Természettudományi Múzeumban

Életmódja

Ez az állat éjjel aktív és ritkán száll le a fáról. Magányosan vagy párban él. Tápláléka hangyákból, termeszekből, méhekből és egyéb rovarokból áll. A fogságban több mint két évig él.

Szaporodása

A törpehangyász körülbelül egyévesen válik ivaréretté. A párzási időszak júliustól augusztusig tart. A 6 hónapos vemhesség után decemberben vagy januárban világra jön az egyetlen kölyök. A kölyök az első hónapjait egy fa odvában tölti, utána az anyja farkába kapaszkodva „utazik”. Mindkét szülő, félig megemésztett rovartáplálékkal eteti. Kilenc hónapos korában félig-meddig önálló.

Rokon fajai

Az összes hangyászféle rokonságban áll a törpehangyásszal.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 25.)
• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

További információk

• Képek az interneten a törpehangyászról