Ugrás a tartalomhoz

Környe–Pápa-vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tatabánya–Pápa-vasútvonal szócikkből átirányítva)
Környe-Pápa-vasútvonal
Pályarészlet Kisbéren a Perczel Mór utcai átjáró felől (2019)
Pályarészlet Kisbéren a Perczel Mór utcai átjáró felől (2019)
A Környe–Pápa-vasútvonal útvonala
Vonalszám:13
Vonal:13
Hossz:94 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:0-10-20-50 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Környe–Pápa-vasútvonal témájú médiaállományokat.
12 Tatabánya felé
8 Környe
Oroszlány-Kecskédi-vízfolyás
8 12 Oroszlány felé
Oroszlány-Kecskédi-vízfolyás
8155 Vasút utca
11 Kecskéd
Által-ér
14 a Vértesi Erőmű iparvágánya
8154
14 Bokod
17 Dad
8135 Táncsics utca
21 Szákszend mh.
24 Császár
30 Ete
8135 Magyar utca
36 5 Komárom felé
37 Kisbér
37 5 Székesfehérvár felé
8218 Széchenyi utca
8218
8218
8208 Bem utca
44 Bakonyszombathely
47 Bakonybánk
Cuhai-Bakony-ér
52 Tápszentmiklós
8222
55 Lázi
8218
58 11 Győr felé
58 Veszprémvarsány
58 11 Veszprém felé
61 Románd
65 Gic-Hathalom
832
Sukorói-Bakony-ér
67 Bakonytamási
832
73 Pápateszér
79 Franciavágás
Bakonyerdő Zrt. franciavágási fűrészüzeme felé
8301
82 Ugod
832
86 Nagygyimót
89 Pusztagyimót
kiágazás a pápai repülőtér felé
8305 Vaszari út
94 10 Győr felé
8305 Külső-Győri út
94 Pápa
14 Csorna / 10 Celldömölk felé

A Környe–Pápa vasútvonal a MÁV 13-as számú mellékvonala a Közép- és Nyugat-Dunántúlon. Környe és Pápa között 2007. március 4-én szűnt meg a személyforgalom. Teherforgalmi célból, valamint elkerülő, mentesítő vonalként fenntartják. Ma már csak a Veszprémvarsány-Franciavágás szakasz járható.

Építése

[szerkesztés]

1901-ben, Mandel Gyula, Hoffmann Sándor és Quittner Vilmos, budapesti vállalkozók tervezték megépíteni, hogy a környékbeli földekről a búza, fa és élőállatok szállítását megkönnyítsék. A Magyar Királyi Kereskedelem és Közlekedésügyi miniszter 1902-ben adott engedélyt a vonal építésére. A vasútvonal 11 felvételi épülettel, 6 raktárral, 6 gabonaszínnel, 12 nyitott rakodóval, 11 állomási és 21 nyíltvonali őrházzal rekordsebességgel, 1902. szeptember 12-re épült meg.

Működése, állapota

[szerkesztés]

A vonal egykori nagy áruforgalma[forrás?] mára gyakorlatilag megszűnt. Az utasforgalom megszüntetése előtt a személyforgalma is igen gyér volt, a szolgálatot napi 6 pár Bzmot motorkocsi látta el, vasárnap este mellékkocsikkal csatolva a diákokra való tekintettel.

Veszprémvarsányban és Kisbéren volt átszállási lehetőség a Győr–Veszprém, illetve a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalon közlekedő személyvonatokra. Néhány állomáson csatlakozó buszjáratok szállították tovább az utasokat a vonaltól távolabb fekvő települések, Bakonyság, Szákszend irányába.

A vonalon a pályasebesség 40 és 50 km/h, a felépítmény túlnyomórészt 34,5 kg-os, „c” sínekből épült, amelyek jellemzően vasbetonaljakon fekszenek.

A pálya állapota

[szerkesztés]

Az alábbi táblázatban a VPE (Vasúti Pályakapacitás Elosztó Kft.) menetvonalak kiadásához szükséges sebességelosztásai láthatóak, szakaszokra vetítve. A kimutatásból látszik, hogy a pálya Kisbér és Bakonybánk között 10,8 km-en gyakorlatilag járhatatlan.

A VPE 2017/2018-as kimutatása az engedélyezett legnagyobb sebességről. (V)max/Szakasz
Kezdőpont Végpont Táv (km) Sebesség (km/h)
Környe Kisbér 28,508 50
Kisbér Bakonybánk 10,799 0
Bakonybánk Pápa 46,184 50

Az alábbi táblázatban a VPE menetvonalak kiadásához szükséges tengelyterhelés elosztásai láthatóak, szakaszokra vetítve.

A VPE 2017/2018-as kimutatása az engedélyezett legnagyobb tengelyterhelésről. (M)max/Szakasz
Kezdőpont Végpont Táv (km) Tengelyterhelés (t)
Környe Kisbér 28,508 17
Kisbér Pápa 56,973 18,5

Napjainkban

[szerkesztés]
418 309 (M41 2309) a Bakonyvasút különvonatával Ugod állomáson, 2022. március 19-én.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felmérése alapján átlagosan 18 ember utazott egy-egy vonaton, így a vonal bezárása mellett döntöttek.

2007. március 4-től a személyvonatokat 6 pár autóbusszal váltották ki, melyek azonban nem örvendtek túl nagy népszerűségnek, így a Bakony Volán hamarosan megszüntette a járatokat. Tatabánya irányából az Oroszlányi hőerőmű részbeni (fa) tüzelőanyag ellátása történik. A Tatabánya-Környe szakaszon a személyforgalom változatlan, a Tatabánya–Oroszlány-vasútvonal személyvonatai használják. A pályát 2021-ben Franciavágás és Veszprémvarsány között felújították. Így 2022-ben ez szakasz 20 km/h-val, a Franciavágás és Pápa közötti pedig 10 km/h-val járható. Az utóbbi egy részét a pápai repülőtér kifutópályájának meghosszabbítása miatt felszedték, ennek következtében a heti három alkalommal közlekedő tehervonatok már csak Veszprémvarsány felől közelíthetik meg a franciavágási fűrészüzemet.[1] Egy 2022 szeptemberi kormányhatározat 363 millió forintot biztosít a bontásra.[2] A Franciavágás - Pápa közötti szakaszt 2022. április 1-jén zárták ki a forgalomból. A vonalszakaszon az utolsó személyszállító vonatok a Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség, és a Kunsági Vasúttúra nevű vasútbarát csoport által szervezett különmenetként 2022. március 19-én és 26-án közlekedtek.[3] A vonatok Győr–Veszprémvarsány–Pápa (oda-vissza) viszonylatban közlekedtek a 418 309 (M41 2309)-es pályaszámú dízelmozdony által továbbítva, 3 By és 1 BDdh sorozatú személykocsiból kiállítva.

Balesetek

[szerkesztés]

A vonal történetében eddig egyetlen vasúti baleset történt: 1991. április 12-én este a Tatabánya felől érkező Bzmot 072+Bdzx összeállítású szerelvényvonat Bakonytamási és Pápateszér között ütközött a Pápa felől érkező M47 2058 számú mozdony vontatta személyvonattal. A balesetben a Bzmot rágyűrődött az M47-es rövidebb végére. A baleset után az M47 2058 M47 2158-ként folytatta pályafutását, a Bzmot 072-t 1991. Novemberében selejtezték.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Indóház vasúti magazin 2007/4. száma

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Tatabánya–Pápa railway line
A Wikimédia Commons tartalmaz Környe–Pápa-vasútvonal témájú médiaállományokat.