Ugrás a tartalomhoz

Tatai járás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tatai járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
VármegyeKomárom-Esztergom vármegye
Járási székhelyTata
Települések száma10
városok1
Népesség
Teljes népesség39 436 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség126 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület306,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
A Tatai járás elhelyezkedése Magyarországon
A Tatai járás elhelyezkedése Magyarországon

A Tatai járás Komárom-Esztergom vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Tata. Területe 306,71 km², népessége 38 742 fő, népsűrűsége pedig 126 fő/km² volt 2013. elején. 2013. július 15-én egy város (Tata) és kilenc község tartozott hozzá.

A Tatai járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett. Az 1950-es megyerendezésig Komárom vármegyéhez, azután Komárom megyéhez tartozott, és 1974. december 31-én szűnt meg. Székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta mindvégig Tata volt.

Települései

[szerkesztés]
Település Rang
(2013. július 15.)
Közös hivatal Kistérség
(2013. január 1.)
Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Tata járásszékhely város Tata Tatai
23 726
78,15
Baj község Tatai
2 754
21,13
Dunaalmás község Tata Tatai
1 542
14,8
Dunaszentmiklós község Tata Tatai
411
7,77
Kocs község Tatai
2 536
58,27
Naszály község Tatai
2 335
30,22
Neszmély község Tata Tatai
1 325
27,76
Szomód község Tatai
2 005
28,34
Tardos község Tardos Tatai
1 615
23,32
Vértestolna község Tardos Tatai
493
16,95

Története

[szerkesztés]

A Tatai járás egyike volt Komárom vármegye négy járásának a 18. századtól kezdve. A 20. század első felében Magyarország határainak változásai miatt megyei hovatartozása többször változott. 1923 és 1938 között Komárom és Esztergom k.e.e. vármegyéhez, 1938 és 1945 között ismét Komárom vármegyéhez, 1945 és 1950 között Komárom-Esztergom vármegyéhez tartozott, végül az 1950-es megyerendezéstől megyszűnéséig Komárom megyéhez.

A Tatai járás neve és székhelye fennállása alatt nem változott, a Gesztesi járással közös határa azonban a 20. században többször is. Az 1950-es járásrendezést követő mintegy negyedszázadban területe már nem változott.

Megszűnésére 1974. december 30-ával került sor, községeit a Tatai, Oroszlányi és Tatabányai városkörnyék, illetve a Dorogi járás között osztották fel.

Községei 1886 és 1974 között

[szerkesztés]

Az alábbi táblázat felsorolja a Tatai járáshoz tartozott községeket 1886-tól, amikor a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, továbbá bemutatja, hogy az egyes községek mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később. A községek az (utolsó) hivatalos nevükön szerepelnek.

Község Mikortól Honnan Meddig Hova
Agostyán 1974 Tatai városkörnyékhez
Alsógalla 1947 a várossá alakuló Tatabányához csatolták
Baj 1974 Tatai városkörnyékhez
Bánhida 1947 a várossá alakuló Tatabányához csatolták
Bokod 1943 Gesztesi járásból 1974 Oroszlányi városkörnyékhez
Dad 1930 Gesztesi járásból 1974 Oroszlányi városkörnyékhez
Dunaalmás 1930–1950 között a
Gesztesi járáshoz tartozott
1974 Tatai városkörnyékhez
Dunaszentmiklós 1974 Tatai városkörnyékhez
Felsőgalla 1947 a várossá alakuló Tatabányához csatolták
Gyermely 1974 Dorogi járáshoz
Héreg 1974 Tatabányai városkörnyékhez
Kecskéd 1974 Oroszlányi városkörnyékhez
Kocs 1930 Gesztesi járásból 1974 Tatai városkörnyékhez
Kömlőd 1930 Gesztesi járásból 1974 Oroszlányi városkörnyékhez
Környe 1974 Tatabányai városkörnyékhez
Naszály 1974 Tatai városkörnyékhez
Neszmély 1930–1950 között a
Gesztesi járáshoz tartozott
1974 Tatai városkörnyékhez
Oroszlány 1954 várossá alakult
Szomód 1974 Tatai városkörnyékhez
Szomor 1974 Dorogi járáshoz
Tardos 1974 Tatai városkörnyékhez
Tarján 1974 Tatabányai városkörnyékhez
Tata 1954 várossá alakult
Tatabánya 1902 Alsógalla határából alakult 1947 várossá alakult Alsógallával,
Bánhidával és Felsőgallával egyesülve
Várgesztes 1974 Oroszlányi városkörnyékhez
Vértessomló 1974 Oroszlányi városkörnyékhez
Vértestolna 1974 Tatai városkörnyékhez
Vértesszőlős 1974 Tatabányai városkörnyékhez

Történeti adatai

[szerkesztés]

Megszűnése előtt, 1974 végén területe 551 km², népessége pedig mintegy 35 ezer fő volt.

Lásd még

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)