Valladolid (Yucatán)
| Valladolid | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Állam | Yucatán | ||
| Régió | Oriente | ||
| Község | Valladolid | ||
| Alapítás éve | 1543 | ||
| Irányítószám | 97780 | ||
| Körzethívószám | 985 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 48 973 fő (2010) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 20–25 m | ||
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 20° 41′ 22″, ny. h. 88° 12′ 06″20.689444°N 88.201667°WKoordináták: é. sz. 20° 41′ 22″, ny. h. 88° 12′ 06″20.689444°N 88.201667°W | |||
 Valladolid
Pozíció Yucatán térképén
| |||
| Valladolid honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Valladolid témájú médiaállományokat. | |||
Valladolid egy város Kelet-Mexikóban, a Yucatán-félszigeten, Cancún és Mérida között mintegy félúton. Lakossága 2010-ben kb. 49 ezer fő volt.[1]
Földrajz
[szerkesztés]Fekvése
[szerkesztés]A város a Yucatán-félsziget északi, Yucatán állam délkeleti részén fekszik egy, a tenger szintje felett körülbelül 20–25 méterrel elterülő sík, karsztos vidéken. Környékét vadon borítja, amelyet kisebb foltokban rétek, legelők tarkítanak.[2] Fontos közlekedési csomópont: itt találkozik a 180-as, a 79-es és a 295-ös főút.
Éghajlat
[szerkesztés]A város éghajlata forró és viszonylag csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 36 °C-os hőséget, a rekord elérte a 43 °C-ot is. Az átlagos hőmérsékletek a januári 23,3 és a májusi 29,8 fok között váltakoznak, fagy nem fordul elő. Az évi átlagosan 1099 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól októberig tartó 5 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség közel 75%-a.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 36,0 | 40,0 | 43,0 | 43,0 | 43,0 | 40,0 | 40,0 | 40,0 | 40,0 | 39,0 | 39,0 | 38,0 | 43,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 30,0 | 32,1 | 34,5 | 36,5 | 37,2 | 36,0 | 35,4 | 35,5 | 35,3 | 33,2 | 31,4 | 29,9 | 33,9 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 23,3 | 25,0 | 26,8 | 28,7 | 29,8 | 29,6 | 29,1 | 29,1 | 28,9 | 27,4 | 25,3 | 23,7 | 27,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 16,7 | 18,0 | 19,0 | 21,0 | 22,4 | 23,2 | 22,8 | 22,7 | 22,5 | 21,5 | 19,3 | 17,5 | 20,6 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 9,0 | 9,0 | 8,0 | 11,0 | 12,0 | 18,0 | 19,0 | 20,0 | 19,0 | 14,5 | 8,5 | 8,0 | 8,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 37 | 30 | 20 | 40 | 68 | 189 | 165 | 161 | 174 | 125 | 44 | 46 | 1099 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[3] | |||||||||||||
Története
[szerkesztés]Valladolidot 1543. május 28-án alapították, ám két év múlva, március 24-én összes lakója elhagyta, és átköltöztek Zacíba. 1546-ban a környéken maja lázadás tört ki, amit azonban a spanyol katonák levertek.[4]
Az időközben újratelepülő falu várossá nőtt, a ciudad rangot 1823. december 13-án kapta meg. 1833-ban itt helyezték üzembe az ország első szövőszékét, Pedro Sáinz de Baranda visszavonult haditengerész tulajdonát.[4] 1840. február 12-én katonai megmozdulás tört ki a városban, amelynek résztvevői követelték Mexikó föderatív átszervezését, egy évvel később pedig az események elvezettek a Yucatáni Köztársaság kikiáltásához.[forrás?] 1848. január 28-án Valladolidot is elérte a kasztok háborúja, emiatt március 14-én a lakók elhagyták a várost. Ugyanezen a napon az indián felkelők kirabolták és felgyújtották a települést.[4] A maják ellen a yucatáni kormány nem tudott hatékonyan fellépni, s Mexikó segítségét kérte, ennek fejében viszont fel kellett oszlatni a köztársaságot.[forrás?]
1885-ben alakult meg a helyi irodalmi intézet, 1906. május 4-én pedig ünnepélyesen felavatták a Valladolidot Méridával összekötő vasútvonalat. 1910. június 4-én fegyveres felkelés tört ki, mivel sokan nem ismerték el Enrique Muñoz Arístegui győzelmét a választáson. Ezt a felkelést a mexikói forradalom első szikrájának is nevezik.[4]
Látnivalók
[szerkesztés]A városban:
- Szent Bernardin-templom - Convento de Sisal. 16. századi templom és kolostorerőd, 1,5 km-re délnyugatra a főtértől
- Szent Szerváciusz-székesegyház, 16. századi templom a főtér mellett
- Museo San Roque, múzeum maja tárgyakkal
- Palacio Municipal (községi palota)
A város környékén:
- a kútszerű karsztképződmények, a cenoték (Zací, Suytún, X’kekén, Samulhá)
- az ősi maja városok: Ek Balam és Chichén Itzá.
- Balankanché maja barlangterület
Lakosság
[szerkesztés]A város lakosságának növekedése 1900-2010 között:
| Valladolid | ||||||||||||||
| Népszámlálás - év | 1900. | 1910. | 1921. | 1930. | 1940. | 1950. | 1960. | 1970. | 1980. | 1990. | 1995. | 2000. | 2005. | 2010. |
| Népesség | 4955 | 4319 | 4920 | 5601 | 6402 | 8165 | 9297 | 14 663 | 28 201 | 29 279 | 34 857 | 37 332 | 45 868 | 48 973 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
- ↑ INEGI – Valladolid község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2014. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 5.)
- ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2015. június 5.)[halott link]
- ↑ a b c d E-Local–INAFED kormányzati oldal – Valladolid község (spanyol nyelven). [2016. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 5.)