Vita:Romantika

Baj van, szerkesztőnk nem a romantika mint stílus, inkább az általa romantikus kornak gondolt XIX. század második fele művészetéről írt. Kimásoltam egy részt, aminek szinte semmi köze nincs a romantikához: "A modern építészet áruházakat, iroda- és üzletházakat, vasúti pályaudvarokat, metrókat és hidakat teremtett. A vas, az acél stb. forradalmiasították az építészetet.

Ilyen épületek: a londoni világkiállításra épített Kristálypalota, az Eiffel- torony, Magyarországon a Vigadó, a Milleniumi- emlékmű, az Operaház, a Halászbástya, az Országház." Csak a Vigadó tartozik a romantikus stílusba, sokan összekeverik a klasszicizmus stílusát a romantikával.

Szerintem ezen még kellene dolgozni.--Linkoman 2005. november 19., 19:09 (CET)

A lapot utólagos engedélyeddel megkíséreltem átszerkeszteni, még így is rendkívül hiányos.

Ezenkívül a romantika e leírás szerint csakis szinte a festészetre korlátozódik, holott átfogta a teljes művészetet. Szükséges a szó magyarázata és az egyes művészeti ágak teljes kidolgozása. User: Kata 2005. nov. 29. 11.51.

húhú! ez a lap aztán nagyon javításra szorul! mit keres a romantikában a barbizoni iskola? ha megengeditek, belejavítok, mert nagyon szúrja egy-két dolog a szememet User:Satak Lord

a Lammermoori Lucia szócikk elejéről vágtam ki ezt a szöveget, talán ebben a cikkben hasznosítható:

A XIX. század elejének romantikája

A műtörténet szívesen használja a XIX. század első évtizedeire a romantikus jelzőt. Ez afféle gyűjtőfogalom, amelynek szárnyai alatt sok minden megfér. Merész forma-rombolás, csak azért, hogy a romok helyén új, a század szellemi tartalmának megfelelő formák szülessenek. Romantika... a képzelet kötetlen, merészebb röpte, mely kalandos, fordulatos, izgalmas történeteken kalauzolja végig az olvasót. A romantikához, a század elejei művészek célkitűzéséhez tartozik az is, hogy felszámolja az „akadémikus” pepecselő, aprólékos, néha kicsinyes stílusát, hősibb, lendületesebb, merészebb hanghoz szoktassa a közönséget. A romantika – az irodalom területén – még a nyelvkincsét is megújítja és olyan szóképeket, mondatfűzéseket használ, a népi nyelvalkotás olyan formáit hozza felszínre, melyek első hallásra valósággal meghökkentik a polgári közönséget. A burkolat, a forma azonban nem a lényeg! Mindez még maradi művészetet is takarhat. Chopin romantikáját nem különös formanyaelve teszi, hanem a lángoló hazafiság, mely minden egyes hangját a lengyel néptől nyeri és a lengyel nép szolgálatába állítja. A mi Liszt Ferencünk gazdag romantikus világa izzó hazaszeretetéből, fájdalmas vágyából és abból a nemes szándékból születik, hogy minél jobban összeforrjon egy néppel, melytől sorsa, pályája elszakította, és amelynek nyelvét sem tudta megtanulni sohasem.

Mint már mondottuk, ez a műtörténeti kifejezés: „romantika” egész sereg fogalmat gyűjt szárnyai alá. Így sokszor a romantikus mozgalom és a nemzeti fellendülés lényeges vonása a visszafordulás is a nemzeti fellendülés lényeges vonása a visszafordulás is a nemzeti múlt felé.

A régi századokat ébresztgető történeti regény is hatalmas lendületet vesz, és 1814-ben megjelenik a műfaj egyik európai sikerű remekműve: a Waverley, Walter Scott híres regénye. A szerző névtelenül jelenteti meg alkotását, de a siker oly hatalmas, hogy hamarosan újabb és újabb művekkel lép a közönség elé.

Walter Scott (1771-1832) lírai költőként kezdi pályafutását, majd ügyvédi gyakorlatot folytat, könyvkiadónak csap fel, és végül kastélyába visszavonultan Skócia romantikus történeteit írja olyan közönslgsikertől övezve, hogy műveit, alighogy megszáradt rajtuk a nyomdafesték, úgyszólván szétkapkodják az olvasók.

Mi a varázsa Walter Scott írásainak?

A kor és a történeti színtér tudóshoz méltó ismerete. Nemes rajongása a hősies, derekas magatartásért, tisztelet az ősök nagyszerű hagyományai iránt, olyan mesemondó művészet, hogy az olvasó nem is kísérője, hanem részese a regénynek,mintha együtt élne a sok évszázaddal azelőtt élt hősökkel, részt venne maga is a merész rajtaütésekben, erdei csatákban, élet-halálra vívott párviadalokban, melyeket Scott olyan csodálatos valószerűséggel elevenít meg."--2007. szeptember 9., 14:50 (CEST)~

Lektorálandó, mert ... az építészetben

Túl sokat foglalkozik a szöveg más stílusirányzatokkal ("A gótika után felújították a barokk, a romanika és a reneszánsz elemeit is. Így jöttek létre a neostílusok (neoreneszánsz, neoromán, neobarokk). A neostílusokban gyökerezik a 19. század második felének építészete (historizmus, eklektika).", és túl keveset azzal, hogy miben is különböznek a romantikus építészet stílusjegyei a "neostílusoktól" - különösen azért, mert laikusok néha hajlamosak összetéveszteni a romantikus építészetet ezekkel....--Linkoman ^vita 2016. december 4., 17:47 (CET)

Forrás

A középiskolai 10.-es (2.-os) irodalom tankönyvekben sok minden van a romantika történelmi hátteréről!

Magyar irodalmi romantika

A magyar irodalmi romantikáról írottak - A 19. századi magyar irodalom nagy romantikusai: Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János és Jókai Mór - nyúlfarknyira sikerültek. Apród ^vita 2021. január 26., 12:48 (CET)