The role of public administration in the Holocaust has become an intensely debated issue recently... more The role of public administration in the Holocaust has become an intensely debated issue recently. A large number of researchers have been dealing with the legal frameworks and the means of the administrative apparatus but only a few take up the issue of the moral responsibility of the public servants themselves. This specific aspect is highlighted in the present study, which seeks to answer the question on both theoretical and historical level. Of the theories concerning this topic, the most significant is that of the noted sociologist, late Zygmunt Bauman. The now-classic Polish-born sociologist holds that the major reason triggering the Holocaust is to be found in the characteristics of the bureaucratic machinery but he underestimates the role of anti-Semitism. This study makes an attempt to refute his thesis by highlighting, on the one hand, the activity of the bureaucratic apparatus and the "official anti-Semitism" in original documents, and, on the other hand, the role of anti-Semitic prejudices in a local community. The study uses Mezőberény, a small town in Békés County, Hungary, as an example of how the right-wing ideologies set foot in it from the 1930s, and how the extreme right-wing anti-Semitic movements prepared the ground for the Holocaust in 1944.
Migration is a frequently discussed issue nowadays. This paper is concerned with a phenomenon whi... more Migration is a frequently discussed issue nowadays. This paper is concerned with a phenomenon which more often than not accompanies migration: xenophobia. A large number of researchers deal with the theoretical analysis of “being alien” but much less attention has been paid to the analysis of the forms and degrees of xenophobic behaviour. In the first part of my work I review an American project to integrate migrants, and then I make an attempt to work out a “scale of xenophobia”. Calling attention to each of the grades in our scale helps to highlight the role of laws and the state in the development of prejudices and xenophobia.
The role of public administration in the Holocaust has recently become an intensely debated issue... more The role of public administration in the Holocaust has recently become an intensely debated issue. In this respect a large number of researchers are concerned, rightly, with the legal framework and the applied means of the administrative apparatus, but few take up the issue of the moral responsibility of the public servants themselves. It is this aspect that is highlighted by the present study which seeks to answer the emerging questions on both a theoretical and a historical level. Of the theories concerning this topic the most significant is that of the noted sociologist Zygmunt Bauman. The Polish-born sociologist holds that the major factor leading to the Holocaust can be found in the working of the bureaucratic machine but he tends to neglect – or at least underestimates – the role of anti-Semitism. This study makes an attempt to refute his thesis. In order to achieve this aim the author, on the one hand, depicts the activity of the bureaucratic apparatus and throws light on “of...
Hungarian and German Experiences in Xenophobia Összefoglalás Az írás azon problémák egyikével fog... more Hungarian and German Experiences in Xenophobia Összefoglalás Az írás azon problémák egyikével foglalkozik, amelyeket az európai társadalmakban a 20. század elején megindult s jelenleg is zajló migráció, valamint a 20. század második felében hangsúlyt kapott integráció kérdései vetettek fel. Nevezetesen azzal, hogy a különböző kulturális és nemzeti háttérrel rendelkező csoportok együttélése esetén a különböző társadalmak és államok miként kezelik a kialakuló nyíltan xenofób cselekményeket. Ennek keretében elsősorban Magyarország és Németország vonatkozásában áttekintést ad az idegenellenes jelenségekről, kiváltó okaikról és lehetséges kezelésmódjaik elemzéséről. Miközben összefoglalja a magyar és német szakirodalmat, egy későbbi kutatás kiindulópontjait is megfogalmazza, kitér az ún. "gyűlölet-bűncselekmények" és "gyűlöletincidensek" problémájára is.
A történelem szimbolikus jelentéssel bíró eseményeiről szólva mindig többről be-szélünk, mint ami... more A történelem szimbolikus jelentéssel bíró eseményeiről szólva mindig többről be-szélünk, mint amit konkrétan kimondunk. A "Reichstag" például általában a német birodalomra, "felgyújtása" pedig a német társadalomnak a tömegmédiát is felhasz-náló politikai letaglózására is utal. Vannak olyan szimbolikus történelmi események is, amelyek jelentése bizonytalan vagy csak vitákban tisztázható. A "9/11" esetén így nehéz eldönteni, hogy az Amerika megtámadását, egy új típusú hadviselést, a polgári demokrácia új, az egyéni jogokra is kiható korszakának eljövetelét, esetleg egy globális világhatalom erejének megroppanását jelképezi-e. E sokféle jelentést hordozó események közé tartozik a "holokauszt" 1 is: egészen biztos, hogy a XX. századi történelem egyik szimbolikus eseménye volt, de hogy közvetlen jelentésén túl mire is utal még - a század embertelenségére, irracionalitására, útvesztésére -, az csak vitákban tisztázható.
A társadalomelméleti, jogtudományi és kriminológiai szakirodalom az utóbbi években egyre gyakrabb... more A társadalomelméleti, jogtudományi és kriminológiai szakirodalom az utóbbi években egyre gyakrabban használja az „állami bűncselekmény” (state crime) fogalmát és beszél „bűnöző államokról”. Különösen a népirtást elkövető, az etnikai tisztogatást folytató és az apartheidot kialakító államokat nevezik így. Ebben az írásban azt vizsgálom meg, hogy lehet-e „állami bűncselekménynek” tekinteni az erőszak etnikai célok érdekében történő jogtalan használatát, vagy legalábbis annak legsúlyosabb eseteit, s kijelenthetjük-e, példának okáért, hogy a genocídiumot elkövető állam „bűnöző állam” volna?
A tanulmány a genocídium fogalmának változásaival foglakozik. Tárgyalja megszületésének körülmény... more A tanulmány a genocídium fogalmának változásaival foglakozik. Tárgyalja megszületésének körülményeit és a jogi fogalom korlátait, valamint megvizsgálja és elemzi a genocídium politikai és társadalmi fogálmát. Abból a tényből, hogy az 1948-as genocídium egyezményben használt jogi előírás évtizedeken át nem került alkalmazásra, többen arra következtettek, hogy azt meg kell újítani. Ennek során többen alternatív fogalmakat alkottak (például democídium, politicídium, holodomor), ezek a kísérletek azonban nem voltak sikeresek.
E tanulmányban először a nemzetállam egyik jellegzetes – eredendően a XIX. századhoz tartozó – po... more E tanulmányban először a nemzetállam egyik jellegzetes – eredendően a XIX. századhoz tartozó – politikájára, a homogenizációs politikára utalok, majd a homogenizáció megteremtésének egy nem-tipikus, késői – egyes kelet-európai államok életében a XX. század végén kibontakozó – módszerét, az etnikai tisztogatást vizsgálom. Azt állítom, hogy a késői, sőt az elkésett kelet-európai nemzetállami fejlődésben a felbomló és újjászerveződő államok viszonyai között az etnikai tisztogatást a nemzeti homogenitás megteremtésére használták. Elemzem az etnikai tisztogatás fogalmát, és számba veszem az ide sorolható magatartások körét is. Az etnikai tisztogatást a szélsőséges állami erőszak egyik jellegzetes típusának tekintem. Az azt magyarázó elméletek áttekintése mellett kitérek arra, hogy mi annak viszonya a népirtás (genocídium) fogalmához és az állam egyéb erőszakos megnyilvánulásait jelző fogalmakhoz, például a közigazgatási és a rendészeti-katonai szervek által lebonyolított ún. népességmozgatáshoz. Végül áttekintem az etnikai tisztogatással kapcsolatos magyarázó elméletek európai és amerikai tendenciáit. A mai szakirodalomban a fogalom két felfogását különböztetem meg, melyek elsősorban abban különböznek, hogy a népirtást az etnikai tisztogatás részének tekintik-e, vagy az utóbbit megpróbálják elhatárolni az előbbitől.
Az etnikai viszonyok területén a kényszerített asszimiláció és az etnocídium fogalmilag megkülönb... more Az etnikai viszonyok területén a kényszerített asszimiláció és az etnocídium fogalmilag megkülönböztetendő, s – elsősorban az egyes intézkedések bevezetése során megfogalmazott vagy követett cél alapján – megkülönböztethető. A cél ugyanis a formailag a kényszerített (erőszakos) asszimiláció körébe sorolható eszközök alkalmazását etnocídiummá teszi.
A tanulmány az "etnikai tisztogatás" kifejezés eredetét és jellegét, az etnikai tisztogatást jele... more A tanulmány az "etnikai tisztogatás" kifejezés eredetét és jellegét, az etnikai tisztogatást jelentő magatartások körét valamint magyarázó elméleteit tárgyalja. Az „etnikai tisztogatás” az etnikai célokat követő politikai represszió és szélsőséges állami erőszak rendszerében önálló fokozatot jelent, annak ellenére is, hogy meglehetősen különböző magatartások összefoglaló neve. Ezért az „etnikai tisztogatás” elméletileg önálló kategóriaként kezelhető. Annak ellenére is, hogy nem egységes jogi fogalom, és különböző módokon szerepel nemzetközi szervezetek jogi dokumentumaiban. Az etnikai tisztogatás egyik legjellegzetesebb megvalósítási eszköze a XX. században az elűzés és a deportálás volt.
Der homogene Nationalstaat wurde also historisch nicht zu einem multinationalen Nationalstaat, so... more Der homogene Nationalstaat wurde also historisch nicht zu einem multinationalen Nationalstaat, sondern wird oder kann sich zu einem multiethnischen Staat, zu dem Staat der Zusammenlebenden Ethnien entwickeln. Es ist auch fähig, den auf den traditionellen Nation bildenden kulturellen Zusammenhalt – durch den Multikulturalismus – zu beseitigen. Es muss auf dieser Grundlage festgestellt werden, dass der multikulturelle Politik verfolgende multiethnische Staat kein Nationalstaat ist. Wer sein Kommen nicht wünscht, muss die Geschichte anhalten.
Ebben az írásban először rámutatok a „nemzet” és az „állam” fogalmi kapcsolatának erejére, majd a... more Ebben az írásban először rámutatok a „nemzet” és az „állam” fogalmi kapcsolatának erejére, majd a nemzetállamok két fő történeti típusa között teszek különbséget. Ezt követően megvizsgálom, hogy milyen viszonyban állhat a nemzet és az etnikum, s hogy annak milyen következményei lehetnek a nemzetállamra nézve. Végül azt vetem fel, hogy a XXI. század elején van-e összefüggés a „multietnikus” és a „multikulturális” jelenségek között, s ha igen, azok érintik-e a nemzetállam kérdéseit. Mindhárom síkon azt a kérdést tartom szem előtt, hogy a nemzetállam miként viszonyul a társadalmak sokféleségéhez és homogenitásához. A három elemzési sík és a kiemelt fókuszpont a nemzetállam jelenével és jövőjével áll kapcsolatban, ám úgy vélem, hogy azt érdemben csak múltja figyelembevétele mellett lehet megítélni.
Der Artikel behandelt eines der Probleme, die die Fragen der in den europäischen Gesellschaften i... more Der Artikel behandelt eines der Probleme, die die Fragen der in den europäischen Gesellschaften in dem 20. Jahrhundert angefangenen und immer noch stattfindenden Migration sowie der in der zweiten Hälfte des 20. Jahrhunderts betont gewordenen Integration stellen. Nämlich, er untersucht wie verschiedene Gesellschaften und Staaten beim Zusammenleben von Gruppen mit verschiedenen kulturellen und nationalen Hintergründen die sich entwickelnden offenen xenophobischen Taten behandeln. In diesem Zusammenhang gibt er einen Überblick von den xenophobischen Phänomenen, deren Ursachen und von der Analyse deren möglichen Behandlungsmethoden in erster Linie in Bezug auf Ungarn und Deutschland. Während er die ungarische und deutsche Fachliteratur zusammenfasst, legt er die Ausgangspunkte für eine weitere Forschung fest und beinhaltet auch das Problem der sogenannten „Hassverbrechen“ und „Hass-Vorfälle“. In dem Mittelpunkt der Analyse steht unter anderem die Frage, was für eine Rolle das administrative-institutionelle System in der Behandlung von Fragen im Zusammenhang mit Fremdenfeindlichkeit spielen kann und welche Wege die ungarische Gesetzgebung und Rechtsprechung, die für ihre musterfolgende Natur bekannt sind, verfolgen. Das Problem der Fremdenfeindlichkeit bringt der Artikel auch in Zusammenhang mit der von sogenannten Extremisten ausgehenden Gefahr. Schließlich schlägt er die Ausarbeitung einer sogenannten „Xenophobie-Skala“ vor, auf deren xenophobische Phänomene von verschiedenen Intensitätsgraden platziert werden können.
Napjainkban gyakran tárgyalt kérdés a migráció folyamata és a xenofóbia jelenségei. Ebben a tanul... more Napjainkban gyakran tárgyalt kérdés a migráció folyamata és a xenofóbia jelenségei. Ebben a tanulmányban a migrációs folyamatok egyik kísérő jelenségével, az idegenellenességnek a problémájával foglalkozom. Az idegenség fogalmi vizsgálatával sokan foglalkoznak, de az idegenellenesség fogalmi elemzésére annál kevesebben helyezik a hangsúlyt. Első körben egy a xenofóbia árnyalt fogalmi értelmezését elősegítő amerikai kutatást ismertetek kritikai szemlélettel, majd a xenofóbia önálló fogalmi elemzésére vállalkozom egy lehetséges xenofóbia-skála fokozatai mentén. Az említett skála egyes fokozatain keresztül tárgyalom az állam és a jog szerepét az előítéletek alakulásában és az idegenellenesség folyamataiban.
A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság 2016 nyarán Pécsen – a Pécsi Tudományegyetemmel és az MT... more A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság 2016 nyarán Pécsen – a Pécsi Tudományegyetemmel és az MTA Pécsi Területi Bizottságával szervezési együttműködésben – tartotta a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust. A kongresszus – amelyen három kontinens huszonnégy országából 493 kutató vett részt mintegy ötszáz előadással – egy plenáris ülésen és negyvenegy szekcióban (szimpóziumban) szervezte meg a tanácskozást. A negyven szekció egyike A migráció jogi aspektusai és társadalmi, kulturális hatásai című szimpózium volt, melynek egy napos tanácskozásán hat előadó fejtette ki nézeteit a címben jelzett kérdésről, s ahol az előadók mondandóját az ennél jóval nagyobb létszámú hallgatóság egészítette ki észrevételeivel. A téma vitathatatlanul az aktualitásokhoz kapcsolódott, de a résztvevők szakmailag magas színvonalon elemezték azokat. Az előadások meglehetősen szerteágazóak voltak; legalább négy-öt tudományterület – politikatudomány, jogtudomány, filozófia, kulturális antropológia és egyes kutatásoknál a demográfiai adatokat kiemelő szociológia – megközelítésében tárgyalták a kérdést, s az előadók a maguk módján kapcsolódtak a migráció sokféle kontextusban értelmezhető jelentéséhez.
Az írás azon problémák egyikével foglalkozik, amelyeket az európai társadalmakban a XX. század el... more Az írás azon problémák egyikével foglalkozik, amelyeket az európai társadalmakban a XX. század elején megindult s jelenleg is zajló migráció, valamint a XX. század második felében hangsúlyt kapott integráció kérdései vetettek fel. Nevezetesen azzal, hogy a különböző kulturális és nemzeti háttérrel rendelkező csoportok együttélése esetén a különböző társadalmak és államok miként kezelik a kialakuló nyíltan xenofób cselekményeket. Ennek keretében elsősorban Magyarország és Németország vonatkozásában áttekintést ad az idegenellenes jelenségekről, kiváltó okaikról és lehetséges kezelésmódjaik elemzéséről. Miközben összefoglalja a magyar és német szakirodalmat, egy későbbi kutatás kiindulópontjait is megfogalmazza, kitér az ún. „gyűlölet-bűncselekmények” és „gyűlöletincidensek” problémájára is.
The role of public administration in the Holocaust has become an intensely debated issue recently... more The role of public administration in the Holocaust has become an intensely debated issue recently. A large number of researchers have been dealing with the legal frameworks and the means of the administrative apparatus but only a few take up the issue of the moral responsibility of the public servants themselves. This specific aspect is highlighted in the present study, which seeks to answer the question on both theoretical and historical level. Of the theories concerning this topic, the most significant is that of the noted sociologist, late Zygmunt Bauman. The now-classic Polish-born sociologist holds that the major reason triggering the Holocaust is to be found in the characteristics of the bureaucratic machinery but he underestimates the role of anti-Semitism. This study makes an attempt to refute his thesis by highlighting, on the one hand, the activity of the bureaucratic apparatus and the "official anti-Semitism" in original documents, and, on the other hand, the role of anti-Semitic prejudices in a local community. The study uses Mezőberény, a small town in Békés County, Hungary, as an example of how the right-wing ideologies set foot in it from the 1930s, and how the extreme right-wing anti-Semitic movements prepared the ground for the Holocaust in 1944.
Migration is a frequently discussed issue nowadays. This paper is concerned with a phenomenon whi... more Migration is a frequently discussed issue nowadays. This paper is concerned with a phenomenon which more often than not accompanies migration: xenophobia. A large number of researchers deal with the theoretical analysis of “being alien” but much less attention has been paid to the analysis of the forms and degrees of xenophobic behaviour. In the first part of my work I review an American project to integrate migrants, and then I make an attempt to work out a “scale of xenophobia”. Calling attention to each of the grades in our scale helps to highlight the role of laws and the state in the development of prejudices and xenophobia.
The role of public administration in the Holocaust has recently become an intensely debated issue... more The role of public administration in the Holocaust has recently become an intensely debated issue. In this respect a large number of researchers are concerned, rightly, with the legal framework and the applied means of the administrative apparatus, but few take up the issue of the moral responsibility of the public servants themselves. It is this aspect that is highlighted by the present study which seeks to answer the emerging questions on both a theoretical and a historical level. Of the theories concerning this topic the most significant is that of the noted sociologist Zygmunt Bauman. The Polish-born sociologist holds that the major factor leading to the Holocaust can be found in the working of the bureaucratic machine but he tends to neglect – or at least underestimates – the role of anti-Semitism. This study makes an attempt to refute his thesis. In order to achieve this aim the author, on the one hand, depicts the activity of the bureaucratic apparatus and throws light on “of...
Hungarian and German Experiences in Xenophobia Összefoglalás Az írás azon problémák egyikével fog... more Hungarian and German Experiences in Xenophobia Összefoglalás Az írás azon problémák egyikével foglalkozik, amelyeket az európai társadalmakban a 20. század elején megindult s jelenleg is zajló migráció, valamint a 20. század második felében hangsúlyt kapott integráció kérdései vetettek fel. Nevezetesen azzal, hogy a különböző kulturális és nemzeti háttérrel rendelkező csoportok együttélése esetén a különböző társadalmak és államok miként kezelik a kialakuló nyíltan xenofób cselekményeket. Ennek keretében elsősorban Magyarország és Németország vonatkozásában áttekintést ad az idegenellenes jelenségekről, kiváltó okaikról és lehetséges kezelésmódjaik elemzéséről. Miközben összefoglalja a magyar és német szakirodalmat, egy későbbi kutatás kiindulópontjait is megfogalmazza, kitér az ún. "gyűlölet-bűncselekmények" és "gyűlöletincidensek" problémájára is.
A történelem szimbolikus jelentéssel bíró eseményeiről szólva mindig többről be-szélünk, mint ami... more A történelem szimbolikus jelentéssel bíró eseményeiről szólva mindig többről be-szélünk, mint amit konkrétan kimondunk. A "Reichstag" például általában a német birodalomra, "felgyújtása" pedig a német társadalomnak a tömegmédiát is felhasz-náló politikai letaglózására is utal. Vannak olyan szimbolikus történelmi események is, amelyek jelentése bizonytalan vagy csak vitákban tisztázható. A "9/11" esetén így nehéz eldönteni, hogy az Amerika megtámadását, egy új típusú hadviselést, a polgári demokrácia új, az egyéni jogokra is kiható korszakának eljövetelét, esetleg egy globális világhatalom erejének megroppanását jelképezi-e. E sokféle jelentést hordozó események közé tartozik a "holokauszt" 1 is: egészen biztos, hogy a XX. századi történelem egyik szimbolikus eseménye volt, de hogy közvetlen jelentésén túl mire is utal még - a század embertelenségére, irracionalitására, útvesztésére -, az csak vitákban tisztázható.
A társadalomelméleti, jogtudományi és kriminológiai szakirodalom az utóbbi években egyre gyakrabb... more A társadalomelméleti, jogtudományi és kriminológiai szakirodalom az utóbbi években egyre gyakrabban használja az „állami bűncselekmény” (state crime) fogalmát és beszél „bűnöző államokról”. Különösen a népirtást elkövető, az etnikai tisztogatást folytató és az apartheidot kialakító államokat nevezik így. Ebben az írásban azt vizsgálom meg, hogy lehet-e „állami bűncselekménynek” tekinteni az erőszak etnikai célok érdekében történő jogtalan használatát, vagy legalábbis annak legsúlyosabb eseteit, s kijelenthetjük-e, példának okáért, hogy a genocídiumot elkövető állam „bűnöző állam” volna?
A tanulmány a genocídium fogalmának változásaival foglakozik. Tárgyalja megszületésének körülmény... more A tanulmány a genocídium fogalmának változásaival foglakozik. Tárgyalja megszületésének körülményeit és a jogi fogalom korlátait, valamint megvizsgálja és elemzi a genocídium politikai és társadalmi fogálmát. Abból a tényből, hogy az 1948-as genocídium egyezményben használt jogi előírás évtizedeken át nem került alkalmazásra, többen arra következtettek, hogy azt meg kell újítani. Ennek során többen alternatív fogalmakat alkottak (például democídium, politicídium, holodomor), ezek a kísérletek azonban nem voltak sikeresek.
E tanulmányban először a nemzetállam egyik jellegzetes – eredendően a XIX. századhoz tartozó – po... more E tanulmányban először a nemzetállam egyik jellegzetes – eredendően a XIX. századhoz tartozó – politikájára, a homogenizációs politikára utalok, majd a homogenizáció megteremtésének egy nem-tipikus, késői – egyes kelet-európai államok életében a XX. század végén kibontakozó – módszerét, az etnikai tisztogatást vizsgálom. Azt állítom, hogy a késői, sőt az elkésett kelet-európai nemzetállami fejlődésben a felbomló és újjászerveződő államok viszonyai között az etnikai tisztogatást a nemzeti homogenitás megteremtésére használták. Elemzem az etnikai tisztogatás fogalmát, és számba veszem az ide sorolható magatartások körét is. Az etnikai tisztogatást a szélsőséges állami erőszak egyik jellegzetes típusának tekintem. Az azt magyarázó elméletek áttekintése mellett kitérek arra, hogy mi annak viszonya a népirtás (genocídium) fogalmához és az állam egyéb erőszakos megnyilvánulásait jelző fogalmakhoz, például a közigazgatási és a rendészeti-katonai szervek által lebonyolított ún. népességmozgatáshoz. Végül áttekintem az etnikai tisztogatással kapcsolatos magyarázó elméletek európai és amerikai tendenciáit. A mai szakirodalomban a fogalom két felfogását különböztetem meg, melyek elsősorban abban különböznek, hogy a népirtást az etnikai tisztogatás részének tekintik-e, vagy az utóbbit megpróbálják elhatárolni az előbbitől.
Az etnikai viszonyok területén a kényszerített asszimiláció és az etnocídium fogalmilag megkülönb... more Az etnikai viszonyok területén a kényszerített asszimiláció és az etnocídium fogalmilag megkülönböztetendő, s – elsősorban az egyes intézkedések bevezetése során megfogalmazott vagy követett cél alapján – megkülönböztethető. A cél ugyanis a formailag a kényszerített (erőszakos) asszimiláció körébe sorolható eszközök alkalmazását etnocídiummá teszi.
A tanulmány az "etnikai tisztogatás" kifejezés eredetét és jellegét, az etnikai tisztogatást jele... more A tanulmány az "etnikai tisztogatás" kifejezés eredetét és jellegét, az etnikai tisztogatást jelentő magatartások körét valamint magyarázó elméleteit tárgyalja. Az „etnikai tisztogatás” az etnikai célokat követő politikai represszió és szélsőséges állami erőszak rendszerében önálló fokozatot jelent, annak ellenére is, hogy meglehetősen különböző magatartások összefoglaló neve. Ezért az „etnikai tisztogatás” elméletileg önálló kategóriaként kezelhető. Annak ellenére is, hogy nem egységes jogi fogalom, és különböző módokon szerepel nemzetközi szervezetek jogi dokumentumaiban. Az etnikai tisztogatás egyik legjellegzetesebb megvalósítási eszköze a XX. században az elűzés és a deportálás volt.
Der homogene Nationalstaat wurde also historisch nicht zu einem multinationalen Nationalstaat, so... more Der homogene Nationalstaat wurde also historisch nicht zu einem multinationalen Nationalstaat, sondern wird oder kann sich zu einem multiethnischen Staat, zu dem Staat der Zusammenlebenden Ethnien entwickeln. Es ist auch fähig, den auf den traditionellen Nation bildenden kulturellen Zusammenhalt – durch den Multikulturalismus – zu beseitigen. Es muss auf dieser Grundlage festgestellt werden, dass der multikulturelle Politik verfolgende multiethnische Staat kein Nationalstaat ist. Wer sein Kommen nicht wünscht, muss die Geschichte anhalten.
Ebben az írásban először rámutatok a „nemzet” és az „állam” fogalmi kapcsolatának erejére, majd a... more Ebben az írásban először rámutatok a „nemzet” és az „állam” fogalmi kapcsolatának erejére, majd a nemzetállamok két fő történeti típusa között teszek különbséget. Ezt követően megvizsgálom, hogy milyen viszonyban állhat a nemzet és az etnikum, s hogy annak milyen következményei lehetnek a nemzetállamra nézve. Végül azt vetem fel, hogy a XXI. század elején van-e összefüggés a „multietnikus” és a „multikulturális” jelenségek között, s ha igen, azok érintik-e a nemzetállam kérdéseit. Mindhárom síkon azt a kérdést tartom szem előtt, hogy a nemzetállam miként viszonyul a társadalmak sokféleségéhez és homogenitásához. A három elemzési sík és a kiemelt fókuszpont a nemzetállam jelenével és jövőjével áll kapcsolatban, ám úgy vélem, hogy azt érdemben csak múltja figyelembevétele mellett lehet megítélni.
Der Artikel behandelt eines der Probleme, die die Fragen der in den europäischen Gesellschaften i... more Der Artikel behandelt eines der Probleme, die die Fragen der in den europäischen Gesellschaften in dem 20. Jahrhundert angefangenen und immer noch stattfindenden Migration sowie der in der zweiten Hälfte des 20. Jahrhunderts betont gewordenen Integration stellen. Nämlich, er untersucht wie verschiedene Gesellschaften und Staaten beim Zusammenleben von Gruppen mit verschiedenen kulturellen und nationalen Hintergründen die sich entwickelnden offenen xenophobischen Taten behandeln. In diesem Zusammenhang gibt er einen Überblick von den xenophobischen Phänomenen, deren Ursachen und von der Analyse deren möglichen Behandlungsmethoden in erster Linie in Bezug auf Ungarn und Deutschland. Während er die ungarische und deutsche Fachliteratur zusammenfasst, legt er die Ausgangspunkte für eine weitere Forschung fest und beinhaltet auch das Problem der sogenannten „Hassverbrechen“ und „Hass-Vorfälle“. In dem Mittelpunkt der Analyse steht unter anderem die Frage, was für eine Rolle das administrative-institutionelle System in der Behandlung von Fragen im Zusammenhang mit Fremdenfeindlichkeit spielen kann und welche Wege die ungarische Gesetzgebung und Rechtsprechung, die für ihre musterfolgende Natur bekannt sind, verfolgen. Das Problem der Fremdenfeindlichkeit bringt der Artikel auch in Zusammenhang mit der von sogenannten Extremisten ausgehenden Gefahr. Schließlich schlägt er die Ausarbeitung einer sogenannten „Xenophobie-Skala“ vor, auf deren xenophobische Phänomene von verschiedenen Intensitätsgraden platziert werden können.
Napjainkban gyakran tárgyalt kérdés a migráció folyamata és a xenofóbia jelenségei. Ebben a tanul... more Napjainkban gyakran tárgyalt kérdés a migráció folyamata és a xenofóbia jelenségei. Ebben a tanulmányban a migrációs folyamatok egyik kísérő jelenségével, az idegenellenességnek a problémájával foglalkozom. Az idegenség fogalmi vizsgálatával sokan foglalkoznak, de az idegenellenesség fogalmi elemzésére annál kevesebben helyezik a hangsúlyt. Első körben egy a xenofóbia árnyalt fogalmi értelmezését elősegítő amerikai kutatást ismertetek kritikai szemlélettel, majd a xenofóbia önálló fogalmi elemzésére vállalkozom egy lehetséges xenofóbia-skála fokozatai mentén. Az említett skála egyes fokozatain keresztül tárgyalom az állam és a jog szerepét az előítéletek alakulásában és az idegenellenesség folyamataiban.
A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság 2016 nyarán Pécsen – a Pécsi Tudományegyetemmel és az MT... more A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság 2016 nyarán Pécsen – a Pécsi Tudományegyetemmel és az MTA Pécsi Területi Bizottságával szervezési együttműködésben – tartotta a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust. A kongresszus – amelyen három kontinens huszonnégy országából 493 kutató vett részt mintegy ötszáz előadással – egy plenáris ülésen és negyvenegy szekcióban (szimpóziumban) szervezte meg a tanácskozást. A negyven szekció egyike A migráció jogi aspektusai és társadalmi, kulturális hatásai című szimpózium volt, melynek egy napos tanácskozásán hat előadó fejtette ki nézeteit a címben jelzett kérdésről, s ahol az előadók mondandóját az ennél jóval nagyobb létszámú hallgatóság egészítette ki észrevételeivel. A téma vitathatatlanul az aktualitásokhoz kapcsolódott, de a résztvevők szakmailag magas színvonalon elemezték azokat. Az előadások meglehetősen szerteágazóak voltak; legalább négy-öt tudományterület – politikatudomány, jogtudomány, filozófia, kulturális antropológia és egyes kutatásoknál a demográfiai adatokat kiemelő szociológia – megközelítésében tárgyalták a kérdést, s az előadók a maguk módján kapcsolódtak a migráció sokféle kontextusban értelmezhető jelentéséhez.
Az írás azon problémák egyikével foglalkozik, amelyeket az európai társadalmakban a XX. század el... more Az írás azon problémák egyikével foglalkozik, amelyeket az európai társadalmakban a XX. század elején megindult s jelenleg is zajló migráció, valamint a XX. század második felében hangsúlyt kapott integráció kérdései vetettek fel. Nevezetesen azzal, hogy a különböző kulturális és nemzeti háttérrel rendelkező csoportok együttélése esetén a különböző társadalmak és államok miként kezelik a kialakuló nyíltan xenofób cselekményeket. Ennek keretében elsősorban Magyarország és Németország vonatkozásában áttekintést ad az idegenellenes jelenségekről, kiváltó okaikról és lehetséges kezelésmódjaik elemzéséről. Miközben összefoglalja a magyar és német szakirodalmat, egy későbbi kutatás kiindulópontjait is megfogalmazza, kitér az ún. „gyűlölet-bűncselekmények” és „gyűlöletincidensek” problémájára is.
Nem csupán az egyéni kutatási eredmények közlése fontos dolog, de annak diskurzusba illesztése is... more Nem csupán az egyéni kutatási eredmények közlése fontos dolog, de annak diskurzusba illesztése is. E kötetben ezért – egy kivétellel – a téma fiatal kutatóinak írásait gyűjtöttem össze, azt remélve, hogy szemléletükkel, megközelítéseik sokféleségével, itt-ott talán akadozó, de mégis egyéni hangjukkal valami újat is hozzá tudnak tenni a téma elemzéséhez. Az ő írásaikat két tapasztalt kutató közös elemzésével egészítettem ki, amiből – miközben szemléletét és hangját illetően igazodik a többi íráshoz – a fiatal kutatók is sokat tanulhattak. E tanulmányok egy kötetbe való összegyűjtését „objektíve” az indokolta, hogy a migrációs és az integrációs folyamatok területén a német–magyar összehasonlítás irodalma, finoman fogalmazva is, meglehetősen hézagos. Bár az európai összehasonlító perspektívát illetően kétségtelenül vannak jelentős kezdeményezések, Németország és Magyarország migrációs politikáját, illetőleg a német és magyar társadalom bevándorlókhoz való viszonyát tudományos igényességgel mindeddig senki nem hasonlította össze. Ez azért is feltűnő, mert egy ilyen összehasonlítás keretében meg lehetne találni annak a paradox jelenségnek az okát is, hogy miközben a magyarok tár-sadalmi, gazdasági, közjogi és politikai fejlődésük sok vonatkozásában évszázadokon át német mintákat követtek, a migráció és integráció terén, valamint a menekült csoportok befogadását tekintve mind társadalmi attitűdjeik, mind kormányzati politikájuk szintjén lényegesen más utat járnak és eltérnek a német mintáktól. Készségesen elismerem, hogy ez a kötet egy ilyen összehasonlításnak inkább a lehetőségét és az igényét fogalmazza meg, afféle figyelemhívásként, semmint elvégezné ezt a munkát. Lehetséges továbbá az is, hogy egy ilyen összehasonlítás a kvantitatív szociológia módszereivel – a fogalmak és megközelítések jelentős eltérése okán – nem lesz sikeres, de azért más módszerekkel még megkísérelhető. S figyelemfelhívásként talán ennyi elég.
Uploads
Papers by Éva Gulyás
A téma vitathatatlanul az aktualitásokhoz kapcsolódott, de a résztvevők szakmailag magas színvonalon elemezték azokat. Az előadások meglehetősen szerteágazóak voltak; legalább négy-öt tudományterület – politikatudomány, jogtudomány, filozófia, kulturális antropológia és egyes kutatásoknál a demográfiai adatokat kiemelő szociológia – megközelítésében tárgyalták a kérdést, s az előadók a maguk módján kapcsolódtak a migráció sokféle kontextusban értelmezhető jelentéséhez.
A téma vitathatatlanul az aktualitásokhoz kapcsolódott, de a résztvevők szakmailag magas színvonalon elemezték azokat. Az előadások meglehetősen szerteágazóak voltak; legalább négy-öt tudományterület – politikatudomány, jogtudomány, filozófia, kulturális antropológia és egyes kutatásoknál a demográfiai adatokat kiemelő szociológia – megközelítésében tárgyalták a kérdést, s az előadók a maguk módján kapcsolódtak a migráció sokféle kontextusban értelmezhető jelentéséhez.