Évf. 14 szám 1 (2025) Aktuális szám

Megjelent March 28, 2025

METSZETEK Társadalomtudományi Folyóirat (ISSN 2063-6415) olyan fórumot kíván biztosítani hazai és nemzetközi kutatók, oktatók, elméleti és gyakorlati szakemberek számára, amelynek felületén a társadalomtudományok képviselőinek tanulmányai, kutatási eredményei a szociológiától, a szociálpolitikán, a politikatudományon, a közgazdaságtudományon, a neveléstudományon át az oktatásig, a pedagógiáig, a néprajzig, a történelemig és az antropológiáig együtt és egymás mellett jelenhetnek meg, mintegy reflektálva is egymás teljesítményeire. A folyóirat célja, hogy a társadalomtudományok képviselői, a rokon- és társtudományok művelői ismerjék egymás eredményeit, a szűk szakmai határokon kívüli tudományos világ legújabb kutatási irányait, érdeklődéseit és teljesítményeit.

issue.tableOfContents68085cab44955

KÖZELKÉP – Tanulmányok

  • Az ukrajnai menekültek lakhatási életútjai Magyarországon
    1-31
    Megtekintések száma:
    26

    Elemzésünkben az ukrajnai menekültek szövevényes és töredezett magyarországi lakhatási életútjait követjük nyomon. Kiindulópontunk, hogy az orosz-ukrán háború elől menekülők némileg különböző összetételű csoportot alkotnak Magyarországon, mint az EU más tagországaiban, mely akár eltérő menekültellátási stratégia kialakítását is igazolhatná az érintett országokban. A jelenség hazai vetületét az ukrajnai menekültekkel folytatott vegyes módszertanú kutatásunk (interjúk – N=11, kvantitatív online vizsgálat – N=460 fő) alapján rajzoljuk meg. A terepmunka nem csupán a 2023. decemberi lakhatási pillanatfelvétellel szolgál, hanem visszatekint a menekülők érkezés utáni első lakhatásáig, és nyomon követi a továbbköltözéseket is. Az írás igyekszik a lakhatási életutak, a közel két évet felölelő időszak lakhatási átrendeződései mögé nézni, és támpontokat adni az ukrajnai menekültek lakhatását meghatározó egyéb tényezők vonatkozásában is. E tényezők közül kiemelten foglalkozunk a hazai menekültellátási stratégiába nem illeszkedő, állampolgári szolidaritást kifejező lakhatási felajánlások hatásával. Vonatkozó eredményeink részletesen taglalják a magánszállás alapú szolidáris lakhatás hozzáadott értékét, de arra is rávilágítanak, hogy megfelelő támogatás nélkül ez a lakhatási forma kockázatot is jelenthet és kevéssé fenntartható. 

  • Tiltakozások eredményessége nem-demokratikus rendszerekben: Az oktatási tiltakozások Magyarországon
    1-24
    Megtekintések száma:
    32

    Magyarországon 2022–23-ban a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb tiltakozási hullámának voltunk szemtanúi. Pedagógusok, diákok és szülők jobb iskolai körülményeket, jobb oktatási feltételeket követeltek. A tanulmányban a tiltakozások eredményességét vizsgálom, a Magyar Tüntetési Esemény Adatbázis, (HuPED) valamint 47 online hírportál adatai alapján. Empirikusan vizsgálom, az oktatással kapcsolatos tüntetések számának alakulását a tiltakozási hullámot megelőző hatéves időszakhoz viszonyítva. Továbbá elemzem, hogyan alakították a tüntetések és sztrájkok az oktatásról, valamint a tiltakozók követeléseiről szóló médiadiskurzust. Az eredmények szerint a tiltakozók a mozgósításban és a közbeszéd alakításában egyértelmű sikereket értek el, azonban a követeléseknek megfelelő közpolitikai változások elmaradtak. A tanulmány második felében a követelt közpolitikai intézkedések elmaradását a hatalom elégedetlenség-menedzsment lépéseivel magyarázom.

  • Asbóth a „birtokos osztály” hanyatlásáról
    1-19
    Megtekintések száma:
    21

    A tanulmány a magyar konzervatív gondolkodás első jelentős teoretikusának, Asbóth Jánosnak a politikai elittel kapcsolatos felfogását vizsgálja. Az európai konzervativizmus hagyományaival összhangban Asbóth abból indult ki, hogy a „történelmi” uralkodó osztálynak, a földbirtokos nemességnek az 1867-es kiegyezés után, a gyorsan erősödő kapitalizmus körülményei közepette is meg kell őriznie korábbi irányító pozícióját. Szerinte ugyanis kizárólag ez a réteg rendelkezett történelmi gyökerekkel. A tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy míg az 1870-es és 1880-as években Asbóth a „gentrynek” szánta a kulcsszerepet, a századfordulóra már a nagybirtokos arisztokrácia melletti kiállást tartotta a legfontosabbnak. Historizáló-defenzív konzervativizmusa élesen elutasította a szabad verseny középpontba állítását, de a radikális agrárszocialista törekvéseket is. A munka a magyar konzervatív gondolkodás kialakulásának árnyaltabb megértéséhez kíván hozzájárulni.