
Dr. Fülöp Zsolt, a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság elnöke
„Az állami forrásokból olyan nemzetközi infrastruktúra-tagságokat kell finanszíroznunk, amelyek hozzájárulnak a hazai tudományos közösség versenyképességének növeléséhez, így Magyarországnak is jelentős hasznot hoznak.”
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) számos nemzetközi kutatási infrastruktúrának (NKI) a tagja, valamint több szakmai együttműködésben és szakpolitikát megalapozó szervezetben aktív résztvevő, ezzel is segítve a kutatás-fejlesztés és az innováció területén dolgozó hazai szakemberek nemzetközi vérkeringésbe való bekapcsolódását. Az Európai Kutatási Infrastruktúra Útiterv (European Strategy Forum on Research Infrastructures ESFRI Roadmap,) 2021-es aktualizálásával összefüggésben Magyarország két már meglévő nemzetközi kutatási infrastruktúrához csatlakozott, továbbá három újonnan induló európai kutatási infrastruktúra-kezdeményezés előkészítésébe kapcsolódhattak be magyar kutatói közösségek a hivatal támogatásával. További csatlakozások az ESFRI Roadmap 2026 előkészítéséhez kapcsolódóan várhatók.
Az NKFI Hivatal fejezeti kezelésű előirányzaton keresztül biztosítja a nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz és szervezetekhez való csatlakozást, valamint a részvételhez szükséges tagdíjak fedezését. A nemzetközi tagdíjak fizetése során cél, hogy a nemzetközi kutatási infrastruktúrában érintett kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények a központi források mellett minél nagyobb arányban tudjanak saját forrásból hozzájárulni a tagdíjak fizetéséhez, és hogy minél nagyobb mértékben tudják kihasználni az in-kind (természetbeni) hozzájárulás nyújtotta lehetőségeket.
A kutatás-fejlesztési és innovációs célú nemzetközi szakmai szervezeti tagságok díja és a kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés költsége mintegy 13,5 milliárd forintot tesz ki éves szinten az NKFI Hivatal költségvetésében, amelyből az ELI ERIC mint Magyarország számára kiemelt jelentőségű nemzetközi kutatási infrastruktúra 7,2 milliárd forinttal részesül.
Annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló források felhasználása hatékony és célszerű legyen, az NKFI Hivatal kiemelt célja, hogy a szervezeti tagságokból származó előnyöket a tudományterületi és kutatás-fejlesztési eredményesség, illetve a ráfordítások tükrében folyamatosan nyomon kövesse, azokat felülvizsgálja, és közhasznukat a kedvezményezetteken kívül a tágabb kutatói közösség, a társadalom és a tudományfinanszírozásért felelős döntéshozók számára is elérhetővé tegye.
Európai együttműködés a kutatási infrastruktúrák fejlesztésében
Az Európai Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum on Research Infrastructures, ESFRI) az Európai Bizottság által 2002-ben alapított fórum, amely az európai tudományos integráció egyik fontos eszköze. Célja a KI-khoz kapcsolódó uniós politikák összhangjának és stratégiai szemléletének erősítése, valamint a KI-k kihasználását szolgáló intézkedések kezdeményezése. A legutóbb 2021-ben frissített ESFRI-útiterv − az ESFRI Roadmap 2021 − az összeurópai fontosságú kutatási infrastruktúrák fejlesztési kereteit jelölte ki a következő évekre. A dokumentum célként tűzte ki, hogy az elindult új projektek tíz éven belül megvalósuljanak, reálisan fenntarthatók legyenek, és biztosítsák a maximális megtérülést a tudomány, az innováció, az oktatás, a társadalmi-gazdasági előnyök és a versenyképesség szempontjából. A dokumentumban szereplő 22 projektből és 41 landmarkból több magyar együttműködéssel valósul meg, illetve magyar kutatók élvezik a tagságunkból származó előnyöket.
A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság szerepe
Az NKFI Hivatalt a hazai kutatási infrastruktúrák fenntartható fejlesztését és nemzetközi hálózatosodását célzó közfeladatainak ellátásában a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság (NKIB) segíti. Az NKIB, amely felépítésében az ESFRI tudományterületi besorolását (Energia; Környezet; Egészség- és élelmiszer-tudomány; Fizikai és mérnöki tudományok; Társadalmi és kulturális innováció; Adatok, számítástechnika és digitális tudományok) követi, a hazai tudományos élet szakértőiből álló testület.
A testület részt vesz a hazai kutatási infrastruktúrák nyilvántartását megalapozó módszertan kialakításában, a fejlesztési igények felmérésében, a külföldi kutatási infrastruktúrákkal való együttműködések tervezésében és az ebből származó tudományterületi eredményesség folyamatos monitorozásában.
Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv – 2018
Az NKFI Hivatal koordinációjával és az NKIB szakmai közreműködésével 2018-ban jelent meg a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv,amely bemutatja a hazai kutatási infrastruktúrák és infrastruktúra-hálózatok helyzetét, Magyarország részvételét és kapcsolódását nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz, a jelentősebb KI-fejlesztéseket, valamint a KI-k nyomon követésének és értékelésének szempontjait a további fejlesztések megalapozására. A dokumentum angol és magyar nyelven felkerült az ESFRI hivatalos honlapjára is: https://www.esfri.eu/national-roadmaps.
Az ESFRI kutatási infrastruktúra útitervének 2026-ra tervezett aktualizálásával párhuzamosan az NKFI Hivatal országos felmérést indított annak megismerésére, hogy a már működő landmark és projekt státuszú kutatási infrastruktúrák közül melyek állnak a hazai kutatók érdeklődésének középpontjában. A 2025 folyamán indított felmérés célja továbbá, hogy a hazai tudományos közösségek figyelmét felhívja az Európában elérhető kutatási együttműködésekre, ösztönözve őket az újonnan alakuló, európai léptékű kutatási infrastruktúra-kezdeményezésekhez való csatlakozásokra is.
ELI ALPS – mint az ESFRI-útitervben szereplő legnagyobb magyarországi kutatási infrastruktúra

A legnagyobb magyarországi kutatási infrastruktúra – a szegedi szuperlézer-központ
A Szegeden található ELI ALPS (Attosecond Light Pulse Source – attoszekundumos fényforrás) kutatási nagyberendezés a legrövidebb, legintenzívebb lézerimpulzusok előállítására fókuszál a lehető legnagyobb ismétlési sebesség mellett.
Az ELI ALPS és ELI Beamlines intézetek a világ első olyan létesítményei, amelyek a fény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálatát minden eddiginél nagyobb intenzitások mellett egyre nagyobb időbeli feloldással teszik lehetővé, akár az ún. ultrarelativisztikus tartományban is. Ezzel új utakat nyitnak a fizikában, kémiában, anyagtudományban, valamint olyan új technikai fejlesztéseket is megalapoznak, mint amilyen a relativisztikus mikroelektronika vagy az asztali méretű lézeres részecskegyorsítók. Az elért kutatási eredmények jelentős hatással lehetnek az orvostudomány, a környezetvédelem és a társadalmi szempontból fontos alkalmazások terén is.
Magyarország tagsága nemzetközi kutatási infrastruktúrákban
A legkorszerűbb nemzetközi kutatási infrastruktúrák olyan nagy költségű berendezések, létesítmények, adatbankok, gyűjtemények, archívumok vagy kommunikációs hálózatok, amelyek fejlesztése és működtetése meghaladja egy-egy ország gazdasági lehetőségeit, így nemzetközi együttműködésben valósulnak meg. A világszínvonalú kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés alapvető fontosságú ahhoz, hogy kutatóink bekapcsolódhassanak az élvonalbeli nemzetközi kutatásokba, ezért az NKFI Hivatal számos nemzetközi infrastruktúrához csatlakozott.
Az új kutatási eredményekből való részesedésen túl nemzetközi tagságaink elősegítik a hazai kutatócsoportok szorosabb együttműködését, ösztönzik a hazai innovációt és a vállalati szektorral való tudásmegosztást, valamint hozzásegítenek a társadalom széles rétegét érintő problémák megoldásához. A nagy nemzetközi kutatási infrastruktúrákban való tagságunk révén kutatóink világszínvonalú kísérletekben vehetnek részt a fizikai és mérnöki tudományoktól a biológiai kutatásokon át a társadalmi innovációt érintő területekig.
Kiváló hazai kutatási infrastruktúrák
A nagy nemzetközi kutatási infrastruktúrákban és hálózatokban való eredményes részvétel feltétele, hogy létezzenek olyan hazai műhelyek, amelyek a hazai infrastruktúrákhoz kapcsolódó meglévő tudást be tudják kapcsolni a nemzetközi vérkeringésbe. Ennek elősegítésére és nyilvántartására hozta létre az NKFI Hivatal a kiváló kutatási infrastruktúra minősítést, amelynek odaítélésére 2021-ben és 2024-ben került sor.
A kiemelt jelentőségű hazai kutatási infrastruktúrákat mindkét alkalommal az NKIB szakmai irányításával és független külső szakértők bevonásával választották ki. A 2021-ben minősítést szerzett kutatási infrastruktúrákkal együtt 2024-től összesen 111 minősítéssel (kiváló KI / kiváló KI-hálózat / ígéretesen fejlődő KI / ígéretesen fejlődő KI-hálózat) rendelkező hazai kutatási infrastruktúra működik Magyarországon.
Tovább a kiváló kutatási infrastruktúrákat bemutató oldalra
A hazai kiváló kutatási infrastruktúrák fejlődésének nyomon követése, monitoringja
A 2020/2021-es KI-felmérés eredményeként kiválasztott 50 kiváló minősítésű KI és hálózat fejlődésének nyomon követése a 2021-es és a legutóbbi 2023–2024-es adatszolgáltatások összehasonlításán alapul, tudományterületi bontásban. Az NKIB által felállított 5–7 fős, szakterületi szakértőkből, kutatókból álló bizottságok háromfokozatú skálán (kiválóan megfelelt; megfelelt; fejlesztendő) értékelik a KI-kat előzetes adatelemzések alapján. A monitoring célja, hogy átfogó képet adjon a hazai kiváló kutatási infrastruktúrák állapotáról, támogassa működésük hatékonyságát, nyílt hozzáférhetőségét, nemzetközi beágyazottságát és hosszú távú fenntarthatóságát. Az NKIB a szakértői bizottságok visszajelzéseit és fejlesztési javaslatait összegezve stratégiai irányokat fogalmaz meg mind az egyedi KI-k, mind a magyar kutatási infrastruktúra-rendszer versenyképességének erősítésére.