A kegyelmezés joga

• kozelet Kepes Gyorg y A ke gy elm eze s joga Az allam foi kegyelmezesi jog tortenete Magyarorszagon, kiilonos tekintettel ftelt szemel ynek adott kegyelm et, azt nem lehetett annak celjara, tipusaira es korlataira. kivegez ni. Az uralkod 6 azt is megteh ette, hogy a j6szagv esztes blintet eset engedi el (vagy azt is Summu m ius, summa iniuria - mondta Cicero. Azaz elenge di), mely esetbe n arr61 az igenyro l mon- neha epp a torveny betujeh ez tulsago san mereve n dott le, hogy a hutlen ek vagyon a visszaszalljon ragaszk od6 jogszol galtata s okozza a legnagy obb a Szent Korona ra. Ha viszont nagyobb hatalmasko- igazsag talansa got. Nern veletlen til gyakor oltak a das - nemes elleni onbiras kodas - i.igyeben adott kiralyo k kegyelm et mar azokba n a regi idokben is, kegyelm et, ez nem mentes itette az eliteltet azon amikor meg tenyleg es bir6i hatalm uk volt. Szent kotelez ettseg al6l, hogy j6szaga egyharmadaval Istvan a kovetk ezoket irta Szent Imre herceg hez a sertett csaladj at karp6to lja. intezet t Intelme iben: ,,Ha becslile tet akarsz sze- rezni kiralys agodna k, szeresd az igaz iteletet ; ha A kegye lmeze s mint felsegjog hatalm adban akarod tartani lelkedet, ti.irelmes legy. Nemcsak a kiraly es az Orszaggyules, hanem minden ( ...) Ovakodj bir6nak lenni, am ori.ilj kiralyn ak lenni olyan kozosse g es szemel y is rendelk ezett kegyelmi s nevezt etni." Mar ebben az ezereve s forrasu nk- joggal a XVII. szazadi g, aki bir6i jogkoro ket gyako- ban is benne rejlik a kiraly kegyelm i joga: az itelet rolt. 1655-ben aztan megvon taka kegyelrnezes jogata megho zatalat a j6 kiraly a torveny t ismero birakra pallosjoggal felruhaz ott foldesurakt61, 1715-ben pedig bizza, ha viszont ugy erzi, hogy a felelossegre vonas - imrnar a modem id61c szellemeben - az Orszaggyilles meltan ytalan lenne, kegyelm et ad. ugy dontott , hogy halalrai teltnek csak a kiraly adhat kegyelrnet. A kegyelrnezes joga ezzel ki.iloni.ilt el vegleg A kegyelmezes es a torvenykezes a bir6i eljarasokt61, es mar nem jogorvoslat volt, ha- kiilon valasa nem egyike a kizar6la g a kiraly szamar a fenntartott Az ujkori kurialis (sz6 szerint: udvari, helyesebben: felsegjogoknak Mindez egybecseng azzal, arnit 1576- orszago s) bir6i szervez et a kozepk or vegere alakult ban Jean Bodin irtAz cillamr6 I dmu hires rnuveben: ki. A kiralyi Kurian beli.il ket bir6i forum jott letre: az a szuverenitas ,, tartalm azza a megkegyelrnezes jogat, orszag nagybi rainak kiralyh elyettes ito itelkeze se- az iteletek es a torveny szigora ellenere, akar fo- var;, bol kifejlod ott Hetszem elyes Tabla (melyn ek neve j6szagv esztesro l, akar becsille trol, akar szamuzetes arra utalt, hogy a kiraly valame lyik bir6i helyette se felfi.iggeszteserol van sz6". harom fopap es harom vilagi four reszvetelevel itel- A modem kori kiralyi kegyelm ezesi jog kiterjedt kezett) , valami nt a Kiralyi Tabla, melyne k kozvet- az egyeni es a kozkeg yelemre (amnes ztia) is. Mind- len elodje a kiralyi szemely es jelenlet bir6sag a volt, ketto adhat6 volt az itelet meghoz atala elott es azt amely Matyas 1464. evi reformj a 6ta a szemely nok kovetoe n is. A folyam atban levo eljaras megsziinte- elnokle te alatt szinten testlile tkent birasko dott. tesere vonatko z6 kegyelm et pertorle snek neveztek. Maga a kiraly ekkor mar - Mohacs utan pedig ki.i- Az itelet megho zatalat koveto en adott kegyelem lonosen - tart6zk odott att6l, hogy szemely esen is vonatk ozhato tt a bi.intetes elenged esere vagy eny- reszt vegyen a torveny kezesbe n (regi szavun k nem hitesere (peldau l halal helyett borton). Ezeken fe!iil torveny hozast, hanem itelkeze st jelent). a bi.intetoi.igyben tortent eliteles bol - ma biintete~t Elsa fokon az orszago s bi.intetoi.igyekben a Ki- eloeletn ek monda nank - ad6d6 joghatranyokat 1~ ralyi Tabla jart el, m~lyne k itelete ellen a Hetsze - torolni lehetett. A felvilagosodas koranak fonto: feJ- melyes Tablah oz lehetet t fellebbe zni. Ha valakit a lernenye volt, hogy halalos itelet eseten kotelezo Jett Hetszem elyes Tabla is elitelt, azon az iteletet vegre felterje szteni az ligyet az uralkod 6hoz megkegyel- kellett hajtani , kiveve, ha a kiraly megkeg yelme- mezesr e. (Terme szetese n az, hogy ad-e kegy,el~~~ zett neki. Werboc zy hires Hcirmas konyve szerint , a halalra iteltnek , tovabb ra is a kiraly belatasato ha a kiraly hutlens eg miatt fo- es j6szagv esztesre fi.iggott.) 10 V/06. 2024. MARCIU S 22.  kozelet e J{egyelmi onkeny is az igazsagiigy-miniszter mint a kegyelmi elha- AZ 179 0-91. evi Orszaggy(ilesen meghozott XII. tc. tarozasok felterjesztoje es ellenjegyzoje. _ a montesquieu-i hatalomrnegosztas szellemeben _ Jva}asztotta a bir6i hatalrnat az ekkor meg kizar6lag Alkotmanyos felelossegre vomis : kiral.Y al.ta! gyakorolt vegrehajt6 hatalomt6l: ,,A tor- eskegyelem venyes iteletek vegrehajtasa parancsokkal gatoltatni, Bar regi jogtud6saink szerint azok a torvenyek, ame- sern hogy azt masok gatoljak, megengedtetni nem fog; lyek bizonyos tigyekben megtiltottak a kiralynak a sern pedig a bir6sagok torvenyes iteletei megmasit- kegyelmezesi jog gyakorlasat (a rendi korban szamos tatni-" .Amennyiben a kiralyi kegyelmezesi jog gya- ilyen volt), csupan ,,idoleges intezkedesek" voltak, a korlasara ugy tekintenenk, mint egy bir6i itelet veg- kiralyi kegyelmi jog a polgari korban sem korlatlan. rehajtasat gatl6 parancsra, akar azt is mondhatnank, Az 1848:III. tc. peldaul kimondta, hogy a parlament hogy e jog alkotmanyosan tobbe nem gyakorolhat6. altal felelossegre vont miniszterre nezve ,,a kiralyi Maga Montesquieu egyebkent elfogadhat6nak tartotta kegyelmezesi jog csak altalanos kozbocsanat eseteben a kiralyi kegyelrni jogot, mig mas hires tud6sok - mint gyakorolhat6", azaz az alkotmanyos felelossegre vo- Cesare Beccaria, Jeremy Bentham, Gaetano Filangieri nas eljarasa kivetelt kepezett az egyeni kegyelmezes vagy Immanuel Kant - vitattak annak letjogosultsagat. al6l. Konny(i belatni, hogy ellenkezo esetben a kiraly ILLUSZTRACIO: SZ. ESZTERO ANETT ·\~ Abban viszont mindenki egyetertett: ha fennmarad is es a kormany kozosen ki tudta volna tiresiteni a mi- ·· ez a kiralyi jogkor, annak gyakorlasa nem tortenhet niszterek felelossegre vonasanak ujonnan bevezetett onkenyesen. intezmenyet. Hasonl6 okokb6l tiltotta meg ezt az an- gol parlament is meg 1700-ban (Act of Settlement) az Miniszteri ellenjegyzes uralkod6nak, de ugyanilyen szabalyt talalhatunk az Magyarorszagon - sok mas korabeli alkotmanyos amerikai elnok kegyelmi jogkore kapcsan az USA 1787. monarchiahoz hasonl6an - a ,,kegyelmi onkenyt" evi, maig hatalyos alkotmanyaban is. elsodlegesen a miniszteri ellenjegyzes bevezete- Az egyeni es a kozkegyelem elvalasztasa sevel lattak kiki.iszobolhetonek. A ftiggetlen felelos magyar ministeriumot (azaz kormanyt) megteremto Amikor a Tanacskoztarsasag bukasa utan megvalasz- 1848:III. tc. mondta ki, hogy a kegyelmezes joga a tott Nernzetgy(iles 1920. februar vegen ugy hatarozott, kiralyt ,,mindig az illeto felelos magyar minister hogy Magyarorszag torteneti alkotmanyat akkent al- ellenjegyzese mellett" illeti meg. Ugyanezen torveny litja helyre, hogy a kiralykerdesben val6 dontest elha- hozta letre az ,,igazsagszolgaltatas es kegyelem osz- lasztja es az allarnfoi jogkorok ideiglenes gyakorlasara talyat" (azaz az igazsagiigyi miniszteriumot), amely kormanyz6t valaszt, az e targyban meghozott 1920:I. a kancellariat6l a kegyelmi tigyek intezeset atvette. tc.-ben reszletesen szabalyozta, mely kiralyi jog- 1848- ig ugyanis a kegyelmi kervenyeket Becsbe, a koroket rnilyen megszoritasokkal gyakorolhatja a kor- kancellariara kellett felki.ildeni, es az uralkod6 an- manyz6. Ennek koreben ugy rendelkezett, hogy ,,alta- nak allasfoglalasa (votum) ismereteben hozta meg lanos kegyelmet csak torveny adhat". Azaz - a magyar donteset. Ezt a feladatot vette at es gyakorolja ma tortenelemben eloszor - elvalasztottak egymast6l V/ 06. 2024. MARC I US 22. e kozelet az egyeni kegyelmezes es az amnesztia jogat: el6bbi azert vezettek be a XVIII - XIX. szazadi alkotmanyo , , s allamfoi jogkor maradt, ut6bbit viszont a Nemzet- monarchiakban, hogy a szent es serthetetlen, eze gyules vonta magahoz. Horthy Miklos emiatt nem is felelossegre sem vonhat6 kiralyok ,, tulkapasait" rne ~ akarta elvallalni a kormanyz6i megbizatast. Vegtil az akadalyozzak Ha tehat a minisztemek nyom6s 0 ! a kompromisszum sziiletett, hogy tel evvel kes6bb van ra, igenis megtagadhatja a kegyelmi elhatarozas megadtak neki a kozkegyelem jogat is. ellenjegyzeset. Az ellenjegyzes tobb puszta fortnalitas- Magyarorszag allamformaja a masodikvilaghaboru nal: monarchiakban kizar6lag az ellenjegyzo miniszter utan koztarsasag lett. E tenyt az 1946:I. tc.-ben rog- vonhat6 felelossegre, koztarsasagokban pedig eza.Ital zitettek, egyben meghatarozva a koztarsasagi elnoki oszlik mega jogi es politikai telelosseg az allarnto es jogkoroket is. E torveny megirasakor az 1920:I. tc. -et a miniszter kozott. vettek alapul - az 1946. tebruar 1-jen koztarsasagi elnokke valasztott Tildy Zoltan szinte teljesen azonos Konyoriilet es megbocsatas jogkoroket kapott, mint amilyeneket 1920. marci- Tabb mint negyedszazados a magyar jogtortenet us 1-jen Horthy kormanyz6. A kegyelmezesi jogkort e kerdest tisztaz6 jogesete. 1998 novembereben az tekintve ez azt jelentette, hogy az egyeni kegyelme- akkori koztarsasagi elnok, Gonez Arpad kegyelmet zes jogat (ellenjegyzessel) megkapta, a kozkegyele- adott az Agrobank Rt. gazdasagi vesztegetesert ket ev met viszont nem. Kozismert, hogy amikor 1989-ben vegrehajtand6 szabadsagvesztesre itelt volt vezerigaz- dontottek a rendszervaltas utani Magyar Koztarsasag gat6janak, Kunos Petemek, David Ibolya igazsagiigy- kormanyzati berendezkedeserol, az 1946:I. tc. gyenge minisztemek azonban ketelyei meriiltek fel a kegyelmi allamfoi intezmenye - kozvetve es kimondatlanul kerelemben telsorolt meltanyossagi szempontokkal tehat az eredeti kormanyz6i jogkor - szolgaltatta a kapcsolatban, igy az ellenjegyzest megtagadta. Meg- mintat a koztarsasagi elnoki jogkorokhoz (parlamen- jegyzendo, hogy az igazsagiigy-miniszter arra is hi- taris kormanyforma). vatkozott, hogy ,,nem kivanja teli.ilbiralni a Legfels6bb Bir6sag jogeros iteletet", ez azonban indokkent nem Kegyelmezes ma ertelmezheto, ugyanis - mint mar Szent Istvannal is A hatalrni agak egymashoz val6 viszonyan a 2012. ja- lattuk - a megkegyelmezes soha nem iteletet biral nuar 1-jen hatalyba lepett Alaptorveny sem valtozta- feli.il, mindig a keresztenyi konyoriilet es megbocsatas tott. Az egyeni kegyelmezes tovabbra is a koztarsasagi (jogszolgaltatason kiviili) aktusa. eln6k6t illeti, mig kozkegyelmet az Orszaggyiiles adhat. Az egyeni kegyelmezes a jelenleg hatalyos szabalyok Alaptorveny-modositas szerint haromfele lehet: eljarasi kegyelem, vegre- A legut6bb kirobbant kegyelmezesi botrany kapcsan a hajtasi kegyelem es kegyelmi mentesites. A kerelem miniszterelnok bejelentette, hogy Alapt6rveny-m6- benyujtasanak es feltetjesztesenek hivatali utja e ha- dositast kezdemenyez, melynek ertelmeben a koztar- rom esetben nem teljesen azonos, am kozos benniik, sasagi elnok nem adhatna tobbe kegyelmet kiskoru hogy vegso soron az igazsagiigy-miniszter terjeszti serelmere elkovetett buncselekmeny rniatt eliteltek- tel a kerelmeket a koztarsasagi elnokhoz; magat a ke- nek Ezzel kapcsolatban tobb olyan velemeny is nap- gyelrni dontest az allarnfo indokolasi kotelezettseg vilagot latott, mely szerint az allamtoi kegyelmezesi nelkiil hozza meg; az elnoki elhatarozas pedig csak jog - mint egy kiralyi prerogativa maradvanya - nem akkor ervenyes, ha az igazsagiigy-miniszter ellen- korlatozhat6. Ez az allaspont azonban nem heiytall6, jegyzi azt. Ez az eljarasrend to elemeit tekintve meg- ugyanis a kegyelmezest meg az abszolut monarchi- felel a kegyelrni jogkor gyakorlasa 1867 utan kialakult akban sem tekintettek korlatlan jognak Ahogy Jean mechanizmusanak Bodin irja: a szuveren uralkod6 sem adhat ,,telmente5r Az igazsagtigy-minisztemek nines merlegelesi joga Isten torvenye al61, amelynek o maga is alavetettje" · abban, hogy egy kegyelmi kerelmet telterjeszt- e az Ki.ilonosen nem korlatlan ez a jog egy alkotrnanyos allamf6boz, azonban - a regi kancellariai gyakor- jogallamban: mint lattuk, az alkotmanyos felelossegr,e latban kialakult szokas szerint - velemenyezheti azt. vonas eseten meg egy olyan eros jogkorokkel fe~~a- Ha tarnogatja a kerelmet, ezt jelezheti az elnoknek, zott allamto sem adhat kegyelmet, mint az USA elno~e. ha pedig nem, akkor csak ,,postazza a kervenyt" . Miert ne lehetne olyan iigyekre nezve is korlatozru : Kerdes ugyanakkor, hogy ha a k6ztarsasagi elnok kegyelmezesi , jogot, amelyekben az elk""oveto"nekvalo, A szerz{i jog<isz, megadja a kegyelmet, megteheti-e a rniniszter, hogy megbocsatas sulyosan sertene a tarsadalom igazsag; azELTEAJK oktat6ja nem ellenjegyzi azt. Az ellenjegyzes intezmenyet epp erzetet? 12 V / 06. 2024. MARCI US 22.