Egy Takarékszövetkezet Gazdálkodásának Elemzése Különös Tekintettel Az Eszközminőség Alakulására

ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola Gazdaság– és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011 2 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 2 (1) EGY TAKARÉKSZÖVETKEZET GAZDÁLKODÁSÁNAK ELEMZÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ESZKÖZMINŐSÉG ALAKULÁSÁRA SZABÓNÉ NAGY ÉVA BARANYI ARANKA TARALIK KRISZTINA Összefoglalás A kutatás során az volt a célunk, hogy megvizsgáljuk és elemezzük a Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, gazdálkodásának hatékonyságát, eredményességét, valamint rávilágítsunk, hogy a gazdasági válság hatására hogyan alakult a Takarékszövetkezet gazdasági helyzete a bankszektorban. Az elemzés adatbázisa 5 év számviteli beszámolója. A Takarékszövetkezet gazdálkodását a CAMELS módszer segítségével elemeztük, amely egy összetett minősítés a pénzintézetek pénzügyi helyzetét és működését jellemző hat tényező alapján. A Takarékszövetkezet hitelállományát klaszteranalízis segítségével elemeztük, keresve az összefüggést az értékvesztés állomány nagysága, valamint az egyes kirendeltségek elhelyezkedése között. Arra kerestük a választ vajon a kirendeltségek hitelállományának nagysága, valamint annak minősége függ-e a működési környezet alakulásától. Kulcsszavak: klaszter, jövedelmezőség, kockázat, eredményesség JEL: M41 The Analysis of the Veresegyház and Vidéke Takarékszövetkezet’s Management Abstract The purpose of our study was to examine and analyze the wealth and financial circumstances, the efficiency and effectiveness of business of the Veresegyház and Vidéke Takarékszövetkezet. As well we would like to emphasize the changes in the economic position of this organization in the bank sector under the effect of the economic crisis. We analyzed data of financial accounts refer to 5 years. We used the CAMELS method to 109 EGY TAKARÉKSZÖVETKEZET GAZDÁLKODÁSÁNAK TEKINTETTEL AZ ESZKÖZMINŐSÉG ALAKULÁSÁRA ELEMZÉSE KÜLÖNÖS analyze the business of the organization. It’s a complex qualification method in the financial sector based on six factors. The effectiveness of this method is shown by the considered factors, like the size, the services, the business experiences and the venture profile of the organizations. We used cluster analysis to examine the loan outstanding of the bank, to recover the relationship between the amount of the loss of value and the location of the branch office. We try to recover if are there any dependency between the amount and quality of loan outstanding of the branch and the environment where the branch is operating. Keywords: cluster, profitability, risk, earnings Classification: M41 Bevezetés A kutatás során a Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet gazdálkodásának elemzését végeztük el. A bankoknak működésük során a folytonos biztonságra törekvés és a kockázatok csökkentése mellett a minél jövedelmezőbb gazdálkodást kell biztosítaniuk. (Somashekar N.T [2009]) Magyarországon a gazdálkodás külső körülményei az elmúlt évek során jelentősen megváltoztak. 2008. évtől kezdődően az Amerikából begyűrűző gazdasági válság hatására a pénzügyi források beszűkültek, a nem fizető hitelek száma nagymértékben megnövekedett, így a banki hitelportfoliók jelentősen romlottak. A bankok egymás iránti bizalma is megrendült. A bankközi hitelpiac beszűkülése a lakossági és vállalati hitelezést is minimálisra csökkentette, ez pedig maga után vonta a bankok jövedelmének visszaesését. Korlátot jelent továbbá a finanszírozásban az is, hogy a kereskedelmi bankoknál átlagosan a hitel-betét arány 150%-os. A Takarékszövetkezetre azonban nem ezek a folyamatok a jellemzők. Forrásait a hazai lakosságtól gyűjti be. Nem függ külső forrásoktól, nincsenek befektetései külföldi ingatlanalapokban. A vizsgálat céljai: Ø A tőkeszerkezet vizsgálatával a célunk, hogy megállapítsuk a Takarékszövetkezet stabilitását. Ø Az eszközminőség vizsgálatával a célunk, hogy a lehetséges hatásait kutassuk a romló vagy éppen javuló eszközminőségnek a jövedelmezőségre, likviditásra és tőkemegfelelésre. Ø Az eszközminőségen belül klaszter-analízis segítségével elemeztük a Takarékszövetkezet kirendeltségeinek hitelállományát, vizsgálva a hátralékos állomány, valamint az azok után megképzett értékvesztés alakulását. 110 ACTA CAROLUS ROBERTUS 2 (1) Anyag és módszer A vizsgálat anyaga A vizsgálat során a CAMELS elemzéshez a Takarékszövetkezet 5 év (2006-2010) számviteli beszámolói kerültek felhasználásra. A klaszteranalízishez a Takarékszövetkezet kirendeltségeinek 5 évre (2006-2010) vonatkozó hitelállomány és értékvesztés adatait vizsgáltuk meg. A vizsgálat módszere A módszer, amelynek segítségével a Takarékszövetkezet gazdálkodását elemeztük, a CAMELS módszer, amely egy összetett minősítés a pénzintézet pénzügyi helyzetét és működését jellemző 6 tényező alapján. Minden pénzintézet értékelése egységes és összehasonlítható módon történik, figyelembe véve a pénzügyi és működési gyengeségeket is. A CAMELS elemzés alapvetően statikus jellegű, amely a következő hat alapvető részterületből áll: Capital adequacy (tőkemegfelelés),Assets quality (eszközök minősége), Management (vezetés), Earnings (jövedelmezőség, eredmény) Liquidity (likviditás) Sensitivity to market risk (piaci kockázatokkal szembeni érzékenység). A Takarékszövetkezettől összegyűjtött metrikus adatok feldolgozásához az SPSS 15.0-ás programcsomagot használtuk. Célunk volt, hogy a hitelállomány és az értékvesztés 5 évre vonatkozó adatai alapján vizsgáljuk a Takarékszövetkezet kirendeltségeit, ehhez a hierarchikus klaszter analízist választottuk. (SPSS 15.0 USER’S GUIDE) Eredmények Az általunk vizsgált takarékszövetkezet kirendeltségeinek egy része Budapest agglomerációs területén lévő településeken helyezkedik el. Az agglomerációban magasabbak a jövedelmi viszonyok, több a munkalehetőség. A nagyobb városoktól távolabbi területen kevesebb a munkalehetőség, a forrás is szűkösebb, a hitel kihelyezése is nehezebb. 1. táblázat: A tőkeellátottság a Takarékszövetkezetnél Megnevezés 2006.12.31 2007.12.31. Saját tőke (E Ft) Mérlegfőösszeg (E Ft) Tőkeellátottság 1 022 996 13 485 882 7,59% 1 077 314 14 788 435 7,28% 2008.12.31. 1 166 316 14 720 336 7,92% 2009.12.31. 1 192 351 14 125 503 8,44% 2010.12.31. 1 215 170 14 267 397 8,52% Forrás: a szerzők saját szerkesztése 111 EGY TAKARÉKSZÖVETKEZET GAZDÁLKODÁSÁNAK TEKINTETTEL AZ ESZKÖZMINŐSÉG ALAKULÁSÁRA ELEMZÉSE KÜLÖNÖS A saját tőke összege mindig a jogszabályban előírt 250 M Ft fölött volt, a vizsgált időszakban 18,8 %-os növekedést mutat. A mérleg-főösszegnél 2008. év végére 0,5 %-os, majd 2009. év végére 4 %-os csökkenés volt megfigyelhető. Ezt követően 2010. év végére 1 %-os növekedés következett be a mérleg-főösszegre vonatkozóan. A Takarékszövetkezet a Hpt-ben előírt saját tőkére vonatkozó követelményeknek megfelel, tőkehelyzete stabil. A Felügyelet által elvárt tőkeszükségletnek folyamatosan eleget tesz a Takarékszövetkezet, többlet tőkéje évről-évre növekszik. (Gál [2011]) Az eszközök minősége és azok változása a hitelintézeti tevékenység központi eleme, mivel nagymértékben befolyásolja a tőkemegfelelés, a jövedelmezőség és a likviditás alakulását is. Az eszközminőséggel kapcsolatos legfontosabb szabályozás az eszközök kötelező minősítése és ehhez kapcsolódóan a céltartalék-képzési és értévesztés elszámolási kötelezettség. (Bánfi [2006]) Megállapítható, hogy a kétes és rossz minősítésű hitelállomány a vizsgált időszak végére jelentősen megnövekedett, a kétes minősítésű állomány 4,5-szeresére, a rossz minősítésű állomány pedig 5,3-szorosára nőtt, melynek oka több tényezőre is visszavezethető, alapvetően romlottak az ügyfelek fizetőképességének körülményei. Klaszter-analízis 2. ábra: Hitel- és értékvesztés állomány alapján képzett klaszterek Forrás: a szerzők saját számítása, SPSS 15.0 112 ACTA CAROLUS ROBERTUS 2 (1) Az ábrából megállapítható, hogy az 1. klaszterba tartozik a legtöbb kirendeltség, vagyis a kirendeltségek nagy része hasonló a hitelállomány és az értékvesztés nagyságának tekintetében. A 2. és 3. klaszterba tartozó Veresegyházi és Fóti kirendeltség nagy hasonlóságot mutat, aminek az lehet az oka, hogy mindkettő, hasonló lélekszámú városi rangú település. 2009-es adatok alapján Veresegyház lakossága elérte a 16.000 főt, Fót lakossága pedig közel 19.000 fő. Mindkét településre hatással van a főváros közelsége és a nagyobb munkalehetőség is. Ugyanakkor Veresegyházon jelentős számú multinacionális és nagyobb cég található. Ilyenek pl. a Sanofi-Aventis Zrt., General Electric Hungary Kft. Engine Services, General Electric Hungary Kft. Energy, Mey Hungária Kft., GRAMEX 2000 Kft., Juko Kft., Verestransz Kft. A szomszédos Szada település, - amely mindössze 3 km távolságra található - lakosságának jelentős része is régi ügyfele a Veresegyházi kirendeltségnek, mivel Szada településen pénzintézet nem található. A Veresegyházi kirendeltséget alapításkor, 1957-ben nyitották meg, a Fóti kirendeltséget pedig 1965-ben. Tehát mindkét kirendeltség igen nagy múltra tekint vissza. Az 1. klaszterba tartozó kirendeltségek közül Dunakeszi lakossága 2009es adatok szerint 37.000 fő, Vác lakossága pedig 33.000 fő. Azonban a Dunakeszi kirendeltséget 1999-ben nyitották meg, a Váci kirendeltség pedig 2004-ben került a Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezethez a Nagymaros és Vidéke Takarékszövetkezet beolvadásával. Ezekben az években viszont már jelentős számú más bank volt jelen mindkét településen. Ezzel magyarázható, hogy nagyságrendekkel, kisebb állománnyal rendelkezik ez a két kirendeltség, mint a 2. és 3. klaszterba tartozó Veresegyház és Fót. A 4. klaszterba tartozó Központi Hitelcsoport a Takarékszövetkezet központjában működő egység. A Hitelcsoportot 2006. január 1-jétől hozták létre, a nagy összegű projekthitelek kezelésére. Az egy ügyfélnek nyújtott 40 millió forintot meghaladó vállalkozói projekt, beruházási és jelzáloghitelek a Központi Hitelcsoport kezelésébe kerülnek, itt összpontosulnak. A hitelállomány alapján megképzett klaszterek szerint nem mutatkozik eltérés az előző, hitelállomány és értékvesztés alapján képzett klaszterekhez képest. 113 EGY TAKARÉKSZÖVETKEZET GAZDÁLKODÁSÁNAK TEKINTETTEL AZ ESZKÖZMINŐSÉG ALAKULÁSÁRA ELEMZÉSE KÜLÖNÖS 3. ábra: Az értékvesztés-állomány alapján képzett klaszterek Forrás: a szerzők saját számítása, SPSS 15.0 Az előző eredményekhez képest egy újabb csoport keletkezett, a Dunakeszi kirendeltség egyedüli részvételével. A kirendeltség számadatai alapján arra lehet következtetni, hogy a kirendeltség ügyfeleinek a vizsgált Takarékszövetkezet átlagához képest jobb a fizetési képességük és készségük, valamint a kirendeltségben a követelés behajtása hatékonyabb, mint a többi kirendeltség esetében. Itt is érvényes lehet, hogy a munkalehetőség nagyobb, mint a fővárostól távolabbi, kisebb településeken. Ez megmutatkozik az ügyfelek fizetőképességén is. Eredményesség A jövedelmezőség megmutatja a menedzsment számára, hogy a külső és belső feltételeknek és adottságoknak megfelelően választotta-e meg stratégiáját, üzletpolitikáját és marketingtevékenységét, elegendő bevételekre tett-e szert és kiadásait azokhoz igazította-e. (Huszti,1996) 2. táblázat: A Takarékszövetkezet jövedelmezőségi mutatói Megnevezés 2006.12.31. 2007.12.31. 2008.12.31. 2009.12.31. 2010.12.31. Adózott eredmény (E Ft) Saját tőke (E Ft) Mérlegfőösszeg (E Ft) 81 092 1 022 996 13 485 882 68 671 1 077 314 14 788 435 67 840 1 166 316 14 720 336 38 359 1 192 351 14 125 503 16 020 1 215 170 14 267 397 ROE 7,93% 6,37% 5,82% 3,22% 1,32% ROA 0,60% 0,46% 0,46% 0,27% 0,11% Forrás: a takarékszövetkezet adatai alapján saját szerkesztés 114 ACTA CAROLUS ROBERTUS 2 (1) A jövedelmezőséget döntően befolyásolták a pénzpiaci hatások, a konkurencia, a hitel-kihelyezési aktivitás csökkenése, az ügyfelek fizetési hajlandósága, eladósodottsága, valamint az ezek hatására bekövetkező csökkenő adózott eredmény. A takarékszövetkezet esetén fennáll bizonyos ellentmondás a likviditás és a jövedelmezőség között, az egyiket növelni csak a másik rovására lehet. Minél több likvid eszközt tart a Takarékszövetkezet, annál nagyobb a kamatvesztesége. Abban az esetben, ha kevés likvid eszközt tart, nem tud megfelelni a kötelező likviditási előírásnak. A hitelintézetek likviditásának mértékét különböző likviditási mutatókkal mérhetjük, melyek a banki működés biztonságát jelzik. (Fridrich-Mitró[2009]) 90,00% 82,89% 76,51% 80,00% 77,84% 70,00% 69,67% 60,00% 65,48% 63,68% 51,82% 59,01% 50,00% 48,91% 40,00% 45,25% 30,00% 2 006 2 007 Likviditási ráta 2 008 2 009 2 010 Likviditási gyorsráta 4. ábra: Likviditási ráták a Takarékszövetkezetnél Forrás: a takarékszövetkezet adatai alapján saját szerkesztés A likviditási ráták is folyamatos emelkedést mutatnak, ami a Takarékszövetkezet biztonságos működésére utal, teszi ezt úgy hogy jelentős tartalékot kénytelen képezni, ami természetesen az eredményesség romlásához vezet. Következtetések, javaslatok A Takarékszövetkezet egészében véve stabil. A Takarékszövetkezet tőkeellátottsága alacsonyabb jövedelmezőségi szint mellett is javult. A Takarékszövetkezet tevékenységének eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg. A hitelezés azonban folyamatos, csökkenő tendenciát mutat. A 115 EGY TAKARÉKSZÖVETKEZET GAZDÁLKODÁSÁNAK TEKINTETTEL AZ ESZKÖZMINŐSÉG ALAKULÁSÁRA ELEMZÉSE KÜLÖNÖS Takarékszövetkezet működésére hatással van a konkurencia jelenléte, a gazdaságban kialakult helyzet, az eladósodottság, a fizetési nehézségek szaporodása, valamint a jó adósok körének bizonyos mértékű szűkülése. A hitelállomány változása, mozgása a háztartások fogyasztásával, megtakarítási hajlandóságával, a fogyasztást befolyásoló reálbérekkel és a vállalkozók beruházási kedvével magyarázható. Döntően befolyásolja a hitelek felvételét az azok után felszámított kamat is. Hitelakciókkal a biztonságos kihelyezést szem előtt tartva növelhető a hitelállomány nagysága, mely növekvő kamatbevételeket jelentene. A vizsgálat eredményeképpen megállapítható, hogy a klaszter-analízis egy jó módszer a kirendeltségek közti csoportképzésre. A kialakult csoportok érdemi információkat nyújtanak a menedzsment számára. Megmutatják, hogy mely kirendeltségekben lehetne azonos hitelezési politikát folytatni. A rosszabb minőségű hitelállomány nem feltétlenül a dolgozók munkájából adódó hiba, nagyban befolyásolja azt a működési környezet is. Ezt felmérve és szem előtt tartva az egy csoportba tartozó kirendeltségek esetén azonos, a működési környezetnek megfelelő hitelezést lehetne kialakítani. Hivatkozott források [1.] Bánfi T. (szerk.) (2006): Banküzemtan; Egyetemi tankönyv, Béta Book Kkt. [2.] Huszti E. (1996): Banktan, TAS Kft. [3.] A Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet éves beszámolói 2006-2010. [4.] Gál. E. (2011): Praktikus bankszakmai ismeretek, Saldo Zrt. [5.] Fridrich P. – Mitró M.: Hitelintézeti számvitel, Saldo Zrt. [6.] SPSS 15.0 USER’S GUIDE [7.] Somashekar N. T., New Age International, 2009, 376 oldal 116 ACTA CAROLUS ROBERTUS 2 (1) Szerzők: Szabóné Nagy Éva Pénzügy és számvitel szak IV. évfolyam naev@freemail.hu Dr. Baranyi Aranka főiskolai docens Károly Róbert Főiskola abaranyi@karolyrobert.hu Dr. Taralik Krisztina főiskolai docens Károly Róbert Főikola ktaralik@karolyrobert.hu 117