A "publikálj vagy pusztulj" (publish or perish) kifejezés eredetének nyomában

A „publikálj vagy pusztulj” (publish or perish) kifejezés eredetének nyomában12 Sasvári Péter3 Becsült olvasási idő: 6 perc Link: https://doi.org/10.13140/RG.2.2.34579.49447 Bevezetés A „publikálj vagy pusztulj” (publish or perish) kifejezés eredetét először Eugene Garfield kérdőjelezte meg 1996-ban. [2] Azt írta, hogy harminc éve használja ezt a kifejezést beszédeiben, de sosem hallott az eredetéről. Professzorokkal, könyvtárosokkal, szótárakkal és az internettel konzultált, de sosem találta meg, ki javasolta először a kifejezést. Kutatásai Logan Wilson (1942) [3] munkájához vezették, amely akkoriban a legrégebbi ismert munka volt, amelyben megjelent a „publikálj vagy pusztulj” kifejezés. Elméleti háttér Vladimir M. Moskovkin, a földrajzi tudományok doktora [1] izgatott volt a kifejezés eredetének felkutatása miatt, és érdeklődött korábbi munkák iránt, amelyek említik a „publikálj vagy pusztulj” kifejezést. 2015-ben négy részletet talált [4] azonosítatlan munkákból, amelyek 1927 és 1940 között jelentek meg, miközben a Google Books keresőjében kutatott az 1920-1940 közötti időszakban. Ezek a munkák mind tartalmazták a „publikálj vagy pusztulj” kifejezést. 2018-ban Guillaume Cabanac [5] tisztázta az egyik korábban talált részlet szerzőjét és címét, egy 1927-es szociológiai cikket (Case, 1927-1928) [6] a Google Books szerint. Ezen kívül talált egy másik cikket, amely megemlíti a kifejezést, ezúttal 1934-ből Isaiah Bowman [7] tollából. Ugyanabban az évben (2018) Imad Moosa felfedezett egy könyvet Harrold Jefferson Coolidge és Robert Howard Lord [8] szerzőktől 1932-ből. A korábban említett szerzők a Google Books és a JSTOR keresőjét használták, hogy olyan publikációkat találjanak, amelyekben megjelenik a „publikálj vagy pusztulj” kifejezés, de első Az eredeti forrás a legnépszerűbb London School of Economics and Political Science blogbejegyzése volt 2024.07.15 és 2024.07.22. között. 2 Az alábbi közlemény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar gondozásában megjelenő Államtudományi Hírlevél Tudományos sarok rovatában jelent meg. A korábbi hírlevelek elérhetőek az alábbi honlapon keresztül: https://antk.uni-nke.hu/kutatas-tudomanyoselet/allamtudomanyi-hirlevel/allamtudomanyi-hirlevel-2024 Az oktatási anyagnak szánt tanulmány Tracing the origins of ‘publish or perish’, https://blogs.lse.ac.uk/impactofsocialsciences/2024/07/15/tracing-the-origins-of-publish-orperish/ alapján készült. 1 Egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Közszervezési és Infotechnológiai Tanszék, 1083 Budapest, Ludovika tér 2. E-mail: Sasvari.Peter@uninke.hu 3 1 alkalommal Moskovkin [1] használta a The General Index4 adatbázist, amely 2021-ben indult, hogy releváns publikációkat találjon. Bár Guillaume Cabanac már megtalálta Isaiah Bowman 1934-es cikkét – amely egy ismert amerikai geográfus és geomorfológus, William Morris Davis (1850-1934) nekrológja volt –, nem idézte az alábbi részletet, amely említi a kifejezést: „Davis professzornak köszönhető az Amerikai Geográfusok Szövetségének 1904-es megalakulása, egy találkozón szülővárosában, Philadelphiában. Azonnal sürgette, hogy a Szövetség „publikáljon vagy pusztuljon”. „Ha érdemes megcsinálni, érdemes kinyomtatni” – tanácsolta diákjainak.” Ez a nekrológ egyértelműen mutatja, hogy William Morris Davis volt az egyik első személy, aki hangsúlyozta a „publikálj vagy pusztulj” szükségességét. Az, hogy ez a kifejezés hozzá tartozik, 1935-ben Robert Speight [9] professzor is megerősítette. Ő egy nyitó beszédet publikált, amelyet az Új-Zélandi Királyi Társaság 1934-es megalapításának alkalmából tartott, és idézte a kifejezést: „A munka eredményeinek publikálási lehetősége a legvalósabb formája az ösztönzésnek. Davis professzor egyik aforizmája: „Publikálj vagy pusztulj”. Davis az egyénekre alkalmazta a megjegyzést, mert azt mondta: „Ha érdemes megcsinálni, érdemes kinyomtatni!”. Ha nincs lehetőség a nyomtatásra, akkor az inspiráció forrása kiszárad.” Isaiah Bowman és Robert Speight is hivatkozik erre a kifejezésre William Morris Davis által. Ezzel tisztelegnek előtte, aki 1934 februárjában hunyt el. Ahogy a fenti két részletből látható, William Morris Davis pozitív értelemben látta ezt a kifejezést, úgy vélte, hogy az új tudást publikálni kell, különben elvész. Negatív jelentés Kérdezzük meg magunktól: mikor kezdett ez a kifejezés negatív jelentést kapni? Először Clarence Marsh Case (1928) szociológiai cikkében találkozhatunk ezzel a negatív jelentéssel. Leírja az amerikai szociológusok publikációinak helyzetét abban az időben, ahol a minőség fordítottan arányos volt a mennyiséggel, amit a cikk szerzője a „publikálj vagy pusztulj” használatának tulajdonít az egyetemi előléptetéseknél. Más okok közé tartozik az is, hogy a publikálás általában könnyebb lett, mint régen, és a szociológiai tankönyvek iránti folyamatos kereslet a nagy kiadók részéről. A negatív hozzáállás általános eredetének kutatásakor James Bryant Conant (1893-1978) tevékenységeire kell koncentrálnunk, aki a Harvard Egyetem elnöke volt 1933 és 1953 között. Az ő elnöksége alatt a „publikálj vagy pusztulj” kifejezés nemcsak egy szlogen lett, hanem egy diktum5, amelyet egyetemi politikává emeltek, amikor egy oktatót el lehetett bocsátani, ha nem publikált megfelelő mennyiségben. A legismertebb eset az oktatók elbocsátásáról a Harvard Egyetemen Conant elnöksége alatt volt, amely kapcsolatban állt a szlogennel, Irwin Ross (1940) [10] által került leírásra. A történet szerint, a hallgatói bizottság szerint két közgazdasági oktatót (J. Raymond Walsh és Alan R. Sweezy) valószínűleg azért bocsátottak el 1937 áprilisában, mert nem The General Index egy ingyenesen használható adatbázis, amely tömörítve 8,5 terabájtot foglal el. Carl Malamud technológus és nonprofit alapítványa, a Public Resource készítette. 2021-ig több mint 107 millió tudományos dolgozatból származó szavakat és kifejezéseket tartalmaz. 5 diktum jelentése: mondás, mondat, szöveghely, kijelentés. 4 2 publikáltak elegendő tudományos és módszertani cikket, és inkább a diákjaikra fordították energiájuk nagy részét. Mások szerint, Irwin Ross szerint, az elbocsátás oka lehetett a kar baloldali nézetei is, de fontosabb, hogy a „publikálj vagy pusztulj” diktum bevezetése kapcsolatban állhatott a nagy gazdasági világválsággal, amikor óriási túlkínálat volt diplomásokból és fiatal oktatókból, akik adjunktusi állásokat kerestek. Ahogy Irwin Ross írja, a nagy gazdasági világválság idején „számtalan fiatal ember látta az egyetemi életet biztonságos és kellemes menedéknek a gazdasági vihar elől”. Európai eredet A második részlet, amit 2015-ben találta meg Moskovkin, a Fortnightly Review (1939) volt, amely James Bryant Conantot említi a "publikálj vagy pusztulj" elv bevezetőjeként. „… ez az elv túléli, fennáll annak a veszélye, hogy a professzorok pusztán háttérmunkások lesznek. Ne gondoljuk, hogy a régi úri intézmények mentesek ettől a tendenciától. A Harvard elnöke, Conant, aki maga is egy nagyon művelt ember, bosszúszomjasan vezette be a „publikálj vagy pusztulj” elvet Amerika legrégebbi egyetemén. Valóban, az angol egyetemek, még Oxford és Cambridge is, amelyek leginkább lenézték ezeket a német-amerikai módszereket, most átveszik őket…” A fenti részletben a Fortnightly Review-ból, a "publikálj vagy pusztulj" kifejezés német-amerikai módszerekre való utalása rendkívül érdekes. Ez arra utal, hogy ennek a jelenségnek a nyomait Európában is keresni kell. Azonban, amikor ezt a kifejezést németre fordították („veröffentlichen oder untergehen”), nem találtak semmilyen német nyelvű publikációt a Google Books és az NGram Viewer6 [12] keresése során. Nyilvánvalóan a német nyelvű irodalom kizárólag az angol nyelvű „publish or perish” kifejezést használja, amikor az előző jelenséggel foglalkozik. 1973-ban Werner Kaegi [13] egy német nyelvű könyvet publikált Carl Jacob Christoph Burckhardtról (ötödik kötet). Burckhardt 1818 és 1897 között élt, svájci művészet- és kultúrtörténész, és mindkét területen meghatározó alak volt. Ebben a könyvben található a következő mondatot: „Néha Burckhardt nem állt messze az igazságtól, amikor azt feltételezte, hogy a 20. századi akadémiai világ szlogenje: „Publikálj vagy pusztulj!” Burckhardt ezt nem a „fejlődésből” és a „gazdasági szükségletekből” vezeti le, hanem a „gyors meggazdagodás dühéből”. Ő, aki a napi munkáján keresztül kell bizonyítania…” Mivel Jacob Burckhardt 1897-ben meghalt, a „publikálj vagy pusztulj” szlogen irodalmi bizonyított utalását az 1904-es William Morris Davis korai 20. századból legalább a 19. század végére kell visszavezetni. Érdekes lenne történelmi és levéltári kutatást kezdeményezni Jacob Burckhardt emlékiratai és életrajzírói munkái segítségével, hogy részletesebb információkat találjunk e jelenség leírásáról. Mivel a könyvnyomtatás és az első tudományos folyóiratok Európában születtek, nem meglepő, hogy a „publikálj vagy pusztulj” szlogen eredete is innen származik. Az a tény, hogy az interneten nem található „publicare aut perire” latin mondás, nem jelenti azt, hogy nem létezett, mert a latin nyelvű kéziratok és könyvek digitalizált aránya még mindig nagyon alacsony (becslések szerint A Google Books Ngram Viewer egy olyan online keresőmotor, amely az 1500 és 2019 között publikált nyomtatott forrásokban található n-gramok éves számának felhasználásával feltérképezi a keresési karakterláncok bármely készletének gyakoriságát. 6 3 nyitott hozzáférésű latin nyelvű csak 27 ezer mű), és messze nem mindegyiket tanulmányozták át. Általában, a 2010-ben elérhető 130 millió egyedi könyvből [14] a Google Books csak körülbelül 10 millió könyvet [15] helyezett nyílt hozzáférésbe, ami azt jelenti, hogy további információk találhatók a szlogen eredetéről. Modern fejlődés Úgy tűnik tehát, hogy a „publikálj vagy pusztulj” szlogen jóval azelőtt született, hogy Eugene Garfield kifejlesztette volna a hivatkozási indexet (1955) és a folyóiratok impakt faktorát (1972), amely eredetileg felvetette a szlogen eredetének kérdését. Az előbbi jó eszközzé vált a tudomány állapotának nyomon követésére, míg az utóbbi hosszú ideig kizárólag a könyvtári előfizetések tervezésére szolgált. Azonban eljött az a pillanat, amikor a tudományos tisztviselők úgy döntöttek, hogy a folyóiratok impakt faktorát használják egy tudós karrierjének fejlesztésére és a tudományos kutatási eredmények értékelésére, és ekkor kezdődött a valódi publikációs verseny a „publikálj vagy pusztulj” szlogen alatt. Úgy tűnik, ez akkor történt, amikor az USA Tudományos Információs Intézetét (amelyet Eugene Garfield alapított) 1992-ben megvásárolta a Thomson Scientific & Healthcare, és ekkor a folyóiratok impakt faktorát a kereskedelmi kiadók szolgálatába állították, akik elkezdték monopolizálni a tudományos folyóiratok piacát. Sok ország kezdett bevezetni publikációs ösztönző rendszereket, amelyekben a folyóiratcikkek jutalmazása a folyóiratok impakt faktorának változási intervallumától függött (Monetary Rewards Systems). A tudományos folyóiratkiadók kihasználták ezt, végül monopolizálták a folyóiratok piacát, és átvették az összes magas impakt faktorú folyóiratot. Ez lehetővé tette számukra, hogy növeljék a folyóirat-előfizetések árát, ami a 2000-es évek elején az Open Access mozgalomhoz, majd később a Plan S (2019) [16] teljes elhagyásához vezetett. Jelentős szerepet játszott a „publikálj vagy pusztulj” doktrína elleni küzdelemben a DORA [17] 2012-es elindítása, amely megköveteli a folyóiratok impakt faktorától való eltérést a kutatási eredmények értékelésekor. Meg kell jegyezni, hogy az Open Access mozgalom elindítása egybeesett a Világegyetemi Rangsorok elindításával, ami erősen aláásta ezt a mozgalmat, táplálva a publikációs versenyt, főleg a fejlődő országokban. Például, az ARWU 2003-as elindítása után a kínai szerzők díjai a magas impakt faktorú folyóiratokban való publikálásért figyelemre méltó szinteket értek el: „a tudósok, akik sikeresen publikálnak a legmagasabb rangú folyóiratokban, mint a Nature, Science és Cell, akár RMB 1 millió (=166600 dollár=60 millió Ft) pénzjutalmat is kapnak” (Ren, Montgomery, 2015). [18] Ezenkívül Jane Qiu (2010) [19] egy cikket írt „Publish or Perish in China” címmel, amely említi, hogy a kínai egyetemek díjakat, juttatásokat és egyéb előnyöket adnak a magas rangú publikációk alapján. Emellett utal egy tanulmányra a Wuhan Egyetemen, ahol a kétes tudományos publikációs tevékenységek ötszörösére nőttek 2007 és 2009 között. 4 Összefoglalás Moskovkin szerint a hivatkozási indexeknek be kell tölteniük fő szerepüket - a tudomány állapotának és fejlődési trendjeinek nyomon követését, és nem kellene eszközként szolgálniuk egy publikációs versenyhez a cinikus „publikálj vagy pusztulj” szlogen alatt. Mert ha ez folytatódik, a szlogent felváltja a „publikálj a legjobban, vagy ne publikálj egyáltalán” (publish best or do not publish at all). Felhasznált irodalom [1.] Vladimir Moskovkin (2024): Tracing the origins of ‘publish or perish’, https://blogs.lse.ac.uk/impactofsocialsciences/2024/07/15/tracing-the-origins-of-publishor-perish/ [2.] Eugene Garfield (1996): What Is The Primordial Reference For The Phrase 'Publish Or Perish'? https://garfield.library.upenn.edu/commentaries/tsv10(12)p11y19960610.pdf [3.] Logan Wilson (1995): The Academic Man: A Study in the Sociology of a Profession https://books.google.nl/books?id=CA1CGvPJGtwC&printsec=frontcover&source=gbs_ge_su mmary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false [4.] Гибельная гонка. Что прячется за лозунгом “Publish or Perish”? https://poisknews.ru/magazine/14172/ [5.] Guillaume Cabanac (2018): What is the primordial reference for ...?—Redux. Scientometrics 114, 481–488, https://doi.org/10.1007/s11192-017-2595-4 [6.] "Publish or Perish", https://archive.org/details/sim_sociology-and-social-research_marchapril-1928_12_4/page/324/mode/2up?q=%22Publish+or+Perish%22 [7.] "publish or perish", The Geographical Review 1934-04: Vol 24 Iss 2, https://archive.org/details/sim_geographical-review_193404_24_2/page/180/mode/2up?q=%22publish+or+perish%22 [8.] Imad A. Moosa (2018): Chapter 1: Publish or perish: Origin and perceived benefits, Perceived Benefits versus Unintended Consequences, https://doi.org/10.4337/9781786434937.00007 [9.] Archibald Cary Coolidge, life and letters, by Harold Jefferson Coolidge and Robert Howard Lord , https://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=mdp.39015027756546&seq=345 [10.] Transactions And Proceedings Of The Royal Society Of New Zealand Vol-lxiv(1934) , https://archive.org/details/in.ernet.dli.2015.232349/page/n537/mode/2up?q=%22publish+o r+perish%22 [11.] Harper's magazine , https://archive.org/details/harpersmagazine181junalde/page/544/mode/2up [12.] What does the Ngram Viewer do? https://books.google.com/ngrams/info [13.] (W.) Kaegi Jacob Burckhardt: eine Biographie. 5. Das neuere Europa und das Erlebnis der Gegenwart. Basle: Schwabe & Co.1973. Pp. xx + 642. 29 plates. DM 65. https://www.cambridge.org/core/journals/journal-of-hellenic-studies/article/abs/w-kaegijacob-burckhardt-eine-biographie-5-das-neuere-europa-und-das-erlebnis-der-gegenwartbasle-schwabe-co1973-pp-xx-642-29-plates-dm65/46B886B403C2C9803D2027022B5E576B [14.] How Many Books Are There On Earth? Google Knows, https://searchengineland.com/how-many-books-are-there-google-knows-48244 5 [15.] Free books in Google Books , https://www.google.com/googlebooks/about/free_books.html [16.] Plan S, https://www.coalition-s.org/ [17.] DORA, https://sfdora.org/ [18.] Xiang Ren, Lucy Montgomery (2015): Open access and soft power: Chinese voices in international scholarship. Media, Culture & Society, 37(3), 394-408. https://doi.org/10.1177/0163443714567019 [19.] Jane Qiu (2010): Publish or perish in China. Nature 463, 142, https://doi.org/10.1038/463142a 6