Budapest ostromkalauz 1944-1945

Haditechnika

A magyar hadvezetés az 1944 augusztusi román kiugrást követően elrendelte a 2. magyar hadsereg mozgósítását. A szeptember 5-én megindult támadás első fázisában a magyar csapatok sikeresen benyomultak Dél-Erdélybe, és elfoglalták Torda városát. A harcokba a 2. páncéloshadosztályt, a 10. rohamlövegosztályt, a 101. és 103. számú páncélvonatot vetették be. A 2. páncéloshadosztály ezt követően az 1944-45-ös magyarországi harcokban is részt vett.

2017

In April 1848, the Hungarian political elite hoped that civil liberties granted in the April Laws and the abolition of serfdom will form a foundation that enables the peoples of Hungary to build the civic Hungary shoulder to shoulder. It was an illusion, but an understandable one. The ideal of the Hungarian liberals who came to power was a civilian nation-state with a single market and monolingual administration. Therefore it is understandable that the nationalities of the country came forward with their own independent claims and the government reacted indignantly. The study reviews the history and nature of the conflicts between the Hungarians and the four major national movements. According to the findings, the Slovak movement due to its internal religious division and the effect of the abolition of serfdom could not demonstrate such power as the Croatian, Serbian and Romanian ones. Moreover, the Slovaks did not have such an armed base as the Military Frontier in case of Croatian...

Rendvédelem-történeti Füzetek = Acta historiae preasidii ordinis, 2015

Rendőrség, politikai rendőrség Hódmezővásárhelyen 1944 után 15 0445 BENCSIK Péter Rendőrség, politikai rendőrség Hódmezővásárhelyen 1944 után A rendőrség megalakulása a városban A Vörös Hadsereg bevonulása után szovjet városparancsnok kezébe került a hatalom. Kíséretében érkezett Hódmezővásárhelyre VAS Zoltán (I.sz. melléklet) s együttes céljuk a közigazgatás újjászervezése, illetve a kommunista párt helyi szervének létrehozása volt. Elsőként a polgárőrséget szervezték meg 1944. X. 9-től, a testület élére KARÁCSONYI Ferenc állt. Később a polgárőrségből alakult meg az új rendőrség, amelynek irányítása így a Magyar Kommunista Párt (MKP) kezébe került. 1 1945. januárjában az Ideiglenes Nemzeti Kormány kinevezte KARÁCSONYI Ferencet Szeged, Hódmezővásárhely és Csongrád megye főispánjává. Emiatt a polgárőrség (amely hamarosan rendőrséggé alakult át) irányítását át kellett engednie. A posztra addigi helyettese, a szociáldemokrata ZOM-BORY István került. A rendőrség vezetése egyre fontosabb hatalmi kérdéssé vált. A rendőrség feladata volt a háborús bűnösök felkutatása is, ezért a Nemzeti Bizottság 1945. III. 24-én javasolta, hogy a rendőrségben kétfős politikai osztályt hozzanak létre. 2 Ez után alakult meg az ÁVO elődszervezete a városban. A politikai osztály élére VEREBES Tibor ügyvéd került, aki ekkor még az MKP tagja volt. 3

Haditechnika

Az 1941-es harcok tapasztalatai alapján a két lovasdandárból egy három huszárezredből álló páncélosokkal, páncélgépkocsikkal, illetve légvédelmi-, tábori és páncéltörő tüzérséggel megerősített lovashadosztályt alakítottak ki. Magyarország német megszállása után az 1. lovashadosztály bevetésre került a keleti fronton.

Hadtudományi Szemle, 2019

Az 1848 őszén meghirdetett népfelkeléshez rengeteg előítélet kötődik. Egyes szerzők szerint ez jelentette a forradalmi hadviselést, mások szerint a kiképzetlen tömegek harcba szólítása felelőtlenség volt. A népfelkeléshez valóban kapcsolódtak fontos sikerek, mint amilyen Székesfehérvár és Nagykanizsa felszabadítása vagy az ozorai diadal. De ugyanígy beszélhetünk súlyos kudarcokról is, mint amilyen a schwechati csata volt. A tanulmány a korabeli rendeletek alapján próbálja meg definiálni a népfelkelés fogalmát. A szerző szerint a népfelkelés nem más, mint a nemzetőrség teljes mozgósítása, esetleg kiegészítve más, fegyverforgató elemekkel. Egyben kísérletet tesz arra, hogy megállapítsa a népfelkelés alkalmazhatóságának lehetőségeit és korlátait.

1996

2016

A maga korában európai hírű botrány volt a szegedi boszorkányperek lefolytatása, a több ember halálát, köztük a Rósa Dániel egykori városbírót elmarasztaló súlyos ítéletek és a nyilvánosság előtt zajló tömeges kivégzések végrehajtása. A kötetben előforduló vádlók, vádlottak vagy tanúk többsége a városfalak belső peremén és a belvárosban élő módosabb, esetenként gazdag polgárok soraiból került ki. Mivel a szegedi perek nagy részét Reizner János 1900-ban már közölte, célszerű volt a levéltári állományt újra átvizsgálni. Az újonnan feltárt dokumentumok immár teljes terjedelemben most kerülnek elsőként kiadásra. Ezek átírási munkálatait Brandl Gergely végezte el. Kötetünk újraközli Reizner János, Oltvay Ferenc feltárásait, de minden esetben pótolja az általuk nem közölt szövegrészeket, hiányokat is. Munkacsoportunk újabb perfeltárásának eredményeként a korábbi 12 helyett immár 17 esetet teszünk közzé a boszorkányságkutatás hasznosítására

2013

A svájci származású, debreceni születésű Heinrich Hentzi von Arthurm vezérőrnagy 1848-1849-es magyarországi pályafutása-ha hihetünk a szakirodalomnak-alapvetően kudarc volt: a gondjára bízott egyik erődöt, Péterváradot sikertelenül próbálta a szerb felkelők kezére játszani; a másikat, az erődnek csak nagy jóindulattal nevezhető Buda várát pedig minden kitartása és hősiessége ellenére sem tudta megvédeni Görgei hadseregével szemben. Svájci származás, debreceni születés 1 Heinrich Hentzi von Arthurm egy svájci eredetű család saljaként 1785. október 24-én született Debrecenben. Nagyapja, Samuel Hentzi Bernben 1740-ben összeesküvést szőtt a városi tanács ellen, amiért száműzték, de rövidesen visszatérhetett. Miután azonban újabb összeesküvésbe keveredett, 1749-ben halálra ítélték és kivégezték, családját pedig száműzték. Özvegye, Josephine Korbisch bárónő és gyermekei ezek után a Habsburg Birodalom területén telepedtek le. Apja, Ludwig Hentzi cs. kir. szolgálatba lépett, s az 1. dragonyos ezred ezredeseként fejezte be katonai pályáját. Házasságából két fiú született. Ludwig a császári-királyi hadseregben szolgált, majd nyugállományú századosként az erdélyi Tordán telepedett le. Ő is magyar nőt vett feleségül, Torda város egykori híres főhadnagyának, Osztrovich Józsefnek a lányát, s Orbán Balázs szerint "Tordára telepedvén, testestől-lelkestől derék magyar emberré vált". 1848 novemberétől a város térparancsnoka volt, s személyes fellépésével több ízben is megmentette a várost a román felkelőcsapatok pusztításaitól. Orbán szerint "Tordán még most is áldva említik mint Torda egyik legnagyobb jóltevőj ének nevét". 2 Heinrich 1804-ben került hadapródként a cs. kir. mérnökkarba. 1804. szeptember 1jétől 1805. augusztus 31-ig a bécsi mérnökkari akadémián tanult Bourgois tábornok parancsnoksága alatt. 1805. szeptember l-jén nevezték ki főhadnaggyá, s 1806. július 31-éig a morvaországi Olmützben szolgált Ocrini tábornok alatt. Itt az erőd franciák általi körülzárolása alkalmával visszaszerzett egy a franciák által elfoglalt élelmiszerszállítmányt. Innen

2020

The study presents the role of the Hungarian hussars in the 1849 winter campaign on the basis of the military reports and award proposals. He speaks separately about Görgei's battles in northern Hungary, the defensive battles of the Upper Tisza Corps, the January counterattack of Mór Perczel's corps, the period of Henryk Dembinski's high command, including the battles at Kápolna, Mezőkövesd and Szolnok.