Kelebia-Vasútföld, 53. számú tanya

EGY ELTŰNT NÉP NYOMÁBAN Az avarok élete a Duna–Tisza közén Kecskeméti Katona József Múzeum Kecskemét, 2024 Egy eltűnt nép nyomában Az avarok élete a Duna–Tisza közén Szerkesztő: Rácz Zsófia Felelős kiadó: Dr. Rosta Szabolcs Borítóterv és tipográfia: Moon Creative Fotó: Kiss Béla, Hajdu Tamás Grafika: Boldog Zoltán A tárgykatalógust összeállította: Hajdrik Gabriella, Rácz Zsófia Technikai szerkesztők: Cymanski Judit, Kovács Szabolcs, Nagy Nikolett Vivien, Moon Creative A kötet a Kecskeméti Katona József Múzeum azonos című kiállításához készült katalógust tartalmazza tanulmányokkal kiegészítve. Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, elektronikus közzététel, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás csak a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásával megengedett. ISBN: 978-963-9815-76-6 Nyomdai munka: Gyomai Kner Nyomda Zrt. Kecskeméti Katona József Múzeum Kecskemét, 2024 Tartalom I. Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rosta Szabolcs 9 II. Az avarok eredete és társadalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Rácz Zsófia, Guido Alberto Gnecchi-Ruscone III. Az újonnan feltárt Bács-Kiskun vármegyei avar kori temetők embertani leletei . . Szeniczey Tamás, Marcsik Antónia, Hajdu Tamás 19 IV. Fiatal nő arcrekonstrukciója a kelebiai avar temetőből . . . . . . . . . . . Gábor Emese 29 V. Archeogenetikai eredmények az avar kori kutatásokban . . . . . . . . . . . Szécsényi-Nagy Anna, Szeifert Bea 31 VI. Apostag, Ördög-sziget. Avar kori ötvöskészlet a Duna medréből . . . . . . . . Ny. Kovacsóczy Bernadett 39 VII. Avar temetőrészlet Bácsalmás-Bokodi út lelőhelyen . . . . . . . . . . . . Kolonics Bence 43 VIII. Hajós-Pincefalu, Vízműtelep . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ny. Kovacsóczy Bernadett 59 IX. A kecskeméti avar településkomplexum . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ny. Kovacsóczy Bernadett, Sz. Wilhelm Gábor 63 X. Avar kori temető a kecskeméti településkomplexum nagy árka mentén. . . . . . Ny. Kovacsóczy Bernadett 83 XI. Kelebia-Vasútföld, 53. számú tanya. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mellár Balázs, Patyi Eszter 89 XII. A Hungarikum Liget avarjai. Avar temetőrészlet feltárása Lakitelek-Népfőiskola lelőhely területén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Molnár Karola 99 XIII. A Fekete-völgy asszonya. Kora avar temetkezés Nagykőrös határában. . . . . Fazekas András Kristóf 105 XIV. Avar kori temető Nemesnádudvar-Klösterle lelőhelyről . . . . . . . . . . . Ny. Kovacsóczy Bernadett 109 XV. Az első vadkerti avarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sz. Wilhelm Gábor 113 XVI. Szalkszentmárton-Táborállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 Ny. Kovacsóczy Bernadett XVII. Összetűzés nyomai egy avar kori településen. Szentkirály-Nagy-tanya . . . . . 125 Líbor Csilla, Kolonics Eszter, Kolonics Bence XVIII. A kislány, a hölgy és a fej nélküli férfi. Avar temetőrészlet feltárása Szentkirály-Szolnoki út lelőhelyen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Molnár Karola 133 XIX. Közösségi régészeti kutatások: fémkeresők, topográfia és az avarok . . . . . . 141 Sz. Wilhelm Gábor Válogatás a lelőhelyek tárgyaiból és embertani leleteiből . . . . . . . . . . . . 149 ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! XI. ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! KELEBIA-VASÚTFÖLD, 53. SZÁMÚ TANYA ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! Mellár Balázs, Patyi Eszter ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ¯ ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! A temető feltárása és az előkerülés körülményei ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! 2023 februárja és októbere között, a Budapest– Belgrád vasútvonal kivitelezéséhez kapcsolódóan, több ütemben végeztünk feltárást a területen (1–3. kép). A lelőhelyet, amely a község északnyugati határában, a Vasútföld-dűlőben, a Vasútföld 53. számú tanyától keleti irányban, a Kőrös-éri-főcsatornától nyugatra helyezkedik el egy ÉNy–DK-i irányú dombháton, Bálint Marianna és Bató Szilvia 1999-ben, terepbejárás során azonosította. ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! 10 méter ! ! ! ! ! ! 8 ! ! ! ! ! ! ! ! 6 ! ! ! ! ! ! ! ! 4 ! ! ! ! ! ! 2 ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! 0 ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! A munkálatok során 8 db kutatóárkot nyitottunk, majd a kivitelezés teljes szélességében bővítettük azokat, ha indokolt volt. A meglévő sínek felszedése után azok területét, illetve a sínek menti kábel árkát és a szervizút nyomvonalát is megkutattuk. Összesen 6010 m2en – ebből 5813 m2 volt pozitív – 572 régészeti jelenség került elő. A sírfoltok 50–60 cm humusz eltávolítása után váltak láthatóvá. ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! 2. kép | Temetőtérkép, Kelebia-Vasútföld, 53. számú tanya (készítette: Archeoline Kft.) ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! 1. kép | Ásatási csendélet 90 Egy eltűnt nép nyomában | Az avarok élete a Duna–Tisza közén Temetkezési szokások A temetőben a halottakat aknasírokban helyezték végső nyugalomra. A sírok tájolása általában – a késő avar korra jellemzően –, ÉNy–DK-i volt, de ettől eltérő fektetési irányt is megfigyeltünk (4. kép). A sírok közül 109-be felnőttet, míg 37-be gyermeket fektettek. Egy esetben volt megfigyelhető kettős temetkezés: az SNR 520-as sírban egy háton fekvő, nyújtott testhelyzetben eltemetett illető lábára egy másik elhunytat ültettek. Szuperpozícióval négy esetben találkoztunk: az SNR 75-ös sír bolygatott maradványait az SNR 177-es sírra, az SNR 204-es sírt az SNR 82-es sírra, míg az SNR 186-os sírt az SNR 300-as sírra ásták rá. Ez utóbbi esetében az idősebb sírt nem bolygatta meg a későbbi temetkezés. A felnőttek sírjainak mérete változatos képet mutatott: mélységük 15 és 160 cm – átlagosan 75 cm –, hosszuk 160 és 330 cm – átlagosan 221 cm –, míg szélességük 51 és 178 cm – átla- 3. kép | Készül a rajz Az előkerült leletanyag alapján egy több korszakos – bronzkor, római kor (szarmata), népvándorláskor (avar), középkor – lelőhely bontakozott ki a szemeink előtt. Legizgalmasabb szelete egy késő avar kori, 146 síros temető, amelynek az északi, a keleti és a déli oldalát sikerült lehatárolnunk. 4. kép | A kelebiai sírok tájolási adatainak százalékos megoszlása Kelebia-Vasútföld, 53. számú tanya gosan 98 cm – között mozgott. Gyermekek esetében ezek a számok a következők voltak: mélységük 5 és 120 cm – átlagosan 40 cm –, a hosszuk 65 és 228 cm – átlagosan 141 cm –, szélességük pedig 35 és 111 cm – átlagosan 71 cm – volt. A testeket általában háton fekvő, nyújtott testhelyzetben fektették a sírba: a karok a test mellett nyújtva vagy a hasra/medencére hajtva, míg a lábak térdben vagy bokában záródva, nyújtva helyezkedtek el (5. kép). Öt halottat zsugorítva, behajlított lábakkal és karokkal temettek el: három esetben – SNR 414, 447, 502 – a bal, míg két esetben – SNR 194, 448 – a jobb oldalára fektetve az elhunytat (6. kép). Rendellenes temetkezést egy sír esetében tudtunk megfigyelni: az SNR 518-as sírban az elhunyt lábai a sír rövidebb oldalán támaszkodva, égnek meredve helyezkedtek el (7. kép). Ennek oka az lehetett, hogy az illető vagy nem fért be az egyébként is kisméretű sírgödörbe, vagy csak belökték oda. Koporsó maradványait – koporsókapcsokat – két sírban (SNR 225, 357) figyeltünk meg. 48 olyan sírt – 12 gyermek és 36 felnőtt – találtunk, amelyben a testet – szorosan – halotti lepelbe tekerték. Erre utalnak az összezárt lábak, behúzott vállak, oldalról összepréselt test. A sírgödrök kialakítása változatos volt. Az egyszerű aknasírok mellett több sír – 70 felnőtt, 9 gyermek (54%) – esetében figyeltük meg sírépítmény nyomait, amelyre a sír aljába vagy oldalába ásott cölöphelyek, illetve talpgerendák nyomai utaltak. Ezek feltehetőleg egy kerevet vagy a sír fölé elhelyezett faépítmény 5. kép | Bronz fülbevalóval eltemetett fiatal nő az SNR 410-es sírban 91 92 Egy eltűnt nép nyomában | Az avarok élete a Duna–Tisza közén vázának részét képezték. Az építmények változatos kialakításúak voltak: 4 típust, azon belül pedig 20 altípust különítettünk el. Cölöpszerkezetes sírok • 1 cölöphely: SNR 78 • 2 cölöphely: SNR 373, 382, 392, 465 • 4 cölöphely: SNR 83, 189, 191, 192, 198, 201, 224, 225, 375, 377, 381, 386, 388, 402, 405, 408, 432, 439, 466, 488, 497, 519, 521, 522 • 6 cölöphely: SNR 218, 490, 494 • 8 cölöphely: SNR 427, 493 • 4 cölöphely; hosszanti oldalon padka: SNR 412, 443 • 4 cölöphely, amelyek a rövidebb oldalakba mélyednek: SNR 372, 504 6. kép | Zsugorítva eltemetett egyén az SNR 502-es sírban 7. kép | Rendellenes temetkezés az SNR 518-as sírban „Füles” sírok • 4 fül a hosszanti falba mélyítve, illetve 2 cölöp hely a sír egyik végében: SNR 71, 214, 358 • 4 fül a hosszanti falba mélyítve, illetve 1–1 cölöphely a sír négy sarkában: SNR 365, 435, 491, 515, 536 • 4 fül a hosszanti falba mélyítve, cölöphellyel és talpgerendával: SNR 213 • 4 fül a hosszanti falba mélyítve, illetve egy hosszanti talpgerenda a sír egyik végében: SNR 212 • 4 fül a hosszanti falba mélyítve, 2 talp gerendával: SNR 464 Talpgerendás sírok • 2 talpgerendával: SNR 109, 190, 195, 199, 203, 208, 360, 367, 406, 437, 452, 462, 517 • 2 talpgerendával, illetve 2 cölöphellyel: SNR 370 • 1 talpgerendával, illetve 4 cölöphellyel: SNR 223 Kelebia-Vasútföld, 53. számú tanya • 1 talpgerendával, illetve 2 cölöphellyel és padkával: SNR 404, 434 • 1 talpgerendával, illetve padkával: SNR 385 • 1 talpgerendával: SNR 206, 300, 372, 389, 414 • 2 talpgerendával, illetve 3–3 cölöphellyel a hosszanti falak mentén: SNR 383 Padkás sírok • SNR 177, 234, 357, 391, 395, 409, 410 Több sír esetében – 49 db – volt észlelhető bolygatás nyoma, mivel vagy a koponya, vagy a felsőtest, esetleg a teljes váz kimozdult anatómiai rendjéből. A felnőttek esetében 42 (41,6%), míg a gyermeksíroknál 7 (21%) volt bolygatott. 12 sírnál nem lehetett bizonyossággal meghatározni, hogy a temetkezést megbolygatták-e. A sírokat még a temető használata során – amikor pontosan tudták, hogy kit és milyen gazdagon temettek el – rabolták ki, vagy már a temető felhagyása után, a még álló sírjelzések alapján azonosították és bolygatták meg. A gyermeksírok kisebb arányú bolygatása arra utalhat, hogy azokat szegényesebb mellékleteik okán nem érte meg kirabolni, vagy gyermekek esetében ez a tevékenység morális aggályokat vethetett fel. Mellékletek a sírokban A sírok bővelkedtek a késő avar korra jellemző mellékletekben. A nők mellett ékszerek, övcsatok, orsógombok, csontból készült tűtartók és a vaskések, míg a férfiaknál általában ékszerek, az övgarnitúra darabjai, szablya, illetve vaskés jelent meg (5. kép). A temetőben 28 – 15 felnőtt, 13 gyermek – sír volt melléklet nélküli: tehát a felnőttek 86%-val, míg a gyermekek 65%-val temettek el valamit. A felnőtteket átlagosan több melléklettel temették el, mint a gyermekeket. 48 elhunyt mellé helyeztek edénymellékletet, összesen 51 darabot. 45 sírban csak egy kerámiát találtunk, míg háromban kettőt. A kerámiák közül 9 finomabb, korongolt (Kat. 197, 198, 202), míg 42 durvább, kézzel készült példány (Kat. 216). Az edények nagyobb hányada kisméretű – kisfazék, bögre, pohár –, amelyekben italmellékletet helyezhettek a halott mellé. Az SNR 521-es sír edénymellékletében állatcsontokat is találtunk, így az italmellékletek kizárólagosságát elvethetjük. A sírokban talált állatcsontokat többféleképpen értelmezhetjük: a halott mellé helyezhették ételmellékletként, temetési áldozatként, de lehettek a halotti tor, illetve a koporsót vagy a testet letakaró állatbőr bőrben maradt részeinek maradványai is. Az itt előkerült csontok nem anatómiai rendben jelentkeztek, tehát nem kísérő állattemetkezésként, hanem a túlvilágra küldött táplálékként vagy a tor maradványaként értelmezhetőek. Összesen 79 sír (54%) esetben figyeltünk meg állatcsont-mellékletet, de egyéb táplálékként a sírokba került még kagyló – 1 sír – és tojás – 14 sír – is. A tojások esetében meg kell említenünk, hogy azokat a kutatás ételmellékletként vagy valamilyen kultikus, szimbolikus – az újjászületés, illetve termékenység szimbóluma, vagy óvó–védő funkció – tárgyként értelmezi. 93 94 Egy eltűnt nép nyomában | Az avarok élete a Duna–Tisza közén végéig használták. Általában rézötvözetből vagy ezüstből készültek, de az SNR 383-as sírból egy csavart aranyhuzalból készült, aprógömbös fülbevaló (Kat. 217) is előkerült. Ez utóbbi típus a 7. század végén jelent meg, a 8. században vált általánossá és még a 9. századból is ismertek példányai. 8. kép | Az edények helye a kelebiai temető sírjaiban Az edények helye a sírokban változatos képet mutat. A legtöbb (78%) a lábaknál – lábfejek előtt, illetve a lábszáraknál –, 12% a vállak mellett, míg 10% ezektől eltérő helyen – a csípő két oldalán, karok mellett, fej mögött – volt megfigyelhető (8. kép). Az avar női és férfi viselet szerves részét képezték az ékszerek. Fülbevalót 30 sírban – 26 felnőtt (24%), 4 gyermek (11%) – tártunk fel. A legtöbb helyen csak 1 db került a sírba, de 14 sír esetében párban jelentek meg. Az SNR 414-es sírban a fülbevalópárt két különböző típusú ékszer alkotta. A gyermekek mellett kizárólag egyszerű, rombusz- vagy kerek átmetszetű drótból húzott fülkarikát találtuk. Ezt a típust és csavart drótból készült változatát a felnőtteknél is megfigyeltük, de náluk ettől eltérő kialakításúak is megjelentek: a hengerpalástos, lengőcsüngős fülbevalók (Kat. 238, 239), illetve a gyöngycsüngős fülbevalók (Kat. 231, 232, 236, 237) több variációját is megtaláltuk. Ezek különböző variánsait a 7. század második felétől egészen az avar kor A fülbevalók nagy számával és formai változatosságával szemben karperecek csak ritkán fordultak elő a temetőben. Három sírban – SNR 395, 445, 493 – került elő öt példány. Két esetben vasból készült egyszerű, míg egyben bronzból húzott drót karperec látott napvilágot. Varkocsszorítót két sírban találtunk: az SNR 225-ös sírban egy bronzból készült, téglalap alakú, hullámvonalakkal díszített, öntött példányt (Kat. 200), míg az SNR 370-esben ezüstlemezből készített, két végén és a közepén bronz bordákkal tagolt, hengeres varkocsszorító-párt (Kat. 215) tártunk fel. Mindkét típus a 7. század utolsó negyedében tűnt fel, és a 8. század harmadik negyedéig volt használatban. A nyak ékeit a gyöngyből fűzött láncok képviselik. A sírok 20,5%-ában – 22 felnőtt, 8 gyermek – találtuk meg őket, és viszonylag nagy szín- és formavariációt figyeltünk meg. A leggyakoribb együttesek a következők voltak: • • sárga köles- és apró, fekete, gömbös gyöngyökből álló, díszítetlen hengeres- és lecsapott sarkú hasáb – üveg és karneol – gyöngyökből alkotott (Kat. 196), Kelebia-Vasútföld, 53. számú tanya • • dinnyemag alakú gyöngyöt, és gömböshengeres gyöngyöket tartalmazó (Kat. 240), díszítetlen és díszített – vonalfolyatott – dinnyemag alakú gyöngyökből álló (Kat. 235). Ezen együttesek a 7. század második és a 8. század első felében voltak elterjedtek. Szín szerint megfigyeltünk zöld, halványzöld, kék, fehér és fekete üveg, illetve sárga és fekete köles gyöngyöket. Sírban elfoglalt helyük jelezheti számunkra, hogy hogyan viselték őket. 21 sír esetében a nyaknál, kettőben pedig a bal kar mellett kerültek elő a gyöngyök. Hét esetben betöltésből vagy mosás közben jelentkeztek a gyöngyök, így pontos helyük meghatározása nem volt lehetséges. Mindezek alapján arra következtethetünk, hogy főként nyakláncként viselhették azokat, esetleg a ruha nyakára lehettek felvarrva. Számos, a ruházattal összefüggésbe hozható tárgy került elő: vas- és bronzcsatok, bronz övdíszek – veretek, szíjvégek –, vas szíjbújtatók, illetve egy gomb. 50 sírban – 47 felnőtt, 3 gyermek – került elő csat: ezek közül negyvenben csak egy, míg tízben kettő. Anyagukat tekintve 47 db vasból, 10 db bronzból készült, míg három esetben a csattest bronzból, a csattüske vasból készült (Kat. 210). A vascsatok formájukat tekintve leggyakrabban téglalap alakúak, de találtunk ívelt oldalú téglalap, trapéz és ovális kialakításúakat is. A bronz darabok aprólékosabb, változatos kialakításúak: találtunk egyszerű négyzet vagy trapéz alakú, líra alakú, és díszített példányokat is. A díszített típusoknál egyaránt megjelennek kétrészes és egybeöntött darabok (Kat. 214, 221). Főként növényi ornamentika látható rajtuk: megfigyelhetünk pikkelyszerűen díszített, liliomos (Kat. 225) és lapos indás (Kat. 203, 209) csattesteket. Az SNR 225-ös sírban talált csaton egy stilizált állatalak látható (Kat. 201). A csatok mellett az öveket szíjvégekkel, veretekkel, illetve bújtatókkal – SNR 225, 242, 461 – látták el. 12 sírban – 11 felnőtt és 1 gyermek – találkoztunk teljes vagy részleges övgarnitúrával. Az övveretek, kis- (Kat. 206, 211, 226) és nagyszíjvégek (Kat. 204, 223, 224) esetében a növényi ornamentika dominált. Előfordultak korong (Kat. 229, 230), téglalap alakú, csüngő tagos (Kat. 205, 218) és propellerveretek (Kat. 212, 220), illetve pajzs- vagy szív alakú kisveretek (Kat. 222), lyukvédők (Kat. 219), amelyek felületét liliom- vagy indalevelekkel díszítették. A legtöbb veretet és szíjvéget öntötték, de néhány sír esetében megfigyeltünk lemezből préselt darabokat is. Míg a kisveretek kivétel nélkül bronzból készültek, addig a szíjvégek esetében a bronz mellett ezüstöt – SNR 192 –, illetve csontot – SNR 195 (Kat. 199) – is használtak. Több esetben – SNR 225, 234, 461 – megfigyelhető volt, hogy a tárgy elő- és hátlapja közé egy famagot helyeztek. A legdíszesebb övkészletek az SNR 225-ös, 234-es (Kat. 208) és a 461-es sírokban (Kat. 227) láttak napvilágot. Meg kell még említenünk, hogy övszerelékek hiánya nem feltétlenül jelenti azt, hogy az illetőt nem övezték fel a temetés előtt, sokkal inkább azt, hogy a bőr- vagy textilövét, amely az eltelt évszázadok során 95 96 Egy eltűnt nép nyomában | Az avarok élete a Duna–Tisza közén az enyészetté vált, nem látták el fémszerelékekkel. Textil, bőr vagy fonál maradványai vagy a mellékletek mellett, vagy azokra korrodálva (Kat. 224) jelentek meg a sírokban. Nehéz meghatározni, hogy az előkerült darabok egykor az elhunyt övének, ruhájának vagy halotti leplének részét képezhették-e. Meghatározásuknál ellenünk dolgozik a sír esetleges bolygatása, de a természetes bomlási folyamatok is. Itt kell még megemlítenünk, hogy egy esetben – SNR 388 – sikerült gombot is megfigyelnünk. A korszakban kiemelt társadalmi státuszt jelöltek a fegyverek, amelyekből Kelebián kettőt tártunk fel. Az SNR 234-es sírban egy ívelt pengéjű, keresztvassal ellátott, lecsapott markolatú (Kat. 207), míg az SNR 242-es sírban egy egyenes pengéjű, keresztvassal ellátott, enyhén lefelé törő markolatú szablya (Kat. 213) látott napvilágot. Az előbbit az elhunyt bal, míg az utóbbit annak jobb oldalára helyezték. Ez a sírban elfoglalt pozíció utalhat az illető oldaldominanciájára, tehát arra, hogy melyik kezével forgatta a szablyát. Jelen esetben a SNR 234-es sír halottja jobb-, míg az SNR 242-esé balkezes lehetett. A kisszámú fegyvermelléklet jellemző a késő avar kori, Duna–Tisza közi temetőkre. A temető sírjai közül 48-ban – 46 felnőtt (42%), 2 gyermek (0,5%) – találtunk egyélű, felső nyélállású, nyélnyújtványos kést. 24 esetben megfigyeltük, hogy a halott mellé fatokban helyezték, amelynek anyaga idővel a késre korrodált. A sírban elfoglalt helyük – akárcsak a szablyáknál – utalhat az eltemetett oldaldominanciájára. Érdemes ezt a hipotézist fenntartásokkal kezelni, hiszen például a fegyveres sírok közül egyikben – SNR 234 –, különböző, míg a másikban ugyanarra az oldalra került a szablya és a kés. 21 kést a jobb, 19-et a bal medence mellett, kettőt az ágyékon, kettőt a bal váll mellett, egy-egyet pedig a mellkas bal oldalán, a két láb között, a bokán, illetve a jobb lábfejen találtunk meg. A medence környékén előkerült 43 darabot magyarázhatjuk azzal, hogy az elhunyt övén függött. Az ettől eltérő pozíció esetében, a kés talán nem is az elhunyt felszerelését képezte, azt a temetés vagy a halotti tor során helyezték mellé. A tarsolyok fontos részét képezték az avar viseletnek: ebben tartották a mindennapi élet apró tárgyait (pásztorkészségek). Tarsoly nyomát egy esetben – SNR 190 – sikerült feltárnunk, egy csontból készült tarsolyzáró képében. Az SNR 466-os sírban találtunk egy bronzból készült láncot, amely ugyan az elhunyt jobb vállánál került elő, de mivel bolygatták a sírt, lehetséges, hogy eredetileg az illető tarsolyához tartozott. Tűt vagy tűtartót öt sírban figyeltünk meg: egy esetben – SNR 113 – egy vastű és a tűtartó merevítésére szolgáló vaspántocska, míg négy sírgödörben – SNR 443, 445, 493, 504 – csontból készült tűtartó került elő (9. kép). A csont tartóknak két típusát írtuk le: egy sírban – SNR 493 – négyzetes hasáb alakú, mind a négy oldalán karcolt indamotívumokkal díszített (Kat. 228), míg három esetben – SNR 443, 445, 504 – esztergályozott példányt (Kat. 233) tártunk fel. Az előbbit a 7. század második felére, míg az utóbbiakat inkább a 8. századra keltezhetjük. Kelebia-Vasútföld, 53. számú tanya A temetőben egyetlen szőrcsipeszt (Kat. 242) tártunk fel. Bronzból készült, ívesen kiszélesedő, és cikk–cakk vonalakkal díszített, egy, a többivel ellentétes tájolású, női sírból – SNR 521 –, a jobb láb mellett került elő. Egyszerű kivitelű, vasból vagy bronzból készült 9. kép | Az SNR 493-as sír tűtartójának rekonstrukciós rajza (Boldog Zoltán) példányaik ritkák, de a teljes avar kori településterületen előfordulnak. A temető 22 sírjában (15%) találtunk orsógombot. Az orsók 45%-a mellkas tájékáról, 27,5%-a a medence környékéről került elő. A további – főként a lábaknál, edényben, 97 98 Egy eltűnt nép nyomában | Az avarok élete a Duna–Tisza közén 10. kép | A csapat (egy része) illetve betöltésből előkerült – darabokat temetési ajándékként külön helyezhették a sírba. A kelebiai temető orsógombjait formájuk alapján öt típusra lehet osztani: bikónikus (Kat. 241); nyomott gömbös; nyomott gömbös, síkozott hasvonallal; gömbös, valamint aszimmetrikus bikónikus, szinte már kúp alakú (Kat. 234). Néhány példányt árkolással, illetve beszurkált mintával díszítettek. Összességében elmondhatjuk, hogy Kelebián a közép-késő avar korban itt élt népesség egy nagy kiterjedésű, hosszan használt temetőjének részletét tártuk fel. A sírok mind leletanyagukat tekintve, mind pedig temetkezési szokásaik szempontjából jól beleilleszkednek a korszak Duna-Tisza közi temetőinek sorába. A sírok két csoportban, sorokban helyezkedtek el. A többi sírtól elkülönülve egy kisebb – 7 síros – együttest figyeltünk meg a temető déli végében, ahol megtaláltuk a temető fegyveres sírjait (SNR 234, 242). Egy kivételtől – SNR 192 – eltekintve minden gazdagabb sír a temető déli felében koncentrálódott, míg az északi oldalon főként csecsemőket, illetve szegényesebb melléklettel ellátott egyéneket temettek el. Ugyanezt a képet látjuk, ha a bolygatott, rablott sírokat vizsgáljuk: néhány kivételtől eltekintve a temető középső, déli, délnyugati részében sűrűsödtek. Fontosnak tekintjük a jövőre nézve a temető további vizsgálatát, nyugati határának pontos lehatárolását. KELEBIA Válogatás a kelebiai temető tárgyaiból 218 196. kép | Nyaklánc (üveg, karneol) Sírszám: 71/4 27 db 7–8. század 197. kép | Korongolt bögre (agyag) Sírszám: 186/1 M.: 12,4 cm, Pá.: 8 cm 8–9. század 198. kép | Korongolt fazék (agyag) Sírszám: 192/16 M.: 19,5 cm, Pá.: 8 cm 8. század 199. kép | Szíjvég (csont) Sírszám: 195/2 H.: 7,5 cm, Sz.: 2,4 cm 8. század KELEBIA 200. kép | Varkocsszorító (rézötvözet) Sírszám: 225/3 H.: 6,3 cm, Sz.: 2,7–4 cm 8. század 201. kép | Övcsat (bronz) Sírszám: 225/24 H.: 3,4 cm, Sz.: 1,2 cm 8. század 202. kép | Korongolt korsó (agyag) Sírszám: 234/2 M.: 25,7 cm, Pá.: 7 cm 8. század 203. kép | Övcsat (bronz) Sírszám: 234/4 H.: 4 cm, Sz.: 2,8 cm 8. század 219 220 204. kép | Nagyszíjvég (bronz) Sírszám: 234/5 H.: 8,2 cm, Sz.: 2,2 cm 8. század 205. kép | Csüngős övveret (bronz) Sírszám: 234/6 H.: 3 cm, Sz.: 1,1 cm 8. század 207. kép | Szablya (vas) Sírszám: 234/19 H.: 94 cm, Sz.: 3 cm (penge), H.: 11 cm (markolat) 8. század 206. kép | Kisszíjvég (bronz) Sírszám: 234/7 H.: 3,2 cm, Sz.: 1,3 cm 8. század KELEBIA 208. kép | Veretes öv (rekonstrukció, készítette: Hajdrik Gabriella) Sírszám: 234 221 222 209. kép | Övcsat (bronz) Sírszám: 242/5 H.: 4,1 cm, Sz.: 3 cm 8. század 210. kép | Övcsat (vas, bronz) Sírszám: 242/6 H.: 3,1 cm, Sz.: 2,1 cm 8. század 211. kép | Kisszíjvég (bronz) Sírszám: 242/7 H.: 3,3 cm, Sz.: 1,4 cm 8. század 212. kép | Propeller alakú övveret (bronz) Sírszám: 242/8 H.: 7 cm, Sz.: 1,2 cm 8. század KELEBIA 213. kép | Szablya (vas) Sírszám: 242/9 H.: 82 cm, Sz.: 4 cm (penge), 11 cm (markolat) 8. század 214. kép | Övcsat (bronz) Sírszám: 357/7 H.: 2,6 cm, Sz.: 1,9 cm 8. század 215. kép | Varkocsszorítók (ezüst, bronz) Sírszám: 370/1 H.: 5,4 cm, Sz.: 0,7 cm 7–8. század 223 224 217. kép | Granulációdíszes fülbevaló (arany) Sírszám: 383 Átm.: 1,7 cm 8. század 216. kép | Kézzel formált fazék (agyag) Sírszám: 370/4 M.: 14 cm, Pá.: 10,8 cm 7–8. század 218. kép | Csüngős övveret (bronz) Sírszám: 461/3 H.: 2,6 cm, Sz.: 1,2 cm 8. század 219. kép | Lyukvédő veret (bronz) Sírszám: 461/12 H.: 2 cm, Sz.: 2,3 cm 8. század 220. kép | Propeller alakú övveret (bronz) Sírszám: 461/16 H.: 6,6 cm, Sz.: 1,4 cm 8. század KELEBIA 221. kép | Övcsat (bronz) Sírszám: 461/18 H.: 3,1 cm, Sz.: 2,2 cm 8. század 222. kép | Övveret (bronz) Sírszám: 461/19 H.: 1,5 cm, Sz.: 1,2 cm 8. század 223. kép | Nagyszíjvég (bronz) Sírszám: 461/23 H.: 7,5 cm, Sz.: 2,3 cm 8. század 224. kép | Nagyszíjvég részlete (bronz) Sírszám: 461/23 225. kép | Övcsat (bronz) Sírszám: 461/28 H.: 4,3 cm, Sz.: 2,8 cm 8. század 225 226 226. kép | Veretes öv (rekonstrukció, készítette: Hajdrik Gabriella) Sírszám: 461 KELEBIA 228. kép | Tűtartó (csont) Sírszám: 493/1 H.: 7,8 cm, Sz.: 1 cm 8. század 227. kép | Kisszíjvég (bronz) Sírszám: 461/48 H.: 3,2 cm, Sz.: 1,4 cm 8. század 229. kép | Korongos veret (ólom) Sírszám: 493/4 Átm.: 2 cm 8. század 230. kép | Korongos veret hátsó lapja (ólom) Sírszám: 493/4 231. kép | Gyöngycsüngős fülbevaló (rézötvözet, üveg) Sírszám: 493/13 H.: 5 cm, Sz.: 1,7 cm 8. század 227 228 232. kép | Gyöngycsüngős fülbevaló (rézötvözet, üveg) Sírszám: 504/1 H.: 2,2 cm, Sz.: 1,5 cm 8–9. század 233. kép | Tűtartó (csont) Sírszám: 504/2 H.: 8,1 cm, Sz.: 1 cm 8–9. század 234. kép | Orsógomb (agyag) Sírszám: 520/2 M.: 2 cm, Átm.: 4,2 cm 7–8. század 235. kép | Nyaklánc (üveg) Sírszám: 520/3 32 db 7–8. század KELEBIA 236. kép | Gyöngycsüngős fülbevaló (rézötvözet, üveg) Sírszám: 520/7 M.: 2,2 cm, Sz.: 2,4 cm 7–8. század 237. kép | Gyöngycsüngős fülbevaló (rézötvözet, üveg) Sírszám: 520/8 M.: 2,1 cm, Sz.: 2,4 cm 7–8. század 238. kép | Hengerpalástos lengőcsüngős fülbevaló (rézötvözet, üveg) Sírszám: 521/1 H.: 3,8 cm, Sz.: 2,7 cm 7–8. század 239. kép | Hengerpalástos lengőcsüngős fülbevaló (rézötvözet, üveg) Sírszám: 521/2 H.: 3,7 cm, Sz.: 2,6 cm 7–8. század 229 230 240. kép | Nyaklánc (üveg) Sírszám: 521/3 54 db 7–8. század 241. kép | Orsógomb (agyag) Sírszám: 521/4 M.: 2,6 cm, Sz.: 3,1 cm 7–8. század 242. kép | Csipesz (rézötvözet) Sírszám: 521/9 H.: 6,4 cm, Sz.: 1,6 cm 7–8. század