A tisztátalanság eredete Az állatok szerepe a hanti tisztaság-koncepcióban

Ruttkay-Miklián Eszter (MTA Nyelvtudományi Intézet) A tisztátalanság eredete Aг állatok sгОrОpО a hantТ tТsгtaság-konМОpМТóban 1. Bevezetés SМhmТНt лva munkásságára – цs lцnвцrО – ОmlцkОгvО aг Оls , amТ ОsгünkbО Уut, a medve, az obi-ugor mОНvОkultusг. A mОНvцvОl kapМsolatos obi-ugor Пolklórból, rítusokból цs hТtvТlágra vonatkoгó aНatokból SМhmТНt лva által lОsгűrt vallásТ konМОpМТó olвan krТstálвtТsгta цs kohОrОns, hogв Тnkább tцnвkцnt, mТnt tuНománвos konМОpМТókцnt цrгцkОlhОt . MОgцrtцsО önmagában komolв sгОllОmТ kТhívás, úУragonНolására pОНТg alТgha vállalkoгhat aг, akТ nála kevesebb adatot ismer – nála többОt pОНТg nОm ТsmОr sОnkТ. Írásomban Тs alapОlОmkцnt hasгnálom ПОl SМhmТНt лvának aг obТ-ugor vТlágkцpr l kцsгítОtt moНОllУцt, ОhhОг próbálom vТsгonвítanТ a tТsгtasággal kapМsolatos aНatokat цs problцmákat. Tanulmánвom aг állatokra vonatkoгó tТltásokon kОrОsгtül vТгsgálУa a tТsгtaság Пogalmát. A ’tiszta’ УОlОntцsО össгОцr a ’tТltott, sгОnt’ Пogalmával, amТ aг állatvТlággal való kapМsolatban köгpontТ katОgórТa. Míg aгonban bТгonвos tТltások ОgвцrtОlműОn vonatkoгnak ОgвОs állatokra, ПОltцtОlОгvО, hogв aгok ’tТsгta, tТltott, sгОnt’ mТn sцgűОk, hТsгОn ОnnОk mОg rгцsО tűnТk a tТltások МцlУának, aННТg állatok tТsгtátalanságára alТg akaН pцlНa, kцrНцs tОhát, hogв „mТhОг kцpОst” ’tТsгta, tТltott, sгОnt’ Оgв állat. ÚУ tОrОpaНataТm1 О kцrНцst a vцglОtОkТg ПОsгítТk, ugвanТs a hantТ kultúrából ТsmОrt, n ТsцggОl kapМsolatos tТsгtátalanság – amОlв n Т ОrОНОtО mТatt ОgвцrtОlműОn az emberi vТlághoг kötött – mОgУОlОnТk Оgв állatПaУ, a mОnвhal tulaУНonságaТ köгött Тs, ОlОvО tТsгtátalannak tОkТntvО О ПaУt. LцtОгhОt-О tОhát n Т УОllОgű, ОmbОrТ ОrОНОtű tТsгtátalanság a nОm-ОmbОrТ vТlágban? 2. A tisztaság a hantiknál2 2.1. Fogalmak A tТsгtaság Пogalma a hantТ kultúrában (Тs) több sгТntОn цrtОlmОгhОt : a hцtköгnapТ цrtОlОmbОn vОtt pТsгok, pТsгkosság цs ОnnОk ОllОntцtО, a tТsгtaság mОllОtt lцtezТk Оgв „ОlvТ”, gвakran „sгakrálТs”-kцnt mОgnОvОгОtt tТsгtaság цs tТsгtátalanság. Eг utóbbТ ОgвцrtОlműОn a n Т havТ tТsгtuláshoг kapМsolóНТk, bár nОm ПТгТkaТ valóságában, hanОm aг Ог által okoгott ОlvТ tТsгtátalanság mОglцtцbОn mТnНОnbОn, amТ цrТntkОгТk a n Т alsótОsttОl annak tОrmцkОnв ТН sгakában, tОhát aг Оls mОnstruáМТótól a mОnopauгáТg tartó hossгú ТН sгakon kОrОsгtül vцgТg – Тgaг, havonta цs a gвОrmОkvárás ТНОУцn váltoгó mцrtцkbОn. 2.2. KТfОjОгцsОk TОrОptapasгtalataТm alapУán a tТsгtasággal kapМsolatos Пogalmak a szinjai hanti kultúrában a kövОtkОг kцppОn vОrbalТгálóНnak: A sistam ’tТsгta’ sгó nagвon sгцlОs УОlОntцsbОn, tulaУНonkцppОn aг ОmlítОtt Пogalomkörök túlnвomó többsцgцbОn hasгnálatos, míg aг ОггОl sгОmbОnálló ’nОm-tТsгta’ kТПОУОгцsцrО önálló sгavak állnak rОnНОlkОгцsrО. LцtОгТk Оgв hцtköгnapТ, praktТkus УОllОgű tТsгtaságПogalom. Van, ami sistam ’tТsгta’, amТ pОНТg nОm aг, aг lОhОt χuleŋ ’pТsгkos’, naprǝŋ ’sгОmОtОs’, ńoχlǝŋ ’masгatos’, bОlОphОtТ a wŏsi ’Пüst, korom, por’. A ’tТsгta’ sгó hasгnálatos aгonban ’úУ’, ’цrТntОtlОn’ цrtОlОmbОn Тs. UgвanМsak a ’tТsгta’ sгóval ПОУОгТk ki a IntОnгív kutatást aг цsгakТ hantТk SгТnУa Пolвó mОntцn lakó МsoportУánál vцgОгtОm-vцgгОk, ígв tanulmánвom Оls sorban ráУuk vonatkoгТk, a nвОlvТ aНatok Тs О nвОlvУárást tükröгТk. 2 A tцma kutatása az OTKA PD 83284 „AmТkor a láb ОlnОhОгül... – a tТsгtaság konМОpМТóУa a sгТnУaТ hantТknál” Мímű proУОkt kОrОtцbОn гaУlТk aг MTA NвОlvtuНománвТ IntцгОtцbОn 2011–201Ő köгött. 1 n Т tТsгtátalanságtól, a śŏχma-tól való mОntОssцgОt Тs. A tТsгta цs a tТsгtátalan sгцtválasгtását, ТllОtvО össгОkОvОrОНцsük mОgakaНálвoгását tТltások sОgítТk, ígв a tТsгtaság konМОpМТóУa össгОПüggцsbО kОrül a ’sгОnt, tТltott, tabu’ Пogalmával Тs. A raχǝl, ăt raχǝl ’sгabaН, nОm sгabaН’ kТПОУОгцs praktТkus цrtОlОmbОn Тs hasгnálatos, НО a tТltások, tabuk magвaráгata során Тs О kТПОУОгцst hasгnálУák. A jem ’sгОnt, tТltott, tabu’ sгó УОlОntцsОkцnt hantТul Оls sorban az ăt raχǝl ’nОm sгabaН’ magвaráгatot aНУák mОg. A nem-tТsгta állapot mцrtцkО цs цrvцnвО Тs váltoгó lОhОt. A hцtköгnapТ vagв háгtartásТ pТsгok tТsгtítható: a pТsгkos tárgвról lОmosható, kТporolható, lОsöpörhОt , stb., a pТsгok mОgsгüntОthОt , a tТsгtaság hОlвrОállítható. Aг ’úУ, цrТntОtlОn’ цrtОlОmbОn hasгnált tТsгtaságát ОггОl sгОmbОn vцgцrvцnвОsОn ОlvОsгtТ valamТ, amТnt hasгnálatba kОrül, kТМsomagolУák, ПОltálalУák; Ог a Пolвamat tОhát vТssгaПorНíthatatlan. A n Т УОllОgű tТsгtátalanság ОsОtцbОn a tТsгtítás bizonyos esetbОn цs mцrtцkbОn lОhОtsцgОs, bТгonвos ОsОtОkbОn nОm; ОnnОk sгabálвa nОm tОlУОsОn vТlágos ОgвОl rО. Tцnв, hogв a n k sгámára a havТ tТsгtulás цs a sгülцs után lцtОгТk tТsгtítóОlУárás, ígв mosakoНás, g гölцs цs Пüstölцs után vТssгatцrnОk a köгössцgbО цs a köгös tцrbО (Taligina 1999, 2005), tОlУОsОn aгonban Оkkor sОm sгámítanak tТsгtának. BТгonвos tárgвak – paНlóНОsгka, n Т ПОkhОlв rцsгОТ, n Т МТp , alsónОmű – Оls hasгnálat után vцgцrvцnвОsОn tТsгtátalanná válnak. (1-2. ábra; RцsгlОtОsОbbОn lН. Ruttkaв-MТklТán 2012: 515–519.) 1. ábra: A tisztaság és nem-tisztaság kategóriáinak nyelvi kifejezése 2. ábra: A nem-tisztaság kategóriái és tulajdonságai 2.3. Aг „ОlvТ tТsгtпtalansпg” lцnвОgО A hanti „elvi” szenny neve śŏχma. FТгТkaТ (ПТгТológТaТ) ОrОНОtО ОllОnцrО a fogalom nem ПТгТkálТs sгОnnвОг Нцst takar. Amint egy n kŭrǝl lawǝrta jis ’lába ОlnОhОгült’, aгaг elkezd Нött havТ tТsгtulása, talpától ПОlПОlц ОgцsгОn a НОrОkáТg, s t akár a nвakáТg Тs (RombangyОУОva 197ő: 301) sгОnnвОгОttnОk sгámít. Eг a sгОnnвОг Нцs, a śŏχma ’n Т ОrОНОtű tТsгtátalanság’ pОrmanОnsОn, pОrТoНТkusan ПОlОr söНvО УОlОn van a n lábПОУцbОn, a havТ tТsгtulás alatt pОНТg hatása ПОlОr söНТk. Csak a mОnopauгával sгűnТk mОg, amТkor a n sŭwǝl χot-loŋǝla wŏśkǝlle ’botУát a tОt rО НobУa’. Bár Оtt l kОгНvО aг ОlvТ sгabálв sгОrТnt tТsгtátalansága okaПogвott, a śŏχma-val kapМsolatos vТsОlkОНцsükön a n k általában nОm váltoгtatnak. A śŏχma olвan sгubsгtanМТa, amОlв УОlОn van aг „ОlnОhОгült” n i lábban, s t ПОlülr l lОПОlц halaНva tОrУОНnТ Тs kцpОs, mТntОgв „ПОrt г”. Eгцrt mТnНОn, amТrО tТsгtátalan n i láb rálцpОtt, bОlОbúУt, amТn átlцpОtt, aг śŏχmaja jis ’tТsгtátalanná vált’. S t, a tТsгtátalan tárgв maga Тs tovább ПОrt гhОt: amТrО rákОrül, vagв amТ Пölц akár цrТntkОгцs nцlkül kОrül, aг Тs tТsгtátalanná válТk. AmТ pОНТg śŏχma, aг vОsгцlвОkОt horНoг, bОtОgsцgОt ОrОНmцnвОгhОt. Egв hantТ assгonв sгОrТnt „a rцgТ hantТk sОmmТt l sОm ПцltОk Уobban, mТnt a śŏχma-tól”. Fontos megjegyezni, hogy a śŏχma ПОlПОlц nОm tОrУОН: a n k által (Тs) hasгnált paНlóНОsгkán pцlНául vОsгцlв nцlkül Уárhatnak a tТsгtának sгámító ПцrПТak цs gвОrmОkОk Тs, amТnt aгonban ПОlОmОlТk aгt (amТ a ПцlnomáН halásг-vaНásг-rцntartó цlОtmóНban gвakorТ költöгцsОknцl ОlkОrülhОtОtlОn), vОsгцlвt УОlОnt mТnНОn alá kОrül tárgвra vagв sгОmцlвrО. Úgв tűnТk, hogв a n k tТsгtátalanságának több Пokoгata Тs van. Aг ОННТg Тs ТsmОrt volt, hogв a mОnstruáМТó, a tОrhОssцg цs a gвОrmОkágв ТНОУцn sгТgorúbb sгabálвok vonatkoгnak a n krО, mТnt aг Оls mОnstruáМТó цs a mОnopauгa köгöttТ ТН sгak többТ rцsгцbОn, míg aг Огt mОgОl г цs Огt kövОt цlОtkorban ОlvТlОg nОm rОlОváns a n Т tТsгtátalanság kцrНцsО. Rombangyejeva (1975) klassгТkus lОírása a sгОnnв ОltОrУОНцsцnОk Пügg lОgОsОn mцrhОt mОnnвТsцgцbОn Пogalmaгta mОg a különbsцgОt: a lábПОУ цs a talp mТnНТg tТsгtátalan, míg ТnnОn ПОlПОlц Мsak bТгonвos pОrТóНusokban. Úgв tűnТk aгonban, hogв a „láb ОlnОhОгülцsцt” a mОnstruáМТó alatt a sгОnnвОг Нцs mОnnвТsцgТ vagв mТn sцgТ váltoгása okoгza, hiszen olyan óvТntцгkОНцsОkОt Тs mОg kОll tОnnТ ТlвОnkor, amОlвОk a lábПОУ vagв a talp sгОnnвОгОttsцgО alapУán máskor Тs ТnНokoltnak tűnhОtnОk. A sátor paНlóНОsгkáТn pцlНául a n k sгabaНon Уárkálhatnak mцg akkor Тs, amТkor bОlОkОrültОk a tТsгtátalan katОgórТába, aгaг a talpuk цs a lábПОУük már sгОnnвОгОttnОk sгámít. A paНlóНОsгkák Огáltal mОglОhОt sОn sгОnnвОгОttnОk цs vОsгцlвОsnОk mТn sülnОk, mТnt korábban ОmlítОttОm. AmТkor aгonban a n k „lába ОlnОhОгül”, aгaг mОnstruálnТ kОгНОnОk, a paНlóНОsгkákat a sátor bОls rцsгО ПОlц МsúsгtatУák, цs maguk Мsak aг aУtó ПОl lТ tОrülОtrО mОnnОk bО, ott Тs alsгanak aг aУtó mОllОtt – a mОnstruáМТó sгТnonТmáУa aг „aУtóhoг УönnТ, aУtónál lОnnТ” kТПОУОгцs. NвТlvánvalóan kОrülТk, hogв aг aláУuk kОrül – Оgвцbkцnt már tТsгtátalan – tárgвak sгОnnвОгОttОk, pontosabban sгólva mцg Тnkább sгОnnвОгОttОk lОgвОnОk. EgвОs ОlbОsгцlцsОk alapУán úgв tűnТk, hogв a tТsгtíthatóság ПokoгataТ Тs ОггОl a sгОnnвОгОttsцgТ mцrtцkkОl Пügg össгО, aгaг aг „alapУáraton” sгОnnвОг Н tárgвak mцg tТsгtíthatóak, a nagвobb Пokoгatú sгОnnвОl цrТntkОг tárgвak aгonban nОm. MТnt ПОlУОbb ОmlítОttОm, a śŏχma ОllОntцtО Тs a sistam ’tТsгta’. A tТsгtátalannak sгámító n a mОnopauгa után „tТsгtán kОгН цlnТ”, tОhát aг „elvinОk”, „rТtuálТsnak” vagy „sгakrálТsnak” nОvОгhОt , tТlalmakkal övОгОtt tТsгtátalanság aгután már nОm УОllОmг rá. 3. A tisztátalanság helye a világképben 3.1. A Сagвomпnвos obТ-ugor vТlпgkцp SМhmТНt лva vТlágkцp-ábráгolásán Уól látható, hogy az obi-ugor vТlág vОrtТkálТsan цs horТгontálТsan sгПцrákra tagolóНТk. A Пügg lОgОs tagoгóНás három П sгТntУцt, a ПОls , a köгцps цs aг alsó vТlágot a sгОllОmТ, aг ОmbОrТ цs az alvТlágТ/halál tОrülОttel sгokás aгonosítanТ. EnnОk mОgПОlОl Оn aг ábra alУán látható sцma sгОrТnt a ПОls Тránвultság aг цlОt ПОlц, aг alsó a halál ПОlц mutat. UgвanОг aг orТОntáМТó УОlОnТk mОg a horТгontálТs tagolásban Тs, ahol Нцl – aг Ob ПorrásvТНцkО, a Пolвamon „ПОlПОlц” – aг цlОtОt, цsгak – az Ob torkolata, a Пolвamon „lОПОlц” – a halált sгТmbolТгálУa. (3. ábra) 3. ábra: Schmidt Éva összefoglaló rajza „Az északi obi-ugor világkép rekonstrukciója” címmel (Schmidt 2011: 1593) 3.2. A tТsгtпtalansпg a tцrbОn A n Т ОrОНОtű tТsгtátalanság a ПОntr l lОПОlц tОrУОНцs sгabálвának mОgПОlОl Оn tagolУa a teret: a n k lába alá Оs tОrülОt tТsгtátalan, aг ОmbОrОk ПОУО ПОlОttТ tОrülОt ОgвцrtОlműОn tТsгta, míg tТltások sОgítsцgцvОl aг ОmbОrТ sгПцra horТгontálТsan Тs tagolóНТk tТsгta – n k által mОg nОm köгОlítОtt – цs tТsгtátalan tОrülОtОkrО, a kОtt köгött УОlОnt s átmОnОtТ гónával. ValóУában a tТsгtaság/tТsгtátalanság mОntцn tagolt vТlág kцpО nagвban össгОМsОng a vТlágkцp ОgцsгцvОl, hТsгОn aг ОmbОrТ sгПцra alattТ tОrülОt – aг alsó vТlág – ОgвцrtОlműОn tТsгtátalan, aг ОmbОrТ sгПцra ПОlОttТ – szellemi – ОgвцrtОlműОn tТsгta, míg aг ОmbОrТ sгПцra horТгontálТsan tovább tagolóНТk. MТvОl a sгОnt hОlвОk УОlОnt s rцsгО ОgвbОn a n k sгámára tТltott tОrülОt, a ’sгОnt’, a ’tТsгta’ цs a ’tТlalmas, tabu’ Пogalma össгОцr, mТnt ПОlУОbb már utaltam rá. 3.3. AlvТlпg цs túlvТlпg Az alvТlág alapvОt УОllОmг УО aг, hogв aг ОmbОrТ vТlág alatt hОlвОгkОНТk Оl, aг ОmbОrОk lába alatt van, ígв a hantТ tТsгtaságТ normák sгОrТnt tТsгtátalannak sгámít. Aг alvТlág ПОУОНОlmО a magвarra Kór-ПОУОНОlОmkцnt ПorНított χiń-iki ’bОtОgsцg-apó’. A sгТnУaТ hantТk körцbОn Ог aг ОlnОvОгцsО kОvцsbц hasгnált, mТnt aг t körülírásokkal УОllОmг tabunОvОТ: kŭr ilpi iki ’láb alattТ apó’, piti săχpi iki ’ПОkОtО bunНás apó’. A tТsгtátalanság ПОntТ ОlvО alapУán a ’láb alattТ apó’ mОgnОvОгцs magában ПoglalУa a lцnвОgОt: aг alsó ОlhОlвОгkОНцst цs a tТsгtátalanságot; a ’ПОkОtО bunНás apó’ arra utal, hogв О sгОllОmlцnв bálvánвát ПОkОtО (sötцt) sгínű tОбtТlb l kцsгítОttцk. TТsгtátalan volta mТatt a vОlО való kapМsolattartás n Т ПОlaНat. HОlвО a háг tТsгtátalan, aУtó ПОl lТ rцsгцn van. Bálvánвa (állítólag) mТnНОn hagвománвos hantТ háгtartás rцsгО. лrТntцsцt, ОlhОlвОгцsцt, gonНoгását – a tТsгta bálvánвokцval ОllОntцtbОn – nem sгabálвoггák tabuk. Egв ТН s assгonв mОgУОgвгцsО sгОrТnt „akár a ПОУО tОtОУцn Тs ugrálhatsг” (mármТnt n kцnt Тs, tТsгtátalan n Т lábbal). A Kór-ПОУОНОlОmmОl, akТ a bОtОgsцgОkцrt ПОlОl s, a МsaláН ОgцsгsцgО цrНОkцbОn ápolnak Уó kapМsolatot aг assгonвok. A nОkТ sгóló aУánНцk a sгámára kцsгítОtt (bálvánвának mОgПОlОl , kТs mцrОtű) ПОkОtО vТsОlОt, általában ОgвsгОrrО hцt rцtОg. A nОkТ sгánt pцnгálНoгatot a ПölНrО tОsгТk vagв a ПölНbО ássák, ОггОl Тs utalva a vОrtТkálТs ОlhОlвОгkОНцsrО. Bálvánвa n Т цs МsaláНТ álНoгóhОlвОkrО (ПОltОhОt Оn oНa, ahova Оgвцbkцnt a tТsгtátalan n Т láb Тs bОlцphОt) kТvТhОt , ОгОkbОn aг ОsОtОkbОn aг цtОlálНoгatból, Нohánвból, alkoholból Тs rцsгОsül: Оlц Тs hОlвОгnОk tОlТ tánвцrt, poharat. A nОkТ aУánlott tОбtТlsгalagokat luМПОnв ágára kötöгТk, ОllОntцtbОn a ПОlПОlц Тránвuló álНoгatok hОlвцvОl, a ПОhцr törгsű nвírПával (Ő. ábra). 3 Írásomban SМhmТНt лva 1990. Aг obТ-ugor mТtológТa цs a mОНvОkultusг. EthnographТa 101/2: 1Ő9193. МТkkцnОk aг úУrakТaНott váltoгatának olНalsгámaТra hТvatkoгom, lН. SМhmТНt лva 2011. 4. ábra: A ’Láb alatti apó’ bálványai több háztartásból családi áldozóhelyen. Előttük a nekik szánt étel- és italáldozat. A túlvТlág, a halottak birodalma aг alsó vТlágtól Оltцr Оn valahol цsгakon, nagв víг köгОlцbОn hОlвОгkОНТk Оl, vagв a víгОn, a tОngОrОn túl, a túlsó parton vagв Оgв sгТgОtОn található. ArraПОlц ПolвТk aг Ob, ígв a víгОn lОПОlц mОnцs a hantТ álomПОУtцsbОn a halál mОgПОlОl УО. A tОmОt bОlТ vТsОlkОНцsТ sгabálвok alapУán aгonban aг Тs nвТlvánvaló, hogв a halottak ott Тs „УОlОn vannak”. A túlvТlág nОvО Тs utal a horТгontálТs цs a vОrtТkálТs távolság kОtt ssцgцrО, ígв lцtОгТk aг ilta turǝm, ilta mŭw ’alsó vТlág’ цs a tŭm mŭw ’aг a (másТk) vТlág’ mОgnОvОгцs Тs. A túlvТlág sгТntО mОgОgвОгТk aг ТttОnТvОl, НО mТnНОn ПorНítva van. OНaát a Уobb- цs a balolНal Тs ПОlМsОrцl НТk: a tОmОt bО a halottat kТvТv sгánt a sгokásostól Оltцr Оn Уobbról balra, aгaг ПorНítva ПogУák bО (a vОгцrállat kОrül a Уobb sгцlrО). AmТ bО van kötvО, aгt kТ kОll olНanТ: a koporsóba kТОngОНОtt haУУal, kТМsatolt övvОl, mОgolНott МsТгmaköt vОl ПОktОtТk a halottat, hogв oНaát rОnНbОn lОgвОn a ruháгata. A halottak a túlvТlágon ugвanúgв цlnОk, mТnt ОгОn: ОsгnОk, Тsгnak, Нolgoгnak, Пáгnak (CsОrnвОМov 19ő9: 133-13Ő). Eгцrt a halottТ ОmlцkünnОpОk alkalmával mТnНТg mОgkínálУák kОt ОnnТvalóval, tüгОt raknak. A sírmОllцklОt tartalmaггa ruháТkat, hasгnálatТ tárgвaТkat. A túlvТlágon Тs vannak falvak, a rokonok Оgвütt цlnОk. MТvОl aг ОvТlágТ nappal a túlvТlágon цУУОl, Огцrt a tОmОt t aг цl k nappal látogatУák, sötцtОНцs után már nОm aУánlatos ott tartóгkoНnТ, hТsгОn lassan mОgkОгН НТk a halottak nappala, цs nОmkívánatos találkoгásokra kОrülhОt sor. Aг alvТlág цs a túlvТlág köгött – annak ОllОnцrО, hogв aг ОlhОlвОгkОНцsükr l sгóló ОlkцpгОlцsОk össгОцrhОtnОk – ОgвцrtОlműОn különbsцg van a tТsгtaságТ konМОpМТóban. Aг alsó vТlág tТsгtátlanságával sгОmbОn a halottak vТlága nОm tТsгtátalan. Tanulságos ugвan aг aг össгОПüggцs, hogв a lОhОt lОgtТsгtátalanabb hОlвгОtbОn sгülОt МsОМsОm t цs a halottat ugyanazzal a П гОttОl mosНatУák rТtuálТsan, цs a bölМs цs a halottТ Оmlцkbábu Нoboгának nОvО Тs ОgвbООsТk, a halottra, a halottak tartóгkoНásТ hОlвцrО akkor sОm hasгnálУák a n Т УОllОgű tТsгtátalanság mОgnОvОгцsцt. Sгámtalan más vОsгцlв ПОnвОgОtТ aг цl kОt a halottakkal kapМsolatban, НО nОm a tТsгtátalanság, lОgalábbТs nОm ТlвОn цrtОlОmbОn. 4. Állatokra vonatkozó szabályok 4.1. Állatok a vТlпgkцpbОn SМhmТНt лva ПОntТ vТlágkцp-ábráгolásában látható, hogв ОgвОs sгТntОk, sгПцrák mОghatároгásában Тs sгОrОpОt kapnak a tОrmцsгОt УОlОnsцgОТ: a Пák magassága, a maНarak röptО. Az állatokhoz, növцnвОkhez, vizekhez, tОrülОtОkhez való ОmbОrТ vТsгonвt sokПцlО sгabálв határoггa mОg. EгОk köгül az obi-ugor mОНvОkultusг kutatása kapМsán a mОНvцrО vonatkoгó sгabálвok a lОgТsmОrtОbbОk, НО több állat-, maНár- цs halПaУta ОsОtцbОn vannak korlátoгások. E sгabálвoгás vonatkoгhat a mОgцrТntцst l kОгНvО a Пogвasгtáson át a felhasгnálásТg sok rцsгlОtrО, цrvцnвОssцgО pОНТg kТsОbb rokonságТ vagв tОrülОtТ Мsoportoktól kОгНvО ОgвОs ОsОtОkbОn aг Оgцsг hantТ nцprО kТtОrУОНhОt (s t, ОsОtОnkцnt a manвsТkra, nвОnвОМОkrО Тs). A sгabálвoгás lОgТnkább a jem ’sгОnt, tТltott, tabu’ katОgórТával törtцnТk: Ог a bТгonвos állat ОnnОk a bТгonвos Мsoportnak jem, Огцrt Огt цs Огt nОm tОsгТk vОlО. Vannak ОsОtОk, amТkor a tТltás mОgsгОgцsццrt ОgвцrtОlmű a büntОtцs: tТltott hОlвОn növ bogвó Оvцsццrt a Пog vásТk Оl, tТltott hОlвrО, tárgвra nцгцskor a sгОm bОtОgsгТk mОg, tТlosban Уáráskor a láb НagaН ПОl. A ПogвasгtásТ tabuk УОlОnt s rцsгnцl aгonban nТnМs ОgвцrtОlmű büntОtцs kТlátásba hОlвОгvО, цs a kövОtkОгmцnвОkОt ПТrtatva Мsak aгt a válasгt kaptam, hogв „sОnkТnОk sОm Уutna ОsгцbО áthágnТ kОt”. A tТltások ma Тs lцtОг vТssгatartó ОrОУцt akkor цrhОtУük tОttОn, ha aг цlОtmóН váltoгásából aНóНó lОhОt sцgОkrО aНott válasгokat kövОtУük nвomon. A Мsukát pцlНául a sгТnУaТ hantТ n k nОm vághatУák kцssОl/ПцmmОl, a hal ПОlНolgoгása, цs a manapság oly kedvelt halpogáМsa kцsгítцsцhОг sгüksцgОs ПТlцгцs цs Нarálás ПцrПТmunka. Aг ОlОktromos húsНarálók mОgУОlОnцsцvОl aгonban a ПТlцгцs után a Нarálást már vцgгТk n k, „hТsгОn a húsНaráló gombУa műanвag, aгt kОll Мsak mОgnвomnТ”. Eг цs aг ОhhОг hasonló, többОk által vОrbalТгált vцlОmцnв a móНsгОr lОgТtТmálásának sгüksцgОssцgцrО vТlágít rá. 4.2. A tisztasпg fogalmпval kapcsolatban lОvő пllatok Míg aг állatok köгött a ’tТltott, tabu’ katОgórТa mОglОhОt sОn gвakorТ a halaktól a hüll kön át a maНarakТg цs Оml sökТg, a ’tТsгta’ цs a ’nОm-tТsгta’ katОgórТák Мsak alТg nцhánв ПaУУal kapМsolatban rОlОvánsak. 4.2.1. Aг Оgцr mОgnОvОгцsО a sгТnУaТ hantТknál nampәr woj ’sгОmцt állat’ vagв ilta jăχti woj ’lОnt Уáró állat’. SМhmТНt лva sгОrТnt aг Оgцr a mОНvО kТМsТ цs ОllОntцtОs tulaУНonságú mОgПОlОl УО, цs «míg a „nagв” katОgórТa tagУaТ [a mОНvО цs a roгsomák – RME] „sгОnt” цs „tТsгta” УОgвűОk, a „kТМsТk” [aг Оgцr цs a patkánв – RME] ОllОnkОг lОg... » (2011: 24). Hogy a sгОnt цs a tТsгta ОllОnkОг УО Ог ОsОtbОn mТlвОn katОgórТát Тs УОlöl, aгt nОhцг ОlНöntОnТ, hТsгОn aг Оgцr nОvцbОn sгОrОpl ’sгОmцt’ a köгönsцgОs hullaНцkot, pТsгkot УОlölТ, a továbbТakban aгonban aг állat tТsгtátlanságára Тs van utalás: «a fölН nОgatív, „tТsгtátalan” aspОktusa többОn Тs kТПОУОг НТk, pl. kaгТmТ osгtУák „Оgцr” – por/pТsгok állat... », akТnОk «hatáskörцt növОlТ, hogy – a sгОllОmlцnвОkkОl ОllОntцtbОn – tТsгtátalan цs hoггáПцrhОtОtlОn hОlвОkrО Тs ОlУuthat... » (2011: 26). Bár О УОgвОk a n Т УОllОgű tТsгtátalanságra utalnak, a sгТnУaТ hantТk nОm állítУák, hogв aг Оgцr śŏχma ’ОlvТ’ tТsгtátalan lОnnО. Sгoros a kapМsolata a halottakkal: a gвásгТН bОn a köгОlТ rokonoknak nОm sгabaН ОgОrОt ölnТük, a sírba pОНТg ОlОТntО цtОlt Нobnak, hogy az Оgцr aгt ОgвО, nО a halottat. MТnt ПОnt aгonban bОmutattam, a halott nОm tartoгТk aг ’ОlvТ’ tТsгtátalan katОgórТába, ígв Ог sОm „húггa” aг ОgОrОt ТНО. 4.2.2. A varjú sгoros kapМsolatban áll a tОrmцkОnвsцggОl цs a gвОrmОkálНással, ígв a n ТsцggОl. A SМhmТНt лva vТlágkцp-ábráУán látható Нцl/цlОt – цsгak/halál tОngОlв mТatt a НцlrО költöг maНarak – ígв a varУú Тs – tavassгal aг цlОtОt vТsгТk цsгakra. A varУú цnОkО sгОrТnt lábát a bölМs b l kТöntött ПrТss gвОrmОkürülцkОs kupaМban mОlОngОtТ, ígв köгО van a háгtartásТ sгОmцthОг. hoггa Оl a lОánвoknak a „vörös posгtót”, aгaг aг Оls mОnstruáМТót, ígв a n Т УОllОgű, „ОlvТ” tТsгtátalansághoг Тs b vОn van köгО, maga mцgsОm sгámít sОmmТlвОn sгОmpontból nОm-tТsгta állatnak. 4.2.3. A menyhal valóУában aг aг állat, amОlв О tanulmánв kцrНцsПОlvОtцsцt motТválta. A róla sгóló aНatokat lОУУОbb, a halak köгött mutatom bО. 4.3. Emlős пllatok A mОНvОkultusг цs a Уávormítosг mТatt talán aг О kцt állattal kapМsolatos Пolklór- цs sгokásanвag a lОgТsmОrtОbb. A mОНvцrО vonatkoгó sгabálвoгások a nвОlvhasгnálattól kОгНvО (lН. Bakró-Nagв 1979) a ПogвasгtásТ móНokТg sok tОrülОtrО kТtОrУОНnОk, цs alapvОt Оn ТsmОrtОk aг Оgцsг hantТ tОrülОtОn. Aг ő. ábrán látható tábláгatban a tОlУОssцg ТgцnвО nцlkül nцhánв mОghatároгó УОlОnt sцgű Оml s állatra vonatkoгó tТlalmat gвűУtöttОm össгО, amОlвОk Оls sorban aг állat ОlОУtцsцrО, Пogвasгtására цs ПОlhasгnálására vonatkoznak. Az adatok össгОgгцsО aгt mutatУa, hogв a rцnsгarvasra, mОlв alapvОt táplálцknak sгámít, alТg vonatkoгnak tТltások, míg a rТtkábban, vaНásгsгОrОnМsцt l Пügg Оn Пogвasгtott vaНakat tТltások sora veszi körül. Оmlős пllat medve roгsomпk farkas ОlОУthОt -e? n r l nТnМs adat/nem n r l nТnМs adat/nem n nОk Мsak n r l nТnМs mОgsОbОsítОnТ adat4 szabad nвúгható, vágható? n nОk nОm n nОk nОm n nОk nОm húsa Пogвasгtható- igen e? igen igen nyersen ОgвОs rцsгОТ külön sгabálвoгás szerint nem ОpО sгárítva; n k Мsak a Уobb ПОlцb l; ПОУцt n k nОm; Мsak ПцrПТak П гТk, külön ОНцnвbОn, só nцlkül n k sгámára Уobb ПОlцt, általában ПОУцt nОm nem nem n k Мsak a Мsak ПцrПТak Уobb ПОlцb l; ПОУцt n k nОm; Мsak ПцrПТak П гТk, külön ОНцnвbОn nem feje, Пarokt Мsont mОllОttТ hús csak ПцrПТaknak igen nem - n k sгámára nem tТsгtátalan állapotban tОmОt bОn nem nincs adat/nem nem igen, de a feje, igen Пarokt Мsont mОllОttТ hús nem nem? igen nem - - nincs adat nincs adat - ТgОn, НО a ПОУцt igen nem igen igen igen igen igen nem**** igen igen igen igen nem - - igen*** nem - igen igen - igen** nem mОgbíгással ölОtТk; más esetben kutya mОgölцsОkor álНoгatot kОll vinni Tegibe álНoгóhОlвОn igen halotti nem ОmlцkhОlвОn darabjai igen ПОlhasгnálhatók-e? más Оgвáltalán igen* n knОk nem - jпvor rцnsгarvas kutya igen nОmгОtsцgt l Пügg Оn nвúгásra nТnМs igen aНat, vágnТ lehet igen igen nОmгОtsцgt l Пügg Оn igen nвОrsОn a ПОУцt nem eszik * szemfog, karom ** malicaalja-prцm, ПцrПТsapka; sг rцb l kötött ruhaНarab n nОk Тs 4 nem A sгТnУaТ hantТktól nТnМs aНat, máshol, pl. manвsТknál ТsmОrtОk n Т УávorsгarvasvaНásгok. - - *** lábsгárprцmb l ПцrПТaknak lábbОlТ; borУúprцmb l ПцrПТnak цs gвОrОknОk **** rТtuálТs tárgвnak ТgОn 5. ábra: Emlős állatokra vonatkozó szabályok 4.4. Halak A halak köгül a sгТnУaТ hantТknál három ПaУ ОsТk különlОgОs sгabálвoгás alá: a mОnвhal,a Мsuka цs a tokhal. MТnНháromra Тgaг, hogв sОm ПцrПТ, sОm n nОm fogyasztja nвОrsОn, n k nОm ölhОtТk mОg цs nОm vághatУák ПцmmОl, valamТnt n k Оgвáltalán nem fogyaszthatУák a menstruáМТó napУaТban. E tТltások mТatt ОгОk jemәŋ ’sгОnt, tТltott’ halak. E katОgórТán bОlül aгonban mОglОhОt sОn Оltцr tulaУНonságokkal rОnНОlkОгnОk aг ОgвОs ПaУok, míg aг úgв nОvОгОtt „hantТ” halakra, a П táplálцkot УОlОnt sгТbцrТaТ- цs pОlОНmarцnára semmilyen korlátoгás nТnМs – Ог hasonlít aг Оml söknцl tapasгtaltakhoг. Nцhánв halПaУra vonatkoгó sгabálвok össгОsít tábláгata a 6. ábrán látható. 4.4.1. Tokhal a SгТnУában ТgОn rТtkán ПorНul Оl , a sгТnУaТ hantТk Мsak a Пolвó alsó sгakasгán Пognak kТ ТН nkцnt, Оgвцbkцnt aг Obon halásгva akaНhat a hálóba. A tokhalat sóгott цs Пagвott állapotban ПogвasгtУák, ekkor nОm sгámít nвОrsnОk. EmОllОtt Оgцsг különlОgОs vonása, hogв álНoгatТ állatkцnt Тs sгОrОpОlhОt. E ПunkМТót alapvОt Оn háгТállatok tölthОtТk bО, valósгínűlОg aгцrt, mОrt aг ОrНОТ vaН „úgвТs” a sгОllОmОkц, aгt nОm lОhОt nОkТk aУánНцkoгnТ. Ígв álНoгatТ állatkцnt lОggвakrabban rцnsгarvast, lovat hasгnálnak, manapság bТrka, baromПТ Тs alkalmas lОhОt О ПunkМТóra. Ahhoz, hogy a tokhal bОtölthОssО álНoгatТ állat sгОrОpцt, aг Obból kТПogva цl állapotban kОllОtt a SгТnУára sгállítanТ, amТ több napot Тs ТgцnвbО vОhОtОtt. Eг alatt nОНvОsОn tartották. Vцgsгüksцg ОsОtцn aг цl állat5 hОlвОtt aг Тs ОlОgОnН aг álНoгathoг, ha vцrцt vТsгТk Оl aг álНoгóhОlвrО. A tokhal tОhát annak ОllОnцrО, hogв nОm háгТállat цs nОm mОlОgvцrű, álНoгatТ állat lОhОt. EnnОk okáról nОm rОnНОlkОгОm ТnПormáМТóval. 4.4.2. A csuka УОlОnt s sгámban forНul Оl a SгТnУában, nвáron vТllantóval Пogva a lОggвakorТbb halásггsákmánв. Bár más ПolвóvТНцkОkОn6 ПrТssОn sóгva Тs ПogвasгtУák, a sгТnУaТ hantТk sгámára Ог tТlos. A n krО vonatkoгó, tТsгtátalan állapotban цrvцnвОs ПogвasгtásТ tilalmon цs a ПцmmОl vágás tТlalmán túl külön sгabálвok nОm övОгТk a Мsukát. 4.4.3. A menyhalhoг való vТsгonв ambТvalОns, nОmМsak a hantТ kultúrában, hТsгОn köгТsmОrtОn НögОv (Тs), a víгbОПúltakat Тs mОgОhОtТ. EnnОk ОllОnцrО tОstцhОг kцpОst hatalmas, гsíros máУa МsОmОgцnОk sгámít. EnnОk ОgвТk ОlkцsгítцsТ móНУa aг, hogв máУНarabokat töltОnОk aг ОgвТk bцlsгakasгba, amОlв ПОltűn hasonlóságot mutat a ПцrПТ nemi szervvel, ígв Тs nОvОгТk mОg. A n k sгámára tТltott vágás mТatt a Мsuka цs a mОnвhal ПОlНolgoгása ПцrПТmunka, a máУУal töltött kolbásгt Тs k kцsгítТk Оl, k Тs vágУák ПОl tálaláskor. A mОnвhal b rцt Тs ПОlhasгnálták, a XIX. sгáгaНban mцg ПОls ruhák alapanвagakцnt Тs sгцlОs körbОn hasгnálatos volt. MТvОl Оr s, tartós b r, гsákokat varrtak bОl lО.7 Ma lОgТnkább n Т alsónОmű tárolására sгolgáló „МsТгmaгsák”-okat látnТ bОl lО, НО rцgОn más holmТt, mцg цlОlmТsгОrt Тs tartottak bОnnО. Tartóssága mТatt a sásból Пont gвцkцnвОk sгцlцt Тs ОггОl sгОgtцk bО. A ПОkhОlвül sгolgáló gвцkцnвОk – hТsгОn n k Тs hasгnálták – tisztátalannak sгámítottak, ígв a mОnвhal Тtt Тs, mТnt a tТsгtátalan n Т holmТk tárolásánál Тs kapМsolatba kОrül a n Т ОrОНОtű tТsгtátalansággal. A mОnвhal tТsгtátalansága gвanítható abból aг aНatból, hogв álНoгóhОlвrО цs halottТ ОmlцkhОlвrО – ahol sгТntцn „álНoггák” aг цtОlt – nОm sгabaН vТnnТ, míg a Мsukára цs a tokhalra ilyen tilalom nincs. Ог mТnНОn ПaУta álНoгatТ állatra Тgaг pl. a KaгТm Пolвó mОntцn 7 A varrás Пolвamata ОllОntmonН a ПцmmОl vágás, lвukasгtás n krО vonatkoгó tТlalmának. Több bОsгцlgОt társam Тs ПОlvОtОttО Огt a problцmát, Оls sorban a rцgТ vТsОlОtТ Нarabokra utalva. MОnвhalb r kabátot цs naНrágot a maТ ТН s gОnОráМТó sОm látott már, ígв a problцma ОlmцlОtТ УОllОgű a sгámukra Тs. 5 6 A mОnвhal tТsгtátalanságára ОбplТМТt vОrbТs aНat Тs van. Ilja Ivanovics Longortov szinjai rцnpásгtor ОlmonНása sгОrТnt a mОnвhalnak – melynek neve hantiul pan-ne ’homokПövОnвТ n ’, tОhát valóban köt НТk a n Т kцpгОtОkhОг – van egy waj χir ’МsТгmaгsák’-Уa, amТ a n Т tТsгtátalan holmТk tárolására sгolgáló гsák nОvО, ígв ОlОvО tТsгtátalan, śŏχma. E гsák ПТгТkaТ mОgУОlОnцsцt tОkТntvО Оgв vцrrОl tОlt hólвag a hal vцgbцlnвílása táУán. A hal ПОlНolgoгásakor Огt ОlНobУák, цs a többТ rцsг nОm sгámít tТsгtátalannak. IlУa IvanovТМs Longortov sгОrТnt ТnnОn ОrОН aг össгОs n Т tТsгtátalanság. Bár ОnnОk okára, mТkцntУцrО sОmmТlвОn továbbТ aНatot nОm találtam, a mОnвhal tТsгtátalanságáról alkotott Пogalom általánosnak tűnТk. hal menyhal csuka tokhal marцnafцlцk ОlОУthОt -e? n nОk nОm, Мsak hálóból kТsгОНnТ n nОk nОm, Мsak hálóból kТsгОНnТ n nОk nОm, Мsak hálóból kТsгОНnТ igen nвúгható, vágható? n nОk nОm, sО nвОrsОn, sО П vО n nОk nОm, sО nвОrsОn, sО П vО n nОk nОm, sО nвОrsОn, sО П vО igen húsa Пogвasгtható-e? igen igen igen igen nyersen nem nem fagyottan mindenkinek igen nincs hátТНОgОt ОgвbОn kiszedik, nem sгabaН ОlvágnТ, nОm ОhОt ; máУát nem eszik meg nincs n k sгámára általában igen igen igen igen n k sгámára tТsгtátalan nem állapotban nem nem igen tОmОt bОn igen igen igen igen álНoгóhОlвОn nem igen igen igen halottТ ОmlцkhОlвОn nem igen igen igen nem igen nem - igen** - - - - - álНoгatТ állatkцnt Тs Уó - ОgвОs rцsгОТ külön nincs sгabálвoгás sгОrТnt НarabУaТ ПОlhasгnálhatóke? igen Оgвáltalán igen* n knОk igen más - * pl. ПцrПТ kцstokra ragasгtott b r; n Т МsТгmaгsák; gвцkцnв sгОgцlвО ** úsгóhólвagból Оnвv 6. ábra: Halfajokra vonatkozó szabályok 5. Tisztán látunk? A ПОntТ aНatok nвТlván nОm aНnak tОlУОs kцpОt a hantТk állatokkal kapМsolatos ОlkцpгОlцsОТr l. Arra aгonban mТnНОnkцppОn alkalmasak, hogв mОgПogalmaгóНУon három alapvОt kцrНцs. 5.1. Mi a jem katОgórТa tartalma? Ha a Мsukával, a tokhallal цs a mОnвhallal kapМsolatos sгabálвokat hasonlítУuk össгО, Уól látható, hogв bТгonвos tТltások – a legismertebbek: a n krО általában, ТllОtvО a n krО tТsгtátalan állapotban vonatkoгók – aгonosak, míg Оgвmástól tОlУОsОn Оltцr tulaУНonságok sОУlОnОk ПОl aг ОgвОs ПaУoknál. Míg a tokhal álНoгatТ állatkцnt a ПОls vТlággal kОrül kapМsolatba, a mОnвhal tТsгtátalanságával aг alsó vТlághoг tartoгТk. A köгös bОnnük nОm a „mТцrt”, hanОm a „hogвan”, nОm a tartalom, hanОm a kapМsolat sгabálвoгottságának tцnвО. nвТlvánvaló, hogв a jem sгó ’sгОnt’ ПorНításával sгОmbОn – amely legelterjedtebb a szakirodalomban – цrНОmОs a ’tТltott’ УОlОntцst Оl tцrbО helyezni. 5.2. MТrО valók a sгabпlвok? DО mТrО Тs valók a tТltások? KТt vцНОnОk? Ha a tТsгtátalan n nОm vághat ПОl Мsukát, aггal a Мsukát vцНТ a sгabálв a bОsгОnnвОг Нцst l, vagв a n t attól, hogв valamТvОl цrТntkОгnТО kОllУОn? Ha a tТltott hОlвОn növ bogвóból цvО aг ОmbОr Пoga ПáУНul mОg, akkor ПОltцtОlОгhОtУük-О, hogв a Мsukának árt, ha n vágУa ПОl, цs nОm a n nОk vОsгцlвОs Ог? Mi is törtцnnО, ha valakТ áthágná a sгabálвt? FОlborulna a vТlágrОnН? нssгОkОvОrОНnцnОk a katОgórТák? 5.3. Van-e tТsгtпtalansпg függОtlОnül a nőТ tТsгtпtalansпgtól? S ha a vТlág katОgórТáТnál Уárunk: ha a n Т tТsгtátalanság valóban női, tОhát ОmbОrТ, ígв ott lehet jelen, ahol ember – n – УОlОn volt, van, akkor hogвan цrtОlmОгhОt , ha Оgв állatПaУ „ОlОvО” tТsгtátalan? A menyhal-О aг ОgвОtlОn ПaУ, amОlв tТsгtátalan? (N.B.: Тgaг-e az adat?) Ha n vОl való gonНatlan цrТntkОгцs nцlkül Тs aг? Honnan ОrОН a tТsгtátalansága? лs honnan ОrОН a n ц? Aгonos Пorrású a kОtt , vagв Оgвmással van kapМsolatban? JОlОn lОhОt-e egy emberi sгПцrára vonatkoгó tulaУНonság a nОm-ОmbОrТ vТlágban? Elválasгtható-О aг ОmbОrТ цs a nОmОmbОrТ vТlág? Eг aг a pont, ahol a tТsгtaságról alkotott ОlkцpгОlцsОk цs a vТlágkцp ПТloгóПТaТ távlatokat öltОnОk, цs gвanítható, hogв a hantТ kultúra mОgТsmОrцsО során mцg b vОn цrhОtnОk mОglОpОtцsОk bОnnünkОt. Irodalom Bakró-Nagy Marianne 1979. DТО SpracСО НОs BтrОnkultОs Тm ObugrТscСОn. /BТblТotСОca UralТca 4./ AkaНцmТaТ KТaНó, BuНapОst. CsОrnвОМov 19ő9. Ч , . .: я . ИЭ . . 51:114156. RombangвОУОva, E. I. 197ő. Aг assгonвТ цlОt. In: Gulвa J. (sгОrk) A víгТmaНarak nцpО. Tanulmпnвok a fТnnugor rokon nцpОk цlОtО цs művОltsцgО körцből. BuНapОst, Európa. 299-310. Ruttkay-MТklТán EsгtОr 2012: A sгОnt hОlв цs a sгОmцt. In: LanНgraП IlНТkó - Nagв Гoltán (sгОrk.) Az ОlkОrülСОtОtlОn. VallпsantropológТaТ tanulmпnвok Vargвas Gпbor tТsгtОlОtцrО. PTE NцpraУг – KulturálТs AntropológТa Tansгцk/MTA BTK NцpraУгtuНománвТ IntцгОt/L’ Harmattan KТaНó – Könвvpont KТaНó. ő13-528. SМhmТНt лva 2011. MОНvОkultusг. ScСmТНt лva Könвvtпr 5. MTA NвОlvtuНománвТ IntцгОt, BuНapОst. TalТgТna 1999. , : я ы я ы . In: ы . Вы . 8. ,И . . 97-104. TalТgТna 200ő. , : я ы ы . ,И . .