Commons:Szerzői jogi szabályok területenként/Kuba
|
Szerzői jogi szabályozás: Kuba Rövidítés: COM:KUBA | |
 | |
 | |
| Védelmi idők | |
|---|---|
| Általános | Szerző élete + 50 év |
| Fényképek | Első használat + 25 év |
| Anonim művek | Közzététel + 50 év |
| Kormányzati | Perpetual copyright |
| Iparművészet | Első használat + 25 év |
| Egyéb | |
| Panorámaszabadság | Yes |
| Védelem év végéig | Igen |
| Szokásos licencsablonok | {{PD-Cuba}} |
| Szerződések | |
| Berne convention | 1997. február 20. |
| Univ. Copyright Convention | 1957. június 18. |
| WTO-tag | 1995. április 20. |
| URAA restoration date* | 1996. január 1. |
| *Egy mű jellemzően jogvédett az Egyesült Államokban, ha olyan típusú mű, ami általánosságban jogosult a szerzői jogi védelemre az USA-ban, 1928. december 31. után hozták nyilvánosságra, és jogvédett volt a származási országában az URAA-dátumon. | |
A lap összefoglalja a kubai szerzői jogi szabályozásnak a Commons szempontjából releváns részét. A feltöltendő fájlnak mind Kubában, mind az Egyesült Államokban közkincsnek vagy szabad licencűnek kell lennie. Kétség esetén a területi jogszabályok az irányadók.
Háttér
Kuba a 15. századtól 1898-ig spanyol gyarmat volt, majd az USA megszállása alatt állt. Az ország 1902-ben névlegesen függetlenedett, 1908-ban pedig önrendelkezési jogot szerzett.
Kuba 1957. június 18-a óta az Egységes Szerzői Jogi Egyezmény, 1995. április 20-a óta a Template:Wp-World Trade Organizaton, 1997. február 20-a óta pedig a Berni Egyezmény tagja.[1]
A 2018-as adatok szerint az ENSZ Szellemi Jogi Világszervezete (WIPO) a kubai szerzői jog tekintetében a Law No. 14 of December 28, 1977, on Copyright törvényt tekinti irányadónak. Az 1977-es törvény hatályon kívül helyezte az 1879. január 10-i szellemi jogi szabályzat és annak rendeleteinek 1880. szeptember 3-i változatát, valamint az 1889. évi Polgári Törvénykönyv 428-as és 429-es cikkelyeit.[14/1977-1994 Article 50] Az 1977-es törvény megtalálható a WIPO Lex adatbázisban.[2]. A verzió az 1994. szeptember 28-i 156. rendelet módosításaival lép életbe.
Általános szabályok
A Law No. 14 of December 28, 1977 1994-es módosítása szerint:
- A szerzői jogi védelem az alkotó halálát követő 50. évig áll fenn, kivéve a törvény szerinti esetekben.[14/1977-1994 Article 43]
- Közös munka eredményeképp létrejött alkotások esetén a védelem időtartama az utoljára elhunyt szerző halálától számított 50 év.[14/1977-1994 Article 43]
- A fenti időtartamokat a kiváltó eseményt követő január 1-jétől kell számítani.[14/1977-1994 Article 43]
- Ismeretlen vagy álnéven dolgozó szerző alkotása a kiadástól számított 50. évig jogvédett.[14/1977-1994 Article 45]
- A jogi személyekhez kötődő szerzői jogi védelem korlátlan ideig tart; szervezeti átalakulás esetén a tulajdonjog a jogutódra, jogutód nélküli megszűnés esetén pedig az államra száll.[14/1977-1994 Article 46]
- A fotókhoz és iparművészeti alkotásokhoz hasonlóan készült művek szerzői jogi védelme az első használattól számítva 25 évvel meghosszabbodik.[14/1977-1994 Article 47]
Jogállapot az Egyesült Államokban
A Wikimédia Commonsra feltöltött kubai műveknek Kuba mellett az Egyesült Államokban is közkincsnek kell lenniük.
- A fotók az USA-ban akkor közkincsek, ha Kubában az Egyesült Államokbeli szerzői jogi formalitások nélkül lettek kiadva, és Kubában 1972. február 20-a előtt fel lettek használva.
- Ismeretlen szerzők művei (kivéve fotók) akkor közkincsek, ha Kubában az Egyesült Államokbeli szerzői jogi formalitások nélkül lettek kiadva, és Kubában 1947. február 20-a előtt fel lettek használva.
- Vállalati és kormányzati művek az USA-ban akkor közkincsek, ha 1929 előtt (95 évvel ezelőtt) lettek kiadva.
- Minden más mű közkincs az USA-ban, ha Kubában az Egyesült Államokbeli szerzői jogi formalitások nélkül lettek kiadva, és szerzőjük 1947 előtt elhunyt, vagy kiadásuk óta eltelt 95 év.
Hozzájárulás a közkincsekhez
Lásd még: Commons:Paying public domain
Ha egy alkotás szerzői jogi védelme lejár, a Minisztertanács döntésével annak tulajdonjoga az államra szállhat át; az ezekkel kapcsolatos feltételeket a tanács állapítja meg.[14/1977-1994 Article 48] A 48-as cikkelyben foglaltak szerint a lejárt szerzői jogi védelmű alkotásokat bárki szabadon használhatja az alkotó megnevezésével és a mű teljességének megőrzésével, azonban a felhasználónak díjfizetési kötelezettsége keletkezik; a befolyt összeget a tudományra, az oktatásra és a kultúrára folytatják. Az összeget, a fizetési módot, az adminisztratív lépéseket, valamint a cikkely alóli kivételeket a Kulturális Minisztérium határozza meg.[14/1977-1994 Article 49]
Licencsablonok
Lásd még: Commons:Licencsablonok
- {{PD-Cuba}} – a Kubában lejárt szerzői jogú művek számára.
Panorámaszabadság
Lásd még: Commons:Panorámaszabadság
A Law No. 14 of December 28, 1977 1994-es módosítása szerint az anyag felületével érintkező alkotások kivételével a nyilvános helyen (kivéve kiállításokon és múzeumokban) állandó jelleggel megtalálható alkotások az alkotó engedélye és díjfizetés nélkül, azonban a szerző megnevezésével és a mű jó hírnevének megőrzésével szabadon másolhatóak.[14/1977-1994 Article 38(c)]
Bélyegek
Lásd még: Commons:Bélyegek
A jelenlegi bélyegek jogvédettek vagy jogállásuk ismeretlne. Kuba 1898-ig spanyol kolónia volt, majd az USA fennhatósága alatt állt; a jelenlegi köztársaság 1902. május 20-án jött létre. A gyarmati időkben kibocsátott bélyegek esetén a spanyol és USA-beli szabályok az irányadóak.
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Cuba Copyright and Related Rights (Neighboring Rights). WIPO: World Intellectual Property Organization (2018). Retrieved on 2018-11-03.
- ↑ Ley Nº 14 de 28 de diciembre de 1977 de Derecho de Autor. Cuba (1977). Retrieved on 2018-11-03.